11:00, November 26.
Tunézia 0
Ausztrália 1
al-Dzsanúb Stadion D csoport
14:00, November 26. ÉLŐ
Lengyelország 0
Szaúd-Arábia 0
Education City Stadion C csoport
17:00, November 26.
Franciaország 0
Dánia 0
974 Stadion D csoport
20:00, November 26.
Argentína 0
Mexikó 0

Putyin már készíti elő a „Repülő Csenobil” nevű atomrakétát

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.09.26. 21:57
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn kora délután a Harkiv megyei Pervomajszke településre, a támadás következtében hét helyi lakos vesztette életét, köztük egy 15 éves gyermek – hozta nyilvánosságra az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat megyei részlegének sajtóosztálya.

    Korábban Mikola Baksejev, Pervomajszke polgármestere azt közölte, hogy az orosz rakétacsapás következtében egy kiskorú lány vesztette életét. A katasztrófavédelem jelentése szerint a támadás helyi idő szerint fél kettő körül történt. Lakóházakat döntött romba, tűz ütött ki egy nyári konyhában és egy autóban. A kutatási és mentési munkálatok még tartanak.

    Hétfőn a megyében az ukrán erők által nemrég felszabadított Kupjanszkot is lőtték az orosz csapatok. Utóbbi településen kigyulladt egy egyházi iskola épülete és egy 500 négyzetméteres üzlethelyiség. Egy helyi lakos sérült meg – adta hírül az MTI.

  • A lakosság véleményének megkérdezését sürgette Ausztriában az Oroszország elleni európai uniós szankciók fenntartásáról Herbert Kickl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője hétfőn.

    A párt honlapján megjelent közlemény szerint az osztrák kormánynak „Magyarország példáját kell követnie”.

    Ezeket a szankciókat Brüsszelben találták ki, és a gondatlan (osztrák) szövetségi kormány egyszerűen rábólintott, az árát azonban a polgároknak kell megfizetniük azáltal, hogy jólétük és a szociális biztonság drágább lett az országban

    – fogalmazott a volt belügyminiszter.

    Az eddigi tapasztalatok alapján már nyilvánvaló, hogy ezek a szankciók térdlövés gyanánt többet ártanak Európának és Ausztriának, mint Oroszországnak, amely az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt rekordbevételekre tesz szert, az ukrajnai háborúnak pedig nem vetnek véget

    – hangsúlyozta Kickl.

    Sürgette ezért, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár a lehető leghamarabb írjon ki népszavazást a kérdésben, ahogy „azt az FPÖ a múlt héten szorgalmazta az alsóházban indítványával, amelyet a többi párt elutasított”.

  • Az európai országoknak tisztelettel kell viszonyulniuk Oroszországhoz és Belaruszhoz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta belarusz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

    Lukasenka a találkozó nyilvános részén azt hangoztatta, hogy Európa jövője közös Oroszországéval és Belaruszéval.

    Közös Oroszországéval, amelynek mindene megvan, amire csak szükségük van. Nekik meg olyanjuk van, amit mi is megvásárolhatunk tőlük: technológiájuk van, meg egyéb dolgaik. Mi kell még nekik? Csak felelős döntéseket kell hozniuk

    – hangsúlyozta a belarusz elnök.

    És tisztelettel kell viszonyulniuk hozzánk

    – mondta Putyin.

    Lukasenka egyebek között hangot adott véleményének, hogy azok az oroszok, akik külföldre távoztak az oroszországi részleges mozgósítás miatt, haza fognak térni. Úgy vélekedett, hogy a 25 millió mobilizálható ember közül csak 30-50 ezer ember utazott el, olyanok, akik egyébként sem lennének „a mi embereink”.

    „Hadd fussanak! Visszajönnek” – mondta Lukasenka, azt állítva, hogy – a Nyugat által megkérdőjelezett hitelességű és érvénytelennek tartott – 2020-as belarusz elnökválasztást követően több ezer olyan ember hagyta el Belaruszt, aki most „visszakéredzkedik”.

  • Ukrajnában november 21-éig hosszabbították meg az általános mozgósítást, illetve a hadiállapotot, emiatt a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak nem hagyhatják el az ország területét.

    A határőrség sajtóközleményére hivatkozva a Goloskarpat.info azt írja, előfordulhat olyan is, hogy fogyatékkal élő férfiaktól is megtagadják a határátlépést, holott a kormány nekik azt korábban engedélyezte.

    Mint írják, azok az állampolgárok, akiknek a rokkantságát igazoló dokumentumait Ukrajnán kívül adták ki, nem hagyhatják el az országot. Emellett a III. kategóriájú rokkant férfiak saját akaratukból akár katonai szolgálatra is jelentkezhetnek, így az ilyen állampolgárok automatikusan katonai állományba kerülnek, és rájuk is a mozgósítás általános szabályai vonatkoznak, tehát nem mehetnek külföldre – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezető tanácsadója arról beszélt, hogy az országa nem hirdet további mozgósítást a háborúba, válaszolva Vlagyimir Putyin múlt heti bejelentésére – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Korábban foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel, így nem kell bejelentenünk további mozgósítást. Mindenünk megvan, és készen állunk a további orosz mozgósítási akciókra

    – jelentette ki Podoljak.

    Vlagyimir Putyin szeptember 21-én aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely értelmében 300 ezer tartalékos behívását adta parancsba az orosz elnök.

  • Az orosz ortodox egyház vezetője azt mondta, hogy az Ukrajna elleni háborúban elesett orosz katonákat felmenti bűneik alól.

    Kirill pátriárka Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese és az ukrajnai háború elkötelezett híve; korábban például bírálta azokat, akik ellenezték a háborút – írja a Guardian.

    Ezek az emberek feláldozzák magukat másokért, ezért hisszük, hogy ez az áldozat lemossa az összes bűnt, amit elkövettek

    – jelentette ki Kirill pátriárka.

  • Az amerikai kormány további 457,5 millió dollárral (192 milliárd forint) támogatja az ukrán bűnüldözési és bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokat – jelentette be hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

    Az Egyesült Államok 2021 decemberének közepe óta ezzel összesen több mint 645 millió dollárt (270 milliárd forint) biztosított erre a célra.

    A tájékoztatás szerint az ukrán rendőrség mellett az új forrásokból az ukrán kormányt is támogatni fogják az orosz hadseregnek tulajdonított atrocitások dokumentálása, kivizsgálása és a vonatkozó bűnügyi eljárások lefolytatása érdekében.

    Az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban nagyvonalúan látta el fegyverekkel a kijevi vezetést, és ehhez sorban több milliárd dolláros segélycsomagokat fogadott el – számolt be az MTI.

  • Hollandia növeli az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások mértékét – közölte az ország miniszterelnöke.

    Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja az Oroszország elleni új szankciókat is. A bejelentéssel kapcsolatban további részleteket nem árult el – írja a Sky News.

  • Vlagyimir Putyin hétfő reggel fogadta a belarusz elnököt Szocsiban található rezidenciáján. A Kreml sajtószolgálata nem jelentette be előre az eseményt: ez a Batka hivatalos távirati csatornájának üzenetéből vált ismertté. Mindkét vezető kabátot viselt, de nyakkendőt nem: a munkalátogatás kissé szokatlan formátumát nyilvánvalóan a Fekete-tenger partjára visszatérő hőség okozta – írja a Moszkovszkij Komszomolec.

    Továbbra is rejtély maradt, hogy Belarusz elnöke miért érkezett ilyen sürgősen Szocsiba. 

    Aljakszandr Lukasenka azt tanácsolta Vlagyimir Putyinnak, hogy ne keseredjen el 30-50 ezer orosz külföldre távozása miatt a részleges mozgósítás kapcsán. Ezt követően az „őrült Európáról” kezdett beszélni, amely nem értékeli a saját boldogságát.

    Már háromszor mondtam nekik, hogy a jövőjük velünk van, Oroszországgal együtt, ahol minden megvan, amire szükségük van. És van, amit megvehetünk tőlük – technológia és így tovább. Mi kell még nekik?

    – értetlenkedett a belarusz elnök, hozzátéve: „Egész Európa forrong. A leggazdagabb Németországban mindenki az utcán van, mindenki tiltakozik. De egyszer majd megértik. hogy a mi irányunk helyes, a mi ügyünk igazságos. Nyerni fogunk, nincs más választásunk! – foglalta össze a lényeget Lukasenka, aki közel négyszer annyit beszélt a sajtótájékoztatón, mint orosz kollégája. Az orosz lap ugyanis összeszámolta: Putyin 207 szavas közlendőjére a belarusz elnök 750 szóval szóval felelt.

  • Vlagyimir Putyin tervei, miszerint további 300 ezer katonát vet be az ukrajnai háborúba, nem fogják befolyásolni a háború idei menetét – vélik elemzők. Az Institute for the Study of War jelentése szerint Oroszországnak „alapvető strukturális kihívásokkal” kell szembenéznie, amelyek megakadályozzák, hogy hatékonyan tudjon teljes körű háborút vívni. 

    „Ez a mozgósítás nem fogja befolyásolni a konfliktus menetét 2022-ben, és talán nem lesz túl drámai hatása Oroszország azon képességére, hogy 2023-ig fenntartsa jelenlegi erőfeszítéseit”

    – áll a jelentésben, amely kifejti: „A problémák, amelyek aláássák Putyin erőfeszítéseit, hogy végül is mozgósítsa népét a harcra, olyan mélyek és alapvetők, hogy valószínűleg nem tudja őket orvosolni az elkövetkező hónapokban és években. Putyin valószínűleg Oroszország nagyszabású háborúra való képességének súlyos korlátaiba ütközik.”

    Az amerikai székhelyű intézet azt is mondta, hogy bár további erőket vonnának be, ez nem lenne hatékony, és nagy társadalmi és politikai áldozatokkal járna az országon belül.

    Az intézet szerint a kötelező szolgálati idő két évről egy évre való csökkentése miatt a tartalékosok kevésbé lesznek harcképesek. Emellett Oroszország legalább 2008 óta nem hajtott végre hatékony, nagyszabású mozgósítást.

  • Az olaszországi parlamenti választások eredménye a köztársaság belügye, Oroszország minden olyan politikai erőt üdvözölni fog, amely kész konstruktívan viszonyulni a kétoldalú kapcsolatokhoz – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

    Ez kizárólag az Olasz Köztársaság belügye

    – mondta a Kreml szóvivője kérésre reagálva.

    Készek vagyunk üdvözölni minden olyan politikai erőt, amely képes túllépni a hazánkkal szemben kialakult, gyűlölettel teli főáramlaton, és több objektivitást és konstruktivitást tanúsítani hazánkkal szemben

    – nyilatkozott az MTI szerint Peszkov. 

  • „Moldova nem támaszkodhat többé csak semleges státuszára, és növelnie kell védelmi katonai erejét” – mondta hétfőn Maia Sandu Nyugat-barát elnök biztonsági tanácsadója.

    A volt szovjet ország, amely Európa egyik legszegényebb országa, idén alig több mint 1 milliárd lejt – vagyis a GDP 0,45 százalékát – fordított védelmi kiadásokra. Az ország idén igényelte az európai uniós tagságot, és határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját.

    Moldova többé nem támaszkodhat kizárólag külpolitikai eszközökre, amelyek közül az egyik a semleges státusza, hogy biztosítsa az állam stabilitását. Meg kell kezdenünk a munkát a védelmi potenciál növelésén

    – mondta Dorin Recean biztonsági tanácsadó, és hozzátette: a polgároknak meg kell érteniük, hogy ez kritikus az állam túlélése szempontjából – adta hírül a Telegraph.

  • Támadás érte szeptember 26-án hétfőn az ukrán Nova Kahovka települést – számolt be az Obzervatel ukrán hírportál. 

    A szemtanúk szerint körülbelül 10-12 rakétát lőttek ki a harkivi régióban található városra. Továbbá találat érte a Kahovszkaja nevű erőmű melletti hidat is. 

  • Az orosz FSZB szövetségi biztonsági ügynöksége azt állítja, hogy kémkedés miatt vett őrizetbe egy japán konzult a csendes-óceáni kikötővárosban, Vlagyivosztokban.

    A vád szerint a konzul titkos információkat kapott a nyugati szankciók Oroszország távol-keleti gazdasági helyzetére gyakorolt hatásáról – írja az Al Jazeera.

  • A Sky News értesülései szerint az orosz határőrök visszafordítják a 18 és 65 év közötti férfiakat egy kazahsztáni határátkelőnél a Kurgan régióban.

    A Kreml korábban azt állította, hogy nem született döntés az orosz határok lezárásáról, miután Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten részlegesen mozgósítást rendelt el.

  • A NATO-tagállamok egy csoportja kétnapos hadgyakorlatot kezdett a Balti-tenger térségében, mivel a transzatlanti katonai szövetség az ukrajnai orosz offenzívával szemben megerősíti keleti védelmét.

    A gyakorlaton Magyarország, Németország, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Olaszország, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia légiereje vesz részt, továbbá a NATO-tagjelölt Finnország.

    A gyakorlatsorozat több mint két tucat vadász- és támogató repülőgépet, valamint a NATO légi korai előrejelző repülőgépeit integrálja a NATO és a nemzeti parancsnoki és irányító központokkal

    – áll a szervezet közleményében, amelyet a Twitteren tettek közzé. „Az élethű gyakorlatok a szövetséges erőket arra képezik ki, hogy elrettentsenek, és szükség esetén megvédjenek bármilyen agressziótól” – tették hozzá.

  • Az Egyesült Királyság újabb szankciók sorát jelentette be válaszul arra, hogy Oroszország „színlelt” népszavazást rendezett Ukrajna négy megszállt régiójában – adta hírül az Al Jazeera.

    „Az orosz rezsim ezeket a látszatnépszavazásokat egy kétségbeesett kísérletként szervezte, hogy földet szerezzen, és igazolja illegális háborúját” – áll a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal (FCDO) közleményében.

    A folyamat tükrözi a 2014-es krími szemléletüket, amely a dezinformációt, a megfélemlítést és a hamis eredményeket kombinálta. Ezek a népszavazások nem képviselik az ukrán nép kinyilvánított akaratát, és súlyosan sértik Ukrajna területi integritását, valamint politikai függetlenségét

    – tette hozzá a szervezet, utalva arra, hogy Moszkva nyolc évvel ezelőtt elfoglalta a fekete-tengeri félszigetet. Az FCDO szerint az intézkedések kifejezetten az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló herszoni, donyecki, luhanszki és zaporizzsjai szavazások mögött álló személyeket célozzák meg: 

    • Moszkva által a megszállt régiókban beiktatott több tisztviselőt,
    • számos oligarchát,
    • a nagy állami tulajdonú bankok igazgatósági vezetőit és
    • az IMA Consulting nevű céget, amelyet Vlagyimir Putyin „kedvenc PR-ügynökségének” neveztek.
  • Az ukrán hatóságok két újabb tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyében lévő, orosz megszállás alól felszabadított Izjum városban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

    Az elnök szavai szerint több száz holttest is lehet az újonnan fellelt sírokban. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az Izjumban elsőként feltárt tömegsírba  amelyben több mint négyszáz holttestet találtak  egész családokat temettek el, akiket megkínoztak és megöltek.

    Felnőttek, férfiak és nők, valamint kisgyerekek golyókkal a fejükben. Testük egyes részei eltűntek 

     emelte ki az elnök.

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban. Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. A fogvatartottakat innen Oroszországba vitték.

  • Olekszandr Sztrjuk szeverodonyecki polgármester a Telegramra posztolt, amelyben elítélte a Kreml által kezdeményezett népszavazás hazugságát és propagandáját. Sztrjuk azt írta, hogy „ez nem népszavazás" – írja a Guardian.

    Felismerve, hogy még ez sem fog működni, és a helyi lakosok nem hajlandók »szavazni«, a megszállók előző nap többbusznyi embert hoztak a Krímből Melitopolba és Berdjanszkba. Azt hitték, hogy majd ezzel segítenek a propagandamédia számára képet alkotni

    – írja a polgármester, aki rámutatott arra, hogy az emberek izgatásának másik módja a megfélemlítés és a megalázás. „A hadiállapot ideje alatt 515 embert raboltak el, közülük több mint 200-an még mindig túszok. Emellett az ellenség továbbra is bombázza szabad területünket. A megszálló elviselhetetlen életkörülményeket teremt a civil lakosság számára az erőművek és a szociális infrastruktúra támadásával. Ne reagáljunk a megszállók hamisításaira és provokációira. Tartsunk ki! Higgyünk Ukrajna fegyveres erőiben!” – zárja bejegyzését Sztrjuk.

  • Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha hétfőn beismerte, hogy ő alapította a Wagner zsoldoscsoportot 2014-ben – írja a Politico.

    Prigozsin éveken át tagadta, hogy bármi köze lenne a hírhedt orosz magánhadsereghez, és beperelte azokat a médiumokat – többek között a Bellingcat hírportált és az Eho Moszkvi rádiót –, amelyek kapcsolatba hozták őt a csoporttal.

    Az oligarcha elmondta, azért alapította a csoportot, hogy támogassa a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat.

    A csoportot többször vádolták háborús bűnökkel és az emberi jogok megsértésével.

  • Shaun Pinner elmesélte, hogyan kényszerítették orosz fogvatartói arra, hogy a nap 24 órájában a Mamma Mia! soundtrackjét hallgassa, és hogyan kínozták áramütésekkel.

    A brit fogoly, aki az ukrajnai harcok során esett fogságba, elárulta, hogyan kényszerítették az oroszok arra, hogy ABBA-t és Chert hallgasson ismétlődően. 

    A Mamma Mia! filmzenéjének folyamatos hallgatása mellett csak poshadt kenyeret és piszkos vizet kapott fogyasztásra. Miután júniusban brit harcostársával, Aiden Aslinnal együtt halálra ítélték, új szállásra költöztették őket, ahol a zenei kínzás folytatódott.

    „A körülmények jobbak voltak, de még mindig folyamatos zenét játszottak, ezúttal Cher Believe című száma szólt” – mondta a Sunnak.

    Voltak sötét napjaink, és sokat sírtam. Valamiféle reménybe kellett kapaszkodnunk, és így éltem túl. Azt hittem, meg fogok halni. Ez volt a földi pokol! Az elmúlt hat hónap volt életem legrosszabb ideje. Soha többé nem akarok ABBA-dalt hallgatni vagy egy vekni kenyeret látni! Annyira szerencsés vagyok, hogy itthon lehetek

    – jegyezte meg Pinner, aki annak a tíz külföldi fogvatartottból álló csoportnak a tagja volt, akiket azután engedtek szabadon, hogy Szaúd-Arábia közvetített egy titkos megállapodást Oroszország és Ukrajna között – írja a Telegraph.

  • Aljakszandr Lukasenka Vlagyimir Putyinhoz repült Oroszországba, ahol a mostani „nehéz időszakról” beszéltek, és köszönetet mondtak az embereknek a „megértésükért”.

    Ma elemeztem az általunk adott utasításokat, amelyekben nincs hiba. Összeomlást, halált és egyebeket jósoltak nekünk. Nemegyszer mondtuk: az élet sokszínű, valakinek szüksége van ránk, nekünk szükségünk van valakire, és ehhez partnereket találtunk. Meg kell köszönni az embereknek a megértést. Nem könnyű ez az időszak!

    – mondta a belarusz elnök, aki szerint a mostani időszak vízválasztó, ami meg fogja mutatni, hogy ki kicsoda. „Sokat változtunk ebben a három hónapban. Látták, hogy tudunk normálisan is élni. Nem félünk. Nos, ha Európa megőrült, hadd gondolkodjanak!” – tette hozzá Lukasenka.

    Szeptember 25-én újságírók arról számoltak be, hogy Lukasenka egyik gépe Belaruszból Oroszországba indult. Korábban az elnök azt mondta, hogy a héten üzleti útra fog repülni, de azt nem mondta meg, hová – írja az Ukrainszka Pravda.

  • Több mint 2350 embert vettek őrizetbe Oroszország-szerte azóta, hogy Vlagyimir Putyin a múlt héten bejelentette a részleges mozgósítást – értesült a Sky News.

    A bejelentés következtében 300 ezer tartalékost hívhatnak harcba, a brit védelmi minisztérium szerint pedig egyes csapatok kiképzését már el is kezdték.

    A tömeges hadkötelezettség elrendelése tiltakozásokat váltott ki országszerte, a hadba állítható férfiak pedig tömegesen kezdtek elmenekülni Oroszországból.

  • Kórházat semmisített meg egy orosz rakéta Donyeckben – számolt be az ukrán belügyminisztérium.

    A közlemény szerint két rakétatámadás érte a donyecki Kramatorszk városát. A támadásban egy kórház, egy ház, három lakóépület és garázsépületek semmisültek meg.

  • Mint arról az Index beszámolt, szeptember 26-án egy férfi tüzet nyitott egy orosz iskolában, aminek következtében legalább tizennégy ember meghalt. Az izsevszki iskolában történt lövöldözést terrorcselekménynek minősítette a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.

    Vlagyimir Putyin mélyen gyászolja a támadás áldozatait

    – tette hozzá Peszkov.

    „Tudjuk, hogy a világ más országaiban is történnek ilyen tragédiák, de számunkra ez nem lehet ok a megnyugvásra. Természetesen elemeznünk kell a biztonság szintjét és az eddig elfogadott intézkedések hatékonyságát” – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség a szóvivőt.

  • Tüzet nyitott egy helyi lakos hétfőn a szibériai Irkutszk megyében, Uszty-Ilimszk város katonai sorozóirodájában.

    Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója közölte, hogy Alekszandr Jeliszejev járási katonai biztos rendkívül súlyos állapotban került intenzív osztályra. Az első jelentések szerint a tiszt életét vesztette.

    A támadót – sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves munkanélküli helyi lakost – őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye, és nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, Zinyin azt mondta: „Most menjünk haza mindannyian.”

    A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem a legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat „nagyon feldúlta”.

    Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított – számolt be az MTI.

  • A Kreml azt állítja, hogy nem született döntés az orosz határok lezárásáról, miután Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten részlegesen mozgósítást rendelt el.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen elismerte, hogy néhány behívót tévedésből küldtek ki. Hozzátette, hogy a hibákat korrigálni fogják, írja az al-Dzsazíra.

  • Molotov-koktéllal dobált meg egy katonai toborzó- és regisztrációs irodát egy férfi az oroszországi Urjupinszkben – írja a Sky News.

    Az esetről felvétel is készült, amelyen az látszik, hogy a férfi autóval a város központjában álló toborzóirodához hajt, ahol több Molotov-koktélt is meggyújt, majd azokat egyesével az épületnek dobja.

    A felvételt Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója osztotta meg a Twitteren, aki hozzátette, állítólag a besorozott katonák dokumentációját kizárólag papíralapon vezetik az oroszok.

  • Törökország megerősítette, hogy nem ismeri el az ideiglenesen orosz megszállás alatt álló ukrajnai területeken tartott népszavazások eredményeit − írta meg a Sky News.

    Jelenleg négy ukrajnai régióban zajlanak szavazások az Oroszországhoz csatolásról: Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában.

    Számos nyugati vezető azonban már kijelentette, hogy bármilyen színlelt népszavazást Ukrajnában illegitimnek tekintenének.

    Ibrahim Kalin, a török elnök szóvivője a CNN Türknek nyilatkozva kifejtette, hogy az ország elismeri „az ukrán nép és állam területi integritását”.