2024. június 16. 15:00
Lengyelország 1
Hollandia 2
Volksparkstadion I. forduló
2024. június 16. 18:00
Szlovénia 1
Dánia 1
StuttgartArena I. forduló
2024. június 16. 21:00 ÉLŐ
Szerbia 0
Anglia 0

Volt CIA-ügynök: Egyre valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert vet be

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2022.09.28. 21:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Catherine Colonna francia külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy Franciaország hosszú távon támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben.

    Miközben Oroszország ismételten agresszív retorikát alkalmaz, és olyan látszólagos referendumokat szervez, amelyekkel saját magát teszi páriaállammá, és amikor megmagyarázhatatlan incidensek történnek a Balti-tengeren, a legkomolyabban kijelentem: hosszú távon megőrizzük elköteleződésünket Ukrajna mellett

    – fogalmazott a francia diplomácia vezetője a dél-franciaországi Marseille kikötőjében, ahol részt vett egy humanitárius segéllyel teli teherszállító hajó elindításában Ukrajna irányába – írja az MTI.

    Az Északi Áramlat gázvezeték ismeretlen eredetű gázszivárgását érintő kérdésre Catherine Colonna elmondta: meg kell várni a folyamatban lévő vizsgálat eredményét a felelősök megnevezéséhez, „jóllehet bizonyos egyértelmű jelek arra utalnak, hogy nem balesetről van szó, és hogy szándékosan okozták a robbanásokat”.

  • Egy neves orosz balett-táncos szerdán arra panaszkodott, hogy elmarasztalták, amiért egy üzbegisztáni turnéján az elesett orosz katonáknak szentelt dalt adta elő, az üzbég hatóságok szerint pedig eltért az elfogadott programtól.

    Az incidens rávilágított arra, hogy Moszkva közép-ázsiai partnerei aggódnak az Ukrajnában, egykori szovjet társköztársaságban folytatott katonai hadjárat miatt – írja a Sky News.

    Szergej Polunin táncos közösségi oldalán közölte, hogy katonai egyenruhában táncolt az elesett orosz katonák számára egy olyan dalra, amelynek szövege olyan sorokat tartalmaz, mint „felállunk, amíg Isten velünk van, és az igazság a miénk”.

    A dal, az Emelkedjünk fel február 23-án, az orosz hadsereg napján jelent meg – egy nappal azelőtt, hogy az orosz erők megszállták Ukrajnát.

  • Liz Truss brit miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel, amiben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság soha nem ismeri el az Ukrajna egyes részeinek elcsatolására irányuló orosz kísérleteket – közölte a Downing Street.

    Megismételte, hogy Ukrajna számíthat az Egyesült Királyság támogatására mindaddig, amíg Putyin elnököt le nem győzik – írja a The Guardian.

    Zelenszkij elnök tájékoztatta a brit miniszterelnököt a jelenlegi katonai helyzetről, és üdvözölte a miniszterelnök határozott támogatását, többek között a múlt heti ENSZ-közgyűlésen is.

    A vezetők arról is tárgyaltak, hogy az Egyesült Királyság és Ukrajna hogyan tudna együttműködni Ukrajna gázellátásának hosszú távú biztosítása érdekében. Mindketten megállapodtak abban, hogy a következő napokban és hetekben szoros kapcsolatban maradnak egymással. Zelenszkij a telefonbeszélgetésről Twitteren is beszámolt.

  • „Olyan forgatókönyvekre kell felkészülnünk, amelyek egészen mostanáig elképzelhetetlenek voltak” – nyilatkozta Nancy Faeser német belügyminiszter a Bloombergnek

    A minisztert azzal kapcsolatban kereste fel a hírügynökség, hogy miként reagál az Északi Áramlat gázvezetéket ért szabotázsakcióra. Nancy Faeser úgy fogalmazott: a berlini kormány

    már hónapok óta készül azokra a fenyegetésekre, amelyek az ország energiainfrastruktúráját veszélyeztetik.

    „A [német] szövetségi és tagállami hatóságok nagyon éberek és mindig a helyzetnek megfelelően cselekszenek – nyilatkozta a miniszter, majd azt is hozzátette, hogy a rendőrség állandóan járőrözik az Északi-tengeren és a Balti-tengeren. Céljuk emellett az is, hogy a szabotázsakciót minél gyorsabban és alaposabban kivizsgálják.

  • Abházia létezik, és semmiféle szankció sem törli el a térképről – jelentette ki szerdán Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a csak Moszkva által elismert, Georgiától elszakadt térségben tett látogatásán.

    A belorusz vezető abház hivatali partnerével, Aszlan Bzsaniával tartott tanácskozásán elmondta, hosszasan megvitatták az ügyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azonos következtetésre jutottak: „Abházia létezik, a térképről letörölni nem lehet, erre semmilyen szankció nem képes.”

    Lukasenka és Bzsania Belarusz és Abházia közös gazdasági projektjeit és a további együttműködés kilátásait vitatták meg találkozójukon. Lukasenka hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatoknak kell képezniük a kapcsolatok alapját Szuhumi és Minszk között. Kiemelte, hogy Minszk nem csupán „a barátság hídját akarja felhúzni, de nagyon komoly kapcsolatokra törekszik” – írja az MTI.

    Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök elítélte Lukasenka Abháziában tett látogatását, amely szerinte nemcsak a belorusz–georgiai kapcsolatokat ássa alá, de a nemzetközi jogba is ütközik. A történtek miatt a belorusz nagykövetet bekérették a tbiliszi külügyminisztériumba.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők szerda este rakétatámadást indítottak egy Közép-Herszonban lévő politechnikai főiskola ellen – közölte a regionális katasztrófavédelmi szolgálat egyik képviselője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

    Megtámadták az oktatási intézményt. A közelben játszóterek vannak. A támadás abban az időben történt, amikor a szülők gyerekeikkel sétáltak az utcán vagy munkából mentek haza

    – mondta a képviselő a lap szerint, hozzátéve, hogy az áldozatok pontos számát egyelőre még vizsgálják. 

  • A vilniusi kormány szerdán döntött újabb költségvetési források elkülönítéséről erre a célra, miután a pénzügyminisztérium előrejelzésében felfelé módosította a gazdasági növekedést.

    A megnövekedett védelmi költségvetést páncélozott járművek, amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetők, radarkészülékek és lőszerek beszerzésére fogják fordítani – idézte Arvydas Anusauskas védelmi tárcavezetőt a BNS helyi hírügynökség.

    Litvánia tavasszal, az ukrajnai orosz hadművelet nyomán döntött arról, hogy jelentősen, a korábbi 2,05-ről a bruttó hazai termék (GDP) 2,52 százalékára növeli védelmi kiadásait. Az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi területtel és a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországgal határos balti állam eredetileg mintegy 1,2 milliárd eurót (493 milliárd forint) tervezett védelmi célokra költeni az idén – írta az MTI. 

  • Komolyan kell venni Vlagyimir Putyin fenyegetéseit – erről beszélt Angela Merkel volt német kancellár a nemrég alapított Helmut Kohl Alapítvány első rendezvényén.

    A volt kormányfő azt mondta, szerinte Helmut Kohl is mindent megtenne a mostani helyzetben Ukrajna szuverenitása értelmében, de közben arra is törekedne, hogy normalizálja a kapcsolatokat Oroszországgal, bármennyire is lehetetlennek tűnik ez utóbbi a mostani helyzetben.

    Angela Merkel ezután beszélt arról, hogy mit gondol arról, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött a múlt héten. 

    Komolyan kell venni a szavait

    – mondta a volt német kancellár Putyinról.

    Angela Merkel azt is hozzátette: az, hogy valaki komolyan veszi az orosz elnök szavait, nem a gyengeség jele, hanem a „politikai bölcsességé”, amely segíthet abban, hogy megmaradjon a politikai mozgástér, illetve új politikai lépések lehetősége nyíljon meg.

  • Románia törvénytelennek tartja és elítéli a kelet-ukrajnai megszállt területeken szervezett „úgynevezett népszavazásokat”, nem ismeri el ezek szerdán közzétett eredményét, ugyanakkor arra figyelmeztette még Oroszországban tartózkodó állampolgárait, hogy mielőbb hagyják el az országot.

    A bukaresti külügyminisztérium (MAE) szerdai közleményében úgy értékelte: az orosz megszálló erők közvetlen támogatásával lebonyolított referendumok ismételten bizonyítják, hogy Oroszország semmibe veszi a nemzetközi jogot és azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként, a világ békéjét és biztonságát garantáló országként rá hárulnak.

    Oroszország erőszakkal meg akarja változtatni Ukrajna határait, és igazolni próbálja a katonai erőszakot, amelyet egy független, szuverén ország ellen alkalmaz: ezt a nemzetközi közösség nem fogadhatja el, az állítólagos népszavazásoknak pedig nem lehet semmilyen jogi következményük

    – szögezte le a bukaresti külügyi közlemény.

    A MAE ugyanakkor újabb felhívást intézett a román állampolgárokhoz, hogy csak akkor utazzanak Oroszországba, ha ez elkerülhetetlen, a már ott tartózkodóktól pedig azt kéri, hogy – ha még nem tették meg – feltétlenül regisztrálják jelenlétüket a minisztérium konzuli szolgálatának internetes portálján, kerüljék a zsúfolt helyeket, ne vegyenek részt utcai tüntetéseken, amelyek erőszakba torkollhatnak, és vegyék fontolóra, hogy mielőbb elhagyják Oroszországot – írta az MTI.

  • Szerbia nem ismeri el az Ukrajna megszállt területein rendezett „népszavazások” eredményét – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök.

    A szerb államfő azt mondta: Szerbia „a nemzetközi jogot, valamint az ENSZ alapokmányát és döntéseit tiszteletben tartva” nem ismeri el a referendumok eredményét. 

    Szerbia jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de az ukrajnai háborúban nem álltak melléjük. A szerb elnök korábban közölte, hogy tiszteletben tartják Ukrajna területi integritását, és nem támogatják az orosz inváziót. 

    A Sky News szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan pénteken jelenti be a négy ukrajnai terület bekebelezését – vélhetően abban a beszédben, amelyről korábban is írtunk. Az orosz kormányzat ezzel összefüggésben már komoly előkészületeket is tett, várhatóan a Vörös téren is lesz egy nagyobb tömegdemonstráció.

  • Oroszországban éves szinten lassult az ipari termelés augusztusban, a júliusival megegyező volt a kiskereskedelmi forgalom éves visszaesése, miközben történelmi mélypontra mérséklődött a munkanélküliség.

    A munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, 1991 óta legalacsonyabb szintre, 3,8 százalékra csökkent augusztusban. Szakértők a ráta emelkedésére, 4,1 százalékra számítottak – írja az MTI.

    Januárig négy hónapon át 4,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta Oroszországban, majd januárban 4,4 százalékra emelkedett, februárban és márciusban egyaránt 4,1 százalék, áprilisban 4 százalék, május és július közötti három hónapban pedig 3,9 százalék volt.

    A statisztikai hivatal adatai szerint idén augusztusban a munkanélküliek száma 2 millió 855 ezer volt, 45 ezerrel kevesebb a júliusinál.

  • Olaf Scholz német kancellár közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Németország sosem ismeri el az oroszok által elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazást. 

    A kancellár arról is biztosította az ukrán vezetőt, hogy az országuk továbbra is támogatja Ukrajnát a szuverenitásának és területi integritásának megvédésében – írta a CNN

  • Az Európai Bizottság kereskedelmi korlátozásokat is tartalmazó nyolcadik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot Oroszországgal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország „folytatja az Ukrajna elleni agressziót” – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.

    Közölte: a javasolt szankciós csomag szerint az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes kémiai anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára. Javaslatot tesznek annak a jogalapnak a megállapítására is, amely alapján meghatároznák az orosz olajár felső határát.

    Az uniós importkorlátozás legkevesebb 7 milliárd euró bevételtől fosztja meg Oroszországot – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

  • „Vlagyimir Putyin teljesen sarokba szorult, és emiatt napról napra nő az esélye annak, hogy nukleáris atomfegyvereket vet be Ukrajnában – ezt mondta a CNN-nek Robert Baer, az amerikai hírszerzés (CIA) egykori tisztviselője.

    A szakértő szerint az orosz elnök elsősorban a kisebb hatásfokkal bíró, taktikai nukleáris fegyvereket vetheti be Ukrajnában. Robert Baer azt is hozzátette: nem valószínű, hogy az orosz elnök megpróbálna békét kötni a mostani helyzetben, miután az utóbbi hetekben vereségeket szenvedett el az orosz hadsereg.

    Annak, hogy megpróbálná enyhíteni a konfliktust, jóformán a nullához közelít a valószínűsége

    – mondta a volt hírszerző, aki szerint ha Putyin így tenne a mostani helyzetben, akkor még a hatalmi pozíciója is megrendülhetne. Robert Baer végül arról is beszélt, hogy az orosz ismerősei is hasonlóképp vélekednek az atomfegyverek bevetésével kapcsolatban. 

    Azok az oroszok, akikkel tartom a kapcsolatot, meg vannak győződve arról, hogy beveti az atomfegyvereket. Nem tudom, mennyire pontosak az információik, de a múlt heti fenyegetés után – amely tényleg az volt – egyre valószínűbb, hogy beveti a nukleáris fegyvereket, ha bajba kerül 

    – mondta Robert Baer a CNN műsorában.

  • A Georgiával határos oroszországi Észak-Oszétia régió hatóságai utazási korlátozásokat vezetnek be, hogy megakadályozzák a Georgiába, sorozás elől menekülő embereket.

    A régió vezetője, Szergej Menyajlo közölte: „Ma aláírtam egy rendeletet a magas készültség bevezetéséről Észak-Oszétia területén. A rendelet korlátozza a személygépkocsik belépését a köztársaság területére. A magas riasztási fokozat bevezetéséről szóló döntés kényszerű átmeneti intézkedés, mert a helyzetet nem lehet a véletlenre bízni” – írja a Guardian.

    Hozzátette, rengeteg tranzitjármű, kilométeres sorok állnak a Verkhnij Larsz ellenőrzőpontnál. Csak az elmúlt két napban több mint 20 ezer ember lépett be Georgiába a határszakaszon keresztül. „Fizikailag nem leszünk képesek biztosítani a rendet és a biztonságot, ha ez az áramlás tovább nő” – mondta Szergej Menyajlo.

    Az ellenőrzőpontnál munkacsoportok ellenőrzik a köztársaságba belépőket. Ha egy állampolgár a szövetségi listával összhangban hadköteles, akkor a helyszínen átadnak neki egy idézést. Ez nemcsak Észak-Oszétiában, hanem az ország más régióiban is vonatkozik azokra az állampolgárokra, akik a hadseregnél vannak nyilvántartva. A mozgósításra kötelezett személyeknek elmagyarázzák, hogy az Orosz Föderáció törvényeivel összhangban milyen következmények várnak rájuk a katonai szolgálat alól való kibújás esetén. Ezt a munkát szigorúan az ország elnökének rendeletében előírt kritériumoknak megfelelően végzik el.

  • Izrael megerősítette eddigi óvatos álláspontját Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, kijelentve, hogy „nem fogadja el a népszavazás eredményét a megszállt ország keleti területein”, és „elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását”.

    Izrael, amely Moszkvára támaszkodik az iráni kötődésű szereplők elleni szíriai hadműveleteiben, vonakodott katonai segítséget nyújtani Kijev számára. Inkább humanitárius segítségnyújtásra és a háború februári kitörése óta a Guardian szerint Izraelbe emigrált több ezer zsidó származású ukrán és orosz állampolgár befogadására összpontosít.

    Az izraeli külügyminisztérium kedd esti nyilatkozatát szélsőségesen fogadták, Ukrajna támogatása miatt nagyszerű, példátlan megnyilvánulásaként tartják számon, viszont Moszkva elítéli a megszólalást. Oroszország újabb iráni fegyveres drónokat telepített, és kedden néhány iráni gyártmányú drónt lőttek ki a közép-ukrajnai Uman városára, amely a haszid zsidóság egyik legfontosabb zarándokközpontja.

    Annak ellenére, hogy a tisztviselők arra kérték őket, hogy maradjanak távol a konfliktusövezetektől, a héten izraeli állampolgárok ezrei utaztak Umanba a város Ros Hásáná ünnepségére.

  • Kijev „érvénytelennek és értéktelennek” tekinti a négy megszállt ukrajnai területen az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazást, az ukrán kormány folytatja erőfeszítéseit a megszállt területek felszabadítására – közölte szerdán az ukrán külügyminisztérium.

    Az MTI értesülései szerint a tárca közleményében sürgette nemzetközi partnereit, hogy fogadjanak el további kemény büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben, és nyújtsanak még több katonai segítséget Kijevnek.

    Ukrajna arra kéri az EU-t, a NATO-t és a G7-es országokat, hogy azonnal és jelentősen fokozzák a nyomást Oroszországgal szemben, különösen újabb határozott szankciók elfogadásával, és számottevően növeljék meg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét.

    A kijevi tárca nyilatkozatában tankokat, vadászgépeket, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket, légvédelmi és rakétaelhárító rendszereket kért szövetségeseitől, és leszögezte: „Ukrajna sohasem fog elfogadni semmilyen ultimátumot.”

  • A jövő évre vonatkozó orosz költségvetési tervezet azzal számol, hogy a következő három évben (2023–2025) évi 125,2 milliárd köbméterre csökken a földgázexport az idei évre várt 142 milliárd köbméterről, ami 31 százalékkal kisebb a tavalyinál – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség szerdán.

    A költségvetési terv előrejelzése szerint az idei gáztermelés 10,5 százalékkal, 683 milliárd köbméterre esik, 2023-ban a termelés tovább csökken 670,2 milliárd köbméterre, majd fokozatosan emelkedik, 2024-ben 690,2 milliárd köbméterre, 2025-ben pedig 704,9 milliárd köbméterre bővül.

    A gázexport szerződéses átlagára az idén várhatóan 691,2 dollár lesz ezer köbméterenként, jóval meghaladva a tavalyi 274,3 dollárt. Jövőre az átlagár 592,2 dollár, 2024-ben 477,1 dollár, 2025-ben pedig 400,1 dollár lesz ezer köbméterenként a költségvetési tervezet szerint – írta az MTI.

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki tanácsadó nyilatkozott arról, mire számíthatnak azok az ukrán állampolgárok, akik részt vettek a Herszon, Luhanszk, Donyec és Zaporizzsja megyében tartott orosz „népszavazás” szervezésében és lebonyolításában – írja a Reuters

    Azok az ukránok, akik az oroszok által támogatott népszavazáson segítenek az ország jelentős területeinek annektálásában, hazaárulás vádjával és legalább öt év börtönnel néznek szembe

    – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója, a Herszon, Luhanszk, Donyec és Zaporizzsja megyében tartott orosz „népszavazás” kapcsán. 

    Vannak névsoraink azokról az emberekről, akik valamilyen módon részt vettek ebben

    – tette hozzá az ukrán elnöki tanácsadó a Blick című svájci lapnak adott interjúban. 

    Több száz kollaboránsról beszélünk. Őket hazaárulásért fogják felelősségre vonni. Legalább ötéves börtönbüntetésre számíthatnak

    – részletezte. A tanácsadó szerint azonban azokat az ukránokat, akiket rákényszerítettek a szavazásra, nem büntetik meg. 

  • Összehívná az ENSZ Biztonsági Tanácsát Oroszország az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatos provokációk miatt – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium képviselője. 

    Oroszország az SP–1 és SP–2 vezetékkel kapcsolatos provokációk miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának hivatalos ülését kívánja összehívni

    – írta a közösségi médiában Zakharova.

  • Olaf Scholz német kancellár szerdán telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Németország sohasem fogadja el az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló „látszatnépszavazások” eredményét Ukrajna megszállt területein – mondta a német kormány szóvivője.

    Scholz hozzátette, hogy Németország Ukrajnának szánt pénzügyi, politikai és humanitárius támogatása nem inog meg, és továbbra is támogatja Ukrajnát szuverenitásának és területi integritásának megvédésében, beleértve a fegyverszállításokat is – írja a Reuters.

  • A finn határőrség adatai szerint több mint ötvenezer orosz állampolgár lépett Finnország területére, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette az orosz állampolgárok részleges mozgósítását.

    A CNN információi szerint 50 659 orosz lépett be az országba egy hét alatt. Korábban Twitteren arról tájékoztattak, hogy csak kedden 7052 orosz állampolgár érkezett Finnország területére. 

  • Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége azt tanácsolja az amerikai állampolgároknak, hogy mielőbb hagyják el Oroszországot, aki pedig nem tartózkodik ott, arra kérik, ne utazzon oda.

    A CNN azt írja, a nagykövetség úgy véli, addig kell elhagyni az országot, amíg még rendelkezésre állnak a kereskedelmi utazási lehetőségek. A honlapjukon olvasható biztonsági figyelmeztetésben felhívják a kettős állampolgárok figyelmét a részleges mozgósításra is. 

    Oroszország megtagadhatja a kettős állampolgárok amerikai állampolgárságának elismerését, megtagadhatja az amerikai konzuli segítséghez való hozzáférésüket, megakadályozhatja az Oroszországból való távozásukat, és katonai szolgálatra is besorozhatja a kettős állampolgárokat

    – idézi az oldal. 

  • Nem zárja ki az Északi Áramlat vezeték üzemeltetője a sérült gázvezetékek javítását – számolt be kedden a cég képviselője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

    Hozzátette azonban, hogy minden intézkedés előtt fel kell mérniük, hogy mekkora kár keletkezett a vezetékben. Az üzemeltető szerint jelenleg nincsenek képek a tényleges szivárgásokról. 

  • A Kreml szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok egyre közelebb kerül ahhoz, hogy „a konfliktus részesévé váljon Ukrajnában”.

    Egyre beljebb kerül ebbe a konfliktusba az amerikai fél, egyre közelebb áll ahhoz, hogy a részesévé váljon, ami rendkívül veszélyes 

    – fogalmazott a CNN szerint Dmitrij Peszkov Antony Blinken amerikai külügyminiszter azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint az Egyesült Államok által küldött fegyverekkel Ukrajna visszaszerezheti a területeit. 

  • Recep Tayyip Erdoğan török elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt, és felajánlotta Ankara közvetítését a zaporizzsjai atomerőmű körüli demilitarizált zóna létrehozásában – adta hírül a TASZSZ.

    Lapunk néhány héttel ezelőtt írt arról, hogy Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve vészhelyzeti üzemmódba kapcsolt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági zóna létrehozását sürgette a létesítménynél a nukleáris katasztrófa elkerülése érdekében.

  • Mint megírtuk, hétfő este eltűnt a VKontakte (VK) nevű orosz közösségi oldal – az orosz Facebook – az iOS Apple Store-ból.

    A Roszkomnadzor orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság most az Apple adminisztrációjához fordult azzal a követeléssel, hogy tisztázza a VK és más orosz cégek alkalmazásainak az App Store-ból való eltávolításának okát. Erről szerdán számoltak be az osztály honlapján – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    A Roszkomnadzor azt követelte az Apple Inc. adminisztrációjától, hogy magyarázza el a VK-alkalmazások App Store-ból való eltávolításának okát. Az amerikai vállalat intézkedései következtében orosz felhasználók milliói veszítették el a lehetőséget a VKontakte és más közösségi hálózatok – mint a VK Music, VK Clips, VK Messenger – használatára

    – áll a közleményben.

    Az ügynökség továbbá annak tisztázását is kéri, hogy miért távolították el a webhelyről a Domclick, a Yula, a 2GIS, a Sberbank, az Alfa-Bank, a VTB, a Promsvyazbank, a Sovcombank, az Otkritie, a Novikombank, az Aeroflot és a Utair cég alkalmazásait. 

  • Sikerült megegyezni arról, hogy Belgium 12 millió euró értékben katonai felszerelést és fegyvereket adjon Ukrajnának. A szállítmányban a téli ruházat, a sisakok és az éjjellátók mellett Browning M2-es nehézgéppuskát is találnak majd az ukránok – írja a Babel.

    Az eredetileg az Egyesült Államokban kifejlesztett, a belga FN-Hestral által gyártott M2-es legendás fegyvernek számít. Az első világháború vége felé állt szolgálatba, Ukrajnában eddig főleg a nyugatról érkező HMMWW terepjárókon és M113-as páncélozott szállító harcjárműveken lehetett találkozni vele. 

    A fegyvert gyakran emlegetik „minden géppuskák anyjaként”, és a világ összes kontinensén megtalálható. Nagyméretű, 50-es kaliberű lőszerének, valamint strapabíró szerkezetének köszönhetően annak ellenére is hatalmas népszerűségnek örvend, hogy a konstrukció már elmúlt százéves. 

  • „Nem lesznek béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin marad Oroszország vezetője” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    „Ez világos és nyilvánvaló” – tette hozzá Zelenszkij a nemzethez intézett éjszakai beszédében, miután több ukrán régióban is „álszavazást” tartottak.

    Kedden az orosz hatóságok és meghatalmazottjaik négy megszállt ukrán régióban – Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban – bejelentették az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló, ötnapos, el nem ismert népszavazás eredményét.

    Az általuk közölt számok szerint a Moszkva által rendezett, az ukrán törvények szerint illegális és a nyugati nemzetek által határozottan elítélt szavazáson a szavazók hatalmas többsége minden régióban támogatta az Oroszországhoz való csatlakozást – írja a Politico.