Volt CIA-ügynök: Egyre valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert vet be

Szeptember 28-án délelőtt Oroszország három rakétát lőtt ki a zaporizzsiai Huljajpole városának központjába – számolt be Telegram-oldalán Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja közigazgatási vezetője.

Oroszország három S–300-as rakétát lőtt ki a városközpontra, ahol egy műemléki státusszal rendelkező épület megsemmisült

– tette hozzá Sztaruh, aki a sérültekről még nem tudott pontos adatokat közölni.

Az oroszországi Novoszibirszk régióban megkezdődött azon állampolgárok felkutatása, akik a kötelező sorozás elől menekülnek. Ezt a bűnüldöző szervek végzik – mondta Jevgenyij Kudrjavcev, a Novoszibirszk régió katonai biztosa szerdán a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Hozzátette: A bűnösségük megállapításáról szóló határozatot a bíróság hozza meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én, szerda reggel rendelt el részleges katonai mozgósítást. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint 300 ezer embert kell besorozni, elsősorban olyanokat, akik rendelkeznek harci gyakorlattal.

Svédország az Északi Áramlat gázvezeték elleni feltételezett szabotázsakciót nem tekinti ellene irányuló támadásnak – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter szerdán.

A gázvezetéken a lyukakat nem svéd, hanem nemzetközi felségvizeken ütötték, így nemzetközi incidensről van szó – közölte a tárcavezető az SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Hozzátette: amerikai hivatali partnere, Antony Blinken máris felajánlotta Washington segítségét annak érdekében, hogy kiderítsék, mi történt, számolt be az MTI.

A Balti-tengeren kedden jelentettek ismeretlen eredetű gázszivárgást, amelyről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó két orosz gázvezetéken keletkezett lyukak okozzák. Azóta mind a svéd, mind a dán kormány közölte: szabotázsakció történt, és bejelentették, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben.

Az öt napig tartó népszavazáson hatalmas többségben voltak azok, akik támogatták az Oroszországhoz csatlakozást – közölték kedden a Moszkva által kinevezett tisztviselők. A népszavazások a keleti donyecki és luhanszki régiókban, valamint Zaporizzzsjában és Herszonban zajlottak le. 

A luhanszki hatóságok szerint a lakosság 98,4 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra. A zaporizzsjai kinevezett tisztviselő 93,1 százalékra jósolta ezt az arányt. A herszoni szavazóbizottság vezetője szerint ez az arány 87 százalék fölött volt – írja a Reuters. 

A régióban a szavazáson részt vevők 99,2 százaléka igennel voksolt a szavazáson – közölte Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője. 

Az Európai Unió közösségét megosztja a kérdés, mely szerint be kell-e fogadni a katonai mozgósítás elől menekülő oroszokat. Oroszországból Európa felé jelenleg nincs légi közlekedés, a szárazföldi határokon pedig nagyon nehéz átjutni. A balti országok, Finnország és Lengyelország kemény és határozott álláspontot várna el a tagországoktól.

Sok orosz menekül most a behívó elől, azonban nekik korábban nem volt gondjuk az ukránok legyilkolásával. Nem tüntettek ez ellen

– mondta Lettország külügyminisztere, Edgars Rinkevics, hozzátéve, hogy az orosz menekültek befogadása nagy biztonsági kockázatot jelentene. Németország azonban közölte, ők fenntartások nélkül befogadják a háború elől menekülő orosz állampolgárokat – írja az Euronews.

A tagállamok jelentős része azonban még nem hozott döntést, sokan vacillálnak, az egységes álláspont hiányának azonban az lehet a következménye, hogy sok, védelemre jogosult embert elutasítanak.

Oka van annak, hogy minden rászoruló védelmet kapjon. Nem ismerjük az Európába tartó emberek egyéni helyzetét. Ugyanakkor látjuk azt, hogy sok tüntetés zajlik, ami büntetőintézkedéseket von maga után a résztvevők számára. Megértem az ellenérveket, de szerintem nem szabadna megfosztani senkit a védelemhez való jogától

– mondta az EPC szakértője, Marie De Sommer.

Izrael nem ismeri el az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban tartott népszavazás eredményét – jelentette a Háárec című újság szerdán.

Az izraeli külügyminisztérium kedd esti közleményében bejelentette, hogy Izrael elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ezért nem fogadja el az orosz megszállás alatt álló keleti körzeteiben lezajlott referendumok eredményét.

Az izraeli külügyminisztériumban vita folyt arról, miként reagáljon Oroszország várható döntésére a népszavazási eredmények után – közölték minisztériumi források a lappal. Kedd este az illetékesek úgy döntöttek, hogy határozott nyilatkozatot adnak ki annak ellenére, hogy Oroszország még nem jelentette be az érintett területek annektálásának szándékát. Izrael bejelentését nem előzte meg nemzetközi vagy amerikai kérés Oroszország szándékainak elítélésére.

A spanyolországi orosz nagykövetség Twitter-oldalán tett közzé egy karikatúrát, amelyen négy kismedve látható – akik vélhetően a megszállt ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat szimbolizálják –, amint a népszavazások után hazatérnek az orosz anyamedvéhez.

Az ötödik, már anyamedve karjában lévő medvebocs pedig valószínűleg a 2014-ben megszállt Krím félsziget lehet.

Olyan sok gond merült már fel az orosz mozgósítással kapcsolatban, hogy a Kreml is kénytelen volt nyilatkozatot tenni az ügyben: a felelősséget azonban a moszkvai illetékesek előszeretettel hárítják a helyi döntéshozókra és a bürokratikus folyamatokra – olvasható az amerikai ISW agytröszt legújabb elemzésében. 

A mozgósítással kapcsolatos problémák még a szigorúan felügyelt orosz média védőhálóján is áttörnek, mert ez egy olyan terület, amellyel kapcsolatban az átlagos polgár is sok személyes tapasztalatot szerezhet. Az ISW értékelése szerint a mozgósítással kapcsolatban felmerülő problémák és az erre érkező politikai reakciók már a hivatalos, Kreml-közeli forrásokban is megjelentek, viszont egyelőre a helyi döntéshozókra és a bürokratikus folyamatokra hárítják a felelősséget. 

A Kremlnek nehezen sikerülne csökkenteni a mozgósítás körül kialakult pánikhelyzetet, pláne, hogy eközben a kvótákat is teljesíteni akarják – vélekedett az agytröszt, hozzátéve, hogy előfordulhat az is, hogy az orosz elnöknek személyesen kell intézkednie az ügyben.  

Kanada új szankciókat fog bevezetni az Ukrajna négy megszállt régiójában tartott orosz „álnépszavazások” miatt – mondta Justin Trudeau miniszterelnök.

Trudeau kijelentette, hogy Kanada soha nem fogja elismerni a népszavazások eredményeit, valamint Oroszország illegális annektálási kísérletét sem – írja a Reuters.

Új szankciókat kívánunk bevezetni olyan személyek és entitások ellen, akik bűnrészesek az állami szuverenitás elveinek megsértésében, és felelősek az Ukrajna-szerte zajló értelmetlen vérontásért 

– mondta el a kanadai miniszterelnök.

Az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova kommentálta Radoslav Sikorsky volt lengyel külügyminiszternek a közösségi oldalakon közzétett bejegyzését, amelyben köszönetet mondott az Egyesült Államoknak az Északi Áramlat gázvezeték megrongálásáért, és megkérdezte, hogy ez történt-e.

Korábban Sikorsky örült a vezeték sérülésének, és azt is írta, hogy „Köszönöm, USA”, anélkül, hogy pontosította volna, pontosan mire gondol.

„Ez egy hivatalos nyilatkozat lenne egy terrortámadásról?” – tette fel a kérdését Zaharova a Telegram-csatornáján.

Hétfőn késő délután az Északi Áramlat gázvezetékein szivárgást észleltek. A Der Tagesspiegel azt írta: a jelek alapján egyértelműnek tűnik, hogy nem véletlen, hanem „célzott támadás” érte a vezetéket.

Harkiv megye felszabadított területein az ukrán rendőrség nyomozói már 582 háborús bűncselekményt rögzítettek – mondta el Aljona Matvejeva, a Belügyminisztérium szóvivője.

Matvejeva arról is tájékoztatott, hogy az Izjum melletti tömegsírokból a holttestek exhumálásának eredményei szerint 212 halott nőt, több mint 190 férfit, 5 gyermeket és 22 katonát találtak. 12 holttest nemét még nem azonosították – írja az Ukrinform.

A háborús gazdaságra más jelzők illenek, mint béke idején, ennek a felismerése pedig különösen fontos a válság megfelelő kezelése érdekében. A neoliberális rendszer hibái egyre nyilvánvalóbbá válnak, ezért új, rendszerszintű megoldásokra lenne szükség – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász a bécsi Presseclub Concordiában tartott hétfői előadásában. 

A Columbia Egyetem professzora szerint mind Európának, mind pedig az Egyesült Államoknak fel kellene ismernie a tényt, hogy háborúban állnak Oroszországgal: ez nemcsak a morális, de a közvetlen gazdasági következmények miatt is fontos lenne – írja a Szabad Európa. 

A háborúval Oroszország szembemegy a nyugati világ értékrendjének alapjaival, a szabadsággal, az emberi jogokkal, ezért Oroszország legyőzése alapvető érdek: „Putyin ránk kényszerítette ezt a háborút, megszegve a nemzetközi jogot. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ez az agresszió nem fér bele” – fogalmazott Stiglitz. 

 Azért is fontos lenne, hogy a nyugati vezetők felismerjék, háborúban állnak, mert „háború idején másképp kell működtetni a gazdaságot, mint békében” – tette hozzá a közgazdász. 

Húsz olyan ukrán katonát fognak ápolni egy izraeli kórházban, akik az Oroszország elleni háborúban sérültek meg – jelentette be vasárnap Michael Brodszkij, Izrael ukrajnai nagykövete.

Izrael húsz ukrán katonát fogad kezelésre, akik a háború alatt súlyosan megsebesültek 

– írta Twitter-bejegyzésében. Az első két katona vasárnap fog megérkezni az országba, ahol az el Hashomerben lévő Sheba kórházban fogják ellátni őket. A kezelés a protézist és a rehabilitációt is magában foglalja – írta a nagykövet a posztjában. 

Egy évvel a Bundestag-választások után Friedrich Merz, a CDU-pártelnök frakcióvezetője hétfő este a BILD TV-nek adott nagyinterjúban számot vetett a politikai helyzetről.

Ha a németországi választópolgároknak csak egy kis fogalmuk is lett volna arról, hogyan kormányoznak minket, nem lett volna ez a választási eredmény. Másképp használtuk volna ezt a nyarat, hogy felkészüljünk a nehéz őszre és a nehéz télre

– mondta a pártelnök.

Merz kritizálta a kormány döntését, miszerint tavasszal a menedékkérők ellátási rendszeréről áttérnek a munkanélküli segély II. kifizetési rendszerre, ami jelentős torzulásokhoz vezethet az Ukrajnából érkező menekültek körében is.

Most azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak Németországba, vissza Ukrajnába, vissza Németországba, vissza Ukrajnába, és most egyre többen veszik igénybe ezt a rendszert

– jegyezte meg Merz.

Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter a Twitteren panaszkodott, miszerint „a Putyin bombái és tankjai elől menekülő ukrán nők és gyerekek hátán érzelmeket kelteni silány dolog”.

Ricarda Lang, a Zöldek frakcióvezetője hasonlóan reagált: „Hogyan fér össze az unió Ukrajnával való, sokat hangoztatott szolidaritásával az, hogy Friedrich Merz »szociális turizmusról« beszél az e szörnyű háború elől menekülő emberek kapcsán?”

A külügyi bizottság elnöke, Michael Roth (SPD) is felháborodott a Twitteren: „Szörnyű háború folyik Ukrajnában! A szociálturizmusról szóló beszéd tönkreteszi azt a társadalmi kohéziót, amelyet eddig Ukrajna támogatásával és a menekültek befogadásával elértünk. Aki ilyeneket mond, annak nulla a felelősségérzete és az empátiája.”

A CNN szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 27-én arról beszélt, hogy Ukrajna „képes lesz használni” az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket.

Antony Blinken 2022. szeptember 27-én

Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images Hungary

A cél, hogy Ukrajna visszaszerezze a megszállt területeit, ahol Kijev szerint Oroszország látszatnépszavazásokat tartott.

Rendkívüli állapotot rendelt el kedden az Oroszországgal közös határán Lettország a Vlagyimir Putyin elnök által múlt héten bejelentett részleges katonai mozgósítás  miatt – adta hírül az MTI.

A most bevezetett rendkívüli jogrend további eszközöket biztosít a balti állam hatóságainak a határvédelemre, valamint a határellenőrzések gyorsabb megszervezéséhez, ha a katonai behívó elől Oroszországból menekülők száma tovább emelkedne.

Az intézkedés három hónapig marad hatályban a balti ország keleti kerületeiben, ideértve a határátkelőhelyeket, valamint a repülőtereket és vasútállomásokat is. A rigai vezetés ezenfelül elrendelte a pededzei határátkelő lezárását, a határőrséget pedig utasították a határ fokozottabb megfigyelésére.

Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 6098 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4177 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 10 ember, köztük hét gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szerdai percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi tudósításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!