Megvan a vészforgatókönyv, Kreml elleni csapással előznék meg az atomháborút

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Vége
32KD8A2-highres

A legfontosabbak

Index
2022.09.30. 22:00

Összefoglaló

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az ukrán csapatoknak sikerült visszafoglalniuk egy települést a keleti Donyecki területen, amely közel van az orosz erődítményhez, Limanhoz.

    Liman a kiújult harcok középpontjába került, miután az orosz csapatok ebben a hónapban kénytelenek voltak visszavonulni a Harkivi területről.

    Az ukrán védelmi minisztérium egy videót tweetelt az ukrán csapatokról Drobisevében, mintegy hat mérföldre északnyugatra Limantól.

  • Legalább 30 ember meghalt és további 88 megsérült, amikor pénteken Zaporizzsja közelében egy civil konvojt rakétatámadás ért.

    Igor Klimenko, az Országos Rendőrség vezetője a Telegramon közölte, hogy a halottak között két gyerek is van. Egyikük egy 11 éves lány, míg a másik egy 14 éves fiú. A támadásban egy 3 éves kislány is megsebesült – tette hozzá.

    Bejegyzése szerint a rendvédelmi szervek dolgozói is az áldozatok között vannak, köztük egy 36 éves nyomozó. További 27 rendőr megsérült, négy ember állapota súlyos.

    A helyszínen továbbra is folytatódnak a mentési munkálatok – számolt be az Unian.

  • Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint a mozgósítás, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés és az ukrán területek annektálási kísérlete mind arról tanúskodnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai tervei teljes mértékben kudarcba fulladtak – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Ez egy meghatározó pillanat. Putyin több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris fenyegetéshez folyamodik, és most újabb ukrán területeket annektált illegálisan. Ez összességében a legsúlyosabb eszkaláció a háború kezdete óta. Egyik lépés sem az erő jele, sokkal inkább a gyengeségé

    – fogalmazott a főtitkár.

    Jens Stoltenber szerint ez annak beismerése, hogy a háború nem a tervek szerint halad, és az orosz elnök stratégiai terve teljesen meghiúsult. Egyúttal felszólította Putyint, hogy állítsa le a háborút, és ha Oroszország abba hagyja a harcot, akkor helyre áll a béke. Azonban ha Ukrajna adja fel a harcot, akkor megszűnik a független és szuverén európai állam.

  • Szinte egész Ukrajnában megszólalt a légiriadó, miután Oroszország illegálisan annektálta az ukrán területeket − írja a Guardian.

    A lap hozzáteszi: péntek reggel több ember meghalt, amikor az orosz erők megtámadtak egy polgári konvojt Zaporizzsja város közelében.

  • Az Egyesült Államok kész megvédeni a NATO minden egyes centiméterét − mondta az amerikai elnök, órákkal azután, hogy Putyin úr újabb burkolt nukleáris fenyegetést tett − közölte a Sky News

    Az orosz elnök ígéretet tett arra, hogy minden szükséges eszközzel megvédi az elcsatolt ukrajnai területet.

    Biden azonban hasonlóan határozottan fogalmazott:

    Putyin úr, ne értse félre, amit mondok.

    Vlagyimir Putyin beszéde nagyrészt az Egyesült Államok elleni szólamokból állt, azzal vádolva azt, hogy nincsenek hagyományos értékei és megpróbál ártani Oroszországnak.

  • Vörös festékszóróval rongálták meg a New York-i orosz konzulátust néhány órával azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette az oroszok által megszállt ukrán területek bekebelezését, írja a The New York Times.

  • A G7 külügyminiszterei a háború „új mélypontjaként” írták le a négy ukrajnai régió Oroszország által bejelentett annektálását, és további lépéseket ígértek Moszkvával szemben.

    „Soha nem fogjuk elismerni ezeket az állítólagos annexiókat, sem a fegyverrel fenyegetve végrehajtott látszat-népszavazásokat” – áll a Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, az EU és Kanada vezető diplomatái által kiadott közös nyilatkozatban.

    „További gazdasági költségeket fogunk róni Oroszországra valamint azokra a személyekre és szervezetekre – Oroszországon belül és kívül –, akik politikai vagy gazdasági támogatást nyújtanak a nemzetközi jog e megsértéséhez” – tették hozzá, írja az al-Dzsazíra.

  • Az Oroszországgal kapcsolatban álló országokban működő német nagykövetségek „erőteljes növekedést” tapasztaltak a vízumkérelmek terén – mondta a német külügyminisztérium forrása a Reutersnek.

    A Der Spiegel korábban arról számolt be, hogy a jereváni, asztanai, tbiliszi, bakui és minszki német külképviseletek több ezer beutazási engedély iránti kérelmet regisztráltak Németországba a Moszkva által elrendelt részleges katonai mozgósítás kezdete óta.

  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter „fecsegésnek” minősítette Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetéseit − írta meg a Sky News.

    Az orosz elnök azt mondta, hogy „nem blöfföl”, amikor megfenyegette a Nyugatot, de az Egyesült Államok eddig kevés bizonyítékot látott arra, hogy komolyan fontolgatná atomfegyverek bevetését.

    Nagyon alaposan megvizsgáljuk, hogy Oroszország valóban tesz-e bármit, ami arra utal, hogy atomfegyverek használatát fontolgatja. Eddig nem láttuk, hogy ilyen lépéseket tettek volna

    − mondta Blinken egy washingtoni sajtótájékoztatón.

  • Több száz kilónyi TNT-nek megfelelő tenger alatti robbanások idézték elő az Északi Áramlat-1 és az Északi-Áramlat-2 gázvezetékek balti-tengeri szakaszán bekövetkezett négy szivárgást − áll a Svédország és Dánia által az ENSZ-nek pénteken benyújtott hivatalos jelentésben.

    A robbanások magnitúdóját a Richter-skála szerinti 2,3, illetve 2,1 fokozatúnak mérték, ami feltehetően több száz kilónyi robbanószernek felel meg

    − áll a két skandináv országnak az ENSZ Biztonsági Tanácsához küldött jelentésében.

    A testület pénteken tart ülést a kérdésről Oroszország kérésére − közölte az MTI. 

    Valamennyi rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy ezek a robbanások szándékos cselekedet következményei

     írta a két kormány az ENSZ főtitkárához intézett levélben.

    Esetleges felelőst nem neveztek meg.

  • Egy nemrég elkészített felmérés szerint a megkérdezett oroszok közel fele azt mondta, hogy félelmet vagy szorongást érez, miután meghallotta, hogy a Kreml több százezer katonát hív be, hogy elérje céljait Ukrajnában.

    A Levada Központ csütörtökön közzétett felmérésében a megkérdezettek 47 százaléka mondta azt, hogy szorong és fél, miután Vlagyimir Putyin elnök részleges katonai mozgósítást rendelt el. További 13 százalék azt mondta, hogy dühöt érez, míg 23 százalék büszkeségét fejezte ki Oroszország iránt, írja az al-Dzsazíra.

  • Nagy-Britannia szankciókkal sújtotta Elvira Nabiullina orosz jegybankelnököt, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelve el – közölte a külügyminisztérium.

    A tisztviselők szerint Nagy-Britannia új szolgáltatási és áruexport-tilalmat is elrendelt, amely az orosz gazdaság „sebezhető ágazatait” célozza, válaszul a pénteki orosz annexióra, írja az Independent.

    Az Egyesült Államok több száz orosz személy és vállalat ellen vezetett be szankciókat a háború kirobbanása óta.

  • Pénteken bekérették Andrej Kelint, Oroszország brit nagykövetét a brit külügyminisztériumba az orosz annexió miatt – áll a külügyminisztérium közleményében.

    Az orosz diplomáciai képviselet megerősítette a TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítójának, hogy a nagykövetet beidézték.

    Pénteken Vlagymir Putyin orosz elnök aláírta azt a dokumentumot, amely Oroszországhoz csatolja az orosz hadsereg által megszállt négy ukrán régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja).

  • Ukrajna hivatalosan is benyújtotta a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét − jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök.

    Beszédében, amelyet azután tettek közzé, hogy Vlagyimir Putyin aláírta a négy ukrajnai megszállt terület Oroszország általi illegális annektálását hivatalossá tevő rendeleteket, Zelenszkij azt ígérte, hogy felszabadítja országa „teljes területét” − írta meg a The Guardian

  • Oroszországban rekordnak számító osztalék kifizetését hagyták jóvá az állami többségű Gazprom orosz gázipari óriás részvényesei pénteken tartott rendkívüli közgyűlésükön − közölte az MTI. 

    A részvényesek 1208 milliárd rubel (8000 milliárd forint) féléves osztalék kifizetésére bólintottak rá, ami részvényenként 51,03 rubelnek (1 rubel=7,45 forint) felel meg.

    A Gazprom történetében először fizet osztalékelőleget.

    Az osztalékban részesülő részvényesek névsorát október 11-ig állítják össze. A kifizetések a tervek szerint november 15-ig befejeződnek.

    Az orosz szövetségi vagyonkezelő ügynökség a Gazprom részvényeinek 38,37 százalékával, az állami tulajdonú Rosznyeftyegaz 10,97 százalékával, a Roszgazifikacija pedig 0,89 százalékkal rendelkezik, ezzel az állami tulajdon nagysága 50,23 százalék.

  • A volt orosz miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin akár hónapokon belül lemondhat tisztségéről és „megszökhet”.

    Mihail Kaszjanov szerint három olyan tényező van, amelyek együttesen Putyin bukásához vezethetnek:

    1. Az ukrán hadsereg egyre erősebb, és mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság támogatását élvezi.
    2. Putyin mozgósítási parancsa miatt Oroszországon belül nő a társadalmi elégedetlenség, így az elnök veszít a támogatottságából az oroszok körében.
    3. A nyugati szankciók egyre jobban károsítják az orosz gazdaságot.

    „Három-négy hónapon belül szerintem döntő változás állhat be” – mondta Kaszjanov a Sky Newsnak.

    A volt miniszterelnök úgy véli, az orosz tisztviselők nem fogják tudni Putyint távozásra kényszeríteni, de ő maga meghozhatja a döntést.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 59 080 orosz katona esett el, az elmúlt napon 500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2338 tankot,
    • 4932 páncélozott harcjárművet,
    • 1391 tüzérségi rendszert,
    • 333 rakétavetőt,
    • 176 légvédelmi berendezést,
    • 264 repülőgépet,
    • 225 helikoptert
    • és 3768 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 1003 hadműveleti és taktikai drónt, 131 egység speciális felszerelést és 246 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be több száz magánszemély és vállalat ellen, miután Vlagyimir Putyin aláírta azokat a szerződéseket, amelyek Ukrajna megszállt területeit Oroszországhoz csatolják − közölte a The Guardian

    Az új szankciócsomagban több mint ezer olyan személy és cég szerepel, akiknek köze van Oroszország ukrajnai inváziójához, köztük a központi bank elnöke és a Nemzetbiztonsági Tanács tagjainak családtagjai.

    Az amerikai pénzügyminisztérium az orosz törvényhozás több száz tagját, az ország pénzügyi és katonai infrastruktúrájának vezetőit és beszállítóit is megnevezte.

    A pénzügyminisztérium és az amerikai kormány ma átfogó intézkedéseket hoz, hogy tovább gyengítse Oroszország már amúgy is leépült hadiiparát, és aláássa képességét arra, hogy folytassa illegális háborúját

    − fogalmazott Janet Yellen pénzügyminiszter. 

  • Az oroszországi régiók vezetői hozzáláttak a rendcsináláshoz azt követően, hogy Vlagyimir Putyin államfő elismerte: hibák történtek a mozgósításon − írja a Napi.hu

    Vaszilij Bolubev, a Rosztovi régió kormányzója arról beszélt, pontos adatok megadása nélkül, hogy sok olyan embert soroztak be a „gyenge elméjű” sorozók, akiknek egészségügyi problémáik vannak. Őket haza fogják küldeni.

    Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi régió kormányzója azt mondta, hogy 183 ember esetén indult vagy fog elindulni a hazaengedési procedúra. Szerinte amint megtudták, hogy indokolatlanul soroztak be embereket, gyorsan reagáltak.

  • Szigorúbb korlátozást szorgalmaz az Európai Bizottság az oroszok számára a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok esetében. A brüsszeli testület ezzel a lépéssel válaszolna az ukrajnai orosz invázió eszkalációjára és a korábban bejelentett részleges katonai mozgósításra – írja a Guardian.

    Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa pénteken ismertette a terveket, egyúttal újságírók előtt azt is kijelentette: az uniós tagállamoknak szigorúbb ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásakor a határmentes utazási övezetben.

  • A ukrán állampolgárok és tisztviselők szerint Oroszország lépése, hogy négy megyét kebelezzen be az ország keleti és déli részén, alig több, mint látszatintézkedés – tudta meg az al-Dzsazíra.

  • Alekszej Katyerinyicsev, a megszállt Herszon terület biztonságáért felelős orosz megbízott meghalt, miután rakétatámadás érte a házát – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség szeptember 30-án – írja a Kyiv Independent. Oroszország az ukrán fegyveres erőket okolja a csapásért, Kijev egyelőre nem reagált a vádra.

  • Az Európai Tanács, az Európai Unió 27 tagállamának vezetőiből álló testület egyhangúan elítélte Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja illegális orosz annektálását.

    „Azzal, hogy Oroszország szándékosan aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és durván megsérti Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz fűződő alapvető jogait, amelyek az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek, Oroszország veszélyezteti a globális biztonságot” – áll a tanács közleményében.

    „Soha nem fogjuk elismerni ezt az illegális annexiót. Ezek a határozatok semmisek, és semmiféle joghatással nem járhatnak” – tette hozzá a tanács.

    A tanácsi nyilatkozatban az is szerepel, hogy az uniós vezetők „megerősítik az Oroszország jogellenes intézkedéseivel szembeni korlátozó intézkedéseket”, hogy további nyomást helyezzenek Moszkvára – írja az al-Dzsazíra.

  • Közösségi oldalán reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, a négy ukrán terület elszakításának alkalmából tartott ünnepi beszédére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

    Bejegyzésében illegális annektálásként értékelte a történteket, ami szerinte semmin sem változtat. Hozzátette: az oroszok által illegálisan megszállt területek mind Ukrajnához tartoznak, és mindig annak részét fogják képezni.

  • Az amerikai védelmi minisztérium egy új parancsnokság felállítását tervezi németországi székhellyel, amely az ukrán hadsereg további felfegyverzését és kiképzését fogja koordinálni – jelentette a New York Times amerikai katonai és kormányzati tisztviselőkre hivatkozva.

    „A javaslat racionalizálná azt a kiképzési és segítségnyújtási rendszert, amelyet a februári orosz invázió után, menet közben hoztak létre” – írta a NYT.

  • Horvátország határozottan elítéli a négy ukrajnai régióban tartott „illegális és hamis” népszavazást, valamint Moszkva bejelentését e régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról – közölte pénteken a horvát kül- és Európa-ügyi minisztérium.

    Horvátország elítéli Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá vont részeit. A zágrábi külügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy

    ez Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének, valamint a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértése.

    A tárca hozzátette: Horvátország a döntést

    illegitimnek, jogellenesnek és mint ilyet jogilag semmisnek tartja, és nem ismeri el annak politikai és jogi következményeit.

    A közlemény szerint Horvátország a többi EU-tagországgal és -szövetségessel együtt továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának jelenleg megszállt területei reintegrációjához, valamint az alkotmányos rend helyreállításához a nemzetközileg elismert határokon belül.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „bosszút akar állni” katonai kudarcaiért, miután egy állítólag a moszkvai erők által végrehajtott rakétacsapás-sorozat legalább 25 ember halálát okozta Zaporizzsja megyében.

    „Az ellenség tombol és bosszút akar állni a mi állhatatosságunkért és Putyin kudarcaiért. Cinikusan pusztítja a békés ukránokat” – írta Zelenszkij egy Telegram-posztban.

    Oroszország tagadja, hogy szándékosan civileket támadna – írja az al-Dzsazíra.

  • Jelentősen csökkent az orosz légierő aktivitása Szíriában az ukrajnai háború kezdete óta – közölte pénteken az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistaszervezet.

    A nagy-britanniai székhelyű, de Szíriában jelentős informátorhálózattal rendelkező civil szervezet abból az alkalomból adott ki összefoglaló jelentést, hogy hét évvel ezelőtt kezdődött Oroszország katonai intervenciója Szíriában.

    Adataik szerint 2021. szeptember 30-a óta az orosz légicsapások 241 halálos áldozatot követeltek, akiknek többsége az Iszlám Állam nevű terrorszervezet katonái közül került ki. A polgári áldozatok száma 28.

    Az orosz légicsapásoknak a katonai beavatkozás első évében, 2015-ben volt legsúlyosabb a mérlege. Akkor 9364-en haltak meg, ebből 3804 volt a polgári áldozatok száma, köztük 906 gyermek és 561 nő – írta az MTI.

  • Oroszország agressziónak fogja tekinteni az „új területeire” mért ukrán katonai csapásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva.

    Sehogy másként nem is lehet

    – mondta a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy az Ukrajnától újonnan elcsatolt területek elleni ukrán támadásokat Oroszország maga ellen irányuló agresszióként fogja-e értelmezni.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint pénteken, közép-európai idő szerint 14 órakor írja majd alá a Kremlben négy ukrajnai régiónak – a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak, valamint a teljesen, illetve részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyének – az Oroszországi Föderációba felvételről szóló szerződéseket a területek Moszkva-barát vezetőivel – írta az MTI.