16:00, December 03.
Hollandia 3
Egyesült Államok 1
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03. ÉLŐ
Argentína 0
Ausztrália 0

A „helytelenül öltözködő” nő megölése berobbantotta a puskaporos hordót

32JR9ZQ-highres
2022.10.01. 05:53
Nem Amini esete volt az első, amikor az öltözködésükért nőket bántalmaztak Iránban. Fontos azonban látni, hogy az ország kül- és belpolitikai téren is bizonytalan helyzetben találta magát, az aszályok miatti társadalmi feszültségeket pedig az Amini halála általi szikra gyújtotta lángra.

Ahogy arról az Index is beszámolt, 2022. szeptember 16-án meghalt egy fiatal nő Iránban azt követően, hogy a szigorú öltözködési szabályokat betartató erkölcsrendészet őrizetbe vette. A belügyminisztérium és a teheráni ügyészség vizsgálatot indított Mahsa Amini ügyében Ebrahim Raiszi elnök utasítására. A rendőrség szerint Amini szívrohamot kapott, miután bevitték a helyi őrsre, hogy „meggyőzzék és felvilágosítsák” – közölte az állami televízió, és tagadták, hogy megverték volna.

Nem ez volt az első kirívó eset, amikor a nőket a „nem megfelelő öltözködésért” bántalmaztak. 2021 augusztusában súlyosan megsebesült két nő az északnyugat-iráni Urmia városában, amikor egy férfi szándékosan elütötte őket, mert nem viseltek fejkendőt. Az Ilna hírügynökség beszámolója szerint a férfi és a nők között éles szóváltás kezdődött, az előbbi ugyanis úgy találta, hogy a nők öltözködése nem felel meg az iszlám előírásainak. A férfit végül letartóztatták.

Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta a lányoknak kilencéves koruktól kell fejkendőt és a test körvonalait eltakaró bő ruhát hordaniuk.

Sokan azonban még mindig úgy gondolják, hogy a fejkendő elhagyása súlyos csapás lenne az irániak erkölcsére nézve, és több tüntetést is tartottak már azért, hogy a hatóságok vegyék szigorúbban az erre vonatkozó jogszabályokat. Az ilyen jellegű megmozdulások néha erőszakba torkollanak.

Amini halála azonban berobbantotta a puskaporos hordót, és országszerte tüntetések indultak meg, amelyeknek már több halottja is van. A zavargások mostanra 80 iráni várost érintenek, miközben az országban több internetes szolgáltatás, köztük a WhatsApp, az Instagram és a Skype is elérhetetlenné vált.

Az MTI tudósítása szerint egy jogvédő szervezet már bizonyítékokat gyűjtött arról, hogy az iráni biztonsági erők szándékosan és jogellenesen lőttek éles lőszerrel a tüntetőkre. Ezzel kapcsolatban már a Twitteren is jelentek meg videók.

Forrongó Irán

A társadalmi feszültségek már egyébként is magas szinten voltak a több mint 80 milliós Iránban. Ennek fő oka az elmúlt év forró, aszályos időszakai, és már tavaly is voltak tüntetések a vízhiány miatt. A tüntetők 2021 júliusában a délnyugati Huzisztán utcáira özönlöttek. A biztonsági erőkkel történt összecsapások néhol végzetes kimenetelűek voltak, ami tovább szította a tüntetők dühét.

A tavalyi tiltakozások epicentrumának számító Huzisztánban arab lakosság is él, akik diszkriminációval is szembesültek, amit a szeparatista mozgalom csak fokozott. A tiltakozók azonban ebben az esetben ragaszkodtak ahhoz, hogy sérelmeiket nem a szeparatizmus fűti.

Az egykor virágzó termőföldeken cukornádat, búzát és árpát termesztettek. A vízhiány következtében azonban a termés elszáradt, a szarvasmarhák szomjan halnak. A biztonsági erők és a rendőrök a kezdeti zavargások leverésére vonultak be Huzisztánba. A szemtanúk és a közösségi médiában megosztott videók szerint gumibotokkal verték a tömeget, könnygázzal oszlattak, drónokkal követték a tiltakozókat, sőt lövéseket adtak le. Jogvédő szervezetek szerint három fiatalemberrel végeztek.

A tüntetések Teheránba és Masádba is átterjedtek, ahol a tömegek szolidaritást vállaltak az aszály sújtotta tartománnyal. A közösségi médiában megosztott videók szerint a huzisztáni Izehben a tüntetők azt skandálták: „Halál Hámeneire!” és „Nem akarunk iszlám köztársaságot!”. Egy teheráni metróállomáson az utasok azt kiáltozták:

Halál az iszlám köztársaságra!

A rendszer egyik ökle

Az erkölcsrendészet egy bűnüldöző szervezet, amely hozzáfér a fegyverekhez és a fogvatartási központokhoz. A nemrégiben megnyitott, úgynevezett átnevelő központokhoz is jogosultságuk van.

A központok fogdákként működnek, ahol nőket – és néha férfiakat is – őrizetbe vesznek, mert nem tartják be az „erkölcsösségre” vonatkozó állami törvényeket. A létesítményeken belül a fogvatartottaknak órákat tartanak az iszlámról és a hidzsáb fontosságáról, majd kénytelenek aláírni egy fogadalmat, hogy betartják az állami öltözködési előírásokat, mielőtt szabadon engedik őket.

Az első ilyen létesítmények 2019-ben nyíltak meg, a központok ügynökei pedig önkényesen vettek őrizetbe számtalan nőt azzal az ürüggyel, hogy nem tartják be az állam hidzsábra vonatkozó törvényeit.

Irán már jóval a jelenlegi iszlám köztársaság megalakulása előtt megszabta a nőknek, hogyan öltözködjenek. 1936-ban a nyugatbarát uralkodó, Reza Pahlavi sah betiltotta a fátyol és a fejkendő viselését az ország modernizálása érdekében. Sok nő azonban ellenállt. Aztán a Pahlavi-dinasztiát megdöntő iszlám rezsim 1979-ben kötelezővé tette a hidzsábot, de a szabályt csak 1983-ban foglalták törvénybe.

A rendfenntartó szervek minden jogkörével rendelkező munkacsoport, az erkölcsrendészet feladata ezen szabályok betartatása.

Beteg az ajatollah?

Az elmúlt hetekben arról is szóltak a pletykák, hogy Irán vallási-politikai vezetője, Ali Hámenei ajatollah meghalt, azonban a 83 éves országvezető szeptember 17-én ismét a nyilvánosság elé állt. Ugyanakkor

megalapozottnak tűnnek a találgatások, hogy az ajatollah beteg, és az öröklés kérdése is terítékre került.

Az alkotmány szerint egy nyolcvannyolc, magas rangú muzulmán imámból álló csoport, amelyet egy másik vallási testület hagyott jóvá, majd országos választásokon fogadtak el, új teljhatalmú vezetőt választ ki, ha a hivatalban lévő meghal vagy más módon cselekvőképtelenné válik.

A valóságban azonban az iszlám köztársaság és elitjének fennmaradása szempontjából oly fontos döntést előre és titokban határozzák meg. Negyvenhárom éves fennállása során az iszlám köztársaságban csak egy öröklés bonyolódott le, amikor Rutolláh Homeini 1989-ben meghalt.

Évek óta pletykálnak arról, hogy egy rövid névsort állított össze a lehetséges utódokról az előbb már említett, imámokból álló csoporton belül egy kisebb bizottság. A korábban Ali Hámeini lehetséges utódaiként felsorolt hat személy közül egy meghalt – Mohammad Reyshahri volt hírszerzési miniszter –, és három – Hassan Rouhani egykori elnök, Hasszán Hámeini, az ajatollah unokája és Sadegh Larijani, az igazságszolgáltatás egykori vezetője – különböző politikai okok miatt háttérbe szorult.

Így már csak ketten maradtak: Irán jelenlegi elnöke, Ebrahim Raiszi és Hámeini második fia, Mojtaba.

Bárki is lesz Hámeini utódja, az illetőt alaposan megvizsgálják az iszlám köztársaság és annak gyakorlata iránti hűség szempontjából.

Egyhamar nem lesz atomalku

2021 áprilisa óta a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás tárgyalófelei arra törekednek, hogy újraindítsák a Donald Trump amerikai elnök által félbehagyott megállapodási tervezetet. Az Európai Unió által koordinált Irán és tárgyalópartnerei (Egyesült Államok, Franciaország, Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Németország) közötti egyeztetések nyolc fordulón keresztül haladtak előre Bécsben.

2022 márciusára közel a végleges szövegezéshez jutottak. Azóta a dolgok azonban ismét megakadtak. Oroszország Ukrajna elleni háborúja áthelyezte a nagyhatalmak fókuszát és akadályozta az együttműködést,

a Teherán és Washington közötti nézeteltérések pedig kulcskérdésekben is holtpontra jutottak.

Az Egyesült Államok félidős választásai valamennyi esélyt kínálnak az előrelépésre, ugyanakkor az iráni rugalmatlanság, valamint a demokraták vonakodása a félidős választások előtt arra utal, hogy áttörés ezúttal sem fog eljönni az iráni atomalku ügyében. Teherán a maga részéről szinte biztosan fokozni fogja a nukleáris fejlesztéseket, valamint az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségesei ellen irányuló provokációkat akár közvetlenül, akár saját regionális partnerein keresztül.

Ennek eredményeként a „nincs megállapodás, nincs válság” egyensúlya fenntarthatatlannak bizonyulhat, főleg úgy, hogy az iráni követelések már odáig jutottak, hogy a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ellenőrzésének leállítását, valamint amerikai garanciákat kérnek arra vonatkozóan, hogy nem mondják föl a jövőben a megállapodást.

A helyzeten az sem javít, hogy Irán amerikai drónhajókat lopott el a Perzsa-öbölben, emellett drónokat is küldött Oroszországnak, amelyeket az ukrajnai háborúban is be tudtak vetni.

Ez most más, mint az eddigiek

A korábbi tiltakozásokkal ellentétben a mozgalom fő elégedetlenségi forrása nem gazdasági és nem elszigetelt politikai döntés. A tüntetők fő szlogenje eddig a „Nők, élet, szabadság”, ami az iszlám köztársaság teljes totalitárius rendszerével szembeni általánosabb és mélyrehatóbb ellenállást jelez.

A mozgalom egyáltalán nem kötődik a vallási vezetőkhöz, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez egy vallásellenes mozgalom, viszont feltűnően mentes az imámoktól is. Az alkotmányos forradalomtól az 1979-es iszlám forradalomig

Minden befolyásos iráni politikai mozgalomra jellemző volt az imámok magas fokú részvétele.

Ez a hiány a jelenlegi mozgalomban azonban nem véletlen. Sok tüntető a síitákat a rezsim legitimációs alapjának tekinti. A klerikusok szerintük a saríát képviselik, egy eredendően diszkriminatív jogrendszert, amely isteni felhatalmazást ad az emberi jogok megsértésére, különösen a nők esetében.

A tiltakozások azt is jelzik, hogy

az aktív ellenzéki csoportok és szereplők nem jelentősek, legyenek azok akár az országon belüli reformerek, akár disszidensek.

A jelenlegi mozgalom egyik legmegdöbbentőbb aspektusa, hogy túlnyomórészt huszonöt év alatti iráni fiatalokból áll, akik nem csupán az iszlamista ideológia ellenfeleiként azonosítják magukat, hanem nyilvánvalóan idegen tőlük az idősebb generáció gondolkodásmódja is.

(Borítókép: Egy tüntető Mahsza Amini képét tartja Isztambulban 2022. szeptember 20-án tartott tüntetésen. Fotó:  Ozan KOSE / AFP)



  • Hírek
  • Hírek