16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 6
Svájc 1

Putyin már nyíltan a Nyugat vérét akarja ontani

K  AP20221001041
2022.10.01. 17:18
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében szeptember 30. és október 1. között megrendezték az MCC Budapest Summitot. A második panelbeszélgetést „Meddig tart a háború Ukrajnában?” címmel tartották szombaton.

A kerekasztal-beszélgetésnek négy résztvevője volt: Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) elnöke, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhely műhelyvezetője, valamint Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhely műhelyvezetője. A beszélgetés moderátora pedig Kiss Rajmund volt, az MCC Diplomáciai Műhely műhelyvezetője.

A résztvevők mindenekelőtt értékelték a gazdasági szankciók hatékonyságát. Bartha Dániel szerint a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy hatékonyak a válaszintézkedések. Hiszen ezeknek a büntetőintézkedéseknek nem célja, hogy megbénítsák az orosz gazdaságot. Bendarzsevszkij Anton erre úgy reagált, hogy a szankcióknak nem az a célja, hogy megállítsák a háborút, és az orosz gazdaság sem omlott össze. Viszont arra a kérdésre, hogy rontott-e az orosz piaci potenciálon, azt válaszolta, hogy igen, és ez hatékonyan működik.

Demkó Attila szerint a szankciókkal szemben Moszkva korábban és most is ellenálló, nem akkora a visszaesés, ahogy az előre meg lett becsülve.

„Nagy rúgás az orosz gazdaságnak, de nem állítja meg” – összegezte a műhelyvezető, aki szerint hosszú távon nagyobb hatásuk lesz ezeknek az intézkedéseknek – az életminőségre vonatkozó szankciókat már most is érzik az oroszok. Ám úgy látja, itt az ideje, hogy feltegyük azt a kérdést, mely szankciók működnek, és melyek okoznak kárt Európának.

A szankciókat nem megfelelőn vezettük be. Nem gondolom, hogy Oroszország nagyon összeomlott volna

– fogalmazott Demkó Attila. 

Az MCC Külgazdasági Műhely műhelyvezetője szerint a kérdésnél arra érdemes koncentrálni, hogy mi függ Oroszországtól. Szerinte már most van alternatívája az orosz gazdaságnak, ez pedig Kína. Moldicz Csaba úgy látja, ez a két ország közötti kapcsolat csak egy folyamatnak a része, bár a kínai gazdaság sem túl rózsás napjainkban. Kínában a háború közvetlen hatása az energiaimportban érezhető: 2011-ben 6 százalék volt az orosz import aránya, 2021-ben 16 százalék, a háború kitörése után pedig már 21 százalék. Felhívta arra a figyelmet, hogy az oroszok nyersolajat vásárolnak, amelyet finomítás után eladnak Európának.

Kihívások előtt állnak a gazdaságok

Bartha Dániel felhívta arra figyelmet, általánosságban elmondható, hogy a gazdasági klíma nem túl rózsás – szinte sehol a világban.

Európának, azon belül is Közép-Európának okozhat problémát ez a háború a geopolitikai közelség miatt

– így a CEID elnöke. De a panelbeszélgetés résztvevői úgy látják, a háború tovább emeli annak a veszélyét, hogy Európa irreleváns lesz a világgazdaságban.

Ám felhívták a figyelmet Winston Churchill örök érvényű állítására, amely szerint meg kell keresni a lehetőséget minden kihívásban (a pontos idézet így hangzik Winston Churchilltől: „Ne pazarold el a lehetőséget, amelyet egy jó kis válság a kezedbe ad!” – ezt a tanácsát a második világháború után fogalmazta meg, amikor Európa mind morálisan, mind gazdaságilag a romokban hevert – szerk.).

Bendarzsevszkij Anton meglehetősen borúsan látja az előttünk álló lehetőséget, és szerinte a 2020-as évtized fájdalmas lesz, valamint „összességében azt mondhatjuk, hogy nagyon komoly hatásai vannak a háborúnak, amit most láthatunk”. Ezt a véleményt az összes felszólaló osztotta. Demkó Attila úgy fogalmazott, hogy az adatok Magyarország esetében elég jók, hiszen „5,2 százalékos növekedést jósolnak 2022-re, bár jövőre azért nagy visszaesést prognosztizálnak, reméljük, elkerüljük a recessziót”.

Felhívta arra a figyelmet, hogy nem tudjuk még, Oroszország milyen lépéseket tesz a jövőben, és szerinte számos ismeretlen tényező van még az egyenletben. Kiemelte: az Oroszországból érkező energia minden gazdaságot érint.

A beszélgetés résztvevői felhívták arra a figyelmet, hogy a műtrágyahiány is rengeteg gondot okoz, hiszen idén ősszel vannak olyan területek, ahol egyáltalán nincs már műtrágya.

Putyin játékszabályai megváltoztak

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint az orosz elnök pénteki kijelentéseinek két fő következtetése van: az első, hogy nem beszélt túl sokat Ukrajnáról, mert a négy ukrán terület csatlakozásáról akart beszélni, és a Nyugatról. Vlagyimir Putyin és Oroszország szemében a Nyugat ellenség, ami pénteken ki is lett mondva, mára nyíltan erről beszélnek. A második következtetés, ami a beszédből levonható, hogy Oroszország nyílt célja egy dekolonizációs fellépés és egy multipoláris világ létrehozása. Így Bendarzsevszkij Anton kiemelte:

Oroszország úgy érzi, háborúban áll a Nyugattal. ezek után a tárgyalóasztalhoz való visszatérés gyakorlatilag lehetetlen.

Demkó Attila se gondolta, hogy ilyen agresszív beszédet mond az orosz elnök. „Mindig tudtam, hogy meghozta azt a döntést már a 2008-as bukaresti csúcs után, hogy fellép a Nyugat ellen. Lehetett előre látni, hogy hosszú távon Ukrajna célpont lesz” – fogalmazott Demkó Attila, aki szerint Putyin pénteki kijelentései gyakorlatilag felértek egy háborús nyilatkozattal, és addig megy el, ameddig csak tud. Bendarzsevszkij Anton szerint sincs már visszaút a tárgyalóasztalokhoz – legalábbis egy darabig erre biztosan nem kerül sor. Állásfoglalását úgy zárta, ez a beszéd az utolsó reményünket is lerombolta, és nagyon turbulens időszak következik.

Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhely műhelyvezetője Helmut Kohlt, egykori német kancellárt idézte, miszerint Európában nem lehet békét teremteni Oroszország nélkül (egyébként Helmut Kohl 2014-ben az alábbi kijelentést is tette az Európa-projekt kapcsán a felhívásában: Az európai vezetők az oroszok érzékenységét rosszul mérték fel, és az Oroszországgal kialakított, még gyerekcipőben járó partneri kapcsolatot elhanyagolták – a szerk.).

Bendarzsevszkij Anton ezt követően felhívta arra figyelmet, hogy a háború elején azt mondták az oroszok, hogy az ukrán nácikkal állnak szemben, mostanra pedig úgy fogalmaznak, hogy a NATO-val háborúznak.

Arra kérdésre, hogy Európa miért nem kezdeményezi a béketárgyalásokat, mind a négy szakértő egyöntetűen úgy fogalmazott: nem tudjuk, mi történik a háttérben.

Míg arra a kérdésre, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlatok vezetékeit, Demkó Attila összegezte, ennek értelmében szerinte ebben nem voltak orosz érdekek.

Nem igazán látom, itt mi történt. Alapvetően ukrán érdekek voltak, de nekik meg nem voltak katonai lehetőségeik erre. Amerikának és Angliának, de a lengyeleknek is van erre katonai képességük. Ez szög az európai gazdaság koporsójába. Nagyon nehéz tél előtt állunk

– fogalmazott Demkó Attila.

(Borítókép: Orosz zászlókat lengető emberek ünnepelnek Moszkvában 2022. szeptember 30-án, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását. Fotó: MTI / AP)



  • Hírek
  • Hírek