Mozgásba lendült Putyin félelmetes tehervonata

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója.

Index
2022.10.04. 13:21
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Semmi jel nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi nukleáris fenyegetései óta szokatlan tevékenység folyna Moszkva nukleáris arzenálja körül − közölte kedden egy nyugati tisztviselő.

    Nem láttunk olyan jeleket vagy tevékenységeket, amelyekről azt gondolnánk, hogy a normálistól eltérőek lennének

    − mondta a The Guardian szerint a névtelenséget kérő tisztviselő. 

  • Ukrajna és Franciaország véglegesíti a szerződést húsz Bastion páncélozott jármű szállításáról − közölte a KárpátHír

    A szerződést állítólag még nem írták alá, de a Bastionok átadására a legrövidebb időn belül sor kerülhet: az azokat gyártó Arquus cégnek elegendő készlete van az azonnali igények kielégítésére.

    A Bastion egy 12 és fél tonnás, tíz férőhelyes páncélozott jármű, amelyet kizárólag exportra gyártanak.

    Főleg afrikai országokba értékesítik. A Bastionnak több változata is létezik; Ukrajnába egy harci modellt terveznek szállítani, amelyre 12,7 mm-es géppuska is felszerelhető.

    Többször növeltük a katonai felszerelések szállítását Ukrajnába. Biztosítanunk kell Ukrajnának az invázió elleni védekezéshez szükséges eszközöket

    − jelentette ki hétfőn Elizabeth Bourne francia miniszterelnök.

  • Szabadon engedték az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű vezetőjét – közölte az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének vezetője. Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója elmondta, hogy megerősítést kapott arról, hogy Ihor Muraszov „biztonságban visszatért a családjához”.

    A zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb atomenergetikai létesítménye – a közelmúltban a figyelem középpontjába került, miután Moszkva és Kijev egymást vádolta a létesítményt ért és annak közelében elkövetett támadásokkal, ami atomkatasztrófával fenyegette Európát.

    Az ENSZ megfigyelőcsoportja szeptember elején látogatást tett a helyszínen, és a NAÜ arra ösztönözte Kijevet és Moszkvát, hogy egyezzenek meg az erőmű körüli biztonsági zóna létrehozásában, hogy igyekezzenek elkerülni az esetleges nukleáris baleseteket, emlékeztet az al-Dzsazíra.

  • Az Oroszország és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok tovább romlanak. Joshimasa Hajashi japán külügyminiszter utasította a szapporói orosz konzult, hogy október 10-ig hagyja el Japánt − írta meg a The Guardian

    Japán döntése azt követően született, hogy az orosz FSZB biztonsági ügynökség a múlt hónapban közölte, hogy kémkedés gyanúja miatt őrizetbe vette a vlagyivosztoki japán konzult, és felszólította, hogy hagyja el az országot. Japán tagadta, hogy a diplomata kém lenne, és azt állította, hogy a diplomatával rosszul bántak, amíg orosz őrizetben volt.

  • Több mint 200 ezer orosz állampolgár érkezett a szomszédos Kazahsztánba, amióta két héttel ezelőtt Oroszországban részleges mozgósítást rendeltek el az ukrajnai háború miatt – közölte kedden Marat Ahmetdzsanov kazah belügyminiszter.

    Többségük – mintegy 147 ezer ember – utána távozott is Kazahsztánból. A miniszter ennek hátteréről nem mondott semmit.

    A tájékoztatás szerint eddig 68 honosítási kérelmet adtak be. A miniszter kijelentette, hogy nem fogják korlátozni az orosz állampolgárok belépését.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, amely a hivatalos kommunikáció szerint 300 ezer tartalékos, lehetőleg harci tapasztalatokkal rendelkező embert érint – számolt be az MTI.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy rendeletet, amelyben hivatalosan „lehetetlennek” nyilvánította az orosz kollégájával folytatott béketárgyalások lehetőségét, de nyitva hagyta az ajtót az Oroszországgal való tárgyalások előtt, írja az al-Dzsazíra.

    A rendelet Zelenszkij pénteken tett kijelentéseit öntötte formális formába, miután Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak négy új régiója van.

    „Putyin nem tudja, mi a méltóság és a becsületesség. Ezért készek vagyunk a párbeszédre Oroszországgal, ha azt egy másik elnök vezeti” – mondta Zelenszkij pénteken.

  • Egy csehországi crowdfundingkampány sikeresen összegyűjtött 1,3 millió dollárt, hogy Ukrajnának ajándékozzon egy modernizált, „Tomas” nevű, szovjet korabeli harckocsit.

    Az ország védelmi minisztériuma és Ukrajna prágai nagykövetsége által támogatott kampányra több mint 11 288 magánszemélytől érkezett adomány.

    A T–72-es harckocsit, amelyet 1969-ben kezdtek gyártani, modernizálták, hogy javítsák a védelmi rendszereket, és korszerűsítették az éjjellátó és kommunikációs berendezéseket, írja az Independent.

  • A brit Királyi Haditengerészet fregattját az Északi-tengerre küldték, miután a múlt héten szabotázsakciókat követtek el az Északi Áramlat gázvezetékeken − közölte a Sky News

    A védelmi minisztérium közölte, hogy a hajó a norvég haditengerészettel együttműködve „a gázvezetékek közelében dolgozók megnyugtatása érdekében” van a helyszínen.

    Az európai nemzetek úgy vélik, hogy a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálódását kizárólag külső támadás okozhatta, amivel Oroszországot gyanúsítják.

  • Mintegy 4 millió rubeles (több mint 27 millió forint) pénzbírságot szabott ki a Twitch streamingszolgáltatóra az egyik orosz bíróság, mert nem távolított el egy interjút, amelyet egy ukrán politikai személlyel készítettek – számolt be a The Guardian

    Az orosz hatóságok indoklása szerint az interjú megsértette a hamis információkra terjesztésére vonatkozó törvényeket. 

    A Twitch egyelőre nem reagált a döntésre. 

  • Egyes becslések szerint Oroszország nagyjából kétezer taktikai és majdnem háromezer stratégiai atomfegyverrel rendelkezik, ezzel a világ jelenlegi legnagyobb atomhatalmának számít, írja a Világgazdaság. A taktikai atomfegyverek szűkebb körben pusztítanak, és a maguk után hagyott sugárfertőzés mértéke is kisebb, de így is rendkívül nagy veszélyt jelentenek.

    Egy taktikai fegyverrel akár egy teljes katonai bázist is fel lehet számolni, de egy kicsi város méretű területet is képes évekre lakhatatlanná tenni. A bevetése viszont nagyon kockázatos, Moszkva minden bizonnyal elveszítené a szövetségeseit, ha felrúgná az atomtabut, írja a lap.

    Az amerikai szakértők szerint az atom bevetése éppen emiatt nem szolgálná Vlagyimir Putyin céljait. Úgy gondolják, hogy az atomháború kirobbantása Oroszországnak sem lehet a célja.

  • Az al-Dzsazíra kijevi tudósítója, Rory Challands arról számolt be, hogy az ukrán ellentámadások folytatódnak az ország déli és keleti részén. „Az orosz katonai források azt mondják, hogy délen, a Herszon régióban az orosz erők 30-35 kilométerre visszahúzódtak a frontvonaltól” – tette hozzá Challands.

  • Az orosz erők visszavonulása Limanból azokban az állami médiumokban is felháborodást váltott ki, amelyek általában dicsőítik Putyin háborúját − írja a The Guardian.

    Ami szombaton történt Limanban, az komoly kihívás számunkra. Össze kell szednünk magunkat. Népszerűtlen, de szükségszerű döntéseket kell hoznunk, és cselekednünk kell

    − mondta vasárnap Vlagyimir Szolovjov, az Oroszország 1 állami tévécsatorna főműsoridős talkshow-jának házigazdája.

    Az orosz Kreml-barát bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda limani visszavonulásáról szóló cikke komor képet festett az orosz hadseregről. A vasárnap megjelent cikk szerint a limani orosz erők ellátási és emberhiánnyal küzdöttek. Rossz volt az egységek összehangolása, a katonai vezetők pedig taktikai hibákat követtek el. 

  • Megjelent néhány fotó a visszafoglalt Liman városában járőröző ukrán katonákról, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „teljesen megtisztították” az orosz erőktől. A katonák eddig fel nem fedezett holttestek után kutathatnak, írja a Sky News.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szenegálba látogatott, ahol az ukrán diplomata Aissata Tall Sall szenegáli külügyminiszterrel találkozott. A páros több kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször felszólította az afrikai vezetőket, hogy ítéljék el Oroszországot az ukrán invázió miatt, írja a The Independent.

  • Miután szombaton visszaszerezték Liman városát, az ukrán erők folytatták ellentámadásukat és benyomultak Luhanszk régióba – állítják oroszbarát tisztségviselők, írja a CNN.

    Az ukrán erők folytatták offenzívájukat az oroszok által megszállt Szvatovo és Kreminna városok felé a Luhanszki területen – jelentette egy oroszbarát újságíró, katonai blogger és elemző.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 60 800 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 370 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2424 tankot,
    • 5018 páncélozott harcjárművet,
    • 1407 tüzérségi rendszert,
    • 340 rakétavetőt,
    • 177 légvédelmi berendezést,
    • 266 repülőgépet,
    • 228 helikoptert
    • és 3823 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 1028 hadműveleti és taktikai drónt, 131 egység speciális felszerelést és 246 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Meghalt a felsővereckei (Verhnyi Vorota) születésű katona, Mihajlo Griga. A 31 éves kárpátaljai katona halálának hírét Alsóverecke honlapján közölték.

    A háború február 24-i kezdete óta már több kárpátaljai katona is áldozatul esett. A Kárpáthír beszámolója szerint a legtöbb gyászhír szeptemberben jelent meg, miután a munkácsi székhelyű 128-as dandár tagjai közül többen is életüket vesztették a herszoni ellentámadásban.

  • A TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Guardian arról számolt be, hogy Észak-Korea támogatta a megszállt ukrán területeken tartott „népszavazások” eredményeit, amelyeket Kijev törvénytelennek minősített.

    „Tiszteletben tartjuk az Oroszországgal újraegyesülni kívánó lakosok akaratát, és támogatjuk az orosz kormány álláspontját, hogy ezek a régiók az ország részévé váljanak. A népszavazásokat az ENSZ alapokmányával összhangban tartották, amely az emberek egyenlőségének és önrendelkezési jogának elvét rögzíti, olyan törvényes eljárásokkal összhangban, amelyek lehetővé tették, hogy a két köztársaság és két régió lakosainak akaratát tükrözzék” – közölte Phenjan, amely kedden öt év óta először lőtt át Japán fölött közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát.

  • Oroszország középső részén tűnt fel az orosz védelmi minisztérium nukleáris fegyvereket használó részlegéhez kapcsolódó, speciális katonai felszereléseket szállító hatalmas tehervonat.

    A páncélozott személyszállító járműveket feltehetően nagyobb teljesítményű tornyokkal és megerősített páncélzattal látták el, hogy hatékonyak legyenek a gyalogsági támadásokkal szemben, írja a Daily Mail.

    A védelmi minisztérium eme speciális részlege a fegyverek tárolásával és biztosításával foglalkozik, például az Orosz Föderáció Stratégiai Rakétaerők számára, amely a nukleáris rakéták karbantartásával és irányításával foglalkozik, így Vlagyimir Putyin nukleáris programjának kulcsfontosságú részét képezi.

    Egy katonai elemző azt állította, hogy az ilyen egységek bevetése a konfliktus közelgő eszkalálódását jelezheti az oroszok részéről, esetleg egy nagyszabású nukleáris gyakorlat előkészítését jelezheti.

  • Az ukrán védelmi minisztérium képeket tett közzé a Twitteren egy, a Harkiv régióban lévő kórház romjairól, miután azt hétfőn támadás érte − írta meg a Sky News

    Egy orvos meghalt, egy ápoló pedig megsebesült.

  • Ukrajna a háború kezdete óta a legnagyobb áttörést érte el az ország déli részén − írta meg a Sky News

    Az ukrán csapatoknak sikerült visszafoglalniuk több falut, amikor előrenyomultak a Dnyipro folyó mentén − közölte egy, a térséget irányító orosz vezető.

    Visszafoglalták Dudcsany városát is, amely mintegy 30 kilométerre délre fekszik attól a helytől, ahol korábban a front állt. Ez a háború eddigi leggyorsabb előrenyomulása a déli fronton. 

    Az ukrán erők összesen 31 orosz harckocsit semmisítettek meg.

  • Egy 46 éves nő meghalt, miután az orosz erők október 4-én nem sokkal éjfél után csapást mértek egy ipari telephelyre Harkiv városában – jelentette Oleh Szinyehubov, a kelet ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon.

  • A kaliforniai székhelyű Nvidia Corp. chipgyártó már korábban felfüggesztette az Oroszországba irányuló szállításait, de fenntartotta ottani jelenlétét, „hogy támogassuk alkalmazottjainkat és családjaikat” – áll a vállalat október 3-i közleményében, írja a Bloomberg. A vállalat most „minden tevékenységét beszünteti” az országban, közölte a cég.

  • A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legutóbbi jelentésében arról írt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Alekszandr Zsuravlev vezérezredest Roman Berdnyikov altábornagyra cserélte a Nyugati Katonai Körzet élén, amelynek egységei főként az északkeleti Harkivi területen tevékenykedtek.

    A szakértők szerint ezzel a lépéssel megpróbálta áthárítani a felelősséget másra, miután Liman városában az oroszok meghátrálni kényszerültek.

  • Moszkva szorosan figyelemmel kíséri a Kijev NATO-csatlakozási törekvése körül kialakult helyzetet – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal, emlékeztetve arra, hogy Ukrajna szövetséghez való csatlakozási törekvése volt a „különleges katonai művelet” egyik kiváltó oka.

    A Kreml szóvivője arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO-országok eltérő reakciókat adtak Kijev nyilatkozatára. „Vannak ott olyan országok, amelyek támogatják a gyorsított csatlakozás lehetőségét, vannak olyanok, amelyek nem. Mindenesetre mindenki a konszenzus szabályára hivatkozik” – kommentálta a helyzetet Peszkov, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Az ukrajnai háború elől 2022. október 3-án 37 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

    A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

  • Ukrajna még a tél előtt több kulcsfontosságú katonai célt képes lesz elérni, amivel megerősítheti pozícióját az orosz erőkkel szemben. Minderről Celeste Wallender, a Pentagon nemzetközi biztonsági kérdéseket felügyelő tisztségviselője beszélt.

    Az Unian a Reuters alapján arról ír, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt időszakban a herszoni, a harkivi, valamint a donyecki régiókban is sikereket értek el.

    Wallender a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának adott interjúban azt is megjegyezte, hogy Ukrajna céljai közt szerepel az oroszok visszaszorítása a Dnyeper nyugati partján, a Herszon régióban.

  • Összesen 5263 fő lépett be Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4980 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.

    A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Miután Elon Musk a Twitteren pontokba szedte, hogyan Ukrajnában többek között akkor lehetne ismét béke, ha Oroszország visszakapná a Krím félszigetet, és egy szavazást is indított a kérdésben, Volodimir Zelenszkij szintén egy szavazással válaszolt a SpaceX vezetőjének.

    Az ukrán elnök azt a kérdést tette fel közösségimédia-oldalán, hogy melyik Elon Muskot szeretik az emberek jobban, azt, amelyik Ukrajnát, vagy azt, amelyik Oroszországot támogatja? Ezt azonban a milliárdos sem hagyta szó nélkül.

    Továbbra is támogatom Ukrajnát, de meggyőződésem, hogy a háború masszív eszkalációja nem csak Ukrajnának, hanem az egész világnak hatalmas károkat okozhat

    – fogalmazott Elon Musk.

  • Oroszország körözési listára tette Marina Ovszjannyikovát, az állami televízió volt szerkesztőjét, aki márciusban megszakított egy híradást, élő adásban tiltakozott a háború ellen, miután állítólag megszökött a házi őrizetből – írja a Guardian.

    A 44 éves, ukrán származású Ovszjannyikova márciusban keltett nemzetközi feltűnést, miután az akkori munkaadója, az 1-es tévécsatorna stúdiójába rontott, hogy élő híradás közben egy „le a háborúval” feliratú plakáttal a kezében elítélje az ukrajnai háborút. Akkor 30 000 rubel (221 800 forint) pénzbírságot kapott a tiltakozási törvények megkerülése miatt.

    Ovszjannyikova továbbra is tiltakozott a háború ellen, és augusztusban hamis információk terjesztésével vádolták meg az orosz hadseregről, mert a Kremllel szemben, a Moszkva folyóparton tartott egy plakátot, amelyen az állt, hogy „Putyin gyilkos, katonái fasiszták”. Ezt követően házi őrizetbe helyezték, hogy megvárja a tárgyalást, és ha bűnösnek találják, akár 10 év börtönbüntetés is várhat rá. Vasárnap azonban kislányával megszökött a házi őrizetből volt férje elmondása szerint.