16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

Minőségét megőrzi: eltűnhetnek a lejárati dátumot jelző címkék

GettyImages-826451218
2022.10.06. 17:19
Azt mondják, hogy a legtöbbet úgy tehetnénk az élelmiszer-pazarlás ellen, ha nem ragaszkodnánk olyan erősen az élelmiszerek csomagolásán található lejárati dátumhoz.

Évtizedek óta használjuk a minőségét megőrzi címkéket, amelyek arra szolgálnak, hogy útba igazítsák a vásárlókat, meddig marad friss a termék. A Fogyasztható megjelölés teljesen rendben van, hiszen elsősorban a gyorsan romló – hús- és tejtermékek – csomagolására nyomják, míg a Minőségét megőrzi jelölésnek semmi köze az élelmiszer-biztonsághoz, inkább megijeszti a fogyasztót, és ha átlépi a dátumot, azonnal kidobja az árut.

Az emberek leolvassák a dátumot, és úgy vélik, hogy azután már az élelmiszer ehetetlen, romlott, és eldobják, miközben ezek a dátumok nem azt jelentik, hogy azontúl már ne lenne ehető vagy ne lenne éppen tápláló

– mondja Patty Apple, a Food Shift nevű kaliforniai cég ügyvezetője. A nonprofit vállalkozás azzal foglalkozik, hogy összegyűjti a lejárt szavatosságú vagy sérült élelmiszereket. 

Az Egyesült Királyság legnagyobb élelmiszer-áruházai közül a Sainsbury’s és a Marks&Spencer már úgy árusítja az előrecsomagolt gyümölcsöt és zöldséget, hogy nincs rajta a Minőségét megőrzi jelzés. Az Európai Unióban már jelezték, hogy év végéig felülvizsgálják az élelmiszerek szavatossági idejére vonatkozó előírásokat, és nagyon fontolgatják a Minőségét megőrzi címke teljes visszavonását.

Az Egyesült Államokban még nincs napirenden a téma, inkább megpróbálnak rendet vágni a különféle címkemegnevezések között, ezzel is okítva a vásárló amerikaiakat és csökkentve az élelmiszer-pazarlást.

Az ENSZ legutóbbi felmérése szerint a globálisan megtermelt élelmiszerek 17 százaléka pocsékba megy, leginkább a háztartásokban. Az amerikaiak körében végzett felmérés szerint a megvásárolt élelmiszer nagyjából 35 százaléka kerül a kukába anélkül, hogy hozzányúltak volna. Ez pedig egyértelmű energiapazarlás is, hiszen fölösleges volt a víz, a termőföld vagy a munkaerő-ráfordítás az élelmiszer előállításánál. Az amerikai pazarlás – évi négymillió tonna élelmiszer – egyedül a Minőségét megőrzi címke számlájára írható – írja elemzésében az APNews.

A termékek frissessége miatt aggódó vásárlói nyomás hatására kezdték a gyártók feltüntetni a hetvenes években a szavatossági időt a termékeken. 2019-ben az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA), amely az amerikai élelmiszerek nyolcvan százalékának engedélyezésével foglalkozik, ajánlásokat fogalmazott meg a gyártók felé. E szerint a termék frissességére utalásnál azt a címkét javallott használni, hogy milyen dátum lejárta előtt fogyasztható, míg romlandóknál a minőségét megőrzi figyelmeztetést.

Mivel ez nem kötelező, ezért továbbra is nagyon változó a különböző szövetségi államokban, mit írnak a gyártók az élelmiszerek csomagolására. A Marylandi Egyetem 2022 júniusában megjelent tanulmánya szerint egyébként ötvenféle leírást használnak az amerikai államokban az élelmiszerek szavatosságára vonatkozóan, ami nem mindig teszi könnyűvé a fogyasztó számára az eligazodást a szavatossági idő világában.

A legtöbb ember biztos abban, hogy a címkék – a lejárat dátuma, fogyasztható, minőségét megőrzi – azt jelentik, hogy azután már nem szabad elfogyasztani az élelmiszert. Pedig ez nem így van!

– hangsúlyozza Richard Lipsit, egy nagy kaliforniai zöldségoutlet tulajdonosa. A vállalkozás elsősorban csökkentett árú élelmiszerekre specializálódott. Lipsit szerint egyébként a tej is iható még egy héttel a szavatossági idő lejárta után, ugyanígy évekig ehető a konzerv vagy a hasonlóan speciálisan csomagolt élelem. Az FDA ilyen esetekben csak azt kéri az emberektől, alaposan vizsgálják meg a termék állagát, színét, szagolják meg, mielőtt elfogyasztják.

Használjuk az érzékszerveinket!

A brit élelmiszerláncok is arra ösztönzik a vásárlókat, hogy hagyatkozzanak az élelmiszerrel kapcsolatban az érzékeikre. A Morrisons üzleteiben már januárban váltottak, és a saját márkás tejek esetében a Fogyasztható címkét minden esetben Minőségét megőrzire változtatták. A vásárlók egy része támogatja a váltást. Ellie Spanswick, egy közösségimédia-reklámszakértő azt mondja, leginkább vidéki piacokon vásárol zöldséget, tejárut, tojást, ezeken a helyeken nincs lejárati címke a termékeken. Azt mondja, bármikor könnyen megállapíthatjuk ránézéssel, szaglással, tapintással, hogy egy termék már nem friss.

Mások viszont védik a címkézést, azt állítva, így elkerülhető például gyümölcsök esetében, hogy otthon derüljön ki, hogy belül már rohadt. Ugyancsak támogatja a címkézés megtartását a nagy amerikai élelmiszergyártókat tömörítő érdekvédelmi szervezet. Ők azzal érvelnek, sokkal jobb, ha egységesen kezelik például a címkézést, mert így a gyártás folyamata is egységes, ez pedig lehetővé teszi, hogy olcsóbban adják a terméket.

Mi a hazai gyakorlat?

Megkerestük az Nébihet és az Agrárminisztériumot, hogy a címke kérdésével foglalkoznak-e. Válaszukban fontos megkülönböztetésre világítottak rá. Élelmiszerbiztonsági szempontból ugyanis különbséget kell tenni minőségmegőrzési idő és fogyaszthatósági idő között.

Az élelmiszer minőségmegőrzési ideje az az időpont, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait. A fogyaszthatósági időt olyan élelmiszerek esetében kell alkalmazni, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók, és ezért rövid idő elteltével valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre.

A fogyaszthatósági idő lejártát követően az élelmiszer nem minősül biztonságosnak.

A „Termőföldtől az asztalig” stratégia részeként az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig a felére csökkenti az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten. Terveik szerint az uniós szakpolitikákba is beépítik az élelmiszer-veszteség és a hulladékmegelőzés kérdését, mivel például a dátumjelölések (fogyaszthatósági idő és minőségmegőrzési idő) félreértése és helytelen használata élelmiszerpazarláshoz vezet. 

Jelenleg folyamatban van az Európai Bizottságnál a jogszabály ezirányú módosítása. Ennek részeként 2021. december 13-a és 2022. március 7-e között nyilvános konzultációt kezdeményeztek, hogy összegyűjtsék az uniós és nem uniós polgárok, a szakmabeli és nem szakmabeli érdekelt felek véleményét a dátum jelölésekkel kapcsolatban.  A bizottsági elfogadás és a jogszabály módosításának folyamata valószínűleg 2023 első felében indul. A hivatalos magyar álláspontot ennek során alakítja majd ki – az érintett szakmai szereplők bevonásával – a szaktárca. 

Adományozással az élelmiszerpazarlás ellen

Az élelmiszerpazarlás mérséklésének témájához szorosan hozzátartozik azon uniós jogalap megteremtése is, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű, de még biztonságos élelmiszert adományozás céljára újra lehessen osztani. Az eddig érvényben lévő uniós jogszabályok ugyanis nem tették lehetővé a lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű élelmiszerek forgalomba hozatalát. 

2021. március 3-án jelent meg az a rendelet, mely lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek adományozás céljából történő újraelosztását az Európai Unió területén, amennyiben azok megfelelnek a rendeletben rögzített élelmiszerbiztonsági feltételeknek. 

A 2021. április 12-én kiadott másik jogszabály pedig biztosította a lehetőséget a kiskereskedelmi létesítmények számára a friss hús lefagyasztásra és élelmiszer-adományozás céljából történő újraelosztására. Az uniós rendelet megjelenését követően természetesen módosult a hazai élelmiszertörvény is.

A Nébih saját felmérései alapján a magyar lakosság növekvő hányada ismeri a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő közti különbséget. Míg 2016-ban a fogyasztók csaknem 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem hallott még arról, hogy különbség lenne a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő között, addig ez az arány mára 8 százalékra csökkent. A két kifejezés közötti pontos különbséget 2016-ban csak a válaszadók 38 százaléka tudta megfogalmazni, ez az arány ma több mint 42 százalék. 

(Borítókép: Daniel Acker / Bloomberg / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek