új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Lengyelország felszólította Belaruszban élő állampolgárait, hogy hagyják el az országot, mivel a két ország között – részben az ukrajnai háború miatt – egyre fokozódik a feszültség.

    Javasoljuk a Belarusz Köztársaság területén tartózkodó lengyel állampolgároknak, hogy a rendelkezésre álló kereskedelmi és magáneszközökkel hagyják el a Belarusz Köztársaság területét

    – közölte a lengyel kormány a honlapján közzétett, az utazóknak szóló útmutatóban, írja az al-Dzsazíra.

  • Ihor Klimenko országos rendőrfőnök közölte, hogy a legfrissebb − még nem végleges − adatok szerint országosan 11-en haltak meg és 87-en sérültek meg, valamint 70 infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk, miután hétfő reggel orosz rakétacsapások érték Kijevet, Ukrajna fővárosát.

    Klimenko a Facebookon azt írta, hogy ez volt az eddigi legmasszívabb orosz támadás Ukrajna ellen − közölte az MTI.  

    A mentést végzők Kijevben hat helyen dolgoztak a Dnyipro folyó jobb- és bal partján egyaránt. A főváros központjában, a Sevcsenko kerületben a reggeli órákban robbantak fel az oda kilőtt orosz lövedékek.

  • A német szövetségi ügyészség nyomozást indított az Északi Áramlat gázvezetékszálain történt szabotázs ügyében – közölte hétfőn a testület.

    A nemzetbiztonsági ügyek felderítésében illetékes ügyészség közleményében hangsúlyozta, elég bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy legalább két robbanás történt, és a nyomozás célja a tettesek azonosítása, valamint motivációjuk felderítése.

    „Fennáll a gyanú, hogy az ismeretlen tettesek szándékosan idézték elő az alkotmányellenes, szabotázsnak minősülő robbantásokat, amelyek Németország külső és belső biztonságát egyaránt veszélyeztetik” – áll a közleményben.

    A német ügyészségi vizsgálatot egy Svédországban már megindított vizsgálat mellett folytatják le. A robbanások több lyukat ütöttek a vezetékeken, amelyekből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe. A Balti-tenger alatti robbanások a múlt hónapban rongálták meg az Északi Áramlat 1 vezetéket, amely fő útvonalát képezte az Európába irányuló orosz gázszállításoknak.

    Megrongálódott az Északi Áramlat 2 vezeték is, amelyet viszont nem is állítottak üzembe azután, hogy az ukrajnai orosz invázió miatt Németország felfüggesztette a vezeték hitelesítési eljárását.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ők támadták meg a vezetékeket, de az Egyesült Államok és szövetségesei ezt tagadták. Vasárnap a német hatóságok azt közölték, hogy az eset kivizsgálására két hajót küldtek a robbantások helyszínére, emlékeztet az MTI.

  • A moszkvai kisiskolás egy chates alkalmazásban beszélgetett az osztálytársával, ahol az ukrán nemzeti színek voltak beállítva profilképként. A mindössze tízéves gyereket az iskola igazgatója jelentette fel a belügyminisztériumnál – közölte a Meduza című orosz lapra hivatkozva az RTL.

    Az anyját már korábban behívatták az iskolába arról érdeklődve, hogy miért nem jár be a gyermeke a hazafias nevelésről szóló órákra. Az oktatási intézet vezetője azt is kérte már, hogy ellenőrizzék a gyerek családját.

    Amikor október 5-én bevitték a gyereket a rendőrségre, arra voltak kíváncsiak, hogy anyja dolgozik-e, és hogy mivel töltik szabadidejüket. A helyszínre közben megérkező anyát is kihallgatták és átnézték telefonját.

    Miután elengedték őket és hazatérhettek, nyomozók jelentek meg otthonukban, és házkutatási parancs nélkül ellenőrizni kezdték laptopjukat, de még az ágyneműket is átvizsgálták. Végül közölték, hogy felvették őket egy úgynevezett „megelőző listára”, amelyen a veszélyesnek minősített, ezért megfigyelt emberek neveit gyűjtik.

  • António Guterres ENSZ-főtitkárt „mélyen megrázta” az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta eddigi legnagyobb orosz légitámadások végrehajtása − jelentette be az ENSZ egyik szóvivője hétfőn.

    Ez újabb elfogadhatatlan háborús eszkalációt jelent, és mint mindig, most is a polgári lakosság fizeti a legnagyobb árat

    − fogalmazott közleményében Stephane Dujarric szóvivő.

    Emmanuel Macron francia elnök is sajnálatát fejezte ki hétfőn az orosz légicsapás-sorozat végrehajtása miatt − közölte az MTI. 

    Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy az ukrajnai városok elleni orosz légitámadások a terrorizmussal egyenértékűek.

    Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elítélte hétfőn Oroszország ukrán városokat célzó „szörnyűséges támadásait”. 

  • A Reuters hírügynökség október 10-én arról számolt be, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága ideiglenesen felfüggeszti tevékenységét Ukrajnában.

    Hétfőn délután a szervezet a Facebookon cáfolta a hírt. Közölték, hogy az Ukrajnai Vöröskereszt Társaság nem hagyta abba tevékenységét Ukrajna területén. Sőt a szervezet munkatársai az ukrajnai városok elleni rakétatámadások miatt fokozott üzemmódban dolgoznak, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak − írta meg a Kárpáti Igaz Szó

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, volt orosz államfő ellen − számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán belügyminisztérium keresett személyeket tartalmazó adatbázisára hivatkozva.

    Ukrajna Medvegyevet a büntető törvénykönyv 110. cikkelye alapján az ország területi épségének megsértésével gyanúsítja, amelyet mint a hatalom képviselője követett el − derült ki az adatbázisban szereplő dokumentumból. Az említett cikkely öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést ír elő, vagyonelkobzással vagy anélkül. Az adatbázis szerint Medvegyev március 1-jén „tűnt el”.

    Az SZBU felvette a körözött személyek listájára Marija Zaharovát, az orosz külügyminisztérium szóvivőjét is, ugyanezen cikkely megsértésének vádjával − közölte az MTI. 

    A Readovka orosz hírportál szerint az SZBU mintegy hétszáz magas rangú orosz polgári és katonai tisztségviselő ellen adott ki körözést, köztük vannak az orosz parlament alsóháza, az állami duma képviselői, a felsőház tagjai, továbbá Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke és Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai háborúban részt vevő erők nemrég kinevezett új parancsnoka.

  • Hangos robbanás hallatszott hétfőn az oroszországi Belgorod városában, az ukrán határtól 40 kilométerre – közölte két szemtanú a Reuters hírügynökséggel.

    A szemtanúk hangos robbanásról és ablakok remegéséről számoltak be. Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója azt mondta, hogy egy másik incidensben az ukrán erők hétfőn a határ menti falvakat lőtték.

  • Légvédelmi rendszert ígért napokon belül Ukrajnának Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn az ukrán kommunikációs és energetikai létesítményekre mért orosz rakétacsapások után − közölte az MTI. 

    Oroszország rakéta- és dróncsapásai mindenekelőtt a polgári lakosságot terrorizálják. Ezért nyújtunk most különleges támogatást légvédelmi fegyverek formájában

    − jelentette ki a tárcavezető.

    Az ígért négyből az első, korszerű Iris–T SLM légvédelmi rakétarendszer készen áll az elkövetkező napokban − hangsúlyozta Lambrecht.

  • Az Egyesült Államok több nagy repülőterét hétfőn kibertámadások érték egy oroszországi címről − közölte az ABC News-zal egy magas rangú amerikai tisztviselő.

    A támadás nem a légiforgalmi irányítást, a légitársaságok belső kommunikációját és koordinációját vagy a közlekedésbiztonságot érintette.

    „Ez kellemetlenség volt” − mondta a forrás. A támadások miatt nem lehetett elérni azokat a nyilvános webes domaineket, amelyek a repülőtéri várakozási időkről és torlódásokról számolnak be.

  • Az orosz elnök hétfőn egy videókonferencián tárgyalt Oroszország regionális kormányzóival.

    Vlagyimir Putyin a találkozón az ukrajnai referendumokról is szót ejtett, és azt mondta, hogy „nyílt és őszinte” módon zajlottak. 

    Az orosz elnök mindemellett felhívta a tartományi vezetők figyelmét arra is, hogy tartassák be a részleges mozgósítás előírásait. Az orosz elnök elismerte, hogy a mozgósítás sajnos nehézkesen zajlik, sok a hiba. Hozzátette ugyanakkor, hogy e problémák már régóta felgyülemlettek, és ha most nem kezdték volna el a mozgósítást, csak késve szembesültek volna a bajokkal. 

  • Az Ukrajnát ért hétfői orosz rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint legalább tíz halálos áldozatuk és mintegy hatvan sebesültjük lett – közölte Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy televízióműsorban.

    A tisztségviselő elmondta, hogy a fővároson, Kijeven kívül 14 megyét, azaz csaknem az ország felét támadás érte. Hozzátette, hogy a helyszíneken rendőrök, törvényszéki szakértők és nyomozók dolgoznak, akik rögzítik az Oroszországi Föderáció bűncselekményeinek következményeit − közölte a Kárpáthír

    Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Ukrajna egész területén több mint 5 és fél órán át tartott a légiriadó.

  • Nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel nagy erejű csapást mértek ukrán katonai parancsnokságokra, valamint kommunikációs és energetikai rendszerek létesítményeire az orosz fegyveres erők, a támadás elérte célját, minden kijelölt létesítményt eltaláltak − jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

    A tábornok emellett elmondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk felől az elmúlt nap négy ukrán taktikai századcsoport sikertelen támadási kísérleteket tett a régióban lévő Kiszlivka és Tabajivka, valamint a Luhanszki Népköztársaságban található Kuzemivka irányába, amely közben több mint 40 katona elesett, öt harckocsi, négy páncélozott harcjármű és 15 jármű megsemmisült − közölte az MTI. 

    Liman irányában a szóvivő szerint az orosz rakétacsapatok és tüzérség koncentrált tüze megakadályozta ukrán egységek összes átkelési kísérletét a Zserebec folyón, a luhanszki régióban lévő Makijivka és Rajhorodka környékén. Mikolajiv-Krivij Rih irányából mintegy három, „zsoldosegységekkel” megerősített ukrán taktikai zászlóaljcsoport offenzívát kísérelt meg a Herszon megyei Bruskinszke, Bezimenne, Szadok és Szuhanenko település irányába, de az orosz erők visszaszorították őket eredeti állásaikba, több mint 60 fős veszteséget okozva nekik, üzemképtelenné téve kilenc ukrán harckocsit, 16 páncélozott harcjárművet és 17 járművet.

  • Kaja Kallas észt miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös videót tett közzé, amely az Észtország és Oroszország közötti Narva határátkelőhelyen készült. A klipben Von der Leyen azt mondja, hogy

    sokkolt és megdöbbentett a Kijev és más ukrán városok elleni kegyetlen támadás. Oroszország ismét megmutatta a világnak, mit képvisel: terrort és brutalitást. A felelősöket el kell számoltatni. Gyászoljuk az áldozatokat, és őszinte részvétemet fejezem ki ukrán barátainknak. Tudom, hogy az ukránokat nem félemlítik meg, tudják, hogy mellettük állunk, amíg csak szükséges.

  • Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egyértelműen háborús bűncselekménynek minősítette Oroszország mai akcióit. A politikus Twitteren azt írta, hogy

    Oroszország Kijev és más ukrajnai városok elleni szörnyű támadásai a Kreml kétségbeesését mutatják. Ezek a civilek elleni támadások háborús bűnök. Elkötelezettek vagyunk Ukrajna támogatása és az orosz rezsim felelősségre vonása mellett. 

  • Karácsony Gergely főpolgármester üzenetben is kifejezte együttérzését a hétfő hajnali kijevi bombázások miatt Vitalij Klicsko kijevi polgármesternek.

     Az ilyen aljas lépésre, amely szemmel láthatóan nem katonai vagy logisztikai célpont ellen irányul, még egy háborúban sem lehet mentséget találni

    – fogalmazott bejegyzésében Karácsony Gergely, aki azt írta: bármilyen naivan is hangzik, de továbbra is bízik a békében és az orosz erők Ukrajnából való kivonulásában. 

  • Hétfő reggel rakétatámadás érte Ukrajna fővárosát, Kijevet. A csapás után Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is megszólalt:

    „Ma az egész világ újra megláthatta a népünket pusztító terroristaállam valódi arcát. Nemcsak a harctéren pusztít, hanem a békés városokban is. Egy ország, amely a békéről szóló beszédekkel fedi el valódi, véres és bűnös lényegét és célját, és minden valódi békeajánlatra rakétacsapásokkal válaszol. Mindez csak azt bizonyítja, hogy földünk felszabadítása a béke és biztonság egyetlen alapja minden ukrán számára” – jelentette ki az államfő.

  • Emmanuel Macron francia elnök szerint a hétfőn végrehajtott orosz rakétatámadás „mélyreható változást” idézhet elő a háború menetében.

    Macron hozzátette, hogy miután visszatér Párizsba, azonnal összehívja egy tanácskozásra a diplomáciai és katonai tanácsadóit.

  • Oroszország nem válaszcsapásokat ad, hanem elkezd felnőtt módra beszélni azokkal, akik nem akarják meghallani – írta hétfőn Telegram-bekezdésben Kirill Sztremouszov, az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye Moszkva által kinevezett közigazgatásának második embere.

    Sztremouszov az Ukrajna városaira hétfő reggel mért orosz katonai csapásokat kommentálta ilyen módon.

    Nem válaszcsapásokat adunk. Elkezdünk komolyan beszélni azokkal, akik nem hallottak meg minket

    – írta a tisztségviselő.

  • Nincs áramszolgáltatás Poltava, Lvov, Szumi, Harkov és Ternopil régióban, más területeken pedig részleges áramkimaradásokat regisztráltak – jelentette hétfőn a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata.

    Korábban Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a fővárosban és a kijevi területen részben korlátozták az áramellátást – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Vlagyimir Putyin hétfőn – többek között – azzal is megvádolta Ukrajnát a Reuters szerint, hogy fel akarják robbantani a Magyarországot is ellátó Török Áramlat gázvezetéket.

    Az orosz elnök azt mondta, hogy az ukránok ezenkívül a kurszki orosz atomerőművet is megpróbálták szabotálni, valamint azzal vádolta még őket, hogy az Északi Áramlat gázvezetéken is ők hajtottak végre szabotázst.

  • A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte, hogy biztonsági okokból szünetelteti ukrajnai tevékenységét − közölte a Sky News

    Hétfőn Oroszország cirkálórakétákat lőtt ki ukrajnai városokra, amelyek civileket öltek meg, és áramkimaradásokat okoztak. A hadműveletet Vlagyimir Putyin orosz elnök bosszúnak nyilvánította az ukrán támadások miatt többek között a Krímbe vezető híd ellen.

    A rakéták forgalmas útkereszteződésekbe, parkokba csapódtak Kijev belvárosában. 

  • Oroszország október 10-én megtámadta Ukrajna dnyipropertrovszki régióját. A támadás következtében legalább négy ember meghalt, és 19-en megsebesültek – számolt be a régió vezetője, Valentin Reznyicsenko.

    Az oroszok több mint tíz rakétát lőttek ki a régió területén lévő különböző infrastrukturális létesítményekre, de lakónegyedeket is ért támadás 

    – tette hozzá Reznyicsenko az Unian ukrán hírügynökség szerint. A vezető hozzátette: a csapások miatt nyolcvanezer ember maradt áram nélkül. 

  • Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését, a bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben.

    A nagykövetség üzemel, tehát ha valaki bajba kerül, segítségre van szüksége, akkor ott tud jelentkezni

    – emelte ki.

    Hozzátette: kimaradások vannak az internetszolgáltatásban, a telefonhálózat működésében és az áramellátásban is, ennek ellenére egyelőre fenntartják a nagykövetség működését, és amikor csak lehetséges, folyamatos kapcsolatban vannak a képviselet munkatársaival.

  • Oroszország nem lő ki nukleáris rakétákat a Krímben, a kercsi hídnál történt akcióra válaszolva – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a CNN szerint.

    A szóvivőtől az orosz állami hírügynökség tudósítója kérdezte meg, hogy a civil infrastruktúrát ért csapás után aktiválhatják-e az orosz nukleáris doktrínát. Peszkov válaszában azt mondta, hogy még a kérdésfeltevés is rossz, és tagadta, hogy ilyesmi előfordulhatna. 

    Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap összehívott egy megbeszélést hétfőre, ahol a hídnál történt eseményekről tárgyalnak. Mindeközben azonban az ukrán fővárost már az ülés előtt, hétfő reggel egy súlyos csapás érte, amely a híd elleni akcióra lehet válasz.

  • Az ukrán támadó hadműveletek továbbra is nyomást gyakorolnak az orosz erőkre északkeleten és a déli Herszon megyében, Oroszország ugyanakkor változatlanul a Donyec-medence központi szektorában, különösen a Bahmut városa közelében folyó saját támadó műveleteire helyez erőteljes hangsúlyt – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

    A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt héten két tengely mentén két kilométert nyomultak előre Bahmut felé, közelebb jutva ezzel ahhoz, hogy betörjenek a városba, amelyben a tüzérségi tűz igen súlyos károkat okozott.

    A helyzetértékelés szerint a hadműveleti sikerek elérésének elsődleges fontosságát tükrözi az a tény, hogy Oroszország továbbra is a felőrlő Donyec-medencei műveletek előmozdítására fejt ki erőfeszítéseket a hadműveleti szárnyak jelentős fenyegetettsége ellenére.

    Ugyanez a tény azonban rávilágít az orosz hadműveleti tervezés rugalmatlanságára is, amely hátráltatta az eddigi tervek végrehajtását – ismertette a brit katonai hírszerzés hétfői elemzését az MTI.

  • Oroszország keményen lecsap, amennyiben az ukrán hatóságok folytatják a terrortámadások szervezését, efelől senkinek ne legyen kétsége – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nemzetbiztonsági tanács hétfői ülésén.

    Ezzel arra a robbantásos akcióra reagált, amely szombat reggel történt a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú kercsi – vagy más néven Krími – hídon.

    Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy meggyőződése: a kijevi rezsim áll a híd felrobbantása mögött.

    A helyszíni nyomozati és egyéb vizsgálatok, továbbá a hírszerzési információk is arra utalnak, hogy az október 8-i robbanás terrorcselekmény. Olyan terrortámadás, amelynek célja Oroszország polgári kritikus infrastruktúrájának megsemmisítése. Az is nyilvánvaló, hogy a terrorcselekménynek megrendelői, megszervezői, továbbá végrehajtói mind az ukrán titkosszolgálatok

    – fogalmazott Vlagyimir Putyin az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ szerint.

  • Berendelték a Chisinauban található moldovai külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, miután az Ukrajnára kilőtt orosz rakéták közül több megsértette az ország légterét – közölte hétfő délelőtt a moldovai külügyminiszter.

    Az Ukrajnára a Fekete-tengerről, orosz hadihajókról hétfő reggel kilőtt három manőverező cirkálórakéta áthaladt Moldova légterén. Utasítást adtam, hogy az orosz nagykövetet kéressék be a minisztériumba, hogy magyarázattal szolgáljon

    – írta a Twitteren Nicu Popescu.

    Az ukrán hadsereg szerint Oroszország hétfő reggel 75 rakétát lőtt ki Ukrajnára, melyek közül a légvédelem mintegy negyvenet megsemmisített. Hétfőn helyi idő szerint reggel 8 óra után Kijevből, majd Ukrajna több városából robbanásokat jelentettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a támadások elsődleges célpontja az ország energiainfrastruktúrája volt.

  • A német belügyminiszter meneszteni akarja Németország kiberbiztonsági és információbiztonsági ügynökségének vezetőjét, Arne Schoenbohmot – közölte a Reuters a német sajtó alapján.

    A hírügynökség azt írta: a belügyminisztérium szerint Schoenbohm orosz kémekkel kerülhetett kapcsolatba egy cégen keresztül, és emiatt felvetődött, hogy meneszthetik. 

    A Reuters szerint sem a belügyminiszter, sem Schoenbohm nem nyilatkozott egyelőre az ügyről. Konstantin von Notz, a parlament illetékes szakbizottságának elnöke azt mondta, hogy a vádat alaposan ki kell vizsgálni.