Felgyújtották Medvegyev moszkvai irodáját

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem gratulál az új brit miniszterelnöknek, Rishi Sunaknak, mert Oroszország „barátságtalan országnak” tartja az Egyesült Királyságot.

Az orosz állam szerint Sunak miniszterelnökké választása nem volt demokratikus, ugyanis nem a nép választotta meg, hanem a Konzervatív Párt tagsága – írja a Sky News.

Vlagyimir Putyin már Liz Truss megválasztása után is azt mondta: a kinevezés „egyáltalán nem volt demokratikus”, mivel az elitek megegyezésén alapult, az emberek pedig nem nyilváníthatták ki véleményüket a kérdésben.

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz államfő egy ironikus Twitter-bejegyzésben viszont gratulált annak a jégsalátának, amely szerinte tovább volt jelen egy élő YouTube-közvetítésben, mint ameddig Liz Truss miniszterelnök volt.

Egyre nagyobb feszültséget generál a magánhadseregen belül, hogy a fertőzött katonákat karszalaggal jelölik meg, a sérüléseiket pedig sokszor nem hajlandók ellátni – közölte az ukrán titkosszolgálat. 

Több száz, igazoltan HIV-vel vagy hepatitisszel fertőzött elítéltet soroztak be a metalosztroji 5. számú büntetőtelepen – ez annak a bizonyítéka, hogy egy széles körben elterjedt jelenségről, és nem elszórt esetekről van szó. A HIV-pozitívak piros karszalagot viselnek, a hepatitiszesek pedig fehéret – írja a Pravda. 

Az ukrán titkosszolgálat értesülései szerint a Wagner-csoport katonái egyre dühösebbek amiatt, hogy a fertőzöttek sebesüléseit senki nem hajlandó ellátni. 

Egyre több sebességmérő kamerát lopnak el Svédországból, a médiában szárnyra kelt találgatások szerint ezeket Oroszországba viszik eladni, ahol aztán az Ukrajnába küldött drónok alkatrészeiként hasznosítják őket. A svéd rendőrség egyelőre nem kommentálta a híreszteléseket, a szakértők pedig szkeptikusak. 

A lopások óta a legtöbb esetben túl kevés idő telt el ahhoz, hogy a kamerákat eljuttathatták volna Oroszországba – vélekedett a Svéd Védelmi Egyetem docense, Hans Liwang. Közvetett kapcsolat azonban lehetséges. 

A svéd utak mellől közel 150 olyan sebességmérő kamerát loptak el az elmúlt két hónapban, amelyek állítólag hasonlítanak azokhoz, amelyeket az orosz drónokhoz használnak – írja az Euronews. 

Oroszország figyelmeztetést küldött az Egyesült Államoknak, mielőtt megkezdené az éves nukleáris fegyvereket tesztelő hadgyakorlatát – írja az Euronews. Az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai fegyvercsökkentési egyezmény értelmében Moszkva köteles minden, atomfegyverrel történő gyakorlatáról előzetes értesítést küldeni – közölte kedden Washington. 

A NATO gyanakvással tekint az ilyen gyakorlatokra azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

Norvégia és Oroszország megállapodott a Barents-tengeren érvényes 2023-as halászati kvótákról – jelentette be a norvég kormány, amely a két ország közötti együttműködés ritka példája az ukrajnai orosz háború miatt megromlott viszonyukat figyelembe véve.

„Jó hír, hogy tető alá hoztuk a halászati megállapodást Oroszországgal a jelenlegi rendkívüli körülmények ellenére” – húzta alá Bjornar Skjaeran norvég halászati miniszter keddi közleményében.

A hidegháború kellős közepén megkötött, 1976-os megállapodásban a NATO-tag Norvégia és Oroszország halászati korlátozásokat vezetett be a Barents-tengerben élő több halfaj, így az igen értékes tőkehalállomány esetében is. Annak érdekében, hogy most ne kerüljön veszélybe ez a megállapodás, Oslo némileg eltért az Ukrajna orosz megtámadása miatt Moszkva ellen hozott európai büntetőintézkedésektől. Az orosz hajók általános kikötési tilalmának fenntartása mellett Norvégia úgy döntött, hogy az orosz halászhajók kivételt képeznek, és lehorgonyozhatnak a norvég kikötőkben.

Azért, hogy Oroszország ezt a kiskaput a kereskedelmi szankciók kijátszására ne használhassa, Oslo az MTI szerint október elején bejelentette a szabályozás szigorítását: háromra korlátozta azon norvég kikötők számát, ahol az orosz halászhajók kirakodhatnak és műszaki ellenőrzést tarthatnak.

A Mercedez-Benz autógyártó közölte, hogy eladja összes üzemét, és távozik Oroszországból.

Ezzel a cég már a harmadik autógyártó, amely elhagyja Oroszországot a háború miatt.

A Nobel Alapítvány jellemzően minden évben meghívja a Svédországban tartózkodó nagyköveteket a díjátadó ünnepségre, de idén úgy döntött, hogy az orosz és a belorusz nagykövet nem lesz a meghívottak között – áll az alapítvány tegnapi közleményében. 

Figyelembe véve Oroszország Ukrajna elleni invázióját, az alapítvány úgy döntött, hogy nem hívja meg Oroszország és Belarusz nagyköveteit a stockholmi Nobel-díj átadóünnepségére – olvasható a közleményben. Az idei ünnepséget december 10-én tartják – írja a The Guardian. 

Egyre inkább sürgetővé válik Ukrajna sátántalanítása, ahol ma több száz szekta működik – közölte Alekszej Pavlov, az Orosz Biztonsági Tanács helyettese. 

Valóban egyre sürgetőbbé válik Ukrajna teljes sátántalanítása, ahogy a Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov is igen pontosan megfogalmazta 

– mondta Pavlov, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az ukrajnai szekták pontos száma nem ismert, de több százan vannak – írja a TASZSZ. 

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója hétfőn jelentette be, hogy robbanószerkezet rongálta meg a vasútvonalat Novozibkovnál, mintegy 15 kilométerre az orosz–belorusz határtól. Ez a vonal a fő vasúti összeköttetés Oroszország és Dél-Belarusz között.

Az „Állítsátok meg a vagonokat” nevű orosz, háborúellenes gerillacsoport elismerte, hogy ők okozták a robbantást.

A brit védelmi minisztérium információi szerint Oroszországban és Belaruszban is egyre több támadás éri a vasútvonalakat. Az oroszok főként a vasutat használják az Ukrajnába irányuló erők bevetése során. A mintegy 33 ezer kilométeres hálózat nagy része azonban izolált területeken helyezkedik el, így a vasutat állandó fenyegetések veszélyeztetik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta Ukrajna fővárosába Rishi Sunakot, az Egyesült Királyság nemrég hivatalba lépett új miniszterelnökét.

A Pravda szerint az ukrán elnök kedden beszélt telefonon Sunakkal. Zelenszkij a beszélgetés után azt mondta: bízik benne, hogy az együttműködésük, valamint a britek szerepe a szabadság és demokrácia védelmében csak erősödik a jövőben.

Oroszország nagy erőkkel toboroz azok között az afgán kommandósok között, akik a tálib hatalomátvételt követően voltak kénytelenek elhagyni az országot – tudta meg a Foreign Policy.

A hírportálnak több forrás is megerősítette,  hogy az oroszok igyekeznek a kommandósok közt toborozni. Az afgán kommandósokat többnyire az Egyesült Államok képezte ki, és sokan éveken át az amerikaiakkal és afganisztáni NATO-misszióban részt vevő országokkal együtt teljesítettek szolgálatot.

A 2021-es afganisztáni kivonulás után azonban többségüket magukra hagyták, és a legtöbben az Afganisztánnal szomszédos országokban kerestek menedéket a tálibok elől. A Foreign Policy szerint fennáll az esély, hogy a megélhetésüket és reményüket vesztett kommandósok közül sokan az oroszok szolgálatába szegődnek, és a harctéri tapasztalataik révén jelentősen befolyásolhatják a háború kimenetelét. 

A portálnak az egyik afgán tiszt azt mondta, hogy a gyakorlatban nem az orosz hadsereg, hanem a Wagner-zsoldoscsoport végzi a toborzást.  Hozzátette azt is: a kommandósok többsége – a Szovjetunió afganisztáni inváziója miatt – szívesebben harcolna Oroszország ellen, de a nyugatiak/ukránok oldaláról nem kaptak ehhez hasonló megkeresést.

A portál egy másik forrása azt mondta, hogy szerinte

„Nincs hazájuk, nincs munkájuk, nincs jövőjük, nincs veszítenivalójuk. A képlet egyszerű. Pakisztánban vagy Iránban napi 3-4 dolláros fizetésért kereshetnek munkát, Törökországban ugyanez tíz dollár. Ha a Wagner vagy bárki más megkeresi őket és [havi] 1000 dollárt ajánl nekik, akkor nem fogják elutasítani. És ha egy embert sikerült betoborozniuk, akkor ő a régi egységének körülbelül a felét meggyőzheti arról, hogy csatlakozzanak”  – vázolta a helyzetet a Foreign Policy forrása.

Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden felajánlotta, hogy Tokió fűtőberendezéseket és egyéb, hideg elleni védőfelszerelést juttat a háború által sújtott Ukrajnának még a tél beállta előtt.

Japán eddig is támogatta Ukrajnát a közeledő kemény télre való felkészülésben. Japán ezután is folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, országunk egyedülálló tudása és tapasztalatai alapján

– fogalmazott Kisida az Ukrajna megsegítéséért rendezett berlini nemzetközi konferencia résztvevőinek küldött videóüzenetében.

Az Ukrajna újjáépítésére irányuló erőfeszítések támogatására Tokió február óta segíti Kijevet, a többi között a 2011 márciusi fukusimai földrengés és szökőár nyomán keletkezett törmelék és romok szétválogatása és újrahasznosítása során szerzett tapasztalataival. „Ukrajna ugyanígy felhasználhatja az orosz támadások nyomán keletkező romokat és törmeléket” – mutatott rá a japán miniszterelnök az MTI szerint.

Tokió a videóüzenetet a Németország és az Európai Bizottság által Berlinben rendezett, az ukrajnai mentési, újjáépítési és modernizációs lépéseket célzó szakértői nemzetközi konferencia résztvevőinek küldte. Jövőre Japán veszi át Németországtól a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-országcsoport egyéves elnökségét.

Kijev bejelentette: jelenleg összesen 750 milliárd dollárnyi újjáépítési segélyre van szüksége, és az elhúzódó háború miatt az összeg tovább emelkedhet.

Új tantárgy jelenik meg az orosz egyetemeken, név szerint az „orosz ideológia”. A Kreml szerint a tantárgy lényege annak a nyomatékosítása, hogy a „Nyugat hanyatlik, de az országnak nagy jövője van” – írja a Meduza. 

A közeljövőben egy „hivatalos ideológiai” tudományág fog megjelenni az orosz egyetemeken, annak a „tudományos kommunizmusnak” a mintájára, amelyet még a szovjet időkben tanultak az egyetemisták – tudatta két Kreml-közeli forrás és három egyetemi alkalmazott a Meduzával. 

A fiataloknak meg kell érteniük, hogy hova tart Oroszország és miért 

– magyarázta egy, az Oroszország adminisztrációjához közeli forrás. 

A norvég biztonsági szolgálatok közölték, hogy letartóztattak egy egyetemi oktatót, akit azzal vádolnak, hogy Oroszországnak dolgozik kémként. Az oslói belbiztonsági ügynökség, a PST letartóztatta a férfit munkába menet, miután személyét alapvető nemzeti érdekeket fenyegető veszélyként azonosították – írja a BBC.

A harmincas éveiben járó gyanúsított brazil akadémikusnak adta ki magát, de a hatóságok szerint valójában orosz. Moszkva oslói nagykövetsége a helyi médiának azt mondta, hogy nem ismeri a férfi személyazonosságát.

Norvég tisztviselők szerint a férfi 2021 óta az ország északi részén található Tromso Egyetem kutatójaként dolgozott. Ügyvédje a helyi médiának azt mondta, hogy a férfi tagadja a vádakat.

A gyanú szerint a férfi információkat szerezhetett Norvégia politikájáról az ország északi részén. A bíróság elrendelte, hogy négy hétig tartsák fogva. A hatóságok úgy vélik, hogy a gyanúsított az úgynevezett illegális ügynökök oroszországi programjában dolgozott Norvégiában.

Többükről is elképzelhető, hogy átveszik a hatalmat, de a Kreml egyik tisztségviselője biztosan le akarja váltani Vlagyimir Putyint – közölte Kijlo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője az Ukrajinszka Pravda című lapnak adott interjújában.

A hírszerzés vezetőjét a Kremlben zajlódó belső hatalmi harcokról kérdezték, erre válaszolván említette meg Dimitrij Medvegyev volt orosz elnököt, akinek „nincs esélye” a posztra. Ám „elméletileg” Dmitrij Patrusevnek, Nyikolaj Patrusev volt FSZB-főnök fiának van esélye átvenni a hatalmat – írja a SkyNews. 

Szergej Kirijenko pedig nagyon szívesen leváltaná Vlagyimir Putyint – tette hozzá. Kirijenkónak tulajdonítják az ukrajnai területek annektálására irányuló ötlet megszületését. 

Kirijenko saját magát látja a székben. Egy többé-kevésbé békés hatalomátadás utódjaként tekint magára

– magyarázta Kijlo Budanov. 

A Moszkva és Teherán között létrejött katonai együttműködés valószínűleg azt eredményezi, hogy Oroszország segít Iránnak a nukleáris programja fejlesztésében – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy Izrael megakadályozhatta volna a két ország szövetkezését. 

Nyolc hónapos totális háború alatt Oroszország csaknem 4500 rakétát vetett be ellenünk. És a rakétakészletük egyre fogy. Ezért Oroszország más országokban keresett megfizethető fegyvereket, hogy folytathassa a terrort. Iránban találta meg őket

– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés becslései szerint Oroszország mintegy 2000 Shahed drónt rendelt Teherántól – írja az Al Jazeera. 

Lenne egy kérdésem önhöz: Oroszország hogyan fizet Iránnak ezért? Iránt csak a pénz érdekli? Valószínűleg egyáltalán nem a pénz, hanem az iráni atomprogramhoz nyújtott orosz segítség. Valószínűleg pontosan ez a szövetségük értelme. És ez a szövetségük egyszerűen nem jött volna létre, ha az önök politikusai annak idején csak egy döntést hoztak volna: azt a döntést, amit mi kértünk

– magyarázta az ukrán elnök, aki a háború februári kitörése óta többször kért katonai segítséget Izraeltől. 

„Ha azonnal biztosítottuk volna az égboltunkat, amikor szembesültünk a rakéta- és drónfenyegetéssel, akkor Oroszországnak most nem is lenne indítéka arra, hogy Iránhoz menjen, és felajánljon neki valamit a terrorban való segítségért cserébe” – mondta.

Az ukrán tüzérség egy támadásában több mint 100 csecsen katona halhatott meg a herszoni területen.

Először az ukrán hadsereg vezérkara számolt be a csapásról kedden, amelyet követően Szerhij Hlan, a herszoni terület kormányzójának tanácsadója azt is közölte, hogy egy csecsen egységre csaptak le.

A tanácsadó azt írta, hogy legalább negyvenen meghaltak, és körülbelül 200-an megsérültek. Az 1Adat nevű csecsen ellenzéki Telegram-oldal ugyanerről a csapásról azt közölte, hogy a csecsen katonák egy iskola épületében rendezkedtek be, ott érte őket a csapás, és több mint százan életüket veszíthették.

A Telegram-csatorna azt is közölte, hogy a tüzérségi támadást HIMARS-rakétavetőkkel hajthatták végre, valamint egy videót is közzétettek arról, hogy miként keresték bajtársaikat az épület romjai alatt a csecsen katonák.

Az Egyesült Államok hamarosan HAWK légvédelmi rakétákat küldhet Ukrajnának – írja a Reuters. A hírügynökségnek nyilatkozó két washingtoni tisztségviselő szerint az úgynevezett Presidential Drawdown Authority (PDA) nevű folyamat segítségével gyorsan, kongresszusi jóváhagyás nélkül lehetne rakétákat küldeni Ukrajnának. 

A PDA nevű tervet amerikai raktárakban álló fegyverekre lehet alkalmazni, és a HAWK éppen ilyen. Ezen fegyverek jelentős részét évtizedekkel ezelőtt kivonták a forgalomból. Ukrajnának egyértelműen nagy segítséget jelentene a fegyver, mert a légvédelmi rendszerekből igen rosszul áll. 

Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint október 26-án éjjel az ukrán fegyveres erők nyolc darab 152 és 155 milliméteres kaliberű lövedéket lőttek ki Donyeck különböző régióira. Erről a „Donyecki Népköztársaság” képviseleti irodájának az ukrajnai háborús bűncselekményeket ellenőrző és koordinációs központja tett közzé Telegram-üzenetet.

Öt 152 milliméteres lövedéket lőttek ki Kijev és Kujbisev körzetében, további három NATO 155 milliméteres lövedéket pedig a Petrovszkij körzetben.

Magyarország területére október 25-én az ukrán–magyar határszakaszon 4791 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4471 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 149 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 25-én 10 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Indul az Index szerdai percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi tudósításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!