új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy civileket használ emberi pajzsként, miközben az orosz erők eltávolodnak az előrenyomuló ukrán csapatoktól. A megszállt Herszonban orosz tisztviselők közölték, hogy megkezdik több tízezer lakos kötelező áthelyezését a régió egyes részeiről, miközben Ukrajna folytatja offenzíváját a déli részek visszafoglalására – adta hírül a The Wall Street Journal.

    A tisztviselők közölték, hogy vasárnaptól megkezdik a lakosok áttelepítését a Dnyipro folyó keleti partján fekvő Kakhovszkij körzetből, mivel szerintük fennáll annak a lehetősége, hogy ukrán támadás érhet egy közeli stratégiai fontosságú gátat.

    Volodimir Szaldo, a Herszon régió oroszok által kinevezett kormányzója szerdán azt mondta, hogy akár 70 ezer embert is áthelyeznek a régió déli részeire és Oroszországba. 

  • Korábban megírtuk, hogy Enerhodar városában idén télen nem lesz távfűtés, mivel leállt az oroszok kezén lévő zaporizzsjai atomerőmű, ahonnan forró vizes vezetékek szállítják a lakásokba a meleget.

    Most az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat arról tájékoztatott, hogy a zaporizzsjai atomerőmű ukrán személyzete visszaállította a hőellátást Enerhodar városban, és újra van meleg víz a lakóépületekben.

    A zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai folytatják a város hőellátásának helyreállítására szolgáló rendszerek elindítását. Jelenleg a víz hőmérséklete 51 Celsius-fok. Ez nem elég ahhoz, hogy a város távfűtését is teljes mértékben biztosítsa, azonban már lehetővé teszi a város közműhálózatainak védelmét  a károsodástól hideg időjárás esetén

    – írta közleményében a vállalat.

    Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy május óta a zaporizzsjai atomerőmű biztosítja Enerhodar lakosainak hő- és vízellátását, nem pedig a zaporizzsjai hőerőmű, amelyet az orosz megszállók terrorcselekményei miatt kellett leállítani – számolt be az MTI.

  • Svájc úgy döntött, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan szankciókkal sújtja Iránt az Oroszországnak szállított drónok miatt – tudatta szerdán közleményben a berni kormány.

    A berni külügyminisztérium mindamellett úgy döntött, nem rendel el az EU büntetőintézkedéseihez hasonló szankciókat Irán ellen a jelenleg folyó tüntetésekkel kapcsolatban – írja az MTI.

    A közlemény szerint a döntést Svájc bel- és külpolitikai érdekeinek megfelelően hozták meg. Az Európai Unió az iráni drónoknak az ukrajnai háborúban való bevetése miatt 196 emberrel és 49 jogi személlyel szemben fogadott el szankciókat.

    Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett magán- és jogi személyekkel kapcsolatban.

  • A kijevi régió hatóságai a kiemelkedő fogyasztás után megkezdték az áramtermelő rendszer vészhelyzeti leállítását – közölték a kijevi tisztségviselők. A lépésre azért volt szükség, hogy „elkerüljék az elektromos berendezésekkel kapcsolatos súlyos baleseteket” – írja a közlemény. 

    Az orosz támadások súlyos károkat okoztak a térség villamosenergia-hálózatában – írja az Al-Jazeera

  • Szerhij Hucaljuk, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének dél-ukrajnai vezetője arról adott hírt a Facebookon, hogy ismeretlenek Odesszában II. (Nagy) Katalin orosz cárnő szobrának fejére piros hóhérsapkát, a kezébe pedig akasztókötelet raktak.

    A „felöltöztetett” szoborról fotót is közzétett. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban már több ízben festékkel leöntötték, illetve különböző feliratokkal összefirkálták a szobrot.

    Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte Odessza városi tanácsát, hogy fontolják meg a szobor eltávolítását a város közteréről, de az önkormányzati képviselők a szeptember végi tanácsülésen nem tudtak erről döntést hozni.

    II. Katalin cárnő az 1700-as évek második felében a törökök ellen vívott háborúban szerezte meg a mai Ukrajna déli részét, ezután kapta a város az Odessza nevet – számolt be az MTI.

  • Az Ukrajnából elmenekült, Hollandiában menedékre lelt munkaképes felnőttek 83 százaléka talált munkát – közölte a Dutch News angol nyelvű holland hírportálra hivatkozva.

    A hírportál az illetékes holland munkaügyi hivatal (UWV) adataira hivatkozva közölte, mintegy 46 ezer bejelentés érkezett olyan munkáltatóktól, akik az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ukrán állampolgárokat vettek fel. Jelenleg mintegy 55 ezer munkaképes korú ukrán menekült él Hollandiában.

    A menekültek többsége Amszterdamban és Hágában telepedett le. Legtöbbjük munkaközvetítő ügynökségeken keresztül talált munkát, és főként a vendéglátás területén helyezkedett el.

    Az ukrajnai menekültek mentesülnek több holland szabály alól is

    Az UWV szerint az ukránok munkaerőpiaci integrációja sokkal gyorsabb, mint más menedékkérőké. Ez elsősorban az ukrajnai menekültek különleges státuszával magyarázható, illetve azzal, hogy az ukrán menekültek legtöbbje az Európai Unió által az ukrajnai háború miatt biztosított ideiglenes védelemre regisztrált. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.

    Az ukrajnai menekültek mentesülnek azon holland szabályok alól, amelyek a menekültek esetében tiltják, hogy az országba érkezésüket követő első hat hónapban munkát vállaljanak. Más menekültekkel ellentétben az ukrán állampolgárok anélkül is dolgozhatnak Hollandiában, hogy a munkaszerződés aláírása előtt hivatalos engedélyt kapnának a munkaügyi hivataltól – adta hírül az MTI.

  • Hiába az Oroszország elleni szankciós politika, az Egyesült Államok továbbra is importálja a Szicíliában finomított orosz olajat. A The Wall Street Journalban nemrég megjelent oknyomozó riport szerint az Egyesült Államok saját maga számára nyitva hagyott egy kiskaput, és azóta is importálja az orosz olajat. 

    Az Oroszországból érkező kőolajszállítmányok a Lukoil szicíliai kőolaj-finomítójába érkeznek, ahonnan – miután átestek a finomítási eljáráson – az Egyesült Államokba tartanak az Exxon Mobil tárolóiba – íja a The Wall Street Journal. 

  • Spanyolország újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának, amely Aspide típusú légvédelmi rakétarendszerhez tartozó akkumulátort, Hawk légvédelmi rendszereket, páncéltörő rakétarendszereket, egyéb fegyvereket és a hozzájuk tartozó lövedékeket tartalmaz – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben spanyol hivatali partnerével, José Manuel Albaresszel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

    Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb fegyverszállítmány már úton van Ukrajna felé. A miniszter megjegyezte: Spanyolország azon döntése, hogy Hawk rendszereket ad Ukrajnának, jelzés volt más országok számára, hogy ők is elkezdjék keresni a lehetőségét Hawk rendszerek Ukrajnába történő szállításának.

    Pontosan ezt kértük Spanyolországtól, ez segít megvédeni polgári infrastruktúránkat

    – hangsúlyozta Kuleba. Az Aspide rendszereket stratégiai létesítmények, például ipari vállalatok, repülőterek, tengeri kikötők védelmére tervezték. Réteges légvédelmi rendszer részeként is működhetnek, mivel képesek adatokat cserélni más típusú légvédelmi rendszerekkel.

    A Hawk légvédelmi rendszer az Egyesült Államokban gyártott Patriot rakétavédelmi rendszer előfutára – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, az Egyesült Államok is fontolgatja ilyen rendszerek átadását Ukrajnának.

  • A kijevi régió hatóságai szerdán megkezdték az áramtermelő rendszer vészleállítását, miután a fogyasztás megugrott – közölte a kijevi regionális közigazgatás a Telegraph híradása szerint.

    A közigazgatás a közleményében azt írta: a lépésre azért volt szükség, hogy „elkerüljék az erőművekkel bekövetkező súlyos baleseteket”. Az orosz drón- és rakétatámadások súlyosan megrongálták az ukrán fővárosban és környékén az elektromos hálózatot.

  • A Roszsztat orosz statisztikai hivatal adatai szerint a nyugati szankciók miatt az orosz légitársaságok utasforgalma szeptemberben 20 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, ez 9,87 millió utast jelent. Az év első kilenc hónapjának teljes forgalma pedig 13,1 százalékkal 72,6 millió utasra csökkent.

    A nyugati országok megtiltották az orosz légitársaságoknak, hogy a légterükbe lépjenek, továbbá több repülőgépgyártó cég, az Airbus és a Boeing is leállította a repülőgépek, alkatrészek és berendezések értékesítését az orosz légitársaságoknak – írja a Guardian.

  • Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke azt mondta, hogy a kabinet csak a frontvonalhoz közel eső régiók lakosait szólítja fel a térség elhagyására, de minden régióra kidolgozták az evakuálási terveket – írja a Kárpáthír.

    Most arra biztatjuk az embereket, hogy csak azokat a térségeket hagyják el, amelyek a frontvonal közvetlen közelében helyezkednek el. Valójában minden régióra kidolgoztunk evakuálási terveket, de ez egy rendkívüli lépés, amelyet csak végső esetben alkalmazunk

    – jelentette ki Smihal.

  • „Ezt megerősítették azok a légi és tengeri csapások, amelyeket az ukrán fegyveres erők október 29-én drónok segítségével hajtottak végre az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli hajói és infrastruktúrája ellen. Ezeket a kijevi akciókat brit szakemberek irányításával hajtották végre” – írja Telegram-csatornáján Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

    Ezzel kapcsolatban a brit nagykövetet a közeljövőben beidézik az orosz külügyminisztériumba.

    „A minap Washingtonban bejelentették, hogy újabb 275 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújtanak Kijevnek. Véletlenül ugyanazon a napon, október 31-én az Európai Unió beszámolt az Ukrajnának nyújtott katonai segélyhez való hozzájárulásáról. A külügyi szóvivő, Nabila Massrali elmondta, hogy február óta az EU 3,1 milliárd eurót biztosított az Európai Békefenntartási Eszközök alapjából a Kijevnek szánt fegyverszállításokra” – írta a szóvivő, hozzátéve:

    Az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás másik formája, hogy a nyugati országok külföldi zsoldosokat küldenek a katonai műveletekben való részvételre. A jelentések szerint nyolc hónap alatt több mint nyolcezer zsoldost toboroztak több mint 60 országból. A legtöbb csoport Lengyelországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Romániából és az Egyesült Királyságból érkezett. Több mint 3000 külföldi harcost likvidáltak, és ugyanennyi külföldi harcos tért haza.

  • Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy 47,6 millió dollárral támogatja Ukrajnát aknamentesítés céljából.

    A tárca kedden közleményben tudatta, hogy egy amerikai tanácsadó és mérnöki szolgáltatásokat nyújtó cég kapta a támogatást, hogy segítsen az ukrán kormánynak a civil területeken lévő aknák felkutatásában és eltávolításában.

    Az ukrán kormány becslése szerint 160 ezer négyzetkilométernyi terület lehet tele taposóaknákkal és más robbanóanyagokkal – írja a Sky News.

  • Az orosz megszállók Bahmut, Avgyijivka és Novopavliv irányban folytatnak támadó hadműveleteket – adta hírül az Unian hírügynökség.

    Az ellenség megpróbálja visszatartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, erőit a védelmi erők bizonyos irányú fellépésének visszaszorítására összpontosítja. Támadó akciókat hajtanak végre Bahmut, Avgyijivka és Novopavliv térségében

    – közölte szerda este az ukrán vezérkar. Az összefoglalóban az is szerepel, hogy az oroszok az ukrán honvédelem egységeit a kontaktvonal mentén ágyúzzák, egyes irányokban a vonalak erődítményeit támadják, valamint légi felderítést végeznek.

  • Elon Musk biztosította Ukrajnát arról, hogy továbbra is finanszírozni fogja a Kijevnek az Oroszországgal vívott háborúban a harctéri és humanitárius kommunikációt biztosító kulcsfontosságú műholdas hálózathoz való hozzáférést – közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő.

    Elon Musk személyesen közölte velem, hogy továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, és továbbra is biztosítja a Starlinket számunkra

    – mondta Mihajlo Fjodorov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese és digitális átalakulásért felelős minisztere az Associated Pressnek. 

    A múlt hónapban kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Musk továbbra is felajánlja-e a SpaceX Starlink rendszerét Ukrajnának. A milliárdos október közepén azt tweetelte, hogy a SpaceX-nek havi 20 millió dollárjába kerül Ukrajna kommunikációs támogatása. 

    Azt is megjegyezte, hogy cégének műholdakat és földi állomásokat kell létrehoznia, felbocsátania, karbantartania és feltöltenie. Musk, aki a világ leggazdagabb embere, a múlt héten milliárdokat költött arra, hogy átvegye az irányítást a Twitter felett is.

  • Kishida Fumio japán miniszterelnök és Frank-Walter Steinmeier német elnök Tokióban egyeztetett egymással. A két vezető egyetért abban, hogy továbbra is szigorú szankciókat kell alkalmazni Moszkva ellen, és támogatni kell Ukrajnát az orosz invázió azonnali befejezése érdekében – írja az Euronews.

    Továbbá megállapodtak, hogy fokozzák együttműködésüket a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség érdekében, ahol Kína egyre inkább növeli befolyását.

  • António Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölte Oroszország lépését, hogy újra csatlakozik az ukrajnai fekete-tengeri gabonamegállapodáshoz – közölte Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője.

    Dujarric elmondta: Guterres továbbra is szorgalmazza a november 19-én lejáró paktum megújítását.

    „A főtitkár folytatja a kezdeményezés megújítása és teljes körű végrehajtása érdekében valamennyi szereplővel folytatott kötelezettségvállalását, és továbbra is elkötelezett az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport előtt álló fennmaradó akadályok elhárítása mellett” – mondta Dujarric.

    Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is ezt hangsúlyozta közösségi oldalán.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy modernizálni kell az orosz hadsereg által használt fegyvereket.

    A fegyvereknek folyamatosan, folyamatosan javulniuk kell, és hatékonyaknak kell maradniuk. Ennek érdekében, ismétlem, fontos, hogy a gyártók és fejlesztők között aktív verseny legyen

    – mondta Putyin a koordinációs tanácsának ülésén a Jerusalem Post híradása szerint.

  • Nemrég írtunk róla, hogy Oroszország megújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott.

    A megállapodásban való részvételét a hétvégén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket.

    Vlagyimir Putyin azonban kijelentette, hogy Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy ismét kilépjen a fekete-tengeri gabonaegyezményből, de ha megtenné, az nem akadályozná az Ukrajnából Törökországba irányuló gabonaszállítást – írja a Sky News.

    Putyin szerdai televíziós beszédében elmondta, hogy a megállapodáshoz való újbóli csatlakozásért cserébe Oroszország garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy Ukrajna nem indít támadásokat a Fekete-tenger azon részeiről, amelyekre a megállapodás vonatkozik.

  • Október Csoport (Grupa Oktobar) néven alapított polgári szövetséget Csedomir Sztojkovics belgrádi ügyvéd, amelynek célja, hogy Vlagyimir Putyin rendszerének szerbiai hibrid tevékenysége ellen felvegye a harcot. 

    Putyin rendszere ügynökei által akadályozza az ország fejlődését és demokratizálódását, valamint Szerbia európai uniós csatlakozását. A harc elengedhetetlen, várjuk a csatlakozókat

    – írj a szövetség a közleményben, hozzátéve, hogy Szerbiában Putyin szolgái szítják a társadalmi feszültséget, gyűlöletet keltenek, és a fasizmus terjedését is ösztönzik. Az Október Csoport szerint Szerbia trójai falóként szerepel Putyin Európa elleni tervében – írja a Szabad Magyar Szó

    A Vladimir Putyin rendszere elleni harc Szerbiában jelenleg a legfontosabb hazafias cselekedet

    – írja a polgári szövetség.

  • Észak-Korea és Oroszország újraindította a határokon átnyúló vasúti kereskedelmet. Ennek tiszteletére Vlagyimir Putyin orosz elnök értékes ajándékkal kedveskedett kollégájának, Kim Dzsongunnak.

    Egy orosz vonat harminc telivért szállított a Haszan–Tumangang határátkelőhöz. Ezek az állatok nagy szimbolikus értékkel bírnak az észak-koreai mitológiában és politikai kultúrában – írja a The Moscow Times.

    A következő vasúti szállítmány Észak-Koreába orvosi termékek lesznek. A szállítás időpontja még nincs megadva.

  • Észak-Kora titokban jelentős mennyiségű tüzérségi lövedéket szállít Oroszországba, hogy így támogassa Moszkva ukrajnai invázióját – vélekedik a Fehér Ház. Ezt John Kirby, a Nemzetbiztonsági tanács szóvivője mondta, hozzátéve, hogy még mindig figyelemmel kísérik a folyamatot annak megállapítása érdekében, hogy a fegyverszállítmányokat valóban megkapták-e – írja a Sky News

    Észak-Korea azt a látszatot akarja kelteni, mintha közel-keleti vagy észak-afrikai országok küldték volna a fegyvereket – magyarázta a szóvivő, hozzátéve, hogy az észak-koreai szállítmányok sem fogják megváltoztatni a háború menetét. 

  • Moszkva felszólította az atomfegyverrel rendelkező államokat, hogy biztosítsák a globális stratégiai stabilitást, és hagyjanak fel a tömegpusztító fegyverekkel való provokációkkal – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

    A jelenlegi nehéz és viharos helyzetben, amely Oroszország nemzetbiztonságának aláásását célzó felelőtlen és szégyentelen fellépések eredménye, az elsődleges feladat az atomhatalmak katonai összecsapásának megakadályozása – hangsúlyozza a közlemény.

    A közelmúltban az Egyesült Államok és szövetségesei többször is azzal vádolták Oroszországot, hogy nukleáris zsaroláshoz folyamodott, és állítólag tömegpusztító fegyverekkel fenyegetőzik – írja a RIA Novosztyi. A lap szerint Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta: Moszkva soha nem mondott proaktívan semmit az atomfegyverek használatáról, a Nyugat pedig az orosz fenyegetésről szóló tézist használja fel arra, hogy negatívan befolyásolja az oroszbarát országokat.

  • Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot az országban „szükség esetén figyelmen kívül lehet hagyni”. A politikus ezt akkor említette, amikor szerdán az ukránbarát szabotázst kommentálta.

    „A modern Oroszországban moratórium van érvényben a halálbüntetésre” – írta szerdán Telegram-csatornáján.

    Bár – még egyszer hangsúlyozom – még a jelenlegi alkotmány keretein belül is áthidalható a halálbüntetésre vonatkozó moratórium, szükség esetén az oroszországi alkotmánybíróság jogi álláspontjának megváltoztatásával

    – folytatta Medvegyev.

    A politikus szerint az oroszországi moratórium nagyon humánus. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez más, nukleáris fegyverekkel rendelkező nagy országokban (Egyesült Államok, Kína, India) nem így van.

  • Az orosz biztonsági szolgálatok őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki a gyanú szerint „szabotálni” akart egy villanyvezetéket a Krím félszigeten – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). 

    Az FSZB tájékoztatása szerint az elfogott, negyven év körüli férfinél három robbanószerkezetet találtak – véleményük szerint az ukrán hírszerzés toborozta be. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyelőre nem kommentálta az esetet – írja a Sky News

  • A tárcavezető a minisztérium lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményében arra figyelmeztetett, hogy globális élelmezési válság alakulhat ki, ha az ukrán gabonát nem sikerül a világpiacra eljuttatni.

    Nagy István szerint a tárgyalások azonnali megkezdésére van szükség ahhoz, hogy a fekete-tengeri kikötőkből a gabonaszállító hajók ki tudjanak futni. Kifejtette: a kialakult helyzetben felértékelődik a szárazföldi útvonalak szerepe.

    A biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében szükséges az ukrajnai gabonaexport folytonosságának garantálása, amihez pedig gyors és hatékony szállítási útvonalak kellenek.

    Rámutatott: az orosz–ukrajnai háború veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot, ezért Magyarország és a régió országainak közös felelőssége a segítségnyújtás. Ennek egyik fontos eleme a szolidaritási folyosók működtetése, amelynek köszönhetően jelentősen megnőtt az Ukrajnából származó gabona- és olajosmag-importunk, további kiemelt cél a szállítási kapacitások bővítése.

    Nagy István példaként említette, hogy az Eperjeskén és Záhonyon keresztül Ukrajnából hazánkba érkező gabona és napraforgó mennyisége a havi pár tízezer tonnáról kétszázezerre nőtt.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem döntötte el, hogy indul-e 2024-ben az elnökválasztáson – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

    2021-ben Putyin aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi számára, hogy további két, hatéves elnöki ciklust töltsön hivatalban, és ezzel 2036-ig meghosszabbítsa uralmát – írja a CNN.

    Vlagyimir Putyin 1999 óta van hatalmon, 2012 óta Oroszország elnöke, korábban pedig 2000 és 2008 között töltötte be a pozíciót. 1999 és 2000 között Borisz Jelcin elnöksége alatt volt az ország miniszterelnöke, majd 2008 és 2012 között szintén ezt a pozíciót töltötte be. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszországgal nem lehet tárgyalni, mert terroristaország – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az elnök szerint a háborúnak csak akkor lesz vége, ha Moszkva visszaadja az ideiglenesen megszállt területeket, beleértve a Donbászt és a Krímet. Úgy véli, a tárgyalásokban nincs számukra semmi új. „Már tudjuk, mi lesz a történet vége” – tette hozzá.

    Volodimir Zelenszkij kijelentette: nem kötnek kompromisszumot Oroszországgal. 

  • Oroszország legfelsőbb katonai vezetése megvitatta a nukleáris fegyverek bevetését Ukrajna ellen. Ez azt mutatja, hogy Moszkva frusztrált a harctéren elkövetett kudarcai miatt.

    Erről a The New York Times írt, hozzátéve, hogy az agresszor ország vezetője, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vett részt a beszélgetéseken. Ezek a tanácskozások azt jelezhetik, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetései nem pusztába kiáltott szavak.

    Amerikai tisztviselők azonban azt mondták, nem láttak bizonyítékot arra, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket készülne bevetni Ukrajnában.