Megiramodtak az oroszok, három irányból is támadnak

Az Egyesült Királyság négy oligarchát szankcionál, „akik lehetővé tették Putyinnak, hogy az orosz iparágakat a háború támogatására mozgósítsa”.

A Downing Street az elmúlt percekben megerősítette, hogy további négy, Vlagyimir Putyinhoz kötődő orosz oligarcha ellen fog szankciókat bevezetni − írta meg a Sky News.

Közéjük tartozik Alekszandr Abramov és Alekszandr Frolov, akiket a nyersanyag-kitermelő, a közlekedési és az építőipari ágazatban való részvételük miatt vettek célba.

A Roman Abramovicshoz köthető párosnak jelentős részesedése volt az orosz acélgyártó Evraz plc-ben, és a becslések szerint 4,1 milliárd font (2000 milliárd forint), illetve 1,7 milliárd font (800 milliárd forint) nettó vagyonnal rendelkeznek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elszavalta a kamerába Alekszandr Puskin Oroszország rágalmazóihoz című versét, amivel azt akarta üzenni az Ukrajnát fegyverekkel és pénzzel támogató országoknak, hogy maradjanak ki a háborúból.

Az erről szóló felvétel a Twitteren jelent meg.

Puskin műve akkor készült, mikor Oroszország Lengyelországgal keveredett fegyveres konfliktusba. Az orosz költő arra szólította fel a nyugati országokat, hogy ne üssék bele az orrukat a szláv belügyekbe.

Lavrov reads Pushkin's poems, addressing them to Biden and EU leaders.

"Why do you threaten Russia with anathema?"

New tricks of Russian diplomacy? pic.twitter.com/O5Kme5OOga

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 2, 2022

Moszkva továbbra is számít Kijevre, hogy újraindítsa a béketárgyalásokat, figyelembe véve az új területi realitásokat – mondta Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Továbbra is várjuk az egyértelmű jelzéseket a kijevi rezsimtől a tárgyalási folyamat újraindítására irányuló szándékáról, figyelembe véve az új területi realitásokat és a helyszíni helyzetet

– fogalmazott a szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Maria Zaharova szerint Moszkva úgy véli, most helytelen lenne egyes pártok álláspontjairól beszélni, azoknak maguknak kell eldönteniük, hogy akadályozzák-e a tárgyalásokat vagy sem. A külügyi szóvivő hangsúlyozta, az orosz vezetés „mindig is elkötelezett volt a konfliktus megoldásának diplomáciai módszerei mellett”.

Emin Dzheppar, Ukrajna első külügyminiszter-helyettese tweetjében mutatta be a Donyecki területen található Toretsk kórházában az éjszakai támadások miatt keletkezett károkat − írja a The Guardian.

A tüzérség a kórház szülészetét és sebészetét rongálta meg. Hozzáteszi, hogy a támadás célpontjai között lakások és közigazgatási épületek is voltak.

A Reuters hírügynökség megtudta, hogy Oroszország be akarja rendelni a moszkvai brit nagykövetet − írta meg a The Guardian. 

További részleteket egyelőre nem lehet tudni, de az elmúlt napokban az orosz külügy- és védelmi minisztérium azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy részt vett az Északi Áramlat gázvezetékek szabotálásában, valamint a hétvégén a krími Szevasztopol kikötője elleni ukrán dróntámadásban.

Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott − közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A megállapodásban való részvételét a hétvégén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket − írta meg az MTI. 

Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az Ukrán Fegyveres Erők hajtották végre brit segédlettel.

Oroszország beleegyezett abba, hogy ismét csatlakozzon az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodáshoz, amely lehetővé tette több millió tonna ukrán gabona szállítását a Fekete-tengeren keresztül – közölte a török elnök.

Recep Tayyip Erdogan elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter felhívta török kollégáját, Hulusi Akart, és arról tájékoztatta, hogy a gabonafolyosóról szóló megállapodás szerdától „ugyanúgy folytatódik, mint korábban”.

Erdogan hozzátette, hogy a megállapodás értelmében az afrikai országokba, köztük Szomáliába, Dzsibutiba és Szudánba irányuló szállítmányok elsőbbséget élveznek, összhangban Oroszország azon aggodalmával, hogy a gabona nagy része a gazdagabb országokba kerül – írja az al-Dzsazíra.

Oroszország védelmi minisztere, Szergej Sojgu kijelentette, hogy „az Oroszország határai közelében lévő többnemzetiségű NATO-csoportosulás február óta 2,5-szeresére, több mint 30 ezer főre nőtt – és még tovább növekedhet”.

Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában új többnemzetiségű zászlóaljtaktikai csoportokat hoznak létre. A csoport létszáma február óta 2,5-szeresére, 2022 februárja óta több mint 30 ezer főre nőtt, és a közeljövőben még tovább nőhet, hangsúlyozta a tárcavezető az Ukrajinszka Pravda szerint.

A hirtelen áramkimaradások és az internetkimaradások mellett az ukránok életét még jobban megnehezíti, hogy Oroszország célba vette az energiahálózatukat.

Azt akarják, hogy halálra fagyjunk, vagy hogy elmeneküljünk a földjeinkről, hogy nagyobb ellenállás nélkül elfoglalhassák azokat. De ez nem fog megtörténni. Kijev most nagyon sötét. Időszakos áramszünetek vannak, mert csökkenteni kell az energiarendszerre nehezedő nyomást

− mondta el Okszana Kosel kijevi lakos a Sky Newsnak.

Lengyelország szögesdrót kerítést fog építeni az oroszországi Kalinyingráddal közös határán. Amiatt aggódnak, hogy az orosz exklávé az illegális migráció csatornájává válhat − közölte a Sky News. 

Az ideiglenes, két és fél méter magas kerítés építése azonnal megkezdődik − közölte Mariusz Blaszczak védelmi miniszter szerdán egy sajtótájékoztatón.

Blaszczak biztonsági aggályokra hivatkozott, és a tavaly ősszel kirobbant válságra utalt, amikor afrikai és közel-keleti bevándorlók ezrei próbáltak meg átjutni a belorusz határon Lengyelországba.

Az Európai Unió akkor azzal vádolta Belaruszt − Oroszország közeli szövetségesét −, hogy a bevándorlókat egy Európa destabilizálására irányuló „hibrid” hadviselési kampány részeként engedte be.

Blaszczak elmondta, hogy a kalinyingrádi határzár hasonló lesz ahhoz, amit Lengyelország tavaly állított fel a belorusz határ mentén.

Az exklávé, ahol Oroszország jelentős katonai jelenléttel rendelkezik, a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia között fekszik, és egy határfolyosó választja el Belarusztól.

Az oroszbarát hatóságok a Donyecki Népköztársaságban (DPR), a megszállt Ukrajna egyik olyan területén, amelyet Oroszország magához csatolt, arról számoltak be, hogy az éjszaka két civil meghalt és két másik megsebesült az ukrán erők támadásától − írta meg a The Guardian.

Az állításokat a lapnak független forrásokból nem sikerült ellenőrizniük. A DPR-t csak három ENSZ-tagállam ismeri el legitimnek: Oroszország, Szíria és Észak-Korea.

Oroszország egy katonai műholdat szállító Szojuz rakétát indított az űrbe – jelentették szerdán orosz hírügynökségek a védelmi minisztériumra hivatkozva – írja a Sky News.

A rakéta moszkvai idő szerint 9:48-kor indult a pleszecki űrrepülőtérről. A műhold céljáról még nem közölt részleteket Moszkva.

Meghaladta a 4,7 millió főt azoknak a menekülteknek a száma, akik a háború kezdete óta Ukrajna és a Donbasz területéről érkeztek Oroszországba – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A menekültek közül csaknem 705 ezer kiskorú volt. Ideiglenes befogadó központokban több mint 40 ezer ember, köztük 12 ezer gyermek tartózkodik. A hatóságok pszichológiai és jogi segítséget is nyújtanak az érkezőknek. 

A beszámoló szerint eddig több mint 87 ezren fordultak orvosi segítségért. A menekültek fejenként 10 ezer rubel egyszeri támogatást kapnak.

Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója tájékoztatást adott a régió energetikai helyzetéről, és elmondta, hogy 16 ezer háztartás továbbra is áram nélkül van − írta meg a Guardian.

A Telegramon közzétett üzenetében közölte a lakosokkal:

az áramszolgáltatóink már harmadik napja megállás nélkül dolgoznak. A mai napon mindenki számára helyreállítjuk az áramszolgáltatást.

Azt is kérte, hogy az emberek készüljenek fel az áramkimaradásokra, mivel stabilizációs leállásokra kerül sor.

Éjszaka az ukrán légvédelem 13 kamikazedrónból tizenkettőt megsemmisített − számolt be az ukrán Unian hírügynökség.

November 1. és 2. között éjszaka kelet felől az ellenség Shahed-136 kamikazedrónokkal támadta Ukrajnát. A 13 eszközből légvédelmünk 12-t megsemmisített az ország keleti és központi régióiban. Hat UAV-t lőttek le a „Szkhid” légi parancsnokság légvédelmi rakétaelhárító egységei, légi és mobil tűzcsoportjai. További hatot a központi légi parancsnokság felelősségi övezetében, vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétaerők egységei, valamint a szárazföldi erők és Ukrajna Területvédelmi Erőinek mobil tűzcsoportjai bevonásával semmisítettünk meg

− írta.

Moszkva valószínűleg először telepített Killjoy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát Belaruszba, hogy ezzel üzenjen a Nyugatnak, és még jobban bevonja Minszket a háborúba − írta meg a New York Times.

Az október közepén készült műholdfelvételeken látszik, hogy egy nagy méretű tartály van egy védő földsáncba zárva a fehéroroszországi Makuliskhi repülőtéren.

Az ukrán vezérkar szerda reggeli jelentése szerint az elmúlt napon az ellenség továbbra is igyekszik megtartani az elfoglalt területeket, és minden erőfeszítésüket a védelmi erők visszatartására összpontosítják.

Az ukrán hadsereg visszaverte a támadásokat a luhanszki Makijivka, Nevszke és Bilogorivka területén, valamint a donyecki régió több településén is. Eközben az oroszok a kontaktvonal mentén légi felderítéseket végeznek.

Az ukránok arra is felfigyeltek, hogy a megszállók levéltári dokumentumokat mozgattak át Herszon közigazgatási épületeiből. A donyecki régióban pedig egy kórházat telepített Zavitne Bazhanya településre, amely jelenleg tele van sebesült orosz katonákkal.

Kedden az ellenség 7 rakéta- és 47 légicsapást hajtott végre. Ukrajna több mint 25 települését érte támadás, míg az ukránok 4 munkaerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területet, 3 lőszerraktárt és 6 másik fontos ellenséges katonai objektumot találtak el  – olvasható a jelentésben.

Ukrajna több régiójában is kihirdették a légiriadót szerda reggel – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A légvédelmi szirénák főként a dnyipropetrovszki, a poltavai és a harkivi régióban szólalhatnak meg. Emellett a zaporizzsjai és a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló területeire is vonatkozik a riasztás.

Magyarország területére 2022. november 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5637 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6977 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 1-jén 308 ember, köztük 119 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Az ENSZ arra számít, hogy november 3-án ismét megindul a hajók mozgása a gabonafolyosón.

„Folytatni kell az élelmiszerek exportját az ukrajnai kikötőkből” – mondta Amir Abdullah, a programot koordináló ENSZ-tisztviselő – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Bár a hajók mozgása a fekete-tengeri kezdeményezés részeként november 2-án nem tervezett, csütörtökön várhatóan elindulnak a megrakott hajók” – tette hozzá.

Fotó: Ali Atmaca / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

„Moszkva minden nehézséget, ami télen felmerül, az egységes Európa kudarcának állít majd be a propagandájában. Ezért közösen kell bebizonyítanunk a terroristáknak, hogy a kudarc róluk, nem pedig Európáról szól” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 1-jei videóbeszédében.

Zelenszkij azt is kijelentette, hogy Oroszország „mindent meg fog tenni azért, hogy tönkretegye a normális életet” Ukrajnában.

Korábban Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország közelmúltbeli rakéta- és dróntámadásai Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen az ország energiarendszerének 30-40 százalékát tették tönkre.

Október 31-én Oroszország újra tömeges támadást indított Ukrajna energetikai létesítményei ellen, ami újabb áramkimaradásokat okozott.

Moszkva értelmetlennek tartja olyan válaszlépések bevezetését, amelyek tiltják a nyugati országok lakosainak Oroszországba való belépését – mondta Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyinak.

Elmondása szerint a vesztesek állampolgárságuktól függetlenül mindig hétköznapi emberek, akik annak a lehetőségét veszítik el, hogy meglátogathassák rokonaikat, barátaikat, vagy gyógyulni, tanulni mehessenek más országokba.

A lap emlékeztetett, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást szeptember 12-én felfüggesztették. Továbbá Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország is megállapodott abban, hogy utazási korlátozásokat vezet be az orosz állampolgárok számára.

Megkezdődött a lakosság evakuálása Herszon megyében, a Dnyeper bal partján 15 kilométeres sávban, a három napig tartó kitelepítés akár 70 ezer embert is érinthet – jelentette ki Vlagyimir Szaldo, a régió megbízott kormányzója.

Az intézkedés oka az a feltételezés, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a kahovkai vízerőmű gátja ellen. Vasárnaptól a helyi hatóságok közlése szerint a Kahovkai járásban kötelezővé válik a kitelepítés.

Igor Konyaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az MTI szerint azt mondta:

az orosz fegyveres erők október 31-én végrehajtott nagy erejű rakétacsapása megzavarta az ukrán fegyveres erők irányítási rendszerét és logisztikáját, valamint a hadiipart.

A tábornok szerint az ukrán tartalék és a hadianyag harcterekre történő vasúti szállítása jelentős akadályokba ütközik.

Kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be az Oroszország által elcsatolt területek több városából, valamint a határ menti orosz Belgorod és Kurszk megyéből is.

Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images Hungary