Koszovóban a helyzet változatlan, a hangulat lőporos

K EPA20191005045
2022.11.10. 16:40
Szerbiától egyelőre senki sem várja el, hogy elismerje a területéből kiszakadt Koszovó függetlenségét. Azt viszont igen, hogy ne akadályozza a 2008-ban önállósult ország csatlakozását a nemzetközi intézményekhez.

Megdöbbentőnek nevezte a szerb külügyminiszter, hogy Koszovó decemberben benyújtja uniós tagsági pályázatát. Ivica Dacsics az „uniós barátoktól” szerzett értesülésekre alapozva közölte hírt, majd azt mondta: Szerbia esélytelennek tartja volt tartománya jelentkezését.

Az ENSZ-ben a dolgok menetét szigorúan az ellenőrzésünk alatt tartjuk – idézte a belgrádi Danas a külügyminisztert, aki gyakorlatilag Moszkva belengetett vétójára utalt.

Az ügy előzménye, hogy előbb Berlin és Párizs juttatta el októberben rendezési tervét Belgrádba és Pristinába, amin utóbb a német kancellár még finomított, végül az Európai Bizottság öntötte végleges formába az elképzelést.

Az eredeti, német–francia javaslat nem várta el Szerbiától, hogy ismerje el volt tartománya függetlenségét, csupán azt, hogy Belgrád ne gördítsen akadályokat Koszovónak a nemzetközi intézményekhez és szervezetekhez – köztük az ENSZ-hez – történő csatlakozása elé.

Ennek fejében azt ígérték, felgyorsítják Szerbia uniós csatlakozását, ráadásul növelik az ország felzárkóztatásához szükséges támogatás összegét.

Az elképzelésről a koszovói médiumok is beszámoltak azzal a kiegészítéssel: Brüsszel elvárja, hogy a 2008-ban megalakult állam függetlenségét a fennmaradt öt uniós tagország: Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus is elismerje.

A napokkal ezelőtt kézbesített uniós terv részletei nem ismeretesek. Belgrád és Pristina egyaránt visszaigazolta átvételét, reagálásukról azonban szintén nem sokat tudni.

Tiszteletben tartja a konkrét tárgyalások titkosságát – közölte a koszovói miniszterelnök. Albin Kurti ugyanakkor hozzátette: minden olyan javaslatot elfogad, amely „európai és demokratikus értékeken” alapul, ezzel párhuzamosan pedig nem sérti Koszovó integritását és szuverenitását.

A végleges megállapodásnak azonban tartalmaznia kell a két ország közötti kölcsönös elismerést – ehhez viszont ragaszkodott a kormányfő.

Ez jelenleg szinte kizárt.

Szerbiát „nem szégyenítik meg” azzal, hogy ráerőltetik Koszovó elismerését, csupán azt várják el tőle, hogy a reagálás elmaradásával csöndben jelezze egyetértését – mondta a szerb elnök. Alekszandar Vucsics szerint ez elfogadhatatlan, ugyanakkor felelőtlen és komolytalan lenne a rendezési terv elutasítása is – tette hozzá.

A háborúvá fajult etnikai konfliktus

A soknemzetiségű Jugoszláviában az elnök, Josip Broz, ismertebb nevén Tito könyörtelenül leszámolt a nacionalizmussal. A második világháború után hat tagállammal alakult újjá a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságból kinövő Jugoszlávia. Ekkor kaptak önálló köztársaságot az alapítókon kívül a bosnyákok, a montenegróiak és a macedónok.

Az 1974-es alkotmánymódosítással Szerbián belül két tartomány, északon a Vajdaság, délen pedig Koszovó jött létre rendkívül széles jogkörökkel: saját törvényhozással, kormánnyal, rendőrséggel és központi bankkal.

A Tito 1980-ban bekövetkezett halála utáni gazdasági válság is kedvezett a nacionalizmus feléledésének. Alig egy évvel később a pristinai egyetemen kitört zavargások hullámai szétterjedtek a tartományban.

A szerbek ekkoriban kezdtek menekülni az őshazájuknak tartott Koszovóból, ahol a mai Pristina melletti Rigómezőn 1389-ben ádáz csatát vívtak a törökökkel. Nem tisztázott, ki győzött, viszont tény, hogy utána Szerbia hosszú évszázadokra török uralom alá került.

A szerbek menekülését ráadásul tetézte, hogy népességi arányuk amúgy is folyamatosan csökkent a negyvenes évek óta.

Pontos adatokat ma sem tudni. A hivatalos koszovói népszámlálást a szerbek gyakran bojkottálták, eredményeit vitatják.

A hivatalos tavalyi adatok szerint Koszovóban több mint 1,7 millió ember él, akik közül 25 ezer vallották magukat szerbnek. Belgrádban azt állítják, hogy a szerbek négyszer többen vannak, az 1,6 millió albán száma pedig sokkal kisebb.

Szlobodan Milosevics hatalomra kerülése után a helyzet fokozódott, aminek ideológiai alapját a Szerb Tudományos Akadémia kiszivárgott, elhíresült Memoranduma szolgáltatta. A dokumentum szerint a szerbeket Jugoszlávia-szerte kizsákmányolták. Koszovóban kétszázezer szerb kényszerült otthona elhagyására – állt a tartomány helyzetéről szóló fejezetben.

Milosevics antibürokratikus forradalmat hirdetett, aminek a lényege a vajdasági és a koszovói hatalom radikális megnyirbálása és a belgrádi fennhatóság kiterjesztése volt. A vajdasági vezetést lefejezték, Koszovóban azonban a próbálkozás kemény ellenállásba ütközött. Megalakult a koszovói felszabadító hadsereg, az UCK, amely egyre több és gyakoribb támadást indított a szerb hatóságok, civilek, rendőrök és katonák ellen.

A háború 1998 februárjában tört ki, és a NATO bombázása állította le 16 hónappal később, 1999 júniusában.

A képlékeny helyzetet azóta is a KFOR nemzetközi erői, köztük magyarok felügyelik.

Háborús bűnök vádjával több szerb és koszovói albán vezetőt állítottak Hágában bíróság elé. Milosevics az ítélethirdetés előtt szívszélhűdésben elhunyt.

A kölcsönösség elve

Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása óta a két, egykor egybe tartozó ország kapcsolata nem javult. Csak olaj volt a tűzre az úgynevezett rendszámtábla-rendelet, amely arra kötelezte a Koszovóban élő szerbeket, hogy a szerbiai felségjelzést cseréljék le koszovóira.

Ennek dacosan ellenállnak, a helyi hatóságok pedig egyelőre beérik a figyelmeztetéssel.

Amikor egyébként a minap a belgrádi újságírók a koszovói kormányfőt a szerb önkormányzatokról faggatták, Albin Kurti ékes szerb nyelven válaszolt.

Koszovóban nincsenek szerb önkormányzatok – mondta. Vannak albán többségű és vannak szerb többségű községek. Az önkormányzatokat nem a nemzeti hovatartozás határozza meg.

Ő egyébként – szavai szerint – kölcsönösségre fog törekedni Koszovó és Szerbia kapcsolatában, azonos elvek érvényesítésével.

Vajon Szerbia készen áll-e arra, hogy magyar, román, bosnyák vagy albán községeket hozzon létre? – tette fel a kérdést. Nem várható el másoktól egy kérés teljesítése, ha ugyanazt a dolgot odahaza nem tisztázzák – érvelt Kurti.

(Borítókép: Az ellenzéki koszovói Vetevendosje [Önrendelkezés] párt támogatói választási nagygyűlést tartanak Pristinában 2019. október 4-én. Fotó: MTI / EPA)



  • Tippek
  • Babaváró hitel