Putyin megbuktatására és megölésére utalhatott fő ideológusa

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2022.11.12. 21:42
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ér az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

    Jó pihenést kívánunk!

  • A Kreml szombati közlése szerint még mindig nem született megállapodás a Fekete-tengeren keresztül történő ukrán gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás meghosszabbításáról, megismételve, Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy saját élelmiszer- és műtrágyaexportja akadálytalanul hozzáférhessen a világpiacokhoz.

    Szergej Versinyin külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az ENSZ tisztviselőivel pénteken Genfben folytatott megbeszélések hasznosak és részletesek voltak, de az egy hét múlva lejáró megállapodás meghosszabbításának kérdését még nem sikerült megoldani – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

    Hozzátette, hogy nem lehet előrelépés, hacsak a mezőgazdasági ágazatot finanszírozó orosz állami bankot nem kapcsolják vissza a nemzetközi SWIFT banki fizetési rendszerbe, amelytől a nyugati szankciók miatt el van zárva.

    Az ENSZ szerint 10 millió tonna gabonát és más gabonafélét exportáltak Ukrajnából a Fekete-tengeren a júliusban elfogadott kezdeményezésnek köszönhetően, ami segít megelőzni a globális élelmiszerválságot.

  • Igor Jakovenko orosz ellenzéki újságíró megjegyezte, hogy az Orosz Föderációban a háborús párt olyan emberekből alakult, akik nem tudnak harcolni, és egyáltalán nem is tudják, hogy mi a háború – adta hírül az Unian.

    „Oroszország háborús pártjába tartozik Kirijenko, Kadirov, Prigozsin, Szurovikin tábornok, plusz az egész tévé. Oroszországnak egyáltalán nincs alternatívája, a tévé a háborús fél szócsöve. A háborús pártba azok tartoznak, akik nem tudják, hogyan kell harcolni. Nagyon valószínű, hogy egyes orosz kormányzók elkezdenek csatlakozni a hadipárthoz, amelyben Putyin rendeletének köszönhetően megjelentek saját regionális hadseregeik” – magyarázta Jakovenko az Espresso tévében.

    Véleménye szerint Oroszország már az összeomlás szélén áll.

    „Nem ez az egyetlen, de nagyon valószínű forgatókönyv. Mind Kadirov, mind Prigozsin nagyon befolyásos játékosokká váltak. Kadirov most az első számú vezető az említések számát tekintve Oroszországban. Prigozsin aktívan részt vesz a külpolitikában. Sőt most már önálló forrásokkal rendelkeznek, mert mindegyiknek megvan a maga hadserege” – összegezte Jakovenko.

  • A felszabadult területen mindenütt tűzszerészek kezdtek dolgozni, akik már csaknem 2000 robbanótárgyat foglaltak le. Volodimir Zelenszkij elnök elárulta, hogy az ukrán fegyveres erők tagjai hány település felett gyakorolnak már ellenőrzést a herszoni régióban.

    A védelmi erők ma estére több mint 60 település felett ellenőrzést gyakoroltak a herszoni régióban, a rendőrség pedig megkezdte a stabilizációs intézkedéseket

    – mondta az államfő az ukránokhoz intézett esti beszédében, amelyet a közösségi oldalakon tettek közzé. Az elnök azt is elmondta, hogy a felszabadított területen mindenhol sok munkájuk van a bombaszakértőknek – számolt be róla az Unian. Zelenszkij megjegyezte, az orosz megszállók minden kritikus infrastruktúrát megsemmisítettek, mielőtt elmenekültek Herszonból.

  • Oroszország a jövőben nem engedélyezi, hogy a külföldön áruval megrakott hajók átkeljenek a Kercsi-szoroson az Azovi-tenger irányába – közölte a török közlekedési minisztérium szombaton a Twitteren.

    A minisztérium egyik szóvivője elmondta: a változást az orosz fél jelezte. Részleteket nem tudni a korlátozásról, és egyelőre a moszkvai kormány sem nyilatkozott az ügyben.

    Az Azovi-tenger Oroszország és Ukrajna beltengere, és csak a Kercsi-szoros köti össze a Fekete-tengerrel. Az ukrajnai háborúban Oroszországnak sikerült olyan fontos ukrán kikötőket megszereznie az Azovi-tenger partján, mint Mariupol és Berdjanszk.

  • Miután egyre feltűnőbb, hogy Oroszország nem tud diadalmaskodni Ukrajna felett, egyre többeket foglalkoztak a kérdés: mi és ki jöhet Vlagyimir Putyin után? Sz. Bíró László történész, Oroszország-szakértő szerint két lehetséges végkifejlet van.

    Az egyik, hogy az orosz elnök maga is megérzi, hogy már nem tud megoldást találni, és előremenekül, ebben az esetben ő lesz az, aki az utódját kiválasztja

    – fogalmazott a szakértő a HVG-nek.

    Sz. Bíró László szerint a másik lehetőség a puccs. A katonai vezetők megelégelik a kudarcokat és az őket érő méltatlan kritikákat, majd egyszerűen bemennek Putyinhoz, és közlik vele, hogy vége. „Ebben az esetben nem egy tábornok kerülne az ország élére, hanem egy civilt ültetnének a helyére” – tette hozzá.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Ebrahim Raiszi iráni elnökkel, és mindkét vezető a politikai, kereskedelmi és gazdasági együttműködés elmélyítésére helyezte a hangsúlyt – olvasható a Kreml szombati közleményben.

    A vezetők a kétoldalú napirenden szereplő, számos aktuális kérdést vitattak meg, a hangsúlyt a politikai, kereskedelmi és gazdasági együttműködés további elmélyítésére helyezve, beleértve a közlekedési és logisztikai ágazatot

    – közölte a Kreml, de arról nem adtak tájékoztatást, hogy a telefonbeszélgetés mikor zajlott, és nem volt szó a Moszkvába irányuló iráni fegyverszállításokról sem, tette hozzá a The Guardian.

  • Ivan Demerdzsiev bolgár belügyminiszter bejelentette, hogy az Ukrajnából érkező menekültek további négy hónapig azonos feltételekkel – azaz szállodákban – maradnak szállásukon, és nem helyezik át őket állami bázisokra.

    A tárcavezető szerint ugyanakkor az újonnan érkezett ukrán menekülteket először Jelhovo város pufferközpontjában helyezik el, majd szétosztják őket az állami rekreációs központok között.

    A bolgár kormány október végén döntött arról, hogy az ukrán menekülteket szállodákból állami bázisokra telepítik át. Ez elégedetlenségi hullámot váltott ki, és az ukrán menekültek tüntetéseket szerveztek az ország különböző részein.

    Hivatalos adatok szerint a februári orosz invázió kezdete óta több mint 876 ezer menekült érkezett Ukrajnából Bulgáriába, közülük több mint 53 ezren maradtak az országban, és csaknem 14 ezren kaptak ideiglenes lakhatást – számolt be róla a European Pravda.

  • A DTEK és a Herszon Oblenergo közösen megkezdi a régió energetikai infrastruktúrájának javítását – közölte Dmitrij Szaharuk, a DTEK ügyvezető igazgatója az Unian ukrán hírügynökség szerint.

    A helyszíni szemlekor felmérjük, hogy mit kell és lehet tenni. Egyelőre azt tudjuk, hogy a nagyfeszültségű vezetékek – amelyek a várost tápláló fő vezetékek – teljesen megsemmisültek, de nemcsak a vezetékek, hanem az összes alállomás is

    – fogalmazott Szaharuk.

    Az igazgató hozzátette, hogy amíg a demarkációs vonalhoz közelebb eső településeket egyszerűbb megvizsgálni, addig a Dnyeperhez közeli falvaknál ez hosszabb időt vesz majd igénybe.

  • Ukrajna döntene az Oroszországgal való béketárgyalások időbeli és tartalmi kereteiről – derült ki Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kambodzsai tárgyalásának leiratából.

    Blinken megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is rendíthetetlenül elköteleződött Ukrajna megsegítése mellett, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy enyhítsék a tél közeledtével és a kritikus infrastruktúrákat ért orosz támadások miatt kialakult gondokat.

    Ned Price külügyi szóvivő szerint a külügyminiszter megismételte, hogy az időbeli és tartalmi kerete bármilyen tárgyalásoknak kizárólag Ukrajna döntése – írja a The Guardian.

  • Szombat délután fél 3-tól légiriadót hirdettek Ukrajna minden régiójában, kivéve a megszállt Krím félszigetet. A riadó légicsapásveszélyt jelent, a polgároknak azt tanácsolják, hogy keressenek menedéket – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

    A Belaruszki Gajun arról számolt be, hogy egy (Kinzhal hiperszonikus rakétákat hordozó) MiG–31K repülőgép szállt fel a belarusz Macsuliscsi repülőtérről, egy másik vadászgép pedig valamivel korábban Baranovicsiból.

  • Az ukrán hatóságok szombaton kijárási tilalmat vezettek be Herszonban, és korlátozták a városba való be- és kiutazást, mindezt aknamentesítéssel magyarázva. Ezt Jaroszlav Janusevics, az ukrán Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője jelentette be a TASZSZ híradása szerint.

    Kénytelenek vagyunk kijárási tilalmat bevezetni ma 17 óra és reggel 8 között. Arról is  tájékoztatnék, hogy az aknamentesítési tevékenység biztosítása érdekében korlátozott lesz a város elhagyásának és a belépésnek is a lehetősége 

    – mondta Janusevics az OVA Telegram-csatornán közzétett videóban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán hatóságok egyelőre nem kívánnak újságírókat beengedni Herszonba az aknamentesítés miatt.

  • „Az orosz csapatok kivonulása után az ukrán rendőrök, valamint a televíziós és rádiós szolgálatok visszatértek a déli Herszon városába, és ez része a gyors, de óvatos erőfeszítéseknek, hogy a moszkvai erők által elfoglalt egyetlen regionális főváros több mint nyolc hónapos megszállás után ismét élhetővé váljon” – jelentette Hanna Arhirova az Associated Press számára.

    Igor Klimenko, az Ukrán Nemzeti Rendőrség vezetője szombaton egy Facebook-bejegyzésben közölte, hogy mintegy 200 rendőr dolgozik a városban, ellenőrző pontokat állítanak fel, és dokumentálják az esetleges háborús bűncselekmények bizonyítékait.

    A rendőrségi csapatok a fel nem robbant lőszerek azonosításán és semlegesítésén dolgoztak, és Klimenko elmondása szerint az egyik rohamosztagos megsérült egy közigazgatási épület aknamentesítésénél.

    Ukrajna hírközlési felügyelete szerint a városban újraindult az országos televíziós és rádiós műsorszórás, és Herszon polgármesterének tanácsadója szerint a szomszédos Mikolajiv régióból humanitárius segélyek és ellátmányok is érkeztek.

    Roman Holovnia tanácsadó az ukrán televízióban „humanitárius katasztrófának” nevezte a városban kialakult helyzetet. Elmondta, hogy a megmaradt lakosok számára nincs víz, gyógyszer és élelmiszer. A kenyér pedig nem sült meg, hiszen nem volt áram.

  • A Herszont elhagyó orosz csapatok mögött óvatosan húzódnak be az ukránok a régióba, mivel a megszállók utakat aknáztak alá, és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket semmisítettek meg a visszavonuláskor – írja a CNN.

    A Maxar Technologies műholdfelvételei alapján a lap azt írja, egy nap alatt legalább hét hidat semmisítettek meg a herszoni régióban, ezek közül négy a Dnyipro folyón ívelt át. 

    A megsemmisült hidak között van a Novaja Kahovka gátjánál található közúti és vasúti átjáró is. A víztározóból jelenleg három zsilipen keresztül folyik a víz. A beszámoló szerint nem világos, hogy az ukránok átvették-e az irányítást a gát felett, ugyanis csütörtök este több helyi csatorna is robbanásokról számolt be a víztározó környékéről.

  • Pánik van kialakulóban az orosz berkekben, a háborúnak azonban még közel sincs vége – mondta az ukrán védelmi miniszter egyik tanácsadója a Sky News szerint.

    Jurij Szak a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, mindig is hittek benne, hogy felszabadítják Herszont.

    Biztosak vagyunk benne, hogy az oroszok most kezdik el észre venni, hogy nem fogják megnyerni ezt a háborút. Látjuk a pánikot a berkeikben, a propagandagépezetükben

    – fogalmazott a védelmi tanácsadó.

    Szak hozzátette, korai lenne megpihenni, mert a háborúnak még közel sincs vége. Elmondása szerint az ukrán katonák „csöndesen optimisták”, és stabilizációs intézkedéseket eszközölnek Herszonban.

  • Csaknem 100 rakétát lőttek ki az ukrán fegyveres erők szombat reggel óta Donyeckben, két találat Makijivka városát érte – írja a TASZSZ orosz hírügynökség az Ukrajnai Háborús Bűncselekmények Ellenőrzési és Koordinációs Központja adatai alapján.

    A beszámoló szerint több ágyúzást is jelentettek a területről, Donyeck város Kijev és Kujbisevszkij kerülete is tűz alá került.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök megbuktatására és megölésére utalhatott – azóta már törölt – Telegram-bejegyzésében Alekszandr Dugin orosz filozófus James Fraser Aranyág című könyvéből idézett történettel – írja a brit Mirror.

    A legenda szerint az Esőkirályt megölik, mert nem hozott esőt az aszály idején, ezért feltépték a gyomrát. Az orosz filozófus azt írta:

    Abszolút hatalmat adunk az uralkodónak, és a vészterhes időkben ő megment minket. Ha azonban ő s***fejekkel veszi körül magát, vagy köp a társadalmi igazságosságra, az kellemetlen, de csak akkor, ha megment. Ha nem, akkor az Esőkirály sorsa vár rá.

    Alekszandr Dugin, akinek lányát, Darja Duginát augusztusban meggyilkolták, az ukrajnai helyzetről úgy vélekedett, hogy azok a civilek, akik nem gyászolják meg Herszon elvesztését, nem is igazi oroszok.

  • Az orosz csapatok nem nyernek semmit a kahovkai víztározó felrobbantásával, sőt mi több, csak veszítenek – mondta Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport katonai-politikai szakértője.

    A szakember szerint egy gát felrobbantásához 0,3-0,5 kilotonna vagy még ennél is több teljes töltet szükséges, amelynek hatása már a taktikai atomfegyverekével vetekszik. Ennek következményeiről azt mondta, a víz a gát bal oldalán fog kiömleni, pont azon a részen, ahol az oroszok jelenleg a védelmüket szerelik fel.

    Kovalenko úgy véli, ezzel Oroszország azt veszélyezteti, hogy rövid időn belül elveszíti Ukrajna déli részét.

    Itt nem az a kérdés, hogy megteszik-e, vagy sem, sokkal inkább az, hogy megértik-e, milyen következményekkel jár majd ez rájuk nézve

    – fogalmazott a szakértő az Unian ukrán hírügynökség szerint.

  • Burkina Faso 21 éves válogatott támadója, Lassina Traore a háború ügyében nyilatkozott, és azt is elismerte, hogy tiszteli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

    Szeretem követni a politikát és tudni, mi történik a világban. Fontos, hogy ilyet is tegyünk, mert amíg futballozunk, és a sportra koncentrálunk, néha elveszíthetjük a kapcsolatot a külvilággal. Ukrajna egy fantasztikus ország! Imádom Kijevet, és szeretnék visszatérni oda. Láttam több filmet Zelenszkijjel, aztán feliratkoztam rá az Instagramon. Igazán a rajongója vagyok

    – nyilatkozta Traore a Tribuna lapnak, és azt is megjegyezte, hogy ukránnak érzi magát.

  • A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) orosz elnöke, Arkagyij Dvorkovics kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszország rendezze meg a világbajnoki döntőt Jan Nyepomnyascsij és Ting Li-zsen között.

    Az orosz és a kínai nagymester páros mérkőzése 2023-ban lesz, de annak színhelyéről és pontos dátumáról még nem határozott a FIDE. Dvorkovics szerint egy hónapon belül megszületik a döntés.

    A FIDE a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlására nem rendezheti meg Oroszországban a címmérkőzést.

    A titulusért eredendően a címvédő Magnus Carlsen játszott volna a világbajnokjelöltek nyári tornáját megnyerő Nyepomnyascsijjal, a norvég nagymester azonban utóbb visszalépett a párharctól, mondván, semmi motivációt nem érez, hogy az általa a legutóbbi vb-döntőben legyőzött orosszal üljön újfent asztalhoz.

    A norvég sakkzseni visszalépését követően ajánlotta fel az orosz szövetség, hogy kész a páros küzdelemnek otthont adni, színhelynek pedig a moszkvai Tretyakov Galériát javasolta azzal, hogy a vb-finálé második felét Kína bonyolíthatná le.

    Sem Oroszország, sem Kína!

    – zárta rövidre a kérdést a FIDE-elnök a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A NOB február 28-án javasolta a sportági világszövetségeknek, hogy az invázió miatt akadályozzák meg Oroszország és az őt támogató Belarusz sportolóinak indulását a nemzetközi versenyeken.

  • A brit védelmi miniszter szerint Oroszország visszavonulása Herszonból „újabb stratégiai kudarcot” jelent Moszkva számára.

    Februárban Oroszországnak nem sikerült elfoglalnia egyik fő célját sem, kivéve Herszont. Most, hogy ezt is feladta, az orosz átlagembereknek bizonyára fel kell tenniük maguknak a kérdést: Mire volt ez az egész?

    − mondta Ben Wallace egy nyilatkozatban.

  • Az ukrán hadsereg szombaton közölte, hogy katonái Herszon városának biztosításán dolgoznak, és harcolnak az orosz erők ellen a város határában, egy nappal az után, hogy az ukrán különleges erők bevonultak a déli kikötővárosba − írja a The New York Times

    Az ukrán erők a távozó orosz erők által hátrahagyott aknák és robbanóanyagok eltakarításán is dolgoznak, és keresik az elhagyott házakban rejtőzködő orosz katonákat. 

  • Az Európai Bizottság szombaton jóváhagyott 225,6 millió euró (91 milliárd forint) állami támogatást a Gazprom Germania számára. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a német kormány teljes egészében átvegye a vállalatot, amely ettől kezdve a Securing Energy for Europe (Sefe) nevet viseli, és a szövetségi hálózati ügynökség, a Bundesnetzagentur vagyonkezelésében működik tovább − közölte az MTI. 

    A bizottság szerint az intézkedés megfelel az ideiglenes válságkezelési szabályzatnak, amely lehetővé teszi a vállalatok állami támogatását az energiaválság idején, ha az privát befektetők bevonásával nem oldható meg.

    A német gázellátási piacon tartott 14 százalékos részesedésével és a gáztárolási kapacitás 28 százalékénak a birtokában a Sefe rendszerszinten kulcsfontosságú energiavállalat Németországban.

        

  • A hadiállapot idején lejárt jogosítványok továbbra is érvényesek maradnak Ukrajna területén – írta meg a Kárpáthír

    Ezenkívül a hadiállapot idején a vezetői engedélyt orvosi igazolás benyújtása nélkül cserélik ki, csak személyi igazolványt, kódszámot és a lejárt vezetői engedélyt kell hozzá felmutatni. A cserét csak az igazolvány tulajdonosa végezheti el személyesen.

  • Boris Johnson volt brit miniszterelnök azt jósolta, hogy Vlagyimir Putyin „megérdemelten” elveszíti az ukrajnai háborút, és azt mondta, hogy a háború „súlyosan gyengíti Oroszországot”, miközben erősíti Kínát − írta meg a The Independent

    Nem kell aggódnunk amiatt, hogy Putyin hogyan fogja kezelni a vereségét. Elvégre ő a propaganda mestere

    − tette hozzá.

  • Az Izvesztyija nevű orosz sajtóorgánum videófelvételt tett közzé a Kahovszkaja erőmű közúti hídjának felrobbantásáról. A felvételen erős villanás, majd erőteljes robbanás látható.

  • Az ukrán vezérkar legújabb frissítése szerint a háborúban immáron több mint 80 ezer orosz katona veszítette életét.

    A legutóbbi napon 810 embert öltek meg az ukrán erők, emellett 24 tankot és 34 páncélozott járművet semmisítettek meg.

  • Megjelent a brit hírszerzés legújabb jelentése Ukrajnáról.

    Főbb pontjai a következők:

    • Oroszország valószínűleg hidakat és utakat rombolt le a Herszonból való visszavonulás közben.
    • Csapataik valószínűleg már hetek óta hátrálnak, annak ellenére, hogy hivatalosan csak napokkal ezelőtt jelentették be a visszavonulást.
    • A herszoni visszavonulás jelentős reputációs károkat okoz.
  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ausztrál miniszterelnökkel találkozott − írta meg a The Independent

    Megköszöntem neki, hogy szilárdan kiállt Ukrajna mellett, miközben megvédjük magunkat az orosz agresszióval szemben

    − írta a Twitteren. 

  • Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ukrán katonai-politikai vezetés leállítja az ellentámadást Herszon felszabadítása után − írta meg az ukrán Unian hírügynökség

    A The New York Times szerint az ukrán erők a zaporizzsjai régióban és a Donbászban nyomulnak előre. 

    A háború logikája nem az, hogy megálljunk, és valahogy továbbhaladjunk előre. Szerintem ellentámadások lesznek más irányokból, hogy az ellenségnek ne legyen ideje tartalékokat átcsoportosítani és blokkolni a csapásokat

    − mondta a Donbász keleti részén fekvő Bakmut városát védő páncéltörő egység parancsnoka, Andrej Mihajcsenko.