Tömeges kivégzésekről kerültek elő felvételek, orosz hadifoglyokkal végezhettek az ukránok

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) memorandumot írt alá pénteken a Mariupol által elszenvedett háborús károk számszerűsítéséről és az újjáépítési költségek felméréséről a Donyeck megyei kikötőváros vezetésével.

A memorandum egy olyan megbízásról szól, amelynek a célja egy jelentés összeállítása a károk, a veszteségek és a szükségletek mértékéről.

A jelentésben meg kell határozni a háború által a mariupoli infrastruktúrára gyakorolt hatást, és becslést kell készíteni a rekonstrukció költségeiről. A bank ismertetése szerint a jelentés lesz a város újjáélesztését célzó stratégia alapja. A cél a költségbecslések mellett potenciális befektetők és adományozók bevonása Mariupol újjáépítésébe a város teljes felszabadulása után – fogalmaz az EBRD beszámolója.

A megállapodás alapján – amelyet Varsóban írt alá Vadim Bojcsenko, az Oroszország megszállta Mariupol polgármestere és Mark Magaletsky, az EBRD Ukrajnáért felelős igazgatóhelyettese – az EBRD vezetésével készül majd a jelentés a város tömegközlekedésében, vízellátási és közegészségügyi rendszerében, valamint a hulladékkezelésben és a közvilágításban keletkezett károkról – adta hírül az MTI.

A Yandex Market – amely az orosz internetes óriás Yandex (YNDX.O) tulajdonában van – pénteken közölte, hogy felvásárolja az oroszországi üzleteit bezáró IKEA fennmaradó árukészleteit – írja a Reuters.

A Yandex a nyári utolsó online kiárusításból megmaradt több mint 20 millió IKEA-terméket vásárolja fel, a bútoroktól kezdve a plüssjátékokig – közölte a cég, hozzátéve, hogy még az év vége előtt megkezdi azok értékesítését.

A Yandex a termékeket online piacterének „IKEA-áruk” elnevezésű részén fogja értékesíteni, amely az IKEA-nak korábban beszállító oroszországi gyártóüzemekből származó termékeket, a boltok készleteit és a tengerentúlról behozott IKEA-árukat foglalja magába.

Az ukrán védelmi erők az elmúlt napokban csapást mértek egy orosz katonai egységre az orosz megszállás alatt lévő Herszon megyei Szkadovszk városban, és megerősített információk szerint közülük mintegy ötven katona halálát okozták – közölte az ukrán vezérkar péntek esti harctéri helyzetjelentésében.

A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy a szintén Herszon megyei Csaplinka városban egy orosz lőszerraktárt semmisítettek meg. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy értesülései szerint az orosz megszálló csapatok egyes egységeit áttelepítették a herszoni régióból a Luhanszk megyei Novoajdar város térségébe.

A vezérkar közlése szerint pénteken az orosz erők országszerte öt rakétatámadást hajtottak végre, és több mint tízet rakéta-sorozatvetőkkel. A nap folyamán az ukrán légierő négy csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák és fegyverek összpontosultak.

A nap folyamán az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, kilenc élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációs területet, két lőszerraktárt és egy vasúti hidat találtak el.

Emmanuel Macron francia elnök arra buzdítja az ázsiai országokat, hogy csatlakozzanak az ukrajnai konfliktust „elítélő, nemzetközi konszenzuson alapuló” hangokhoz, mondván, a háború az ő problémájuk is – írja az Al Jazeera. 

A francia elnök a Csendes-óceán menti csúcstalálkozón annak is hangot adott: Franciaország egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy felnyissa más országok szemét: a háború mindenki problémája, mert destabilizálja a világot. 

Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. 

A kormányfő hangsúlyozta: Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, így harcolva a civil lakosság ellen, és megfosztva az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól – írja az MTI.

Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.

Egy nagy törökországi gázelosztóközpont létrehozásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata a TASZSZ beszámolója szerint.

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek méltatták a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok pozitív dinamikáját, valamint a jelentős közös projektek szisztematikus előmozdítását, többek között az atomenergia-ágazatban.

A két vezető korábban utasítást adott a részletek kidolgozására a központtal kapcsolatban, amelyen keresztül Oroszország át tudná irányítani a gáztranzitot a felrobbantott Északi Áramlatok felől a Fekete-tenger térségébe és Törökországba.

Erdogan úgy látja: Európa Törökországon keresztül kaphatná az orosz gázt. Fatih Dönmez török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a projekt keretében a gázelosztó az ország európai részén, Trákiában lenne.

Az Európa Tanács tagállamainak meg kell kettőzniük erőfeszítéseiket az ukrajnai háború sújtotta gyermekek védelme és támogatása érdekében – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken, a gyermekjogok november 20-i világnapja alkalmából.

Mijatovic közleményében felszólította az Európa Tanács tagállamait, hogy a háború által sújtott gyermekek helyzetének javítását tekintsék a legfontosabb feladatuknak – írja az MTI.

Hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak folyamatosan fenn kell tartaniuk a humanitárius segítség nyújtását az ukrán lakosságnak. Gondoskodniuk kell a lakhelyüket elhagyni kényszerülők megfelelő elszállásolásáról, egészségügyi ellátásáról, az iskoláskorú gyerekek oktatásáról és a menekültek egyéb alapvető szükségleteinek biztosításáról mindaddig, amíg korai volna hazatérniük a biztonság hiánya miatt.

Az emberi jogi biztos kijelentette: a háború elől menekülő gyermekeket meg kell védeni az emberkereskedelemtől, a kizsákmányolástól és a szexuális erőszaktól. Meg kell akadályozni a gyermekek emberi jogainak megsértését, bűncselekmények elkövetését ellenük, amit a háború nagyon megkönnyít. A bűncselekmények felelőseit el kell számoltatni – húzta alá Mijatovic.

Az Európa Tanács tagállamainak támogatniuk kell minden olyan erőfeszítést, amely a családjuktól vagy gondviselőiktől kényszerűen elválasztott ukrán gyermekek felkutatására és a családok újraegyesítésére irányul – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

A gyermekjogok világnapját november 20-án tartják annak emlékére, hogy az ENSZ 1959-ben ezen a napon fogadta el a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, 1989-ben pedig a Gyermekjogi egyezményt.

Tűzijáték és utcai koncertek nélkül ünneplik idén az újévet Moszkvában. A döntést a város polgármestere, Szergej Szobjanin hozta meg, egy, a moszkvaiak körében végzett közvélemény-kutatásra hivatkozva – írja a Meduza. 

Az Active Citizen nevű közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek ötven százaléka felelt úgy, hogy Moszkva ne tartson kardinális szilveszteri ünnepséget idén. A válaszadók szerint az így megspórolt összegből a háborút kellene támogatni. 

Az Important Stories nevű, független orosz oknyomozó portál nyolcvan olyan bírósági ítéletet vizsgált meg, amelyek a háború kirobbanása után születtek. A lap munkatársai szerint a vádlottak csak az esetek negyedében kaptak olyan és akkora büntetést, mint amilyet „átlagos esetben” kaptak volna – írja a Meduza. 

A legtöbb esetben a bírák enyhítő körülményként tüntették fel a „különleges katonai hadműveletben” való részvételt, illetve a hadsereg finanszírozását is.

Amint arról már beszámoltunk, kedd késő délután rakéták lépték át a NATO-tag Lengyelországot, az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba, és két ember meghalt.

A hétvégén temetik el a két elhunyt férfit

– mondta el egy helyi pap.

A Przewodówban – az ukrán határtól négy mérföldre – élők még mindig nem tudják pontosan, mi történt, de széles körben elterjedt az a vélemény, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta véletlenül találta el a termőföldet – írja a Sky News.

„Nagyon jól ismertem mindkét elhunytat – mondta Bogdan Wazny a Reuters hírügynökségnek, majd hozzátette: – Az egyik itt lakott a közelben, ezen a régi lakótelepen, a másik pedig a szomszéd faluban, ami 3,5 kilométerre van a templomtól. Nagyon kedves emberek voltak.”

Wazny azt mondta, hogy az első temetés szombat délben lesz, és a közeli Zamosc város püspöke vezeti majd.

Az első temetésen katonai jelenlét lesz, tehát zenekar, valószínűleg minisztériumok vendégei vagy legalábbis a legfelsőbb állami hatóságok képviselői ott lesznek

– mondta. A második temetésre vasárnap kerül sor.

Andrij Sevcsenko, az ukrán labdarúgó-válogatott korábbi edzője távozik az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottságból. Döntését azzal indokolta, hogy nem ért egyet a bizottság új tagjainak megválasztásával.

Megtiszteltetésnek tartom, hogy a Nemzeti Olimpiai Bizottságban dolgozhatom, megértem a fejlődés fontosságát. Ugyanakkor ilyen összetételben nem maradhatok az NOB-ban. Végtelenül nagy árat fizetünk a szabadságunkért a legjobb ukránok életével. Méltónak kell lennünk hozzájuk

– írta Facebook-oldalán a korábbi labdarúgó.

Mi előzte meg Sevcsenko döntését?

November 17-én, a NOB XXXVII. beszámoló és választási közgyűlésén a jelenlegi ifjúsági és sportminisztert, Vadim Gutzeit választották a bizottság új elnökévé. A közgyűlés megválasztotta a NOB új tagjait is a 2022–2026-os időszakra, nevezetesen Nesztor Sufricsot, Hrihorij Szurkiszt, Olekszandr Uszikot, Andrij Sevcsenkót, Marina Bek-Romancsukot és Lilia Podkopajevát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Tamim bin Hamad al-Tani katari emír sejkkel folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy Moszkva kész szorosan együttműködni Katarral a globális gázpiac stabilizálásának érdekében. 

Az orosz elnök emellett gratulált Katarnak a közelgő labdarúgó-világbajnokság megrendezéséhez, amely a hétvégén veszi kezdetét – írja az Al Jazeera. 

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba közlése szerint az ukrán szakemberek már ott vannak a rakétabecsapódás helyszínén. Ukrajna továbbra is nyílt és konstruktív együttműködést folytat Lengyelországgal a lezuhant rakéták ügyében – tette hozzá a külügyminiszter. 

Lengyelország és nyugati szövetségesei azt állítják, hogy a robbanást egy ukrán légvédelmi rakéta okozta. Kijev ezt tagadja, állításuk szerint bizonyítékuk is van az orosz rakétára – írja a Sky News. 

Hálás vagyok a lengyel félnek, amiért biztosítják a hozzáférést. Továbbra is folytatjuk az együttműködést nyílt és konstruktív módon, ahogy a legközelebbi barátok teszik 

– írta Dmitro Kuleba Twitter-oldalán. 

A Zaporizzsjai területen lévő Vilnyanszk városában kilencre nőtt a csütörtökre virradó éjszaka végrehajtott orosz rakétacsapás civil áldozatainak száma, a mentési munkálatok tovább folytatódnak – közölte Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő kifejtette, hogy péntek reggel még két halottat találtak az egyik lakóépület romjai alatt. Vilnyanszkot csütörtökre virradó éjjel érte orosz rakétatámadás, amelynek következtében lakóházakban keletkeztek károk. Az egyik összeomlott házban három család lakott, összesen mintegy tíz fő – írja az MTI.

Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai terület kormányzója arról tájékoztatott, hogy péntekre virradóan is orosz csapás érte a régiót. Az orosz erők nagy valószínűséggel Sz–300-as rakétákkal lőtték a térséget, aminek következtében Zaricsne faluban súlyosan megrongálódott a helyi kultúrház. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság Facebookon arról számolt be, hogy az orosz csapatok folyamatosan tűz alatt tartják a Herszoni területnek az ukrán hadsereg által felszabadított részét.

A jelentés szerint az oroszok rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és egyéb nehéztüzérségi fegyverekkel ágyúzzák a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját, valamint Csonobajivka, Antonyivka települést és a megyeszékhelyet, Herszon városát is.

A műveleti parancsnokság értesülése szerint a régió központját érő támadás következtében egy helyi lakost repeszek találtak el, aki belehalt sérüléseibe. 

Vitalij Kim, a Herszonnal szomszédos Mikolajivi terület kormányzója egy pénteki tévéműsorban kijelentette, hogy a vezetékesivóvíz-ellátást régiójában csakis a Herszoni terület elektromos hálózatainak megjavítása után lehet majd teljesen helyreállítani, ez pedig még néhány hétig eltarthat.

A kormányzó kifejtette, hogy a Mikolajivi területen Snyihurivka és a régió déli területe maradt áram nélkül, az ottani hálózatok ugyanis megsemmisültek. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy húszezer lakásban nincs áram.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csoport miniszterei közös nyilatkozatban közölték, hogy egyes tagok elítélték az ukrajnai háborút, és ígéretet tettek arra, hogy nyitva tartják az ellátási láncokat és a piacokat − közölte a The Guardian. 

A helyzetről és a szankciókról más nézetek és eltérő értékelések hangzottak el

− olvasható a nyilatkozatban, hozzátéve, hogy az APEC nem a biztonsági kérdések megoldásának fóruma.

A 21 ázsiai és csendes-óceáni országot tömörítő csoport vezetőinek bangkoki csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozat egy, a G20-ak néhány nappal korábbi, az indonéziai Balin tartott csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozatot idézett.

Egy magas rangú tisztviselő közlése szerint egy héttel az orosz csapatok visszavonulása után pénteken újraindul a vasúti összeköttetés az ukrán főváros, Kijev és a nemrégiben visszafoglalt Herszon városa között – írja az Al Jazeera. 

A tisztségviselő szerint az első vonat péntek éjszaka indul Kijevből, és szombat délelőtt kilenc óra körül ér Herszonba. 

Beruházásokkal és felszerelésekkel segíti Litvánia Ukrajnát abban, hogy újjáépítse az orosz támadások következtében megrongálódott energetikai infrastruktúráját – közölte pénteken a vilniusi energiaügyi minisztérium.

A litván energiaszektorban működő cégek és szervezetek a háború február végi kezdete óta már hárommillió euró értékben juttattak el eszközöket – generátorokat, tüzelőanyagot, transzformátorokat – Kijevnek. A támogatást további kétmillió euró értékű felszereléssel tervezik folytatni – adta hírül az MTI.

Oroszország szándékosan az ukrán energetikai infrastruktúrát igyekszik lerombolni. Információink szerint az infrastruktúra negyven százaléka szenvedett károkat, ami Ukrajna-szerte több mint négyszáz kritikus fontosságú objektumot jelent

– mondta el Dainius Kreivys litván energiaügyi miniszter. Hozzátette: Litvánia azon kevés országok közé tartozik, ahol még rendelkezésre állnak olyan szovjet időkbeli berendezések, amelyeket az ukrán energiaszektorban tudnak hasznosítani.

Nem tükrözi a valóságot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának a zaporizzsjai atomerőmű ügyében megtartott szavazása – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak pénteken Moszkvában.

A NAÜ kormányzótanácsában a matematikai többség olyan megközelítéseket ismételget, amelyek lényegében tagadják a valóságot

– mondta a diplomata, arra utalva, hogy Oroszország a területe részének tekinti Zaporizzsja megye Ukrajnától elcsatolt részeit. Rjabkov arra hívta fel a tanács tagjait, hogy foglalkozzanak azzal a kérdéssel, honnan lövik folyamatosan a zaporizzsjai atomerőművet. Moszkva szerint a létesítményt az ukrán, Kijev szerint az orosz tüzérség támadja.

A NAÜ kormányzótanácsa csütörtöki zárt ülésén határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel tevékenységével az ukrajnai atomerőművekben. Ez idén már a harmadik ilyen jellegű állásfoglalás volt. A kormányzótanács felszólította Oroszországot, hogy vonuljon ki az ellenőrzése alá került zaporizzsjai létesítményből, és mondjon le az atomerőműre támasztott „megalapozatlan igényéről”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a határozatra reagálva annyit mondott, hogy Oroszország folytatja a párbeszédet a NAÜ-vel. A bécsi központú nemzetközi szervezetek mellett működő orosz állandó képviselet a NAÜ kormányzótanácsának a zaporizzsjai atomerőműről szóló határozatát szakszerűtlennek és az ügynökség hatáskörén túlmutatónak minősítette.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és az EU kereskedelmi biztosa Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel tárgyalt az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról.

„Megérkeztem Kijevbe, hogy megvitassuk az EU Ukrajnának nyújtott támogatását, a sürgősségi pénzügyi támogatásra és a 2023-ra vonatkozó terveinkre összpontosítva” – írta Dombrovskis a Twitteren.

Egy magas rangú ENSZ-tisztviselő optimizmusának adott hangot, szerinte Oroszország és Ukrajna meg fog állapodni az orosz ammónia Fekete-tengerbe irányuló csővezetéken keresztül történő exportjának folytatására vonatkozó feltételekről.

Csütörtökön négy hónappal meghosszabbították azt a megállapodást, amelynek célja a globális élelmiszerhiány enyhítése.

„Vannak olyan elemei ennek a megállapodásnak (az ammóniáról), amelyeknek a két ország között kell megtörténniük. Okunk van azt hinni, hogy sikerül megállapodniuk a feleknek” – nyilatkozta Rebeca Grynspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) vezetője.

Nem vezetett feszültséghez Ukrajna és Lengyelország között az a rakéta, amely még kedd este csapódott be a lengyel határhoz közeli Przewodówban – erről Jakub Kumoch, a lengyel elnöki hivatal Nemzetközi Politikai Iroda vezetője beszélt a Polsat Newsnak.

Az Unian ukrán hírügynökség a tisztviselő közlése alapján azt írja, hogy Varsó és Washington is hajlik arra az álláspontra, miszerint egy ukrán légvédelmi lőszer zuhant le a lengyel területre. 

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, addig nem jöhet létre béke Oroszország és Ukrajna között, amíg az orosz csapatok nem hagyják el Ukrajnát.

„Moszkva azonban nem mutatja a készség jeleit arra, hogy kivonja erőit Ukrajnából” – tette hozzá Borrell. Márpedig amíg ez nem történik meg, Volodimir Zelenszkij elnök hallani sem akar a békeszerződésről, ezt világosan megmondta a világ vezető politikusainak.

„Oroszországnak kell lehetővé tennie a békét, az agresszornak vissza kell vonulnia, ha fenntartható békét akar” – mondta Borrell.

Oroszország nem zárkózott el a magas szintű egyeztetésektől az Egyesült Államokkal – jelentette ki pénteken Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a két ország november 29-én, az egyiptomi fővárosban, Kairóban tartandó közelgő találkozóján további megbeszélésekre kerülhet sor az Egyesült Államokkal a „stratégiai stabilitásról”.

Ezzel a kifejezéssel Oroszország és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb atomhatalma – a nukleáris háború kockázatának csökkentésére utal, írja a Sky News.

A Kreml tisztségviselője azonban jelezte, hogy Ukrajna ügyében nincs miről tárgyalni az Egyesült Államokkal.