Orbán Balázs: 1914-ben vagyunk, Európa nem nyerhet

DACSA20220715008
2022.11.27. 20:34 Módosítva: 2022.11.27. 20:56
Gróf Tisza István, Magyarország egykori miniszterelnöke elsőként mutatott rá arra, hogy a háborúnak nem lesz győztese. Ma Orbán Viktor miniszterelnök teszi ugyanezt, aki a háború leghangosabb kritikusa lett – vélekedett a The National Interesten megjelent írásában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Szerinte mindenki valamilyen történelmi párhuzamot keres az orosz–ukrán háborúval. Elárulta azt is, neki melyik korszak jut eszébe a jelenlegi világpolitikai folyamatokról.

A múlt hónapban John Mearsheimer professzor először járt Budapesten, hogy bemutassa A nagy téveszme című, nagy sikerű könyvének magyar fordítását: Liberális álmok és nemzetközi realitások – emlékeztetett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a The National Interesten megjelent írásában. Szerinte az ukrajnai háború fényében a könyvbemutatót nem is lehetett volna jobban időzíteni. Azóta azt szorgalmazza, hogy a vezetők inkább térjenek vissza a reálpolitikához, és azt javasolja, hogy a nemzetközi politikát a realista elvekre építsék – fogalmazott írásában a politikus.

A könyvvel kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott: rávilágít a realizmussal kapcsolatos gyakori tévhitre, miszerint a közvélemény a realistákat gyakran háborúpárti sólymoknak tartja, szemben az idealistákkal, akik látszólag csak a békét követelik, a szabályokon alapuló nemzetközi rendet támogatják, és szigorúan csak akkor lépnek fel háborúban, ha minden más lehetőség kudarcot vall. „Könyvében Mearsheimer ezt a látszólagos ellentmondást azzal magyarázza, hogy minden elvi alapú külpolitika mögött egy univerzális, világmegváltó ideológia áll, amely nem bírja a versenyt. A Nyugatról érkező liberális idealizmus éppúgy birodalmi ideológia, mint az orosz »Moszkva, a harmadik Róma« vagy a kínai »Minden az ég alatt« eszméje.”

A birodalmi gondolatok egy ponton elkerülhetetlenül háborút fognak előidézni. A realizmus ezzel szemben a status quo megőrzésére törekszik anélkül, hogy ideológiát kellene terjeszteni, és ennek következtében kevesebb konfliktust fog eredményezni

– fogalmazott.

Orbán Balázs szerint sokan szeretnek történelmi párhuzamot találni a jelenleg zajló ukrajnai háborúval. „Ma a legtöbb szakértő azt állítja, hogy ismét 1938-ban vagyunk, a müncheni kongresszus idején, ahol nem szabad megbékítenünk az agresszort, és a szabadság megőrzése érdekében a lehető leghatározottabban vissza kell vágnunk. Mások a hidegháborúra hivatkoznak, és hasonló blokkok kialakulását jósolják, mint amilyeneket 1949 és 1991 között láttunk” – magyarázta.

Én azt állítom, hogy 1914-ben vagyunk, az első világháborút megelőző hónapokban

– írta cikkében Orbán Viktor politikai tanácsadója. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az első világháborút szövetségek kiépítése és fegyverkezési verseny előzte meg Európában. „Minden ország kész volt megsokszorozni hadserege méretét, ami katonai blokkok kialakulásához vezetett, amelyeknek sajátos dinamikájuk volt – egy ország csatlakozása egy blokkhoz azt eredményezte, hogy a másik blokk egy új tagállamot fogadott be.”

A végeredmény az lett, hogy a kialakult háborúba egész Európa belekeveredett. Bár a konfliktus volumene miatt bizonyos elrettentő hatást várnánk, volt egy tényező, amely a különbséget jelentette, és felülmúlta a realista gondolkodást: a birodalmi ideológiák idealizmusa

– írta a politikus.

A modern fegyvereknek, az erős szövetségeknek és különösen az uralkodó birodalmi ideológiáknak köszönhetően, amelyek azt sugallták, hogy mindenki a történelem jó oldalán áll, a vezetők és a hétköznapi emberek egyaránt azt hitték, hogy ez egy gyors és döntő háború lesz. De tévedtek. Amiről azt hitték, hogy olyan konfliktus lesz, amelyből »a fiúk őszre hazatérnek«, az európai történelem egyik legvéresebb vérengzésévé vált

– tette hozzá. Véleménye szerint több mint száz évvel később „1914 szellemei ismét kísértik a világot, mivel Európa egy olyan konfliktusba kezd bele, amelyet nem nyerhet meg”.

Oroszország ideológiai háborút indított a Nyugat ellen, a Nyugat pedig a liberális világrend őrzőjének tekinti magát. Mindkét fél rossz válaszokat ad a rossz kérdésekre, mivel egyformán birodalmi ideológiáik és szűk látókörű gondolkodásuk túszai

– vélekedett. Hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban „nyilvánvalóvá vált, hogy minden fél masszívan félreértékelte a helyzetet. Európa, az energetikai törpe szankciókkal próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, az energetikai titánra”. Ez azonban véleménye szerint hiábavaló, és tönkreteszi az EU-tagállamok gazdaságát.

Az orosz hadsereg mozgósítása a konfliktus elmélyülését jelenti, és ebben a veszélyes pillanatban egyre több hang szólítja fel a Nyugatot a közvetlen beavatkozásra, még akkor is, ha ez a nukleáris küszöböt meghaladó esetleges eszkalációt jelent

– írta Orbán Balázs. Szerinte „mi, magyarok voltunk 1914-ben a háború leghangosabb kritikusai, és ezt az álláspontot egy évszázaddal később is fenntartjuk”. Hozzátette:

Gróf Tisza István, Magyarország akkori miniszterelnöke elsőként mutatott rá arra, hogy a háborúnak nem lesz győztese. Ma Orbán Viktor miniszterelnök teszi ugyanezt, aki a háború leghangosabb kritikusa lett, hangsúlyozva, hogy azonnali tűzszünetet kell kérni, mert különben a háborúnak nincs vége.

Mint írta, az elmúlt 1100 év, a külső erőkkel szembeni védekezés, a szuverenitásért folytatott harcok és a Kárpát-medencén kívüli néhány sikertelen hódítási kísérletünk „megtanított minket arra, hogy ösztönösen realisták legyünk”.

„Ha azonban túl akarunk lépni a jelenlegi válságon, itt az ideje, hogy mindannyian a realizmus gyakorlóivá és elméletíróivá váljunk” – zárta gondolatait Orbán Balázs.

(Borítókép: Orbán Balázs. Fotó: Kovács Anikó / MTI)



  • Hírek
  • Bankszámla