2024. június 25. 18:00
Hollandia
Ausztria
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00
Franciaország
Lengyelország
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia
Szlovénia
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia
Szerbia
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az ukrán állami atomenergetikai vállalat (Enerhoatom) vezetője vasárnap azt mondta, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az orosz erők a zaporizzsjai atomerőmű elhagyására készülnek, amit márciusban, nem sokkal a háború kitörése után foglaltak el.

    „Az orosz médiában nagyon sok olyan hír jelenik meg, miszerint érdemes lenne kiüríteni az erőművet, és érdemes lenne átadni az ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek. Az embernek az a benyomása, hogy az oroszok lassan csomagolnak, és közben ellopnak mindent, amit csak tudnak” – nyilatkozta Petro Kotyin.

  • Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó vasárnap reagált az ukrán elnöknek az áramkimaradások átvészelését segítő intézkedésekre vonatkozó bírálataira, és „értelmetlennek” nevezte a vitákat Oroszország katonai hadjárata közepette.

    Klicsko elmondta, hogy 430 menedékpont segít a lakosoknak átvészelni a nehéz napokat, miután Oroszország szétverte az ukrajnai infrastruktúrát. Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten megjegyezte, hogy sok panasz érkezett a fővárosban elfogadott intézkedésekre.

    „Nem akarok politikai csatározásokba keveredni, különösen a mostani helyzetben. Ez értelmetlen. Nekem dolgom van a városban” – mondta Klicsko egy Telegramra feltett videóban, írja az al-Dzsazíra.

  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt mondta az orosz médiának, hogy az Egyesült Államok ellenzi az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat, mert „el akarja taposni Oroszországot, és közelebb akar kerülni Kínához” – írja a polsatnews.pl.

    Az amerikaiak egyetlen csapással el akarják pusztítani Európát, és Oroszországon keresztül közelebb kerülni Kínához. Az Egyesült Államok el akarja taposni Oroszországot

    – mondta.

    „Az ukránok és Zelenszkij hibája, hogy megszegik a tárgyalási folyamat klasszikus szabályait. Nem lehet előre feltételeket szabni, csak a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá.

  • Hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök – jelentette az államfő sajtószolgálata.

    Kazahsztán elnöke Vlagyimir Putyin elnök meghívására hivatalos látogatásra érkezett Oroszországba

    – áll a közleményben.

    A két ország vezetője hétfőn fog tárgyalni egymással – írja a RIA Novosztyi.

    Mint megírtuk, békekötésre szólított fel Oroszország és Ukrajna között Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) jereváni csúcsértekezletén szerdán.

  • Ukrajna állami hálózatüzemeltetője, az Ukrenergo szerint Ukrajnának csak annyi energiája van, hogy villamosenergia-szükségletének 80 százalékát fedezze.

    Mindez az után következett be, hogy Oroszország hetedik alkalommal támadta meg az ukrán energetikai infrastruktúrát egy új, a morál megtörésére irányuló stratégia részeként.

    Kijev és más városok lakói áram és víz nélkül élnek, annak ellenére, hogy a hőmérséklet fagypont alá süllyedt.

  • Az Orosz Labdarúgó-szövetség (RFU) fontolóra veheti, hogy Európából Ázsiába helyezze át a labdarúgó-szövetségi tagságát – idézték az orosz hírügynökségek Alekszandr Gyukovot, az RFU vezetőjét.

    A globális és az európai labdarúgás irányító szervei, a FIFA és az UEFA februárban a háború miatt úgy döntöttek, hogy minden orosz csapatot – legyen az nemzeti vagy klubcsapat – kitiltanak a FIFA és az UEFA meccseiről – írja az Al Jazeera.

    Még nem beszéltem az ázsiai ország képviselőivel, mert ott van az UEFA, ők az európai család tagjának tekintenek minket. Nem lenne illendő részünkről, ha a fejük felett kezdenénk tárgyalásokat

    – mondta Alekszandr Gyukov.

  • Lélekben itt van velem 15 millió magyar ember – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök kárpátaljai látogatásának első helyszínén, a beregszászi református templomban tartott adventi ünnepi istentiszteleten. Kijelentette, kiváltságként éli meg, hogy a kárpátaljai magyarokkal közösen gyújthatja meg az adventi koszorú első gyertyáját.

    Részletek az alábbi cikkünkben olvashatók:

    Kapcsolódó

    Novák Katalin Kárpátalján: A háború a szeretetet nem tudja elpusztítani

    Óriási kiváltságnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarokkal gyújthatja meg az első adventi gyertyát.

  • Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője elmondta, hogy Ukrajnának két évre elegendő nukleárisüzemanyag-készlete van – írja az epravda.com.ua.

    A háború kezdete óta Ukrajna felhagyott az orosz nukleáris üzemanyag vásárlásával, és saját tartalékaira kezdett támaszkodni. Az Enerhoatom most azt tervezi, hogy saját gyártásba kezd, de az amerikai Westinghouse cég is segíteni fogja Ukrajnát.

  • A Moszkvához hű Wagner-csoport egy véres pörölyt küldött az Európai Parlamentnek, miután értesült arról, hogy a testület terrorista állammá nyilváníthatja Oroszországot.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök zsoldosserege (Jevgenyij Prigozsinnal az élen) ezzel a gesztussal arra az esetre célzott, amikor egy árulással vádolt katonát egy hasonló pöröllyel végeztek ki.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói házkutatást tartottak az ukrán Ortodox Egyház (UOC) egyik templomában Ivano-Frankivszk területén. Erről vasárnap számolt be a Sztrana című ukrán kiadvány, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az SZBU a hivatalos tájékoztatás szerint „biztonsági intézkedéseket” hajtott végre a templomban, ellenőrizte a területet és az ott tartózkodó embereket – írta a kiadvány a Telegram-csatornáján közzétett üzenetben. Szombaton a nyomozók házkutatást tartottak az egyik érsek rezidenciáján, akit „ukránellenes agitációval és orosz értékek propagálásával” gyanúsítanak.

    A szervezet igyekszik lekapcsolni az egyház Moszkvához hűséges tagjait, a tisztogatási akció ma folytatódott.

  • Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma megerősítette, hogy a segélycsomag részeként az Egyesült Királyság Brimstone 2 rakétákat, azaz precíziós irányítású rakétákat szállított az ukrán fegyveres erőknek.

    Ez a támogatás döntő szerepet játszott az orosz előrenyomulás megállításában

    – közölte a tárca.

  • A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) jelentése szerint a romló időjárási viszonyok lelassították a katonai műveleteket a fronton, de azok a következő hetekben várhatóan ismét felgyorsulnak, ahogy a hőmérséklet megközelíti a 0 Celsius-fokot, és a talaj megfagy.

    „Az ukrán és orosz katonai jelentésekből az olvasható ki, hogy a hadműveleteket jelenleg mindkét oldalon megakasztja a heves esőzés és az ebből fakadó sártenger” – jelezték a szakértők.

    „Az előrejelzések szerint a hőmérséklet a következő héten Ukrajna-szerte csökkenni fog, a talaj menti fagy pedig felgyorsíthatja a harcok menetét, mivel így mindkét oldal mobilisabbá válik” – olvasható a jelentésben.

  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerint Kijevnek tárgyalásokat kellene folytatnia és kompromisszumot kellene kötnie Vlagyimir Putyinnal.

    „Az ukránoknak nem kell megölniük a saját népüket, elvégre ugyanaz a vér folyik a harcoló felek ereiben. Szerintem Oroszország megértette ezt. Hogy Ukrajna meg fogja-e érteni ugyanezt, arra talán majd választ kapunk a közeljövőben” – nyilatkozta az államfő Pavel Zarubin orosz újságírónak.

    Az elnök az Egyesült Államokról is kifejtette a véleményét:

    Az amerikaiak egy csapásra le akarják győzni Európát, és közel akarnak kerülni Kínához Oroszország eltiprásával.

  • Lengyelországban november 25-én, pénteken 23 ukrán lett rosszul egy menekülteket fogadó központban. Egy lengyel hírportál szerint a mérgezési tüneteket nyolc felnőttnél és 15 gyermeknél diagnosztizálták. A kivizsgálás után 14 embert kórházba szállítottak.

    A laboratóriumi vizsgálatok eredménye még nincs meg, de a jelek szerint klasszikus ételmérgezésről van szó

    – mondta a kórház igazgatója.

    Az eset után a hatóságok a konyhát és a helyi élelmiszerboltokat is átvizsgálták, de szabálysértésre utaló jeleket nem találtak.

  • Vasárnap az Oroszország által elcsatolt területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Makijivkában három civil életét vesztette – számolt be az MTI.

    Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2565 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6848 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 904 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7381 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

  • Oroszország 2021 nyarán Japán megtámadására készült, hónapokkal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin elnök teljes körű inváziót indított volna Ukrajna ellen – derül ki egy, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik informátorától származó levélből, amelyet a Newsweek közölt.

    A március 17-i keltezésű e-mailt „A változás szelének” nevezett ügynök küldte Vlagyimir Osecskin orosz emberi jogi aktivistának, aki a Gulagu.net korrupcióellenes honlapot vezeti, és jelenleg Franciaországban él száműzetésben.

    Az FSZB-ügynök rendszeresen ír üzeneteket Osecskinhez, amelyekből kiderül, hogy milyen düh és elégedetlenség uralkodik a szolgálaton belül a háború miatt, amely akkor kezdődött, amikor Putyin február 24-én megszállta a szomszédos Ukrajnát.

    2021 augusztusában Oroszország „elég komolyan készült egy lokalizált katonai konfliktusra Japánnal” – írta az ügynök egy Osecskinhez küldött márciusi e-mailben. Az FSZB-ügynök azt sugallta, hogy Oroszország ehelyett inkább úgy döntött, hogy hónapokkal később megszállja Ukrajnát.

    Nagy volt a bizalom, hogy az országok az éles konfrontáció, sőt a háború szakaszába lépnek. Hogy végül miért Ukrajnát választották a háborúra, arra másoknak kell válaszolniuk

    – olvasható az egyik levélben. A levelek ezenfelül részletezték a Japánt célzó hadviselést, miközben beindult az orosz propagandagépezet is, amely hatalmas lendülettel „nácinak” és „fasisztának” bélyegezte a japánokat.

    A második világháborút hivatalosan lezáró békeszerződést Oroszország és Japán soha nem írta alá, főként a Japán által követelt, de Oroszország által megszállt szigetcsoport, a Kuril-szigetek körüli viták miatt.

  • Mintegy száz külföldi „zsoldos” vesztette életét, és hat páncélozott jármű semmisült meg, amikor az orosz légierő a donyecki régióban található Csasziv Jar település közelében precíziós csapást mért az ukrajnai idegenlégió ideiglenes állomáshelyére – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

    A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége a meghiúsult támadások és ellentámadások során Kupjanszk irányában mintegy harminc katona és két kisteherautó, Liman irányában több mint ötven halott és sebesült, három páncélozott harcjármű és négy speciális jármű, Donyeck környékén mintegy hetven katona, két harckocsi, két páncélozott harcjármű és öt kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig mintegy hatvan katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, két kétéltű páncélozott szállító jármű és öt gépkocsi volt – számolt be az MTI.

  • Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során.

    Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagy méretű, mint a háború előtt

    – hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek a berlini látogatásán.

    Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, inkább hamarabb, mint később, de vissza fogják állítani az orosz–ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető. Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból.

    Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna

    – mondta a politikus.

    Tallinn eddig az ország GDP-jének mintegy 1 százalékát fordította az ukrán hadsereg támogatására – emelte ki Hanno Pevkur, aki ugyanakkor figyelmeztetett a nyugati országok háborús fáradtságának veszélyére is.

    Moszkva pontosan ezt akarja elérni. Oroszország készen áll sokkal hosszabb ideig szenvedni

    – tette hozzá az észt védelmi miniszter.

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni küzdelemben a Die Welt am Sonntag című, német vasárnapi lapban megjelent interjúban.

    Németország erős támogatása döntő különbséget jelent

    – nyilatkozta Stoltenberg.

    Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának – írja az MTI.

    A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „mindannyiunknak fenn kell tartanunk, sőt növelnünk kell Ukrajna támogatását”.

  • Több területet is támadtak az éjszaka az orosz erők Kelet- és Dél-Ukrajnában, miközben a közüzemért felelős szakemberek folytatták a vízellátás, valamint a távhőhálózat helyreállítását – írja az AP hírügynökség helyi tisztviselőkre hivatkozva.

    Kijevben vasárnap komoly havazás kezdődött, egyre vastagodó hótakaró borítja be a várost, ami egyes elemzők szerint fagyos terepviszonyokat és még kimerítőbb harci körülményeket hozhat.

  • Már második napja tartózkodik Ukrajnában Alexander De Croo belga kormányfő, aki Hadja Lahbib belga külügyminiszter kíséretében egy 37,4 millió eurós támogatásról biztosította Ukrajnát – írja a The Guardian.

    A belga kormányfő Ukrajna különböző részeire is ellátogatott ottléte alatt, többek között Bucsába is, ahol áprilisban 500 olyan ember holttestére bukkantak az utcákon, akik állítólag az orosz vérengzés áldozatai voltak.

  • A brit védelmi minisztérium napi jelentésében hírszerzési forrásokra utalva írta, hiába kísérelné meg az áttörést a Donyec-medencében az orosz haderő, ez valószínűleg nem járna sikerrel. Ennek okai között emlegetik fel, hogy a foggal-körömmel felszabadítani szánt „népköztársaságok” területén nagyon komolyan beásták magukat az ukránok az elmúlt évek során. Másfelől pedig a harcra alkalmas orosz tengerészgyalogság komoly veszteséget szenvedett, a maradékot nem fogják bevetni a harcokban.

  • Ukrajna sikeresen folytatja az energiarendszerének helyreállítását az orosz megszállók hetedik, az energetikai infrastruktúrát ért támadása után, és az energiaszolgáltatók november 27-én, vasárnap délelőtt a fogyasztási igények már mintegy 80 százalékát fedezték – adta hírül az Unian.

    A kritikus infrastruktúra ennek a 80 százaléknak csak mintegy 10 százalékát használja, a többi áramot a fogyasztókhoz juttatják el  közölte az Ukrenergo Nemzeti Energetikai Társaság.

    A fogyasztáskorlátozási rendszer továbbra is érvényben marad a kapacitáshiány miatt, amely jelenleg mintegy 20 százalékos

    – mondta a vállalat.

  • Vlagyimir Makej belorusz külügyminiszter halála miatt elhalasztották Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminiszterének minszki munkalátogatását, valamint a belorusz és orosz külügyminisztérium kollégiumának november 27–28-ra tervezett ülését – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz külügyminisztérium közleménye alapján.

    A külügyminisztérium közleményében hozzátette, hogy a testületek üléseinek új időpontját később jelentik be.

    Vlagyimir Makej 1958-ban született Nyekrasevics faluban. A Minszki Állami Idegennyelvi Pedagógiai Intézetben, valamint az Osztrák Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiáján szerzett diplomát. Pályáját 1993-ban kezdte az információs és humanitárius együttműködési osztály harmadik titkáraként.

    1999 és 2000 között a Belarusz Külügyminisztérium páneurópai együttműködési osztályának vezetője volt, 2000 és 2008 között Alekszandr Lukasenko asszisztenseként dolgozott, ezt követően 2012-ig adminisztrációjának vezetőjeként tevékenykedett.

    Makej 2012-től volt a belorusz kormány külügyminisztere. Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangja volt.

  • Florian Philippot volt EP-képviselő kijelentette, hogy Joe Biden és Emmanuel Macron amerikai és francia elnököknek, valamint Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének követelnie kell Volodimir Zelenszkijtől az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi segélyek visszafizetését. A politikus erről a közösségi oldalon írt – számolt be a RIA Novosztyi.

    A francia politikus úgy véli, az a tény, hogy Zelenszkij nem téríti meg a nyugati országoknak a fegyverszállítást, még szégyenteljesebbé teszi a jelenlegi helyzetet.

    Kifejtette, hogy mielőtt újabb milliárdokat küldenének Zelenszkijnek, a felsorolt nyugati politikusoknak legalább azt kellene kérniük tőle, hogy hozza haza azokat a tízmilliókat, amelyeket adóparadicsomokban rejteget.

  • November 27-én reggel rakétatámadás volt Krivij Rihben – közölte Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője.

    A hatóságok arra kérik az embereket, hogy maradjanak a menedékhelyeken. A közösségi oldalakon két robbanásról számolnak be, de erről egyelőre nincs hivatalos megerősítés – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Valentyin Reznyicsenko elmondta, hogy két orosz rakéta csapódott be és súlyos pusztítást végzett.

  • Szombaton már kilométeresnél is hosszabb volt a kocsisor, amely a városból kivezető úton vesztegelt. Gyerekekkel, kedvenc háziállatokkal, hatalmas bőröndökkel megpakolt kocsik, furgonok és teherautók araszoltak nyugat felé. Az AP helyszíni tudósítására hivatkozva a The Guardian azt írta: az emberek nehéz szívvel döntöttek így, de míg örültek a város visszafoglalásának, addig egyre nehezebben viselik az állandósuló orosz tüzérségi támadást, ami pokollá teszi mindennapjaikat. 

  • Oroszország a lehető legrövidebb időn belül elpusztíthatja Ukrajnát, és ehhez nincs szüksége atomfegyverekre – jelentette ki Paul Craig Roberts, Ronald Reagan amerikai elnök adminisztrációjának volt alkalmazottja. Következtetéseit az ukrán infrastruktúrát érő közelmúltbeli jelentős csapásokra alapozza.

    A volt tisztségviselő rámutatott, hogy Moszkva önmérsékletet tanúsít szomszédaival szemben. Egyrészt azért, mert Ukrajna sokáig Oroszország része volt, másrészt azért, mert nagyon sok a vegyes házasság.

    Roberts úgy véli, hogy a nyugati média hamis képet alkot Oroszország veszteségeiről. Sok amerikainak és európainak fogalma sincs arról, hogy mi történik most Moszkva és Kijev között – írja az orosz MK hírportál.

  • Amikor az orosz csapatok megszállták Herszon városát, néhányan a helyi orvosokhoz fordultak, hogy hamis diagnózist kérjenek tőlük. A megszállók így akartak elmenekülni a frontvonalból.

    A The Wall Street Journal szerint az Afanasy és Olga Tropin Városi Kórház vezetői újságíróknak ilyen tényekről számoltak be. Megjegyzendő, hogy Leonyid Remiga főorvos és más alkalmazottak még Herszon megszállása után is ukránbarát álláspontot képviseltek, és nem voltak hajlandók együttműködni a megszállókkal. Azt mondták, hogy a kórházat karantén alá helyezték a koronavírus kitörése miatt.

    A lap szerint az oroszok az FSZB segítségével is megpróbálták megnyerni Remiga bizalmát, amely minden segítséget felajánlott. A megszállók erőfeszítései azonban hiábavalóak voltak.