A háború közelebb hozta egymáshoz Európát és Amerikát

GettyImages-1244795112
2022.11.28. 18:25
A gyenge euró, valamint az Amerikában továbbra is stabil energiaárak fölélénkítették az USA–Európa gazdasági kapcsolatokat. Az viszont aggasztó, hogy Európa versenyképessége egyértelműen csökkenő pályán van.

A globális gazdasági környezet gyorsan alakul át, az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelem és befektetések pedig fellendülnek, miközben az ukrajnai háború, valamint a Nyugat és Kína közötti kapcsolatok romlása is közelíti a transzatlanti szövetségeseket.

Az Egyesült Államok idén több árut importált Európából, mint Kínából,

ami nagy elmozdulás a 2010-es évekhez képest, amikor Kína az USA meghatározó kereskedelmi partnerévé vált. A svájci óráktól a német gépekig és az olasz luxuscikkekig a pénz és a termékek soha nem látott mértékben szelik át az Atlanti-óceánt – írja a The Wall Street Journal.

Németország Egyesült Államokba irányuló exportja csaknem 50 százalékkal nőtt éves szinten idén szeptemberben, a gyenge euró pedig pluszelőnyhöz juttatta az európai cégeket a hatalmas amerikai piacon. Az európai vállalatok Észak-Amerikában, köztük Mexikóban is befektetéseket hajtanak végre, részben az olcsóbb energiához való hozzáférés érdekében.

Az Egyesült Államok eközben Európa egyik legnagyobb energia- és katonai beszállítójává vált, Oroszországot felváltva földgázszállítóként, és segíti az európaiakat védelmi rendszereik kiépítésében. Németország 35, a Lockheed Martin által épített amerikai F-35-ös sugárhajtású vadászgép megvásárlását tervezi.

Ezzel kapcsolatban egyébként Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt nyilatkozta:

a mi jólétünk az orosz energián és a kínai gazdaságon múlt, a biztonságunkat pedig az Egyesült Államokra bíztuk.

Ennek apropóján az Indexen is utánajártunk annak, hogy Európa milyen nagy mértékben kiszolgáltatott ezeken a kulcsterületeken. Arra a kérdésre, hogy az európai védelempolitika miért lett teljesen alárendelve az amerikaiaknak, a két világháború adja a választ. Európa a két világháború után békére és jólétre vágyott.

Azzal, hogy az NSZK-nak megtiltottak mindenféle fegyverkezést, és az Egyesült Királyság, valamint Franciaország hadserege is sokat veszített erejéből, Európa szinte tálcán kínálta a lehetőséget az amerikai nagypolitikának. Főleg úgy, hogy közben az Egyesült Államok hiteleiben úszott, és a jóléti intézkedések messze megelőzték a hadseregfejlesztést.

Ezek mellett az Egyesült Államok Európai Unióba irányuló szolgáltatási exportja is növekszik: 2021-ben ez 17 százalékos volt, és 305 milliárd euróra ugrott az uniós adatok szerint.

Az amerikai turisták is özönlenek Európába, kihasználva az erős dollárt. A Turisztikai Világszervezet szeptember végén közölte, hogy Európába csaknem háromszor annyi nemzetközi látogató érkezett az év első hét hónapjában, mint 2021 azonos időszakában, az Egyesült Államokból érkező utazásoknak köszönhetően.

A francia Kering luxuscikkek csoportja, amelynek márkái közé tartozik a Gucci és az Yves Saint Laurent is, a múlt hónapban azt közölte, hogy Nyugat-Európában az eladásai 74 százalékkal nőttek a szeptemberig tartó három hónapban, mivel az amerikai turisták a régió városaiba özönlöttek.

Az amerikai valutát egyébként az is erősítette, hogy a világ jelentős része a dolláralapú pénzügyi rendszerhez rohant segítségért. Annak eredményeként, ahogy az amerikai jegybank (Fed) emeli a kamatokat, és a tőkét Amerikába helyezi át, a feltörekvő piacok megszorulnak. Eddig a nagy gazdaságok, például India jól helytálltak, de a súlyos adósságokkal rendelkező kisebb államok, mint például Srí Lanka és Pakisztán, nagy bajban vannak. Ez Európának kétségkívül előnyt jelenthet az amerikai piacon.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolat erősebb, mint bármikor korábban. Ez a számokban is meglátszik

– nyilatkozta az amerikai lapnak Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Arról már korábban is írtunk az Indexen, hogy az ukrajnai háború egyik győztese az Egyesült Államok lehet. „Az európai energiaválság nagy nyertese: az Egyesült Államok gazdasága” – ezzel a felütéssel kezdte az egyik cikkét szintén a The Wall Street Journal, amelyben többek között azt fejtegetik, hogy az Európában egekbe szökő gázárak hatására a vállalatok a stabilabb energiaárak miatt az Egyesült Államokba helyezik át tevékenységüket.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által júliusban közzétett adatok szerint az USA Európába irányuló befektetései tavaly körülbelül 10 százalékkal, nagyjából 4000 milliárd dollárra emelkedtek.

A Lanxess AG német vegyipari konszern a jövőbeni befektetéseit az Egyesült Államokban összpontosítja, és a továbbiakban nem tervez pénzt fektetni németországi üzemeinek bővítésébe – mondta Matthias Zachert vezérigazgató ebben a hónapban, figyelmeztetve Németország versenyképességének csökkenésére, ami nagyrészt a magas energiaárak miatt következik be.

A Mercedes-Benz egyébként augusztusi adatok szerint is 10 százalékkal csökkentette gázfelhasználását, ez az arány pedig az év végére elérheti akár az 50 százalékot is.

A Merkel-adminisztráció alatt a német gázimport 55 százaléka érkezett Oroszországból, emellett finomítók, gáztároló létesítmények és egyéb kritikus infrastruktúrák eladását tették lehetővé orosz cégek számára. A jelenlegi kormányzat azt tűzte ki célként, hogy Németország 2024 nyarára teljesen leválik majd az orosz energiahordozók importjáról. Ez azonban elsősorban populista fogás volt, és katasztrofális lehet a német ipar számára.

A német gazdaság súlyos orosz energiafüggőségéről ebben és ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Gladden John Pappin, a Dallasi Egyetem docense úgy nyilatkozott korábban az Indexnek, hogy az amerikaiak nem számoltak a szankciók negatív hatásaival, végeredményben pedig a hibás, morális alapokon nyugvó amerikai külpolitika elszámolta magát.

(Borítókép: Joe Biden és Ursula von der Leyen 2022. november 15-én. Fotó: Kay Nietfeld / picture alliance via Getty Images) 



  • Hírek
  • Hírek