Léptek a kínai hatóságok, miután országszerte tüntettek

32VZ9QM-highres
2022.11.29. 14:42
Végül léptek a kínai hatóságok, miután a hétvégén legalább 15 nagyvárosban kezdődtek tüntetések az ország túl szigorú zéró-Covid-politikája ellen.

Keddre már mindenhová nagy létszámú rendőri egységeket vezényeltek ki. A tüntetések helyszínét sokfelé kordonokkal zárták el, az arra járókat pedig igazoltatták. Bár a megmozdulásokat a koronavírus-járvány újabb hullámának megfékezése miatt hozott drákói intézkedések váltották ki, sokfelé túlnőtt ezen a dolog. Volt, ahol több demokráciát és szabadságot követeltek, de még az elnök, Hszi Csin-ping távozását is skandálták. Ő volt az, aki mintegy három éve meghirdette a zéró-Covid-stratégiát a vírus elleni harcban.

Ennek lényege, hogy bárhol is találjanak új fertőzöttet, azonnal az egész közösséget, kerületet, akár városrészt lezárják, kötelező napi tesztelésre rendelve milliókat, megtiltva a munkába járást, bevásárlást, egyáltalán a közlekedést az utcán. Hát ebből is nagyon elege lett mára a kínaiaknak.

Beszámolók szerint a rendőrség ellenőrzi a járókelők mobiltelefonját is „gyanús információk” után kutatva. Számos tüntetőt előállítottak hétvégén, bár pontos számuk egyelőre ismeretlen.

Szemtanúk és a közösségi portálokon közzétett videók szerint a hétvégi tüntetéseken a BBC egyik tudósítóját a sanghaji rendőrök megverték és több órán át őrizetben tartották, magyarázatuk szerint azért, hogy ne kapja el a vírust. Ugyancsak őrizetbe vették a svájci RTS és az amerikai AP egy-egy tudósítóját, majd később szabadon engedték őket. Hasonlóképp járt Pekingben a Reuters újságírója is.

Végül a hatósági fellépésnek köszönhetően abbamaradtak a szigorú járványügyi szabályok elleni tiltakozások a kínai fővárosban; Sanghajban, Nancsingban és a többi nagyvárosban is csend volt kedden. 

De miért mentek utcára a kínaiak?

Ürümcsiben tízen haltak meg, kilencen pedig megsérültek néhány napja egy toronyházban, ahol tűz ütött ki, a lakók pedig nem tudtak elmenekülni, mert az épületet a járványügyi korlátozások miatt lezárták. Az áldozatok állítólag több mint három hónapja nem hagyhatták el otthonukat a járványellenes intézkedések miatt, a tűzoltók pedig – szintén a korlátozások miatt – nem tudták megközelíteni a lakóépületet a jobbára muzulmán ujgurok lakta Hszincsiang terület székhelyén, Ürümcsiben.

A helyi hatóságok is érezhették, hogy némileg túltolták a járványügyi intézkedéseket, mert a tűzvész másnapján az illetékesek – egészen szokatlan módon – bocsánatot kértek. Egyben jelezték, hogy némileg könnyítenek a szigorításokon, szombaton már meg is nyitották Ürümcsi néhány negyedét. Később Ürümcsi és Csincsiang tartomány egy másik városa közölte, hogy az alacsony fertőzési kockázatúnak ítélt területeken a héten újranyithatnak a piacok és más üzletek, elindulhat a buszközlekedés.

Ugyanakkor anélkül hogy a tüntetéseket említették volna, néhány város máris enyhített a korlátozásokon: Pekingben nem állítanak ezután ki- és bejutást gátló kapukat a lakótelepekhez, amelyekben fertőzötteket találtak.

Kanton ipari és kereskedelmi központjában, a legújabb kínai fertőzési hullám gócpontjában bejelentették, hogy egyes lakosoknak nem kell többé tesztelésen részt venniük.

Túlóráztak a kínai internetcenzorok

Már hétvégén is óriási volt a forgalom a kínai közösségi oldalakon, és a cenzúra is beindult, hogy az emberek minél kevesebbet lássanak vagy olvassanak a zavargásokról. Posztok tízmillióit kellett megszűrni, miközben a hivatalos állami média kerülte a koronavírus-intézkedések miatti zavargások híreit, helyette a labdarúgó-világbajnokságra és Kína űrkutatási sikereire fókuszáltak.

Ellentétben a nyugati közösségi oldalak témáival a kínain sorjáztak a jobbnál jobb tanácsok a tüntetőknek, hogy miként kerüljék el az őrizetbe vételt. Az Instagramon, amely Kínában csak VPN alól érhető el, megjelent egy ilyen című poszt:

Biztonsági kalauz sanghaji és kínai barátainknak.

Ebben olyan jó tanácsok olvashatók, mint például hogy viseljünk teljesen fekete ruhát, így könnyebben beolvadhatunk a tömegbe, vagy vigyünk magunkkal mindenképpen védőszemüveget és vizet, hátha könnygázt is bevetnek a rendőrök.

Mi is az a VPN?

A VPN magyarul virtuális magánhálózatot jelent. Ez tulajdonképpen egy VPN-szervert takar, ami azért jó, mert biztonságos internetkapcsolatot nyújt a saját hálózatra csatlakoztatott eszközök számára. Azért használják egyre többen a VPN-t Kínában, mert ez a szerver elrejti az internetszolgáltató által nekünk kiosztott IP-címet, vagyis olyan, mintha névtelenül, nyomtalanul böngésznénk a netet. De nemcsak az IP-címet rejti el, de nem naplózza az internetes tevékenységet sem, ezáltal senki sem tudja meg, milyen oldalt látogattunk meg vagy mit töltöttünk le.

Állítólag a rendőrök a legváratlanabb helyeken állítanak meg embereket, és ellenőrzik a telefonjukat. Azt keresik, hogy vannak-e rajta Kínában betiltott alkalmazások, mint a Twitter vagy a Telegram, esetleg VPN-hez csatlakozás.

Szemtanúk szerint a hét elején sok helyen jelentek meg rendőrök, és adtak át idézést az embereknek, hogy menjenek be a helyi rendőrségre, és tegyenek írásos vallomást, mit csináltak és hol voltak vasárnap este. Valószínűleg megkezdődött a tüntetések helyszínén rögzített térfigyelő kamerák felvételeinek elemzése, és bekapcsolhatták az arcfelismerő rendszereket is.

Kínaiak százezrei próbálják meg mostanában hihetetlen sebességgel törölni üzeneteiket mind a telefonjukról, mind pedig a chatfalakról. 

A nagyvilág is feszülten figyelt

Kínán kívül élő kínaiak körében azonban folytatódtak a tiltakozások legalább egy tucat városban világszerte. De voltak megmozdulások kínai nagykövetségeknél Párizsban, Londonban és Tokióban, valamint Ausztráliában, Kanadában és vezető nagy európai, valamint amerikai egyetemeken is.

Külföldi kormányzatok és nemzetközi szervezetek is kifejezték támogatásukat a tüntetőkkel, és bírálták Peking lépéseit.

Nagyon szorosan követjük az eseményeket és támogatjuk a békés tiltakozáshoz való jogot

– mondta az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács egyik tagja, John Kirby. A brit külügyminiszter, James Cleverly azt mondta újságírók előtt, hogy a kínai kormánynak jobban oda kellene figyelnie arra, amit az emberek mondanak, különösen ha elégedetlenek a megszorító intézkedésekkel. 

(Borítókép:  Rendőrök őrködnek a Liangma folyó melletti úton Pekingben 2022. november 29-én . Fotó: Noel CELIS / AFP)



  • Hírek
  • Hírek