Döntöttek: a Magyarországnak szánt uniós pénzek befagyasztását javasolja az Európai Bizottság

GettyImages-1161096700
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását, de ezzel párhuzamosan 7,5 milliárd eurónyi, azaz mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás befagyasztására tett javaslatot. Ugyanakkor az 5,8 milliárd euró magyar számlákon való landolását sem szabad egyelőre készpénznek venni, van még ez irányú kötelezettsége a kormánynak.

Bár az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet, 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás felfüggesztésére tett javaslatot az Európai Tanácsnak – közölte Valdis Dombrovskis bizottsági ügyvezető alelnök.

A bizottság indoklása szerint

nem elegendő a 17 vállalás magyar kormányzat általi megvalósítása. Az EB ezért fenntartotta szeptemberi javaslatát, amely szerint 7,5 milliárd eurónak megfelelő felzárkóztatási forrást kell felfüggeszteni három operatív program (jogállamisági, a helyreállítási és a kohéziós) 65-65 százalékos arányában.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, amennyiben Magyarország teljesíti a jogállamisági mérföldköveket.

2300 milliárd forint érkezik, ha…

A helyreállítási alap támogatása 5,8 milliárd euró, mintegy 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. Azonban ennek is vannak még feltételei.

A helyreállítási programnál 27, míg a felzárkóztatási pénzeknél 17, úgynevezett horizontális feltétel teljesítését várja el az Európai Bizottság a magyar kormánytól.

A helyreállítási programnál esedékes 27 vállalásból 4 vonatkozik az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére – mondta a biztos. Az uniós testület értékelése szerint Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.

A 2300 milliárd forintnyi forrás csak azt követően landolhat a magyar számlákon, amennyiben mind a 27 feltételt teljesítette a kormány, köztük az említett négy igazságügyi reformmal.

Hosszú ideje tartó huzavona

A mostani döntés közvetlen előzményei az elmúlt hetekben is gyorsan változtak. Hol a kormány sikerpropagandáját hallottuk vissza, amely magától értetődőnek vette az uniós pénzek év végi kifizetését, hol pedig a pesszimista hangok erősödtek fel Brüsszelből vagy Strasbourgból. Aztán a múlt héten kiderült, hogy az Európai Bizottság nem tárgyal a magyar forrásokról, ahogyan az eredetileg lett volna, ezt egy héttel elhalasztotta. A lépés azért volt furcsa, mert így egyre kevesebb ideje marad az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy december 6-i ülésükön megalapozott döntést hozzanak.

Ha egyszerűen akarjuk összefoglalni, hogy honnan indultunk és hova jutottunk, akkor egészen 2020 végéig kell visszalépnünk. Akkor fogadta el az Európai Parlament az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. Ebben kimondatik, hogy azon tagállam, amely nem tartja tiszteletben a jogállamisági alapokat, azt pénzmegvonással is lehet szankcionálni, és alapos indokkal elindítható a bűvös 7. cikkelyes eljárás ellene. Ezt a jogállamiság kontra pénzmegvonás lehetőséget támadta meg az Európai Unió Bíróságán Varsó és Budapest 2021 márciusában.

Kimondva-kimondatlanul addig nem akarták Magyarországgal szemben alkalmazni a 7-es cikkelyt, ameddig nem dönt az uniós bíróság. Végül 2022 februárjában ítéletet hirdettek, és elutasították Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági perben. Sokáig nem várt Brüsszel, áprilisban megindították a jogállamisági eljárást.

Magyarországon elsősorban a korrupció jelent problémát, a 7-es cikk szerint indul eljárás az országgal szemben. Folyamatosan tárgyaltunk az uniós helyreállítási alapról (RRF), itt a korrupcióellenes fellépés a legfontosabb feltétel a részünkről

– mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Parlamentben elhangzott áprilisi felszólalásában.

Ezt megelőzően az Európai Bizottság már számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük az akadémiai szabadsággal, valamint a civil társadalmi szervezetek, a migránsok és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival összefüggésben, illetve a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is. Mivel az Európai Unió az uniós forrásokkal kapcsolatos feltételességi mechanizmussal rendelkezik (lásd a 2020 végén fent említett és elfogadott rendeletet), így az Európai Bizottság a mechanizmus keretében folytatható eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben, mert továbbra sem tapasztalt pozitív fejleményeket a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban. 

Nos, ekkor, vagyis tavasz végén, nyár elején kezdődtek a korábbiaknál intenzívebb egyeztetések Brüsszel és a magyar kormány között. A 2022-es választások előtt kiköltekezett Orbán-kormánynak életbe vágóan fontos, hogy kapjon a támogatásokból, különben nagyon súlyos helyzetbe kerülhet a hazai gazdaság. Két pénzügyi csomag esetében folytak egyeztetések:

  • a 2021–27 közötti uniós költségvetésből (MFF) Magyarországot megillető rész folyósításáról,
  • a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek felszámolására elkülönített helyreállítási alap (RRF) ránk eső pénzeiről.

Mindkettő kifizetését komoly magyar vállalásokhoz kötötte Brüsszel. Szeptemberben előálltunk 17 korrekciós intézkedéssel, amelynek zöme azóta átment a magyar parlamenten. Emellett benyújtottuk a helyreállítási tervet és az operatív programokat is. 

Minden szép és jó volt november közepéig

Akkor derült ki, hogy mindez azonban nem elegendő az Európai Bizottságnak, és felvetették 18. korrekciós intézkedésként a magyar igazságügyi reform kérdését. Ennek megvalósítására 2023 márciusáig kaptunk haladékot. Ez azért már intő jel volt arra nézve, nem biztos, hogy az év végéig tető alá hozzuk mindkét megállapodást Brüsszellel. Persze ebben szerepe lehetett az örökös magyar ellenkezésnek is.

Nem szavaztuk meg a globális minimumadót, komoly vita kerekedett a gáz- és olajársapkáról, fenntartásainkat hangoztatva húzzuk az ukrán adminisztráció 2023-as működésére szánt 18 milliárd eurós uniós hitel megszavazását. Végül Orbán Viktor hűtötte le végképp a kedélyeket, amikor egy hete közölte, majd 2023 márciusában dönt a magyar parlament a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáró. Rajtunk kívül már csak a törökök nem szavazták a két skandináv állam csatlakozását.

Fontos megjegyezni, hogy a helyreállítási pénzekért folytatott egyeztetésnek mindenképpen megállapodással kell zárulni még az év vége előtt, különben végleg elbukjuk a nekünk szánt összeg jelentős részét.

(Borítókép: Az Európai Bizottság központja Brüsszelben. Fotó: Alberto Pezzali/NurPhoto via Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek