új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • A jogszabály szerint a törvényszegő ilyen esetekben 3400–8500 hrivnya pénzbírsággal büntethető, súlyosabb esetben pedig akár tizenöt napos elzárás is kiszabható – írja a Kárpáti Igaz Szó a Munkácsi Határőregység sajtószolgálatára hivatkozva.

    Hadiállapot idején tilos elhagyniuk a 18 és 60 év közötti, hadköteles férfiaknak az országot. Ennek ellenére többen próbálkoznak kiskapukkal, hamis papírokkal.

    A közlemény szerint az elmúlt egy hét során 41 személy valamelyik kárpátaljai határátkelőn próbálta meg elhagyni Ukrajnát, közülük négyen hamis iratokkal akartak kiutazni az országból. A határőrök 31 személyt tartóztattak fel a zöldhatáron, őket a técsői, a terebesfejérpataki és a nevetlenfalui kirendeltségek határőrei akadályozták meg abban, hogy illegálisan külföldre szökjenek.

  • Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület Moszkva által megbízott kormányzója dezinformációnak minősítette azokat az ukrán sajtóban megjelent híreket, melyek szerint mozgósítási kampány kezdődött a régióban.

    „Ezek hamis híresztelések. Nem igaz, hogy a zaporizzsjai régió lakosai elkezdtek behívókat kapni. Szeretném megismételni, hogy a régióban nem folyik mozgósítási kampány. A lakosok nem kapnak ezzel kapcsolatos értesítőket. zaporizzsjai régió Oroszországi Föderációhoz való csatolása után elfogadott szövetségi alkotmány egyértelműen szabályozza ezt a kérdést” – közölte a Telegramon a kormányzó.

    Balickij hozzátette: a „különleges katonai műveletben” részt venni szándékozó zaporizzsjai lakosok csatlakozhatnak a Szudoplatov zászlóaljhoz, de szigorúan önkéntes alapon – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kommentálta azt a döntést, amely szerint az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 dollárban határozták meg.

    Az államfő videóüzenetében jelezte: komoly döntések nélkül ért véget az orosz olaj exportárának korlátozásáról szóló vita.

    Mert nem nevezhető komolynak az a döntés, amely egy terrorista állam költségvetésének megfelelő korlátot szab meg. Oroszország már eddig is óriási károkat okozott a világ összes országának az energiapiac szándékos destabilizálásával. És a világ nem tud dönteni valódi energialeszereléséről. Ez egy gyenge álláspont

    – idézte Zelenszkijt az Unian hírügynökség.

  • A közösségi oldalakon elterjedt egy videó, melyen az látható, hogy orosz katonák félrelökik az őröket, majd tömegesen kivonulnak a kazanyi támaszpontról. A zendülést állítólag az váltotta ki, hogy a katonák rossz körülmények között élik mindennapjaikat – írja a Sky News.

    A felvételt készítő személy hangosan drukkol a katonáknak, miközben azok feldúltan kimennek a bázisról. Néhány pillanaton belül azonban mindenki visszafordul, és heves dulakodás tör ki. A felvételen jól kivehető, hogy az őrök megpróbálják megállítani az elégedetlenkedőket.

    Az elmúlt hetekben számos hír jelent meg arról, hogy a részleges mozgósítás után több orosz katonai alakulat sanyarú körülmények között kénytelen élni. A katonák nem kapnak megfelelő mennyiségű élelmet, ruházatot és felszerelést. Valószínűleg a kazanyi bázison kialakult incidenst is a közkatonák elégedetlensége eredményezte.

  • Egy szoftverfejlesztéssel képessé vált arra az orosz légvédelem, hogy megsemmisítse az amerikai HIMARS-rakétarendszerek rakétáit – közölte az Eurasian Times.

    Egy zaporizzsjai légvédelmi alakulat orosz parancsnoka azt mondta: ennek köszönhetően majdnem százszázalékos hatékonysággal el lehet fogni a HIMARS-rendszerekből kilőtt rakétákat.

    Megvannak a tapasztalataink. Könnyedén érzékeljük, meg tudjuk figyelni és adott esetben meg is tudjuk semmisíteni ezeket a rakétákat

    – fogalmazott az orosz tiszt, aki hozzátette: a konfliktus elején még nem rendelkeztek kellő információval a HIMARS-rendszerekről, mára azonban elmondása szerint „normál célpontokká váltak az amerikai rakéták”.

    Az orosz katonai vezetők eddig is azt kommunikálták, hogy nagy hatékonysággal fogták el a GMLRS-indítók rakétáit, erről azonban nagyon kevés bizonyíték került elő.

  • Mihail Uljanov, az Oroszországi Föderáció állandó bécsi képviselője Twitter-bejegyzésében figyelmeztette az olajársapka európai támogatóit, hogy megbánják döntésüket.

    Európa ettől az évtől orosz olaj nélkül fog élni

    – írta Uljanov.

    Hozzátette: „Moszkva már világossá tette, hogy nem szállít olajat azoknak az országoknak, amelyek támogatják a piacellenes árplafonokat. Várjuk ki a végét! Meglátják: az EU hamarosan megvádolja majd Oroszországot, hogy az olajat fegyverként használja.”

    Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szombaton közölte: Oroszország nem fogadja el a G7-es tagországok, valamint az Európai Unió által bevezetni tervezett olajársapkát. Peszkov elmondta: egy „gyorselemzésben” vizsgálják az ársapkát, és ezután döntenek arról, hogy mit válaszolnak a lépésre.

  • A katonai fenyegetettség fokozódására figyelmeztet az ukrán hadsereg. Belaruszban az ukrajnai haderő mennyiségi és minőségi összetételétől függően a belorusz fegyveres erők bővítik seregüket és eszköztárukat.

    Ukrajna teljes körű orosz inváziójának tizedik hónapjában folytatódik a csapatok toborzása Belaruszban, ahonnan egyelőre Ukrajna nem számít támadásra.

    Amint azt az Ukrán Fegyveres Erők jelentette, az ukrán hadsereg folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és felkészíti az erőket a megfelelő válaszlépésre.

    „A helyzet az északi hadműveleti zónában ellenőrzés alatt áll. A szövetséges csapatok felhalmozása továbbra is folytatódik Belarusz területén” – mondta Szerhij Najev, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesült Erőinek parancsnoka az Unian szerint.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a törvényhozókat, hogy akadályozzák meg az ortodox kereszténység orosz ágának működését Ukrajnában, célba véve ezzel egy erős kulturális erőt, amelyet ukrán tisztviselők azzal vádolnak, hogy elősegíti az orosz inváziót – írja a The New York Times.

    „Az ukrán kormány olyan törvényt fog kidolgozni, amely lehetetlenné teszi, hogy az Orosz Föderáció befolyásához kötődő vallási szervezetek Ukrajnában működjenek” – mondta Zelenszkij. Emellett utasította a kormányt, hogy folytasson vizsgálatot az ukrán ortodox egyházzal és annak Moszkvához fűződő kapcsolataival szemben, „és ha szükséges, tegye meg a törvényben előírt intézkedéseket”.

    Nem részletezte, hogyan működne az új törvény – például, hogy az egész egyházat büntetné, vagy egyházközségenként ítélkezne-e –, és hogyan hajtanák végre. Több teológus és jogász szerint jogi kihívásokba ütközhet a rendelkezés, és anélkül hogy több részletet látnának, nem tudják, a kormány hogyan fog eljárni.

  • Ezt Luhanszk regionális kormányzója, Szerhij Hajdaj jelentette be Telegram-oldalán.

    Vigyázzatok, oroszok – dolgoznak az ellenállók. »Valaki« felgyújtotta a vasút irányítására szolgáló berendezést a Luhanszk–Lantrativka vasúti szakaszon

    – írta. Szakértők szerint egy ilyen rendszer megsemmisítése miatt kézi üzemmódba kell áthelyezni a vasúti szakasz irányítását, emiatt pedig szinte lehetetlenné válik a katonai áruk szállítása – írja az Ukrinform

  • Miközben az orosz erők a keleti Bahmut városát ostromolják, Emine Dzseppar, Ukrajna külügyminiszter-helyettese jeleneteket osztott meg a megrongált régióból.

    Elmondta, hogy az orosz erők továbbra is ugyanazt a taktikát alkalmazzák, mint a déli Mariupol kikötővárosában, hogy elfoglalják a keleti régiót.

    Korábban a brit védelmi minisztérium azt írta, hogy Oroszország valószínűleg azt tervezi, hogy bekeríti a Donyecki területen fekvő várost, észak és dél felé nyomulva.

    A város elfoglalása korlátozott hadműveleti értékkel bírna, de lehetővé teheti Oroszország számára, hogy Kramatorszkot és Szlovjanszkot fenyegesse – tette hozzá a minisztérium.

  • Oroszország nem fogadja el a G7-es tagországok, valamint az Európai Unió által bevezetni tervezett olajársapkát – közölte szombaton Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

    Pénteken derült ki, hogy az unió hordónként 60 dollárban maximalizálná az orosz olaj árát. Peszkov erre azt mondta, hogy egy „gyorselemzésben” vizsgálják az ársapkát, és ezután döntenek arról, hogy mit válaszolnak a lépésre.

    Hozzátette: „bizonyos előkészületeket már tettek az ársapka bevezetésére, de hogy ezek pontosan milyen lépések, azt egyelőre nem árulta el.

     

  • Az osztrák kormány bejelentette, hogy 20 millió eurót folyósít az Ukrajna helyreállításáért felelős, Világbank által nemrég létrehozott alapítványnak (Ukraine Recovery Trust Fund – URTF).

    A döntést Magnus Brunner osztrák pénzügyminiszter jelentette be szombaton az Ukrinform hírügynökség szerint. A tárcavezető azt mondta: Ukrajna helyreállítását már a háború közben meg kell kezdeni, és Ausztria számára fontos, hogy ehhez hozzájáruljon. 

    Megmutatjuk, hogy szolidárisak vagyunk a lakossággal, és tartósan hozzájárulunk Európa stabilitásához

     – mondta az osztrák pénzügyminiszter.

  • Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) korlátozó intézkedéseket léptetett érvénybe Vadim Novinszkij üzletemberrel szemben, aki egyben a Kijevi Barlangkolostor (Pecserszka Lavra) lelkésze is volt.

    Az Ukrinform szerint Novinszkijjel – aki korábban még ukrán parlamenti képviselő is volt – és több egyházi személlyel szemben öt évig vezettek be bizonyos, a személyes szabadságukat (elsősorban gazdasági értelemben) korlátozó intézkedéseket. 

    A Pecserszka Lavrában és az ukrajnai ortodox egyház más templomaiban az utóbbi napokban kezdett el razziázni az ukrán titkosszolgálat, mivel az egyházaiakat oroszpártisággal és felforgató tevékenységgel vádolják. Állításuk szerint olyan dokumentumokat is találtak, amelyek tagadják Ukrajna létezését.

    Az Ukrajna egyik leggazdagabb emberének számító Vadim Novinszkijt 2020 áprilisában kenték fel diakónussá a  Kijevi Barlangkolostorban. Mint az akkori sajtóbeszámolók megjegyezték: az még csak-csak előfordul, hogy az egyház egyik szolgájából milliárdos lesz, ennek a fordítottja viszont nem túl gyakori jelenség. 

  • Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) megszerezte egy telefonhívás hanganyagát, amelyben egy donyecki nő panaszkodott arról, hogy az orosz hadsereg eltitkolja a frissen besorozott katonák halálának okát.

    A felvételen az hallható, hogy a nő kiabál az orosz hadsereg tisztviselőjével, és azt kifogásolja, hogy tömegével viszik haza cinkkoporsóban az elesett katonákat. Mindeközben – a nő szerint – a legyakrabban a halál okáként azt közlik a rokonokkal, hogy a besorozottak egyszerűen

    elaludtak, és nem ébredtek fel többé. 

    Az ukránok szerint az orosz hadvezetés célja ezzel az, hogy megelőzzék a pánikot, mielőtt egy újabb sorozási hullámot rendelnének el. Az Ukrinform hírügynökség azt is hozzátette, hogy a híresztelések szerint erről az új hullámról még az év vége előtt dönthet az orosz kormányzat, és januárban-februárban végrehajthatják az újabb sorozásokat.

  • Eddig 17 ukrán külképviseletre érkeztek véres, robbanószereket vagy állati maradványokat tartalmazó csomagok az utóbbi napokban – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter a CNN-nel.

    Pénteken kiderült, hogy a budapesti ukrán nagykövetségre is érkezett egy ilyen csomag. Az ukrán külügy szerint az akció célja az ukrán nemzetközi diplomácia megfélemlítése lehet.

    Dmitro Kuleba a CNN kérdésre válaszolva azt mondta: minden jel arra mutat, hogy Oroszország állhat az akció mögött, hiszen ők húzhatnának hasznot ebből.

    Lehet, hogy ez a terrorcselekmény az oroszok válasza arra a diplomáciai rémálomra, amelybe nemzetközileg Oroszország került, és így próbálnak visszavágni amiért egymás után vesztik el a diplomáciai csörtéket 

    – mondta Kuleba, aki szerint vagy közvetlenül Oroszország állhat az akciók mögött, vagy pedig egy másik olyan entitás, amely Oroszországgal szimpatizál.

  • A brüsszeli Politico terjedelmes cikket közölt arról, hogy mekkora veszélyt jelentenek egész Európára az orosz kémek.

    Azt írták, hogy a közvélekedés szerint Brüsszelben még az Európai Bizottság székhelyének környékén lévő éttermek és bárok is tele lehetnek kémekkel – legalábbis ha hinni lehet az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) egyik 2019-es jelentésének.

    A lap szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta az uniós elhárításért felelős szervek megkettőzték ugyan az orosz (és kínai) kémek ellen irányuló erőfeszítéseiket, de még ez is kevés a probléma orvoslásához. A gond ott kezdődik, hogy

    még azt sem tudják, egyáltalán hány kém lehet az európai unió fővárosában. 

    A Politico példaként hozta fel azt is, hogy míg az Egyesült Államokban és Ausztráliában legalább vannak olyan törvényi szabályozások, amelyek értelmében a külföldi szerveknek dolgozó embereknek regisztrálniuk kell magukat, addig Belgiumban semmilyen ehhez hasonló szabályozás nincs érvényben. 

    A lap azt is megjegyezte, hogy Brüsszel azért is van nehéz helyzetben kémügyben, mert a város nemcsak az EU és a NATO központja, hanem körülbelül 100 nagy nemzetközi szervezeté, valamint 300 külföldi diplomáciai misszióé is,

    ami azt jelenti, hogy körülbelül 26 ezer regisztrált diplomata dolgozik ott – és közülük bárki kém lehet.

    Felidézték azt is, hogy 2019-ben a kínai Konfuciusz Intézet brüsszeli központját be kellett zárni, mert az intézmény igazgatóját kémkedéssel vádolták meg. 

  • Észtország nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszerekkel (HIMARS) bővíti védelmi rendszerét, a 70–300 kilométeres hatótávolságú amerikai fegyverrendszerek várhatóan 2024-ben érkeznek az országba – közölte az észt védelmi minisztérium.

    A 200 millió dolláros (78 milliárd forint) megállapodás – amely Észtország eddigi legnagyobb védelmi beruházása – az olyan szükséges felszereléseket is tartalmazza, mint a lőszerek és rakéták, de beletartozik a rendszer használatához szükséges kiképzés is.

    Kaarel Maesalu alezredes, az észt védelmi erők képességfejlesztési osztályának vezetője szerint a HIMARS sorozatvetőknek azért van különleges jelentőségük az ország védelmét illetően, mert „lehetővé teszik, hogy elrettentsük az ellenséget még azelőtt, hogy konfliktus esetén megütköznének a gyalogosegységek”.

    Az Egyesült Államok a többi között HIMARS rakétavetőkkel is támogatta Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. Az észt védelmi minisztérium értékelése alapján a rakétavetők segítségével sikeres csapásokat mértek orosz lőszerraktárakra, közlekedési csomópontokra, irányítási központokra. Az ilyen ellentámadások a minisztérium szerint hajszálpontosan célba értek, és az ukrán erők jóval nagyobb hatótávolságon belül tudtak velük harcolni, mint az addig használt tarackokkal.

  • A francia elnök szerint a NATO-bővítés lesz a megbeszélések egyik fő kérdése az ukrajnai válság lehetséges megoldásával kapcsolatban. Emmanuel Macron elmondta: ha egyszer elkezdődnek a tárgyalások a felek között, garanciát kell adni saját biztonságára az Oroszországi Föderációnak. A francia államfő hozzátette: azt azonban Kijevnek kell eldöntenie, hogy milyen feltételek mellett kezdődjenek meg az egyeztetések – írja az Unian hírügynökség.

    Macron a TF1 műsorvezetőjének a következő történelmi példát hozta fel: „Azt gondolja, hogy amikor túl kellett élnünk Elzász és Lotaringia elfoglalását, akkor elődeink azt akarták, hogy egy világvezető mondja meg nekik, hogy mit tegyenek? Egyértelmű, hogy az ukrán népnek kell döntenie saját sorsáról, nekik kell meghatározni azt, hogy milyen feltételekkel, hogyan és mikor kezdődjenek, illetve zajlódjanak le a tárgyalások.”

    Hozzátette: Európa jövőbeli biztonságának kérdése azonban éppen a nyugati országok lépéseitől függ.

  • Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke Telegram-csatornáján egy mémmel reagált az olajársapkára.

    A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az orosz olajra kivetendő, EU által pénteken javasolt árplafon összegét. Az Oroszországból importált olaj hordónként 60 dolláros árplafont kapott.

    Medvegyev erre reagálva egy mémet osztott meg közösségi oldalán. A képen Stanley Kubrick Ragyogás című filmjéből a főgonosz, Jack Nicholson látható megfagyva, és a következő felirat olvasható a fotón:

    Végre döntöttünk az orosz olaj árplafonjáról...

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója azt mondta: Oroszország a legdurvább rakétatámadásait arra az időszakra tartogathatja, amikor a leghidegebb lesz az időjárás Ukrajnában.

    A Politico szerint az ukrán tisztviselő arról beszélt egy videóinterjúban, hogy szerinte az oroszok változtattak a taktikájukon a csapásoknál, és az orosz hadsereg most arra vár, hogy még hidegebb legyen Ukrajnában. 

    Arra várnak, hogy a hőmérséklet éjjel mínusz 8-10 Celsius-fokig essen vissza, és akkor akarják a legérzékenyebb csapásokat végrehajtani Ukrajna ellen

    – mondta Podoljak.

    Mindeközben Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője arról beszélt egy másik interjúban, hogy szerinte már csak három-négy nagyobb rakétatámadásra lehet elég fegyverük az oroszoknak, mivel jelentősen fogynak a rakéták. Azt is hozzátette, hogy Ukrajna a nyugati légvédelmi támogatásnak köszönhetően a rakéták 90 százalékát meg tudja semmisíteni.

  • A Kreml váratlanul bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan a Donbászba utazik. Az orosz kormányzat konkrétumokat nem akart megosztani a látogatással kapcsolatban, de Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is megerősítette az elnök erre vonatkozó tervét – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Vlagyimir Putyin valóban ellátogat a Donbászba. A kellő időben teszi ezt meg. Az utazás és a program részleteiről később adunk majd tájékoztatást

    – közölte a Kreml szóvivője.

  • Megduplázta az eladásait az elmúlt kilenc hónapban az egyik legjelentősebb szlovák fegyvergyár. A félig állami tulajdonban lévő máriatölgyesi (Dubnica) ZVS Holding fegyvergyártó vállalat 25 ezer 155 milliméteres kaliberű lőszert gyártott a tavalyi évben – írja az Új Magyar Szó

    Az idei szám viszont a duplája lehet a tavalyinak – derül ki a cég adataiból. 2022-ben nagyjából 50 ezer lőszert gyárthattak, ami egy új rekord. A kereslet növekedése miatt idén hetven új dolgozót vettek fel a céghez – közölte Pavol Cahoj vezérigazgató. 

  • Több száz olyan videó található meg TikTokon, amely dicsőíti a Wagner-zsoldoscsoport által elkövetett erőszakos cselekményeket annak ellenére, hogy a videók súlyosan megsértik a platform működési irányelveit – derül ki a NewsGuard egy új vizsgálatából. 

    A platform elemzői 160 olyan videót azonosítottak, amelyben kifejezetten dicsőítették vagy pozitívan ábrázolták a Wagner erőszakos cselekményeit. 29 videó az egykori Wagner-harcos Jevgenyij Nuzsin kivégzését tartalmazza, akivel a Wagner katonái végeztek, amiért az átállt Ukrajna oldalára. 

    A kivégzéséről szóló egyik videót 900 ezren nézték meg azelőtt, hogy a TikTok eltávolította volna a felületéről. Az elemzők 500 olyan videót is találtak, amelynek tartalma kiáll az Ukrajna ellen indított háború jogossága mellett, és felszólít az ukránok meggyilkolására. 

    A Wagnerről szóló videók némelyike olyan linket is tartalmaz, amelyik közvetlenül a toborzóweboldalakra vezet. 

  • Oroszország 2022 eleje óta több mint 100 olajszállító hajót vásárolt – írja a Financial Times. Oroszország csendben, mondhatni, titokban intézte a bevásárlásokat, de feltűnő volt, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a névtelen vásárlók száma.

    Ezek a vevők főleg régi, 12-15 éves olajszállító hajókat vásároltak. Egyes elemzők szerint az igazi vevő az Orosz Föderáció, nekik vásárolják ugyanis a hajókat, hogy így tudjanak majd olajat szállítani Indiába, Kínába és más ázsiai országokba. 

    Erre az „árnyékflottára” az után különösen nagy szüksége van Oroszországnak, hogy az Európai Unió hatvan dollárban maximalizálta az orosz árplafont. Az intézkedést december elején léptetik életbe.

    Szakértők szerint hiába a sok újonnan vásárolt olajszállító hajó, az árplafon bevezetését követő első hónapokban Oroszországnak nem lesz elegendő eszköze az olajszállításokhoz, ezáltal csökken az export, és nőnek a piaci árak. 

    A helyzet tovább romolhat februárban, amikor életbe lép az oroszországi olajtermékek tengeri szállítására vonatkozó uniós embargó – vélekedtek a Financial Times által megkérdezett szakértők. 

  • Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője az orosz köztévé adásában egy II. világháborús hasonlattal állt elő.

    Az adásban arról beszélgettek a Putyin barátjának számító újsgáíróval, Vlagyimir Szolovjovval, hogy mi várható a háborúban. Rogozin azt mondta: hisz abban, hogy Kijevet végül nem „felszabadítani”, hanem „elfoglalni” fogják, és azt is elmondta, hogy mi a különbség e kettő közt.

    A Donbasz az, amit felszabadítunk. Minden mást úgy fogunk elfoglalni, mint ahogy Béccsel, Berlinnel és Budapesttel tettük [ a második világháborúban].

    „Ezeket a városokat nem fogjuk a gyermekinkre, unokáinkra hagyni örökségül” – tette hozzá Rogozin, mire Szolovjov annyit fűzött hozzá: az azért nem borítékolható, hogy beveszik az említett az ukrán városokat. 

  • Öt ukrán régióban hirdettek légiriadót szombaton – derült ki az aktuális légiriadókat jelző, online elérhető térképről.

    Riasztás van érvényben a dnyipropetrovszki, a kirovogradi, a harkivi, a zaporizzsjai és a poltavai régióban. Ugyanakkor szombat délelőtt a szumi régióban is légiriadót adtak ki, ám nem sokkal később visszavonták. 

  • Az orosz kormány fennhatósága alá tartozó Pénzügyi Egyetem több nappali tagozatos hallgatóját is őrizetbe vették, és elhurcolták egy besorozási irodába. Erről az egyik elhurcolt diák testvére beszélt – írja a holod.media és a cikket szemléző Meduza. 

    Elmondása szerint a bátyját, Matvejt hat-hét diáktársával egyetemben december 2-án hurcolták el a rendőrök. A fiatalokat Moszkva Szavelovszkij kerületének katonai bázisára szállították. 

    Ma reggel 7 órakor Judin Matvej Szergejevics nevű bátyámat, egy diákot a katonai nyilvántartási és besorozási hivatal a rendőrökkel együtt elhurcolta az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem kollégiumából. Feltehetően hat-hét másik diákkal együtt a moszkvai Szavelovszkij kerület katonai bázisára vitték. Több mint 13 órája itt tartják

    – mondta Kirill Judin. Matvej az elhurcoltatása után 13 óráig nem jelentkezett, majd felhívta a családját, hogy elmondja, még mindig a besorozási irodában van, majd újra eltűnt.

    Két órával később a katonai besorozási hivatal ügyeletes tisztje azt felelte a fiú hollétét firtató újságírói kérdésre, hogy elvitték egy másik gyűjtőhelyre. Kirill Judin azt állítja, hogy bátyja nappali tagozatos hallgató volt, és nem volt bejelentve a katonaságnál. A hatóságok sem családtagokat, sem pedig ügyvédet nem engednek a fiú közelébe. 

  • Az Ukrán Állami Nyomozó Iroda (SZBU) munkatársai átkutatták és lefoglalták a Vitalij Klicsko által vezetett kijevi városi katonai közigazgatás helyiségeit. Az ügyben büntetőeljárás indult – számolt be a nyomozóhatóság szombaton.

    Az Állami Nyomozóiroda munkatársai házkutatást tartottak a kijevi városvezetés két osztályán az egyik kijevi parkban lévő üdülőterületekkel való visszaélés és a hatalommal való visszaélés miatt indított előzetes vizsgálat részeként

    – áll a Nyomozóiroda Telegram-csatornájának közleményében.

    A jelentés szerint egy pályázat lebonyolítására vonatkozó dokumentumokat foglaltak le. Az ügynökség úgy tudja, 2015-ben az egyik fővárosi cég szerződést kötött a közigazgatással sportlétesítmények építésére, de a munkálatok csak harmadrészt készültek el, ráadásul a park területével való visszaélés tényét is feljegyezték.

    Vizsgálják a tisztviselők részvételét abban, hogy a vállalat miért nem teljesítette a szerződés feltételeit az elmúlt hét évben. Büntetőeljárás indult a hatalommal vagy hivatali helyzettel való visszaélésről szóló cikkely alapján, ami súlyos következményekkel járhat

    – közölte az ügynökség.

    A bejegyzés szerinti a büntetés akár hat évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte az álnépszavazás öt szervezőjét, akik a helyszínre utaztak megszervezni a szavazást, illetve személyesen kampányoltak az Oroszországhoz való csatlakozás mellett. A szavazás kezdeményezőinek nevét a honlapján tette közzé a szakszolgálat. 

    Az érintettek között van például a luhanszki polgármester egy rokona is, akit a Nyugat több szankcióval sújtott a háború kezdete óta. A nyomozás azt is megállapította, hogy 2014 után mind az öt elkövető elkezdett együttműködni a helyi megszállt „közigazgatással”, és megbízásokat is kaptak a hatalomtól.