új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Nagyon magas a kockázata annak, hogy Oroszország offenzívát indít a jövő év elején Moldova ellen – mondta Alexandru Musteata, az Információs és Biztonsági Szolgálat vezetője.

    A kérdés nem az, hogy az Orosz Föderáció újabb előrenyomulást hajt-e végre Moldova területe felé, hanem az, hogy mikor

    – fogalmazott a TVR-Moldovának.

    A szervezet szerint több forgatókönyv is létezik arról, hogy az oroszok hogyan támadnák meg Moldovát január-februárban vagy március-áprilisban. Úgy vélik, az offenzíva az ukrajnai háború menetétől függ – számolt be a Sky News.

  • Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.

    A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

    Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézjegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

  • A Kreml „elfogadhatatlannak” minősítette a földgáz megawattóránkénti 180 eurós árplafonját, amelyről az uniós energiaügyi miniszterek több hónapos huzavona után hétfőn állapodtak meg.

    „Ez a piaci folyamatok megsértése, minden ársapkára való hivatkozás elfogadhatatlan” – idézték Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivőt az orosz állami hírügynökségek, írja az al-Dzsazíra.

  • Ukrán hírszerzési tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök három alkalommal is elhalasztotta az ukrajnai invázió megkezdését – írja a Sky News

    Vadim Szkibickij, a hírszerzési igazgatóság képviselője a Bild német lapnak nyilatkozva elmondta, a begyűjtött információk alapján ezt a katonai hadműveletet háromszor is elhalasztották. Hozzátette, hogy a legutóbbi elhalasztás február közepén történt.

    A képviselő szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy meggyőzzék az orosz elnököt és a katonai tisztviselőket arról, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben kijelentette, hogy Oroszország nem akar senkit bekebelezni.

    Moszkva és Minszk magabiztosan és hatékonyan ellensúlyozza a szankciós nyomást és az elszigetelésükre irányuló kísérleteket – tette hozzá az orosz államfő hétfőn, miután megbeszélést folytatott kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval.

    „Közösen lépünk fel a barátságtalan államok által gyakorolt szankciós nyomással és az Oroszország és Belarusz elszigetelésére irányuló kísérletekkel szemben a világpiacokon. Egyeztetjük a lépéseket, hogy enyhítsük a jogellenes korlátozó intézkedések hatását országaink gazdaságára. Ezt meglehetősen magabiztosan és hatékonyan tesszük” – szögezte le Vlagyimir Putyin.

  • A mariupoli polgármester tanácsadója tett közzé egy drónfelvételt a lerombolt városról, amelyen jól látszanak az orosz támadások nyomai.

    A Donyecki régióban található, területi jelentőségű város a háború kezdete óta az oroszok egyik fő stratégiai célpontja volt, a város azonban a folyamatos támadásokat követően megsemmisült. 

  • Az ukrán légvédelmi erők december 19-én lelőttek két orosz helikoptert – jelentette friss jelentésében a fegyveres erők vezérkara. A repülőgépek pontos típusát nem közölték a tisztviselők.

    A vezérkar szerint az orosz erők továbbra is támadásokat folytatnak Bahmut és Avdiivka irányába, miközben a szomszédos luhanszki terület megszállt részein több egészségügyi intézményt katonai kórházzá alakítanak át, megtagadva a helyi civil lakosság ellátását.

  • Oroszország hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatása előtt ismét iráni drónokkal támadta Ukrajna több megyéjét és a fővárost, tíz megyében és Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

    A Kijevi régió egy hét alatt immár harmadszor volt orosz támadás célpontja. A Sahíd típusú drónok támadásakor három ember megsebesült, és kilenc ház megrongálódott – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője Telegram-csatornáján.

    A támadásoknak nem volt halálos áldozatuk, de több „létfontosságú infrastruktúrát” találat ért, a térségben megszakadt az áramszolgáltatás – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. A fővárost 23 iráni rakétával támadták, közülük 18-at lelőtt az ukrán légvédelem – közölte Szerik Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője.

    A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat és az Ukrenerho állami áramszolgáltató szerint Ukrajna tíz megyéjében és a fővárosban megszakadt az áramszolgáltatás az orosz támadások következtében. A DTEK szerint sok időbe telik a szolgáltatás helyreállítása.

  • A száműzetésben élő belorusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja azt mondta, az elkövetkező hetekben megnőhet annak az esélye, hogy Minszk katonákat küld Ukrajnába. Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Belaruszba látogatott, emiatt Kijevben egyre nagyobb a félelem, hogy Moszkva arra ösztönzi legközelebbi szövetségesét, hogy csatlakozzon az Ukrajna elleni új szárazföldi offenzívához.

    Ukrajna szorosan figyelemmel kíséri a megbeszéléseket, írja a Guardian. A múlt héten több ukrán katonai parancsnok azt mondta, hogy Oroszország újabb kísérletet tehet az ország északról történő megszállására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig vasárnap arról beszélt, hogy Ukrajna készen áll „minden lehetséges háborús forgatókönyvre” Moszkvával és szövetségesével szemben.

  • Az ENSZ főtitkára, António Guterres azt mondta, az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedés masszívan eszkalálódott, miután az agresszor folytatta az ukrán elektromos infrastruktúra bombázását.

    „Nem vagyok optimista azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben eredményes béketárgyalások jöhetnek létre” – mondta Guterres az év utolsó ENSZ-sajtótájékoztatóján.

    „Úgy vélem, hogy a katonai konfliktus a következő évben is folytatódik” – tette hozzá a főtitkár.

  • A Nyugat várhatóan felgyorsítja a legmodernebb fegyverrendszerek fejlesztését, valamint a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat – írta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Razvedcsik (Hírszerző) című magazin hétfőn megjelent első számában közölt cikkében.

    Nariskin úgy vélekedett, hogy már nem lehet megállítani „a liberális-globalista amerikai egocentrizmusból” a valóban többpólusú világba való átmenetet, és hogy „a történelem menete megállíthatatlan”.

    „Nem érdemes azonban arra számítani, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei önként elismerjék a vereségüket, és egyenrangú, konstruktív párbeszédet kezdjenek a jövő világrendjéről. Ellenkezőleg, a Nyugat várhatóan aktivizálja majd a legújabb fegyverrendszerek fejlesztését, és felgyorsítja a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat” – idézte az MTI a kémfőnököt a TASZSZ orosz állami hírügynökség cikkére hivatkozva.

  • Budapest útjairól kivont, de tovább üzemeltethető autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának. A közlekedési társaság az MTI-vel közölte: a 15 – öt szóló Volvo és tíz csuklós Ikarus – járművet hétfőn adta át Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója Balog Istvánnak, Ukrajna magyarországi ügyvivőjének.

    Nyár óta több megkeresés is érkezett a társasághoz Ukrajnából autóbuszok felajánlását kérve, de eddig a BKV nem rendelkezett működőképes, forgalomból kivonható járműtartalékkal – írták, hozzátéve, mostanra azonban – az autóbuszcseréknek köszönhetően – több tovább üzemeltethető busz is felszabadult.

    Emlékeztettek: a BKV eddig is több alkalommal – melegedőbusszal vagy éppen humanitárius szállítmánnyal – segítette a szomszéd országot és a Magyarországra menekülő embereket.

  • Az orosz elnök szörnyű körülmények között él – erről beszélt az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danyilov egy interjúban.

    Danyilovot arról kérdezték, mit tud Putyin életéről és arról, hogy milyen elmeállapotban van. A tisztviselő erre azt mondta:

    Az élete rémálommá vált. Úgy ébred fel reggelente egy bunkerben – azt nem tudom, hogy pontosan melyikben –, hogy azt sem tudja, mit tegyen. Fontos, hogy mindent megtegyünk azért, hogy még szörnyűbbé tegyük az életét. 

    Arra a kérdésre, hogy Putyin olyan most, mint egy sarokba szorított vadállat, Danyilov azt mondta, hogy ő „sarokba szorított patkányként” jellemezné. „Sőt mi több, először önmagát szorította sarokba, majd utána a mi elnökünk [Volodimir Zelenszkij], az ukrán hadsereg és a népünk is megtette” – tette hozzá a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

  • Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna nem fogja „sem megadni magát, sem teljesíteni az Oroszország által megfogalmazott ultimátumokat”.

    Hozzátette: a háború befejezését az ukrán tüzérség fejlesztésével lehet felgyorsítani.

  • A kanadai kormány közölte, hogy eljárást indít a Roman Abramovics orosz oligarcha tulajdonában lévő Granite Capital Holdings Ltd. vállalat 26 millió dollárjának lefoglalására és elkobzására.

    Az orosz oligarchák bűnrészesek Ukrajna „illegális és barbár megszállásában”, és Kanada „nem lesz menedékhelye a jogtalanul szerzett jövedelmüknek”, hangsúlyozta Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter – írja az al-Dzsazíra.

  • Moszkva kész továbbra is segíteni Minszknek nukleáris iparának fejlesztésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az Alekszandr Lukasenkóval folytatott megbeszélésén.

    Az országban működő atomerőmű által termelt energia mennyisége mintegy 4,5 milliárd köbméter gáznak felel meg – írja a TASZSZ orosz állam hírügynökség.

    „Készek vagyunk továbbvinni ezt a projektet, dolgozni és új egységeket építeni. De véleményem szerint a legfontosabb az, hogy új munkahelyeket teremtsünk, miközben a tudomány területén is előrébb lépünk. Vannak erre vonatkozó előzetes megállapodásaink. Készek vagyunk tárgyalni és cselekedni” – biztosította kollégáját Vlagyaimir Putyin.

  • Az Egyesült Királyság több százezer lőszert szállít Ukrajnának 2023-ban egy új, 304 millió dolláros szerződés keretében – írja a Politico.

    Ez biztosítja a kritikus fontosságú tüzérségi lőszerek folyamatos áramlását Ukrajnába a következő egy év során – mondják a döntéshozók.

    Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint ha lenne tűzszünet, akkor azt Oroszország arra használná, hogy átcsoportosítsa csapatait Ukrajnában. Az Egyesült Királyság több mint százezer lőszert biztosított Ukrajnának február óta.

  • A Kijevi területen az aknabiztonság szabályaira tanítják a gyerekeket az iskolákban – írja a Sky News. A régió katonai adminisztrációja szerint az oktatás szeptemberben kezdődött, elsősorban azokban a közösségekben, amelyek ideiglenesen orosz megszállás alatt álltak, vagy azokon a területeken, ahol ellenségeskedések zajlottak. 

    Júniusban az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat tisztviselői azt mondták, hogy a háború befejezése után az országnak legalább egy évtizedre lesz szüksége ahhoz, hogy az összes aknát és robbanóanyagot eltakarítsa a szárazföldről és a felségvizekről. 

    Mint megírtuk, Ukrajna területének mintegy 30 százaléka szorul aknamentesítésre, mivel több olyan régió is van az országban, amely tele van még éles taposóaknával. Az ukrán belügyminisztérium szerint az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat egységei 76 hektárnyi területet mértek fel és mentesítettek, több mint 300 ezer rekesz robbanóanyagot foglaltak le.

  • Rishi Sunak felszólította az európai vezetőket arra, hogy hagyják figyelmen kívül Moszkva tűzszünetre vonatkozó felhívásait mindaddig, amíg ki nem vonul az általa meghódított ukrajnai területekről – írja az The Independent.

    A brit miniszterelnök a lettországi Rigában, a Közös Expedíciós Erők találkozóján arról beszélt, hogy a szövetségeseknek katonai segélyt és fegyvereket kell szállítaniuk, valamint figyelmen kívül kell hagyniuk a tűzszünetre vonatkozó „értelmetlen” felhívásokat, mivel azokat Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenük fordíthatja.

    Szerintem ez egy hamis felhívás lenne, Oroszország arra használná fel, hogy átcsoportosítsa, megerősítse csapatait. Amíg nem vonulnak vissza a meghódított területekről, addig nem lehet és nem is szabad valódi tárgyalásokat folytatni

    – fogalmazott Rishi Sunak.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 98 800 orosz katona esett el, az elmúlt napon 520 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2988 tankot,
    • 5969 páncélozott harcjárművet,
    • 1953 tüzérségi rendszert,
    • 410 rakétavetőt,
    • 212 légvédelmi berendezést,
    • 281 repülőgépet,
    • 264 helikoptert és
    • 4592 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 16 orosz hajót, 1657 hadműveleti és taktikai drónt, 175 egység speciális felszerelést és 653 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom szerint hétfőn nem sokkal éjfél után egy orosz drón repült át a dél-ukrajnai atomerőmű egy része felett. „Ez a nukleáris és sugárbiztonság abszolút elfogadhatatlan megsértése”, közölte a vállalat a Telegramon – írja az al-Dzsazíra.

    „Ismételten felszólítjuk a világot, akadályozzák meg, hogy az ukrán nukleáris létesítmények ki legyenek téve az orosz hadsereg támadásának” – írta közleményében a cég.

  • Egyre több felvétel kerül nyilvánosságra a dél-ukrajnai Herszon városából, amelyeken lerombolt épületek láthatók. 

    Emine Japarova, Ukrajna külügyminiszterének első helyettese Twitteren osztott meg képeket a városról, és azt írta hozzá, hogy Oroszország nem tudja elviselni a vereségét.

    A politikus arról is beszámolt, hogy hétfőn támadás érte a belvárost, amelyben megrongálódott a regionális katonai közigazgatás épülete.

  • Egy belorusz Telegram-oldal közzétette, melyik géppel érkezhetett Vlagyimir Putyin Belaruszba hétfőn.

    Azt írták, hogy három különböző gép indult Belarusz irányába megtévesztés céljából. Ezek közül a harmadik, a RA–96022 regisztrációs jelű, Ilyushin Il–96–300PU típusú gép lehetett valójában az, amellyel az orosz elnök az országba érkezett, mivel csak az repült át határ felett. 

     

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök megérkezett Belaruszba, hogy tárgyalásokat folytasson kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval, jelentette az orosz állami média, miközben egyre nagyobb a félelem, hogy Moszkva arra ösztönzi legközelebbi szövetségesét, csatlakozzon az Ukrajna elleni új katonai offenzívához.

    A Kreml egyébként cáfolta ezt a hírt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „ostoba és alaptalan koholmányok” azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Belaruszt, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz „különleges hadműveletben”, írja az MTI.

    Az orosz vezető 2019 óta most először látogatott el Belaruszba. Miközben szállt le a repülőről, Putyin kihagyta az utolsó lépcsőfokot, és igen érdekes mozdulattal fogott talajt.

  • Rakétákkal, drónokkal és nehéztüzérséggel lőtték az oroszok éjjel a dél-ukrajnai Dnyipropetrovszki területet. Több községben is súlyos károk keletkeztek, de halálos áldozatokról egyelőre nincs hír.

    A támadásban legalább 11 lakóház, hat gazdasági épület, több autó, egy gázvezeték és egy elektromos vezeték is megsemmisült, emiatt pedig  több faluban nincs vízellátás – számolt be a Pravda.

  • Szeptember 21-én, a részleges mozgósítás bejelentésének napján ugrásszerűen megnőtt a „hogyan kell eltörni a kezet” és ehhez hasonló Google-keresések száma Oroszországban.

    Arra, hogy a mozgósítás bejelentésekor hirtelen megnőtt az érdeklődés a kéztörések iránt, már szeptemberben is felhívták a figyelmet az orosz felhasználók.

    A Szabad Európa most azt írta, hogy emellett a „hogyan kell egy kezet eltörni otthon” és a „hogyan kell egy kezet eltörni fájdalommentesen” mondatokra is sokan rákerestek, sőt még az is sok Google-felhasználót érdekelt, hogy 

    hogyan kell eltörni a lábat.

    Az is beszédes, hogy e keresésekkel párhuzamosan megnőtt a  „hogyan lehet elkerülni a mozgósítást” kifejezésre való keresések száma is.

  • Simon Rita, az InfoRádió kárpátaljai tudósítója arról tájékoztatott, hogy Ukrajna vezetése arra számít: Oroszország a háború egyéves évfordulóján nagyszabású offenzívát indít. Hozzátette: az évforduló kapcsán a legtöbb ukrán mégis abban reménykedik, hogy véget ér a háború, februárra győzelem és béke lesz.

    „Nagyon sokszor nincs áram, és olyankor a legtöbb helyen fűtés sincs. Ez óriási gondot okoz. És mivel a legtöbb helyen, ahol tudtak, már beszereztek generátorokat az áram pótlására, szakértők szerint Ukrajnában megismétlődhet az üzemanyagválság is. A generátorok tömeges használata ugyanis ahhoz vezet majd, hogy már nemcsak a járműveket kell tankolni, hanem ezeknek az eszközöknek is szükségük lesz benzinre és gázolajra” – mondta az újságíró.

    Simon Rita az oktatás jelenlegi helyzetéről azt mondta, hogy

    Kárpátalján sok iskolában már elkezdődött a téli szünet, Ezzel is spórolni szeretnének a rezsiköltségeken,

    illetve el akarják kerülni azt, hogy a diákok fűtetlen tantermekben fagyoskodjanak, ugyanis számos oktatási intézménynek nincs generátora. Az óvodák és az iskolák nem számítanak kritikus infrastruktúrának, ezért ugyanúgy érvényesek rájuk is az áramszüneti kényszerintézkedések.

    A tudósító úgy fogalmazott: az orosz rakétatámadások miatt rengeteg kár érte az ukrán energiahálózatot, és emiatt már Kárpátalján is rendkívül súlyos problémák vannak az áramellátással és a fűtéssel.

  • Oroszország és Kína közös haditengerészeti gyakorlatot tart december 21. és 27. között – közölte az orosz védelmi minisztérium.

    A 2012 óta minden évben megrendezett közös gyakorlat során rakéta- és tüzérségi eszközöket tesztelnek a Kelet-kínai-tengeren. A tárca közölte, hogy a legfőbb cél „az Oroszország és Kína közötti haditengerészeti együttműködés erősítése, valamint a béke és a stabilitás fenntartása az ázsiai csendes-óceáni térségben”.

    Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva arra törekszik, hogy erősítse politikai, biztonságvédelmi és gazdasági kapcsolatait Pekinggel, és Kína vezetőjét, Hszi Csin-pinget a Nyugat-ellenes szövetség kulcsfontosságú szövetségesének tekinti.

    A két ország „korlátlan stratégiai együttműködést” kötött néhány nappal a háború kitörése előtt, de Peking azóta aggodalmának adott hangot Oroszország számos ukrajnai lépése miatt.

    Oroszország közölte: négy hajója vesz részt a gyakorlatokon – köztük a Varjag cirkáló –, míg Kína hat hajóval lesz jelen, valamint mindkét fél repülőgépeit és helikoptereit is bevetik. Az orosz hajók hétfőn indultak el a vlagyivosztoki kikötőből – írja a Sky News.

  • A vasárnap a Belgorodi területet ért rakétatámadás miatt 14 ezer helyi lakos maradt áram nélkül – jelentette be az orosz régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov. Hozzátette: a szakemberek már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.

    Mint korábban megírtuk, a csapásban legalább egy ember meghalt és többen megsérültek.