Húsz évet is kaphat Donald Trump, ha elítélik

GettyImages-1413333509
2022.12.20. 17:10
Donald Trumpot az amerikai Capitolium elleni támadással kapcsolatos bűncselekményekkel kellene megvádolni a 2021. január 6-i támadást vizsgáló kongresszusi bizottság szerint.

A bizottság szerint a volt elnök a támogatói által elkövetett támadásra buzdított, és több szövetségi törvényt megsértve „segítséget és védelmet” nyújtott a rendbontóknak − írja a BBC

A január 6-i események egyike sem történt volna meg nélküle

− áll a testület zárójelentésének összefoglalójában.

A képviselők szerint bizonyítékok vannak arra, hogy négy vádpontban folytassák Trump ellen a büntetőeljárást:

  • hivatalos eljárás akadályozása;
  • az Egyesült Államok polgárainak megtévesztésére irányuló összeesküvés;
  • hamis nyilatkozat megtételére irányuló összeesküvés;
  • felkelésre való felbujtás, abban való segítségnyújtás vagy felkelés elősegítése.

A szavazás drámai lezárása volt a 18 hónapig tartó vizsgálatnak, amely Trump elnökségének kaotikus utolsó napjait vizsgálta, de az őt érintő következmények leginkább politikai, nem pedig jogi jellegűek lesznek.

Ha Trumpot elítélik a bizottság által vádolt bűncselekmények miatt, több százezer dolláros pénzbírságra és akár húsz év börtönbüntetésre is számíthat, valamint a jövőben nem indulhat politikai tisztségért. A bizottság szavazása azonban nagyrészt szimbolikus jelentőségű.

A kongresszusnak nincs lehetősége arra, hogy vádat emeljen Trump ellen a felsorolt szövetségi bűncselekmények egyikében sem. Ez a hatáskör kizárólag az amerikai igazságügyi minisztérium kezében van, amely Joe Biden elnök kormányának része.

Szavazatával a kongresszusi bizottság tagjai gyakorlatilag az igazságügyi minisztériumnak javasolták a cselekvést. Az ügyet − az eszközöket, az indítékot és a lehetőséget − úgy prezentálták, ahogy ők látják. Ami talán a legfontosabb, hogy a közel kétévnyi kihallgatás, idézés, dokumentumvizsgálat és jogi csatározás alatt összegyűjtött bizonyítékok tárházát is a minisztérium rendelkezésére bocsátották.

Az azonban, hogy az igazságügyi minisztérium mit kezd mindezzel, teljesen kívül esik a bizottság hatáskörén.

Trump jogi problémái

Bár a bizottság január 6-i ajánlásainak jogi súlya aligha lesz, számos jel utal arra, hogy az igazságügyi minisztérium már javában vizsgálja a volt elnök esetleges bűncselekményeit.

A szövetségi ügyészek által összehívott esküdtszék már idézést adott ki Trump tucatnyi kormányzati és kampánytisztviselőjének, és számos olyan Trump-kormányzati dokumentumot bekérettek, amelyeket a kongresszusi bizottság is átnézett.

Múlt hónapban Merrick Garland amerikai főügyész kinevezte Jack Smith különleges ügyészt, aki a volt elnökkel kapcsolatos vizsgálat minden aspektusával foglalkozik. Trump 2024-es elnökjelöltségének bejelentésére, valamint arra a lehetőségre hivatkozott, hogy Trump az általános választásokon megmérkőzhet Joe Bidennel, ami indokolta a vizsgálatnak az igazságügyi minisztérium mindennapi tevékenységétől való elkülönítését.

Azóta Smith úr hivatala hét államban adott ki saját idézést olyan tisztviselőknek, akiket Trump vagy tanácsadói kerestek meg a 2020-as elnökválasztási eredmények vitatására tett kísérleteik során. A független tanácsi vizsgálat a jelek szerint nem sok időt veszteget arra, hogy ott folytassa, ahol az igazságügyi minisztérium hivatásos jogászai abbahagyták.

A Capitolium elleni támadás

nem az egyetlen jogi eljárás, amivel Trumpnak szembe kell néznie.

Smith azt is vizsgálja, hogy a volt elnök hogyan kezelte a titkos anyagokat mar-a-lagói birtokán, miután távozott hivatalából. Egy georgiai kerületi ügyész továbbra is azt vizsgálja, hogy Trump kapcsolattartása állami tisztviselőkkel sértette-e a georgiai választási törvényt. És van még egy sor polgári ügy is.

Politikai következmények

Trump már régóta próbálja úgy beállítani az ellene folyó büntetőjogi és polgári jogi vizsgálatok és perek összességét, mint egy pártos boszorkányüldözés részét, amelynek végső célja, hogy meghiúsítsa visszatérését a politikai hatalomba.

A kongresszusi bizottság büntetőjogi vádemelésének jellege − amelyet hét demokrata és két erősen Trump-ellenes republikánus szavazott meg − kevéssé fogja ellensúlyozni ezeket az állításokat, sőt Trump további bizonyítékként hivatkozhat a vádak pártpolitikai jellegére, ha és amennyiben azok tényleges büntetőjogi vádakká válnak.

A vádemelések azonban negatív hírverést fognak generálni Trump számára, mivel az újságok és a televízió szalagcímei felidézik az ajánlott vádak jellegét, és emlékeztetik az amerikaiakat a január 6-i erőszakra és Trump hónapok óta tartó erőfeszítéseire, hogy megtámadja választási vereségét.

Már most vannak arra utaló jelek, hogy Trumpnak egyre keményebb politikai ellenszéllel kell szembenéznie, amikor megpróbál felkészülni egy újabb elnökjelöltségre 2024-ben. A legújabb felmérések azt mutatják, hogy továbbra is

népszerűtlen az amerikai közvélemény széles rétegei körében, és hogy támogatottsága még a republikánus szavazók körében is csökken.

A hipotetikus fej fej melletti választási párharcok szerint a republikánus elnökjelöltségért folyó versenyben vesztésre áll a floridai kormányzóval, Ron DeSantisszal szemben, és lemarad Joe Biden mögött egy általános választási versenyben.

Amióta bejelentette elnökjelöltségét, mindössze egy héttel azután, hogy a Republikánus Párt és Trump által kiválasztott jelöltek alulteljesítettek a 2022. novemberi félidős kongresszusi választásokon, a volt elnök kevés látható lépést tett kampányának előmozdítása érdekében. Miközben pletykák szólnak kompromittáló felvételekről és új politikai bejelentésekről, a legnagyobb hír az volt, hogy a volt elnök Trump-tematikájú, fejenként 99 dollárért árusított digitális akcióhős-gyűjtőkártyákat reklámozott.

Ahogy a naptár 2023-ra fordul, és a republikánus elnökjelöltségért folyó verseny fókuszba kerül, Trumpnak komoly politikai erőpróbákra lehet szüksége ahhoz, hogy visszanyerje a politikai talajt a lába alatt.

(Borítókép: Donald Trump 2022. augusztus 6-án. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)