új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna elnökének volt tanácsadója, Oleg Szoskin közgazdász a YouTube-csatornáján elmondta, hogy a lakosok tömegesen kezdték elhagyni Kijevet – írja az MK.

    Kijev fokozatosan szellemvárossá válik, köszönhetően Klicskónak, Zelenszkijnek, Jermaknak és Smihalnak

    – vélekedett Szoskin, aki újabban gyakran bírálja az ukrán vezetést.

    Videójában arra is felszólította az ukránokat, hogy ne maradjanak az áram, víz és fűtés nélkül maradt nagyvárosokban.

    Emellett kiemelte, hogy a háború elhúzódása miatt a feldolgozóipar folyamatosan gyengül, emiatt a gazdaság is hanyatlik, a bankok pedig kapaszkodnak, ennek köszönhető a leértékelődés és az infláció.

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a Nyugat nem próbált közvetítővé válni Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

    Sajnos a Nyugat csak provokatív elemeket aktivált ebben a háborúban, és nem lépett fel közvetítőként. Ami a közvetítést illeti, mi, Törökország vállaltuk ezt a szerepet 2022-ben, és mi működtettük a fekete-tengeri gabonafolyosót

    – idézi Erdogan szavait az Ukrajinszka Pravda.

  • A FÁK-tagállamok között nézetkülönbségek vannak, mivel a fenyegetések és kihívások egyre nagyobbak, a problémák megoldására való hajlandóság azonban továbbra is megmarad. Vlagyimir Putyin ezt a FÁK vezetőinek Szentpéterváron kezdődött informális csúcstalálkozóján mondta el hétfőn.

    Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy a FÁK-tagokat fenyegető veszélyek évről évre csak növekednek. A nemzetközösségi államok között is van elég nézeteltérés 

    – írja az orosz MK .

    Az orosz elnök hozzátette, hogy még akkor is, ha akut problémák merülnek fel, a nemzetközösség tagjai igyekeznek azokat közösen megoldani, segítik egymást, és közvetítőként lépnek fel a problémák megoldásában.

  • A Föderációs Tanács és az Orosz Számviteli Kamara székhelyén álló kaukázusi fenyőket Lengyelországban vásárolták – értesült a Polsat News.

    A lengyel lap információi szerint az Orosz Föderáció Elnöki Igazgatóságának Épületgazdálkodási Igazgatósága vásárolt hat kaukázusi fenyőfát, mintegy 281 ezer rubel (több mint másfél millió forint) értékben.

    A dolog érdekessége, hogy idén márciusban Oroszország felvette Lengyelországot a barátságtalan országok listájára. A lengyel lap emlékeztetett, hogy Oroszországban az ukrajnai háború kitörése után Lengyelországot többször is katonai megtorlással fenyegették a lengyel hatóságok „ruszofób tevékenysége” miatt.

  • A brit The Guardian birtokába jutott egy felvétel, amelyen egy pillanatra az ukrán drón lelövése és annak felrobbanása látszik a dél-oroszországi Szaratov város közelében, az Engels légi támaszponttól nem messze.

    Mint megírtuk, az orosz védelmi minisztérium szerint három katona életét vesztette a lezuhanó törmelékek miatt, amelyek a drón lelövése után szóródtak szét.

    Kijev egyelőre nem kommentálta az esetet.

    A Szaratov város közelében található légi bázis körülbelül 730 kilométerre délkeletre fekszik Moszkvától és több mint 600 kilométerre Ukrajnától. December első napjaiban már érte találat ezt a térséget, akkor olyan bombázók voltak a célpontok, amelyeket Moszkva az ukrán kritikus infrastruktúra megsemmisítésére vetett be.

  • Néhány, Ukrajnából hazatérő orosz katona felrobbantott egy gránátot egy voronyezsi kávézó parkolójában – közölte az ASTRA nevű független médium. A lap szerint a két orosz katona éppen visszatért Ukrajnából, és december 24-én este elmentek egy kávézóba, ahol alkoholt fogyasztottak. 

    A kávézóban a két orosz katona konfliktusba keveredett a többi vendéggel, mire az egyikőjük elővett egy F–1-es gránátot, és bedobta a kávézó parkolójába. A robbanás következtében egy helyi lakos sérült meg, akit kórházba kellett szállítani. 

  • Ukrajna felszólította vasárnap az ENSZ tagállamait, hogy fosszák meg Oroszországot vétójogától a szervezet Biztonsági Tanácsában, és zárják ki a világszervezetből – tudatta hétfőn a kijevi külügyminisztérium.

    A külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy Oroszország ENSZ-tagságának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsában való tagságának kérdése nem rendeződött megfelelően, a nemzetközi joggal összhangban – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Oroszország tévesen úgy véli, hogy a kérdés tisztázott, arra hivatkozva, hogy 1991. december 24. óta, és a nyilvánosságban 1991. december 31. óta az ENSZ Biztonsági Tanácsában megjelent egy tábla a nevével. Valójában az ENSZ Alapokmánya szerint erre nem volt és nincs is törvényes ok – áll a közleményben.

    A külügyminisztérium különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy az ENSZ Alapokmányában nem szerepel az Orosz Föderáció név, az ország nem ment keresztül a dokumentumban előírt tagsághoz szükséges eljárásokon és lépéseken – mint például a Cseh Köztársaság és Szlovákia, miután Csehszlovákia megszűnt létezni.

    Az Orosz Föderáció tehát soha nem ment keresztül egy törvényes tagsági eljáráson, törvénytelenül foglalja el a Szovjetunió helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Jogi és politikai szempontból csak egy következtetés vonható le: Oroszország bitorolja a Szovjetunió helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában

    – közölte a külügyminisztérium.

  • Új, első elnökhelyettesi tisztséget hozott létre Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságban, amelyre Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét nevezte ki.

    Az erről szóló rendeletet, amely aláírásának napján lépett hatályba, hétfőn tették közzé a jogi portálon. Putyin Alekszandr Kurenkovot, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetőjét is kooptáltatta a hadiipari bizottság tagjai közé – értesült az MTI.

  • Az ukrán védelmi minisztérium egy Die Hard-témájú videót tett közzé, amelyben új HIMARS rakétarendszerükkel büszkélkednek – vette észre a Daily Mail.

    A videó párhuzamot von a harcoló felek és az 1988-as akciófilm között. Mint ismert, a Die Hard első részében John McClane (Bruce Willis) New York-i rendőrnyomozó Los Angelesbe megy karácsonykor, hogy találkozzon feleségével, aki a Nakatomi Torony irodaházában dolgozik. A fordulatot az jelenti, hogy a Hans Gruber (Alan Rickman) vezette német terroristacsoport mindenkit túszul ejt az épületben.

    Annak ellenére hogy túlerőben vannak a terroristák John McClane-nel szemben, az esélytelenebbnek tűnő rendőrnek sikerül egyesével kiiktatnia a rosszfiúkat és megmenteni a csapdába esett dolgozókat.

    Az ukrán védelmi minisztérium által közzétett videó a film egyik leghíresebb jelenetének módosított változatát mutatja be, amelyen egy halott terrorista látható, akinek a pulcsijára a Most már van gépfegyverem, ho-ho-ho helyett a Most már van HIMARS-om, ho-ho-ho van írva.

  • Az orosz belbiztonság, vagyis az FSZB közleményben tudatta, hogy Brjanszk térségében egy szabotázsfeladatokkal megbízott ukrán egységet likvidáltak. Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi szerint rövid tűzharc bontakozott ki, amikor a szabotőrök megpróbáltak Ukrajna felől beszivárogni orosz területre. A négy diverzáns külföldi fegyverekkel volt felszerelve, és mindegyiküknél volt egy robbantáshoz használt felszerelés is.

  • A Wagner-zsoldoscsoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin több statisztának is fizethetett azért, hogy részt vegyen egy Ukrajnában elesett harcosuk, Dmitrij Mensikov Szentpétervárott tartott temetésén – írja az Insider oknyomozó portál.

    A hírt a Mozhem Obyasnit nevű Telegram-csatorna tette közzé, olyan helyi lakosok beszámolóira hivatkozva, akik részt vettek a ceremónián. A beszámoló szerint a statiszták fejenként 22–37 dollárt kaphattak a részvételért. 

    A helyi források szerint mindössze ötvenen vállalták, hogy ilyen formában részt vesznek a temetésen, bár a szervezők négyszáz fős tömegre számítottak. 

  • Alekszej Navalnij egy tweetsorozatban tette közzé az orvosi kartonját, amelyet állítása szerint egy hónappal a kérése után adtak ki neki. Posztjaiban a The Guardian beszámolója szerint kitért arra, hogy

    ha egy embert bezárnak egy magánzárkába, ahol napi 16 órát állhat vagy ülhet egy vaszsámolyon, egy hónap után még egy egészséges embernek is kétségtelenül fájni fog a háta. Az elmúlt három hónapot így töltöttem. Természetesen nagyon fáj a hátam.

    Navalnij kifejti: másfél hónapig kérte, hogy találkozhasson egy orvossal, és amikor végre eljött hozzá, mindössze öt percig vizsgálta, továbbá nem volt hajlandó elmondani a diagnózisát, sem azt, hogy mit ír fel neki.

    Injekciókat fog kapni, ám amikor megkérdezte, hogy mit tartalmaznak, azt mondták: „Azt adjuk be, amit az orvos felírt. Például B-vitamint.” Szerinte a vitaminok nagyszerűek, de az injekciók nem segítenek, és általában véve kicsit kényelmetlenül érzi magát, amikor ismeretlen gyógyszert adnak be neki. Ebben sajnos volt már némi gyakorlata.

  • Tizenöt éve börtönbüntetésre ítélheti egy ukrajnai bíróság azt az orosz ügynököt, aki az orosz csapatoknak segédkezett a felderítésben a Szumi területen – jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). 

    Az elítélt orosz ügynök egy társával együtt információkat gyűjtött a térségben állomásozó ukrán erők bevetési helyéről, a csapatok létszámáról és a fegyverzetükről. A tervek szerint ezeket az adatokat felhasználta volna egy orosz szabotázsakció előkészítéséhez – írja a The New Voice of Ukraine

    Az elítélt helyi lakos, akit az orosz titkosszolgálat, az FSZB szervezett be még a háború kezdetekor. A férfit még augusztusban tartóztatta le az SZBU egy kémelhárítási akció során. 

  • Az Orosz Föderáció 2023 szeptemberében választásokat kíván tartani Ukrajna elcsatolt területein még abban az esetben is, ha fennmarad a hadiállapot – írja a Vedomosztyi című orosz napilap. 

    A napilap az ügyet közelebbről ismerő forrásokra hivatkozva ír erről, akik szerint az Orosz Föderáció nem valószínű, hogy módosítani akar a választási dátumon. Az orosz Elnöki Adminisztrációhoz közel álló forrás szerint a választások megtartásának egyik lehetséges módja az lenne, ha lerövidítenék a választások idejét. 

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország az új évben hivatalosan is tagja lesz a védelmi szövetségnek, de hogy pontosan mikor, azt nem tudta megmondani. A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban kijelentette:

    bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul.

    Stoltenberg egyértelművé tette: nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást, amely eddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

    Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F–35-ös vadászrepülőgép-programból, miután a török kormány S–400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.

    Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében, és június végén már megoldódni látszott a „terrorszervezetek” állítólagos támogatásával kapcsolatos vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország részéről nem teljesültek az akkori megállapodások. Ankara terroristák kiadatását követeli. A török külügyminiszter legutóbb a svéd kollégájával tartott sajtóértekezleten azt mondta,

    még csak félúton sem tartannak a megállapodások.

    Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.

  • Ukrajna állami áramhálózat-üzemeltetője, az Ukrenergo azt közölte, hogy a túlfogyasztás miatt az ország több régiójában, köztük a fővárosban, Kijevben is vészleállításokra kell számítani. 

    Az Ukrenergo a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában azt írta:

    Jelenleg a fogyasztási határértékek túllépése miatt vészleállításokat vezettek be Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Harkiv, Lviv és Kijev régiókban, valamint Kijev városában.

    Az áramtermelő létesítményekben javítási munkálatok folynak, és kilenc orosz támadás miatt több áramhálózat is megsérült. A károk nagyságrendje és összetettsége miatt a berendezések és számos kulcsfontosságú létesítmény működésének helyreállítása jelentős időt igényel. Az üzemeltetők mindent megtesznek, hogy javítsák az ország áramellátásának helyzetét – a The Guardian beszámolója szerint.

  • A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség, amely szerint még a héten egyeztet a két vezető. A részletekről megfelelő időben tájékoztatják majd a közvéleményt – tette hozzá Peszkov.

    Korábban a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap jelezte, hogy Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin még az év vége előtt átbeszélik 2022 legfontosabb történéseit. A lapnak ugyancsak nyilatkozott Peszkov, aki arról beszélt, hogy a két vezető között folyamatos a kommunikáció. Felemlítette azt is, hogy éppen előző héten járt Pekingben Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, akit személyesen fogadott Hszi elnök.

  • Az ukrán fegyveres erők közzétették az orosz veszteségekről szóló legfrissebb adatokat, amelyek szerint csak az elmúlt napon 550 orosz katona vesztette életét. Szerintük a legnagyobb veszteségek Kupjanszk, Avdijivka és Bahmut térségében voltak. 

    Az ukrán közleményben az áll, hogy „az ellenség összes harci veszteségei között szerepel még 3016 harckocsi (+5 az elmúlt naphoz képest), 6017 páncélozott harcjármű (+7), 996 tüzérségi rendszer (+5), 418 többszörös rakétaindító rendszer, 212 légvédelmi rendszer, 283 harci repülőgép, 267 helikopter, 4647 gépjármű (+12), 16 hadihajó/vágó, 1707, pilóta nélküli légi jármű (+1), 178 különleges felszerelési egység. Továbbá összesen 653 ellenséges cirkálórakétát lőttek le.”

    Tehát az alábbi táblázatban kék számmal van jelölve az elmúlt 24 óra, míg feketével a háború során eddigi összes veszteség – továbbá arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy ez az ukrán álláspont, amely az eddigi tapasztalatok szerint felfelé torz