Romániában durván csökkent a magyarok száma

Az 1 002 200-as szám annak tükrében jelentős, hogy a 2011-es népszámláláson még 1 227 623-an vallották magyarnak magukat, ami 6,5 százalékos arányt jelentett. 

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége szerint drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése a romániai népszámlálás első adatai szerint. A fogyás mértéke jól mutatja „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ szerint a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna. Hozzátették: 

Magyarok, romák, ukránok

Az ország összes, lakhellyel rendelkező polgárainak száma 19 053 800, ebből 9 808 300 (51,5 százalék) nő, illetve 9 941 200 (52,2 százalék) városi. Az előző népszámláláshoz képest az ország lakosainak száma 1 067 800 fővel csökkent. 

A 19 053 800 emberből 16 568 900 személy nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról. Közülük 89,3 százalék, 14,8 millió ember vallotta magát román nemzetiségűnek. 

A magyar után a legnépesebb a roma kisebbség, amely 569 500 főt számlál, és a lakosság 3,4 százalékát teszi ki. Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900 fő) és a török (20 900 fő).

91,6 százalék a román nyelvet használja első nyelvként a családban. A roma nyelvet 1,2 százalék beszéli, az ukránt 0,2 százalék.

Románia ortodox

Felekezeti hovatartozását a teljes lakosság 16,397 millió lakosa jelölte meg: 85,3 százalék ortodoxnak, 4,5 százalék római katolikusnak, három százalék reformátusnak, 2,5 százalék pünkösdistának vallotta magát. Sorrendben következnek a görögkatolikus, a baptista, a hetednapi adventista és a muszlim vallásúak. A teljes népesség 0,9 százaléka vallotta magát vallástalannak vagy ateistának.

A teljes lakosság 43,5 százaléka rendelkezik átlagos iskolai végzettséggel (középiskola utáni, középiskolai, szakiskolai vagy mesterképzés), 40,5 százaléka alacsony (általános iskolai, középiskolai vagy iskolázatlan), 16 százaléka pedig magas iskolai végzettséggel. A cenzuson 143 600 ember vallotta be, hogy analfabéta (szemben a 2011-es 245 400-zal).

(Borítókép: Egy férfi kitölti a népszámlálás online kérdőívét az otthonában 2022. október 1-jén. Fotó: Balázs Attila / MTI)