A Szent Péter Bazilika előtt véget ért XVI. Benedek pápa temetésének nyilvános része

1. A pápa a legfőbb törvényhozói hatalom az egyházban: a pápa (és az egyetemes zsinat) minden állami jóváhagyástól, tetszvényjogtól (placetum) függetlenül az egész egyház, vagy annak részei számára törvényt hozhat, azt értelmezheti, megváltoztathatja, alóla felmentést adhat. A zsinatok és pápák által hozott fegyelmi törvények az úgynevezett kánonok. Ezeket külön kánongyűjteményekbe gyűjtötték össze.
2. A pápáé az egyházban a legfőbb tanítói hatalom. A hit- és erkölcsi ügyekben a pápa elveti a tévtanokat, tehát őrzi a tan tisztaságát; vezeti a hitterjesztést (missziókat), az egyetemes zsinatot (az első nyolcat a császárral együtt összehívja, tárgyalásait személyesen vagy megbízottai révén vezeti, döntéseit, határozatait megerősíti, a zsinatot feloszlatja vagy elnapolja. A tanítás tárgya az isteni kinyilatkoztatás, amelynek letéteményese az egész egyház. Ünnepélyes tanításnak azt a ritka alkalmat nevezik, amikor az egyház valamilyen dogmát (hitigazságot) kinyilvánít.
3. A pápa birtokolja a legfőbb bírói hatalmat az egyházban. Minden peres ügy már első fokon a pápa elé vihető. Egyedül ő illetékes a bíborosok, pápai követek és bűnügyekben a püspökök fölött. Harmadfokú bíráskodást gyakorol a hozzá fellebbezett egyházi ügyekben. Tilos a pápa ítéletével szemben világi hatósághoz fordulni.
4. A pápáé a legfőbb kormányzati hatalom az egyházban. Ő alapítja, változtatja meg és szünteti meg a püspökségeket; kinevezi, áthelyezi és leteszi a püspököket; betölti a hivatalokat; legfőbb fokon kezeli az egyházi javakat; a boldoggá és szentté avatás jogát gyakorolja.
5. A pápának az egyetemes egyházfőséget jelentő hatalma még a következő regionális hatóságokkal jár együtt: a mindenkori pápa Róma városának püspöke, a római egyházmegye érseke, Itália prímása, a Nyugat patriarchája. A pápa a római egyházmegyét a Vicarius Orbis címet viselő bíboros által kormányozza.   

(Forrás: Gergely Jenő: A pápaság története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, pp. 7–8.)

XVI. Benedek halála, aki 2013-ban 600 év óta az első pápa volt, aki lemondott élethosszig szóló hivataláról, könnyebbé tenne egy hasonló döntést Ferenc és az egyház számára, amelynek már így is elég problémát okozott, hogy egyszerre két „pápája” volt. Ezt a helyzetet tovább bonyolította volna, ha ez a szám háromra nő − két nyugalmazottra és egy hivatalban lévőre − írta a Reuters hírügynökség. 

Ez a helyzet arra is késztetheti a jelenlegi pápát, hogy

Az egyházi törvények szerint a pápa lemondhat, de a döntésnek külső nyomás nélkül kell megszületnie. Ez a szabály azokra az évszázadokra nyúlik vissza, amikor az európai uralkodók befolyásolni akarták a pápaságot.  

Manapság, hogy a megnövekedett emberi élettartam a pápák lemondását többé már nem teszi elképzelhetetlenné, az egyház vezetői egyre gyakrabban szorgalmazzák, hogy a volt pápák státuszát hivatalosan is szabályozzák − azért is, mert zavart okoz, hogy egyszerre két ember is van a Vatikánban, aki fehér reverendát visel. 

George Pell konzervatív ausztrál bíboros, aki közel állt Benedekhez, azt nyilatkozta: a visszavonult pápának amellett, hogy megkapja az emeritus címet, vissza kéne kapnia bíborosi címét is. Emellett azonban nem járhatna tovább fehér ruhában, ahogy azt Benedek tette, ugyanis a katolikusok számára fontos, hogy nyilvánvaló legyen, „egyszerre csak egy pápa van”.

A Bolognai Egyetem kánonjogászai, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, szintén kiemelték, hogy az egyház nem kockáztathatja meg, hogy akár a látszat szintjén is két vezetője legyen. Szerintük a visszavonult pápának nem kellene visszaadni bíborosi címét, hanem a „Róma emeritus püspöke” megszólítás járna neki. Ferenc pápa a hírügynökségnek elmondta, hogy ő pontosan azt akarja, hogy visszavonulása esetén így szólítsák. 

Ebben az esetben talán nincs is szükség új jogszabályra, hiszen akkor a nyugalmazott püspökökre vonatkozó, meglévő szabályok vonatkoznának rá is.

A meglévő szabályok szerint a nyugalmazott püspököknek „kerülniük kell minden olyan magatartást és kapcsolatot, amely akár csak utalhatna az egyházmegyés püspökkel párhuzamos hatalomra, ami káros következményekkel járna az egyházmegyei közösség lelkipásztori életére és egységére nézve”.

Amikor már visszavonult, Benedek írt, interjúkat adott, és − akarva vagy akaratlanul − „villámhárítóként” szolgált Ferenc pápa ellenfelei számára, akik doktrinális okokból nem értettek egyet vele, vagy nem szívesen mondtak le azokról a klérusban szerzett kiváltságokról, amelyeket az új pápa le akart építeni.

Erre a kérdésre is válaszolt az óév utolsó napján meghalt XVI. Benedek a 2016-ban Peter Seewald német újságíróval folytatott hosszú beszélgetéssorozatban, amely „Utolsó beszélgetések” címmel jelent meg. 

XVI. Benedek pápa 2009. május 15-én

Fotó: Yannis Behrakis / POOL / AFP

Azt hiszem, fel kell készülnünk – válaszolta. – Nem arra gondolok, hogy konkrét cselekedeteket kell végrehajtani, hanem azt, hogy belül azzal a tudattal kell élni, hogy sikerrel kell letennünk az utolsó vizsgát Isten előtt. Hogy elhagyjuk a világot, Isten előtt találjuk magunkat, a szentek, a barátok és nem barátok előtt. Hogy el kell fogadnunk ennek az életnek a végességét, el kell fogadnunk, hogy közeledünk ahhoz a pillanathoz, amikor Isten színe elé állunk.

Egész egyszerűen meditáción keresztül, elmélkedéssel készülök. Újra és újra arra gondolva, hogy nincs messze a vég.  Úgyhogy megpróbálok felkészülni rá, és mindenekelőtt jelen lenni, készen állni. Nem az a lényeg, hogy elképzeljem magamnak, hanem hogy abban a tudatban éljek, hogy az egész élet közeledés egy találkozáshoz.

2022. február 8-án XVI. Benedek emeritus pápa levelet írt a München-Freisingi érsekségben történt visszaélésekről szóló jelentésről. Ebben egyebek mellett így fogalmaz: 

nemsokára életem végső bírája előtt találom magam. Bár hosszú életemre visszatekintve, nagy okom lehet a félelemre és a remegésre, mégis jó kedvem van, mert szilárdan bízom abban, hogy az Úr nemcsak az igazságos bíró, hanem a barát és a testvér is, aki már maga is megszenvedte a hiányosságaim, és így az én szószólóm is, az én »Paraklétám«. Az ítélet órájának fényében a keresztényi lét kegyelme még világosabbá válik számomra. Ismereteket, sőt barátságot ad életem bírájával, és így magabiztosan léphetek át a halál sötét ajtaján. Ezzel kapcsolatban állandóan eszembe jut, amit János mond nekünk az Apokalipszis elején: látja az Emberfiát teljes nagyszerűségében, és lábai elé borul, mintha halott volna. Ő azonban ráteszi jobb kezét, így szól hozzá: »Ne félj! Én vagyok…«

Az én lelki testamentumom címmel hagyott hátra teológiai végrendeletet XVI. Benedek emeritus pápa, amit a Vatikán német és olasz nyelven tett közzé a halála napján. Joseph Ratzinger valamivel több mint egy évvel azután írta le gondolatait, hogy 2005 áprilisában pápává választották.

Az első szám első személyben írt rendelkezés egyrészt személyes, másrészt teológiai örökségnek számít a korszak egyik legnagyobb egyháztudósától. A dokumentumban XVI. Benedek mindenekelőtt köszönetet mond Istennek, aki az életet ajándékozta neki, és számos „zűrzavaros” pillanatban irányt mutatott számára, „mindig talpra állítva, amikor elkezdtem lecsúszni”. 

Köszönetet mondott szüleinek, akik nehéz időkben életet adtak neki nagy áldozatokkal és szeretetükkel. Szól édesapja világos hitéről, amely mindig erős maradt az ő fiatalkori tudományos nézeteivel szemben, édesanyja áhítatosságáról és jóságáról, valamint kiemeli testvéreit, köztük fivérét, a szintén a papi szolgálatot választó Georgot, aki utat mutatott számára.

Köszönetet mondott munkatársainak, tanárainak és diákjainak. Külön kiemelte hazáját, a bajor Alpok térségét, amelynek szépsége – megfogalmazása szerint – a Teremtőt tükrözi. Köszönetet mondott hazája népének, mivel bennük újból és újból megtapasztalta a hit szépségét.

Bocsánatot kért mindazoktól, akikkel bármilyen módon méltánytalanul bánt.

És azt, amit honfitársaimnak mondtam, most mindazoknak mondom, akik az egyházban az én szolgálatomra lettek bízva: maradjatok meg szilárdan hitetekben! Ne hagyjátok megzavarni magatokat!

– írta XVI. Benedek.

A dokumentumban írt arról is, hogy hatvan éve foglalkozik teológiával és bibliai tudományokkal, és az egymást követő generációk múlásával „láttam, miként omlottak össze összeomolhatatlannak tűnő tézisek, amelyekről kiderült, hogy egyszerű hipotézisek”. A néhai pápa meg is nevezte a teológia generációk – liberális, egzisztencialista, marxista – képviselőit.

Úgy vélte, a számos feltételezésből semmi más nem kerül felszínre, mint a hit értelme, vagyis hogy „Jézus Krisztus valóban az út, az igazság és az élet, és az egyház minden elégtelenségével, valóban az ő teste”. 

A testamentum végén XVI. Benedek arra kérte az Urat, minden bűnével és hiányosságával együtt, fogadja be őt az örökkévalóságba.

Ferenc pápa most 86 éves, egy évvel idősebb, mint XVI. Benedek volt, amikor nyugdíjba vonult. Annak ellenére, hogy botra és kerekesszékre szorul, nem mutatja fáradtság jeleit. Ebben a hónapban Afrikába, augusztusban pedig Portugáliába tervez utazásokat.

Ferenc pápa 2022. december 24-én

Fotó: Franco Origlia / Getty Images Hungary

Korábban már világossá tette, hogy nem habozna lemondani, ha mentális vagy fizikai egészsége akadályozná abban, hogy vezesse az 1,3 milliárd taggal rendelkező egyházat.

A Reutersnek adott július 2-i interjújában elutasította a lemondásáról szóló híreszteléseket. „Soha nem jutott eszembe” − mondta, és cáfolta a diplomaták körében terjedő pletykákat, miszerint rákos lenne.

Ferenc pápa a Reutersnek elmondta, hogy visszavonulása esetén nem maradna a Vatikánban, és nem térne vissza szülőföldjére, Argentínába sem, hanem szerényen élne az olasz fővárosban, egy nyugdíjas papok számára fenntartott otthonban, „mert ez az én egyházmegyém”. Azt mondta, azt szeretné, ha ez egy nagy templom közelében lenne, hogy utolsó napjait gyóntatással tölthesse.

XVI. Benedeket a vatikáni kriptában temetik el, ugyanazon a helyen, ahol II. János Pál pápát is eltemették boldoggá avatása előtt − írta meg a Catholic News Agency.

Szent II. János Pál nyughelye 2005. április 8-i temetésétől 2011. április 29-ig a kriptában volt, amikor néhány nappal boldoggá avatási szertartása előtt koporsóját a Szent Péter-bazilika felső részébe vitték.

XVI. Benedek pápa II. János Pál pápa sírjánál 2005. május 2-án

Fotó: Osservatore Romano / Vatican Pool / Getty Images

Korábban Szent XXIII. János is ugyanott volt eltemetve, amely kevesebb mint száz méterre van Szent Péter apostol, a katolikus egyház első pápájának sírjától.

A terület a vatikáni kripta központi részének északi oldalán található. Felette Szűz Mária és a gyermek Jézus képe látható, angyaloktól körülvéve. 

Tőle közvetlenül jobbra, egy szarkofágban nyugszik az 1689. április 19-én elhunyt Krisztina svéd királynő.

Az óév utolsó napján, 95 évesen meghalt emeritus pápától az elmúlt három napban a római Szent Péter-székesegyházban vehettek búcsút a hívek. 

Szerda este, a gyászszertartás előtt ciprusfa koporsóba helyezték az emeritus pápa testét, amit a pápai székvivők, a szürke zsakettet viselő sediáriusok vittek ki a székesegyház elé nem sokkal délelőtt 9 óra előtt.

A téren összegyűlt több tízezres tömeg előtt Ferenc pápa a szertartás elején Ézsaiás könyvéből olvasott fel, majd elmondta homíliáját, amelyben az elhunyt pápát isten kezébe ajánlotta.

Homíliában végig Jézus utolsó szavait használta: „Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet.”

Azt mondta, hogy a hívők ugyanezt szeretnék tenni Benedekért, mondván:

Az Úr utolsó szavaihoz és egész életének tanúságtételéhez ragaszkodva mi is, mint egyházi közösség, az ő nyomdokaiba akarunk lépni, és testvérünket az Atya kezébe ajánljuk. Azok az irgalmas kezek találják meg lámpását meggyújtva az evangélium olajával, amelyet egész életében terjesztett és tanúsított.

A pápa elmondta, hogy a tömeg azért jött el, hogy Benedek életét Istenre bízza, és hogy kifejezze halhatatlan szeretetét.

A mise első része után az eucharisztiát Giovanni Battista Re bíboros celebrálta az oltárnál. Egy ideje ez már így történik a pápa által vezetett miséken, ugyanis Ferenc pápának térdproblémái vannak, és a celebránsnak a szentáldozáskor le kell térdelnie. 

Fotó: Alberto Pizzoli / AFP

Ezt követően 5 nyelven hangoztak el az úgynevezett általános könyörgések: német, olasz, francia, portugál és arab nyelven – ezt még XVI. Benedek vezette be a vatikáni munkanyelvek közé –, maga a pápai liturgia annak hivatalos nyelvén, latinul zajlott.

A gyászmise után ezekben a percekben viszik be Benedek koporsóját a Szent Péter-bazilika altemplomába, ezt követően a nevével, hivatali idejével ellátott cink- (régebben nehezebb ólom-) koporsóba helyezik a ciprusfa koporsót, majd ezután teszik be a harmadik, tölgyfa koporsóba, amelyet átkötnek selyemszalaggal, és a bazilika káptalanjának jegyzője lepecsételi. Végül végső nyughelyére helyezik, amelyet márványtömbbel fednek le. 

A pápák temetésének van egy évszázados szertartásrendje, ami jelenlegi formájában még II. János Pál pápa idején lett elfogadva. XVI. Benedek ugyan lemondott 2013-ban pápai tisztségéről, de a pápákra érvényes szertartásrendet alkalmazzák az ő esetében is. Igaz, a hozzá legközelebb álló vatikáni illetékesek szerint szerény temetést szeretett volna. A mostani rendezési elv, hogy a pápai temetések hagyománya és az egyszerűség között megtalálják az egyensúlyt. 

Erre a kérdésre XVI. Benedek emeritus pápa 2016-ban megjelent, az „Utolsó beszélgetések” c. kötetében találjuk meg a választ. Az írás egy német újságíróval, Peter Seewalddal folytatott beszélgetéseit tartalmazza. 

Bizonyos mértékig igen. Először is itt van az attól való félelem, hogy terhet jelentek másoknak a hosszú ideig tartó betegeskedés miatt. Számomra ez nagyon szomorú lenne. Apám mindig is félt ettől, de megmenekült tőle. Aztán, noha már teljes bizalommal hiszem, hogy Isten nem vet el engem, mégis, minél közelebb kerül hozzá az ember, annál erősebben érzi mindazt, amit nem jól tett. Innen ered a bennünket nyomasztó hibák súlya, még akkor is, ha persze mindig jelen van az alapvető bizalom.

Amikor Peter Seewald azt kérdezte tőle, mit mond majd az Úrnak, amikor előtte áll majd, az emeritus pápa ezt válaszolta:

Megkérem, hogy legyen velem irgalmas, tekintettel a nyomorúságomra!

XVI. Benedek nyugalmazott pápa ravatala a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2023. január 3-án

Fotó: Gregorio Borgia / AP / MTI

Benedek pápa Jézusra bízta magát, Ferenc pápa pedig kérte, hogy imádsággal kísérje az emeritus pápát utolsó útjára. Érszegi Márk Aurél teológus, az Index által felkért szakértő úgy fogalmazott, hogy mintha megihlette volna az egykori pápa a hivatalban lévőt: ő is összekapcsolta a hitet és a reményt, miszerint a földi élet vége nem végállomás, hanem valami újnak, valami jobbnak a kezdete.  

„Benedek német precizitásával próbált meg választ adni tudományosan a kérdésekre a hit és erkölcs vonatkozásában” – tette hozzá.

Míg Benedek a konzervatívabb egyháztagok körében támogatást kapott határozott nézetei miatt, bírálatokkal is szembesült, amiért nem foglalkozott a papság egyes tagjaival szembeni visszaélések vádjával

– mondta a BBC vallási szerkesztője, Aleem Maqboolt a néhai pápa megítéléséről. 

Fotó: Filippo Monteforte / AFP

A pápa homíliája után a gyászmise az eucharisztiával folytatódik − a szertartás azon részével, amikor a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé változik át. 

Az Eucharisztikus ima ezzel zárult:

Emlékezz meg Benedek pápáról, akit e világból magadhoz hívtál. Add, hogy aki a te Fiaddal egyesült az ő halálához hasonló halálban, vele egy legyen a feltámadásban is, amikor testben feltámasztja a holtakat, és a mi alázatos testünket az ő dicsőséges testének mintájára átalakítja. Elhunyt testvéreinknek is, és mindazoknak, akik e világból való távozásukkor tetszettek neked, adj bebocsátást országodba. Ott reméljük, hogy örökké élvezhetjük dicsőséged teljességét, amikor letörlöd szemünkről minden könnyedet. Mert látva téged, Istenünk, olyannak, amilyen vagy, hozzád hasonlóak leszünk minden időkön át, és vég nélkül dicsérni fogunk téged Krisztus Urunk által, aki által minden jót adsz a világnak.

Mi is, szilárdan kötődve az Úr utolsó szavaihoz és a tanúságtételhez, amely az ő életét jellemezte, egyházi közösségként az ő nyomdokaiba akarunk lépni, és testvérünket az Atya kezére bízzuk: az irgalmasság e kezei találják meg lámpását meggyújtva az evangélium olajával, amelyet életében ontott és tanúsított

− mondta latinul homíliájában Ferenc pápa.

Majd azt mondta: "Benedek, legyen teljes az örömöd, amint hallod az Úr hangját, most és mindörökké."

A pápák temetésének van egy évszázados szertartásrendje, ami jelenlegi formájában még II. János Pál pápa idején lett elfogadva. XVI. Benedek ugyan lemondott 2013-ban pápai tisztségéről, de a pápákra érvényes szertartásrendet alkalmazzák az ő esetében is. „Igaz, a hozzá legközelebb álló vatikáni illetékesek szerint szerény temetést szeretett volna. A mostani rendezési elv, hogy a pápai temetések hagyománya és az egyszerűség között megtalálják az egyensúlyt. A pápai temetési szertartáskönyv több mozzanatot ölel fel, a pápa halálának megállapítását, az első, majd a második felravatalozást, a liturgiát aminek a pápai mise az alapja, majd a sírba helyezést, az eltemetést a Szent Péter-bazilikában” – fejtette ki lapunknak  Vatikán-szakérőnk, Érszegi Márk Aurél teológus. 

Fotó: Vincenzo Pinto / AFP

„Mivel a 86 éves Ferenc pápa egészsége az utóbbi időben meggyengült, ezért a homíliát és a végső könyörgést mondja, a szenteltvízzel való áldást ő adja, és a (tiszteletadást jelentő) tömjénezést ő végzi, de magát a gyászmisét nem ő, hanem a bíborosi kollégium vezetője, Giovanni Battista Re bíboros celebrálja. A mise első részében az oltár előtt foglal helyet Ferenc pápa, a második részében egy oldalsó trónuson. Öt nyelven fognak elhangozni az úgynevezett általános könyörgések: német, olasz, francia, portugál és arab nyelven – amit még XVI. Benedek vezetett be a vatikáni munkanyelvek közé –, maga a pápai liturgia annak hivatalos nyelvén, latinul zajlik” – részletezte Érszegi Márk Aurél.

Ferenc pápa latinul felolvasott imájában azt kéri, hogy Isten fogadja be Benedeket az örök dicsőségbe.

Fotó: Yara Nardi / Reuters

Ezután Ézsaiás próféta könyvéből olvasta fel a következő passzust:

Ezt mondja az Úr: Nem jobb-e a fazekas az agyagnál? Mondhatja-e valami, amit készítettek, a készítőjéről, hogy Nem ő készített engem? Vagy mondhatja-e az edény a fazekasról: Ő bolond? Nem lesz-e rövid időn belül, nagyon rövid időn belül a Libanon termékeny földdé, és a termékeny föld nem válik-e erdővé? A süketek azon a napon egy könyv szavait fogják hallani, és árnyék és sötétség után a vakok szemei látni fognak. De az alázatosak még inkább örvendezni fognak az Úrban, és a legszegényebbek ujjongani fognak Izrael Szentjében.

A szertartás azzal kezdődött, hogy a koporsó előtt állva Ferenc pápa keresztet vetett, majd elmondta a Mea culpát latin nyelven. Ezután a kórus a Kyrie eleisont énekli. 

Fotó: Michael Kappeler / picture alliance / Getty Images Hungary

Érszegi Márk Aurél teológus, aki az Index szakértője a mai gyászszertartáson, elmondta: az oltár bal oldalán a koncelebráló bíborosok, püspökök helyezkednek el, a fehér ruhában jelen lévők mind tanúságtevő papok. XVI. Benedek pápa sokszor elmondta, hogy milyen fontosak számára a papok, akik az egyház pillérei. Az oltárnál 120 bíboros, több mint 400 püspök és csaknem négyezer pap koncelebrál. 

Nagy számban vannak jelen az európai, amerikai és ázsiai ortodox egyházak püspökei, továbbá az Egyházak Világtanácsának moderátora, Heinrich Bedford-Strohm püspök is a helyszínen van. 

A mise első részében az oltár előtt foglal helyet Ferenc pápa, a második részében egy oldalsó trónuson fog ülni. A hivatalban lévő pápa vezeti a szertartást, ami a homíliával veszi kezdetét, a liturgia hivatalos nyelve latin, de a könyörgés öt nyelven, németül, olaszul, franciául, portugálul és arabul is elhangzik. 

Magát a gyászmisét Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja mutatja be. Az oltár melletti húsvéti gyertyák a feltámadást jelképezik, a kihelyezett, XVIII. századi goblein is hasonló szimbólummal bír.