(Forrás: Gergely Jenő: A pápaság története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, pp. 7–8.)
Szerda este, a ravatal bezárása után helyezték XVI. Benedek pápát a ciprusfa koporsóba, miután arcát selyemkendővel takarták be, a hivatali ideje alatt vert, pápai érmékkel teli erszényt tettek a lábához – ezek anno protokolláris ajándékként szolgátak az őt felkereső államfők számára.
Az úgynevezett pallium is ide került elhelyezésre. A pápai (és érseki) méltóságjelvényt, a palliumot szolgálati idejük alatt a vállukon viselik, de mivel lemondott pápáról van szó, ezt a fekete végű fehér gyapjúsálat a megszokottaktól eltérő módon szintén a lábához helyezik. Az érsekeknél hat kis fekete kereszt jelzi ezen az elhunyt titulusát, a pápáknál pont XVI. Benedek újítására vörös keresztek jelzik a katolikus egyház legmagasabb rangját. A koporsóba még bekerült egy fémhenger tokban a pápaságát összefoglaló latin nyelvű dokumentum
– mondta el lapunk kérdésére a Vatikán-szakértő.
Érszegi Márk Aurél hozzátette, hogy a hármas koporsóban történő eltemetés szintén több száz éves hagyomány. A gyászmise után a bazilika altemplomában védő cink – régebben ólom – koporsóba kerül, amelynek lezárása után tölgyfa koporsóba kerül, amelyet átkötnek selyemszalaggal, és a bazilika káptalanjának jegyzője lepecsételi.
A hármas koporsót leengedik a sírboltba, amely Szent XXIII. János egykori nyughelye volt, illetve 2011-es boldoggá avatásáig II. János Pál pápáé.
Az altemplomban temetik el immár száz éve a pápákat, a szarkofágba, földbe mélyített sírba XVI. Benedek II. János Pál helyére kerül, miután 2011-ben, boldoggá avatása során a hagyomány szerint a Bazilika egyik mellékoltára alatt helyezték el, ami a Michelangelo Pietája melletti kápolnában található.
Korábban XXIII. János pápa ugyanitt nyugodott az altemplomban, mielőtt boldoggá avatták. A legutóbb boldoggá avatott pápákat, I. János Pált és VI. Pált azonban meghagyták az altemplomban.
Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök autója most érkezett a Szent Péter térre.
Mattarella jogász és akadémikus, aki 2015 óta tölti be Olaszország elnöki tisztségét, és ezzel Olaszország történetének második leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke.
A XVI. Benedek temetésén részt vevő közjogi méltóságok között az első sorban ül Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Sergio Mattarella államfő mellett.
Mellettük foglal helyet a Vatikán külkapcsolatokért felelős titkára, Paul Richard Gallagher.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, hivatalos delegációkat a pápai temetésre nem hívott a Szentszék, küldöttséget csak Németországból és Olaszországból fogadnak.
Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő lapunknak úgy fogalmazott, hogy hivatalos delegációkat a pápai temetésre nem szokott meghívni a Szentszék,
ez alkalommal csak Németország és Olaszország részéről fogadnak küldöttséget.
A spanyol királyi ház korábban bejelentette, hogy Görögországi Zsófia királyné, János Károly egykori uralkodó felesége jelen lesz a temetésen, Andrzej Duda lengyel államfő is jelezte részvételi szándékát. A Fehér Ház szóvivője szerdán közölte, hogy Joe Biden elnök nem vesz részt a gyászszertartáson – ami, mint fogalmaztak, összhangban van a néhai emeritus pápa akaratával–, az Amerikai Egyesült Államokat szentszéki nagykövete, Joe Donnelly képviseli.
A szertartásmester közleménye szerint azoknak a bíborosoknak és püspököknek, akik szeretnének koncelebrálni, az eseményre liturgikus ruhát biztosítanak, ők az oltár bal oldalán fognak helyet foglalni. Akik nem celebrálnak, kicsit távolabb ülnek majd. A világi elöljárók, államfők, kormányfők, uralkodók számára kiemelt helyet biztosítanak – ugyan magánszemélyként – a magasabban fekvő, úgynevezett sagratorész jobb oldalán.
Hivatalosan a Vatikánban akkreditált nagykövetek képviselik az országokat, akik minden pápai liturgiára meghívást szoktak kapni, esetükben a megbízatás kezdete (a megbízólevél átadása) határozza meg az ültetési sorrendet. „Mivel négy-öt évre szokott szólni a megbízási idejük, és a Magyarországot képviselő Habsburg-Lotharingiai Eduárd 2015. december 7-én nyújtotta át a megbízólevelét Ferenc pápának, valószínűleg előkelő helyet fog kapni a szertartás során. A meghívott nagykövetek számára előírás szokott lenni a frakk viselete, a gyászszertartáson persze kitüntetések nélkül. A téli időpont miatt várhatóan kabátot is felvesznek. A nőknél szokás volt régen, hogy fejükön fekete fátyollal érkeznek, ma már nem előírás, de sokan tartják” – mondta el az Indexnek a kánonjogász.
Érszegi Márk Aurél hozzátette: más keresztény felekezetek magas rangú képviselői is jelen lesznek, így a konstantinápolyi pátriárka vagy a moszkvai pátriárka képviselője, és az Egyházak Világtanácsának elnöke is jelezte részvételi szándékát.
Magyarország részéről nem hivatalos minőségben, de jelen lesz a szertartáson köztársasági elnökünk, Novák Katalin és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK) Erdő Péter bíboros, Veres András püspök, az MKPK elnöke, valamint Tóth Tamás, a testület titkára képviseli. Mint mi is beszámoltunk róla, Orbán Viktor miniszterelnök és felesége január 3-án rótta le kegyeletét a pápa ravatalánál.
XVI. Benedek gyászszertartásán ugyan kevesebb résztvevővel számolnak, mint II. János Pál pápa temetésén, de már most úgy tűnik, hogy a 60 ezer fős becslés kevésnek bizonyul.
A szentmisén részt vevők számára a székek kihelyezését már kedden megkezdték, ahogy a ceremónia előkészületeként a díszítést is. Mivel több közjogi méltóság is jelen lesz, a Szent Péter tér fölött lezárták a légteret, mintegy ezer rendőr és tűzoltó biztosítja az eseményt. A rendőrség a hivatalos tájékoztatások szerint már a megelőző napokban megkezdte bombakereső kutyákkal a helyszín és az oda vezető útvonalak megtisztítását.
Kihozták az egykori pápa koporsóját a Szent Péter térre a bazilikából. A letakart ciprusfa koporsót a hat koporsóvivő letette a bazilika előtt felállított emelvényre.
A bíborosok a Szent Péter-bazilika előtt foglalnak helyet, miközben szólnak a harangok. A koporsóra helyeztek egy kinyitott Bibliát, valamint azt a rózsafüzért, amelyet XVI. Benedek pápaként használt. A tömeg latinul az Ave Maria imát recitálja.
A kormányzati delegációban Francesco Lollobrigida mezőgazdasági miniszter mellett Giancarlo Giorgetti gazdasági miniszter foglal helyet, rózsafüzérrel a kezében.
Kihozták ki az egykori pápa koporsóját a Szent Péter térre a bazilikából. A letakart ciprusfa koporsót a hat koporsóvivő letette a bazilika előtt felállított emelvényre.
A bíborosok a Szent Péter-bazilika előtt foglalnak helyet, miközben szólnak a harangok.
A római Szent Péter téren már több ezren várakoznak arra, hogy a szertartás megkezdődjön. A felvételek tanúsága szerint a helyszínen sűrű köd van, a hőmérséklet 7 Celsius-fok.
XVI. Benedek koporsóját 8 óra 50 perckor fogják kivinni a székesegyházból a Szent Péter térre, ahol Ferenc pápa tart homíliát és végső könyörgést. Ő adja a szenteltvízzel való áldást is, de magát a gyászmisét nem ő, hanem a bíborosi kollégium vezetője, Giovanni Battista Re bíboros celebrálja. A mise első részében az oltár előtt foglal helyet Ferenc pápa, a második részében egy oldalsó trónuson. Öt nyelven fognak elhangozni az úgynevezett általános könyörgések: német, olasz, francia, portugál és arab nyelven – amelyet még XVI. Benedek vezetett be a vatikáni munkanyelvek közé –, maga a pápai liturgia annak hivatalos nyelvén, latinul zajlik – részletezte Érszegi Márk Aurél az Index kérdésére.
A gyászmise hivatalosan 9 óra 30 perckor kezdődik.
A magyar katolikus egyház január 9-én, hétfő este 6 órakor a budapesti Szent István-bazilikában szentmise keretében emlékezik meg az emeritus pápáról. A gyászmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, érsek lesz.
Az óév utolsó napján meghalt XVI. Benedek emeritus pápa. Joseph Aloisius Ratzinger német teológus-pap 2005 és 2013 között volt a katolikus egyház feje.
Élete néhány kiemelkedő állomását mutatjuk be összeállításunkban.
Joseph Zen, Hongkong római katolikus bíborosa elhagyhatja a dél-kínai várost, hogy a Vatikánban lerója kegyeletét a nemrég elhalálozott nyugalmazott pápa, XVI. Benedek földi maradványai előtt − közölte a bíboros titkára kedden.
A 90 éves nyugalmazott püspök, akit még XVI. Benedek pápa avatott bíborossá, így csütörtökön részt vehet a Ferenc pápa vezetett gyászmisén a Szent Péter téren, majd szombaton visszatér Hongkongba − írta meg az MTI.
A jogi eljárás alatt álló bíboros kedden fordult a helyi bírósághoz, hogy engedélyezzék vatikáni útját.
Zent és öt társát tavaly novemberben megbírságolták a hongkongi hatóságok, miután hivatalosan nem jegyeztettek be egy általuk működtetett, 2021-ben megszűnt humanitárius pénzalapot, amelynek célja a 2019-es demokráciapárti megmozdulásokon letartóztatott tüntetők segítése volt.
Korábban − májusban − ennek a segélyalapnak a működtetése miatt, az új nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanújával őrizetbe is vették a bíborost. Letartóztatása sokkolta a katolikus közösséget, bár a Vatikán csak annyit közölt, hogy szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.
Zen bíboros régóta a demokrácia szószólójaként tevékenykedett mind Hongkongban, mind Kínán belül: nyíltan kritizálta Hszi Csin-ping kínai elnök hatalomgyakorlását, de felszólalt a római katolikus vallásúak üldöztetése és a Peking által 2020-ban Hongkongban bevezetett nemzetbiztonsági törvény ellen is.
Az elmúlt években Zen éles vitában állt Ferenc pápával a Vatikán és Kína között 2018-ban létrejött, a püspökök kinevezéséről kötött megállapodás miatt. A kétoldalú megállapodás kritikusai − köztük Zen − szerint az egyezmény cserben hagyja a Kínában élő katolikusokat és az ottani üldöztetést elszenvedő papságot, a kínai katolikus egyház új püspökeinek alacsony száma pedig az eredménytelenségét igazolja.
Noha Ferenc pápa egy tavaly nyáron vele készült interjúban elismerte, hogy az egyezmény „nem ideális”, többször is a hidegháborús időszak diplomáciájához hasonlította, utalva arra, hogy annak idején elődei is korlátozott körülmények között tettek erőfeszítéseket azért, hogy életben tartsák a katolikus egyházat a kelet-európai kommunista országokban.
A YouTube-on fellelhető egy 2013. március 1-jén feltöltött videó, amelynek tanúsága szerint XVI. Benedek magyarul köszöntötte a Vatikánba érkező zarándokokat.
Pápának kijáró ceremóniával temetik el XVI. Benedek nyugalmazott pápát − közölte Matteo Bruni vatikáni szóvivő. „Az, hogy emeritus, azaz nyugalmazott pápáról van szó, annyiban változtat a szertartáson, hogy nincs széküresedés, a jelenlegi pápa vezeti a liturgiát”– ismertette az Indexszel Vatikán-szakérőnk, Érszegi Márk Aurél.
A hagyományos ceremóniához képest kisebb változtatásokat fognak eszközölni, például kimaradnak az utód kijelölését szolgáló konklávéval kapcsolatos imák, tekintettel arra, hogy Ferenc pápa hivatalban marad.
A pápák temetésének van egy évszázados szertartásrendje, ami jelenlegi formájában még II. János Pál pápa idején lett elfogadva. XVI. Benedek ugyan lemondott 2013-ban pápai tisztségéről, de a pápákra érvényes szertartásrendet alkalmazzák az ő esetében is. „Igaz, a hozzá legközelebb álló vatikáni illetékesek szerint szerény temetést szeretett volna. A mostani rendezési elv, hogy a pápai temetések hagyománya és az egyszerűség között megtalálják az egyensúlyt. A pápai temetési szertartáskönyv több mozzanatot ölel fel, a pápa halálának megállapítását, az első, majd a második felravatalozást, a liturgiát aminek a pápai mise az alapja, majd a sírba helyezést, az eltemetést a Szent Péter-bazilikában”– fejtette ki lapunknak a teológus.
Három napig róhatták le az emberek kegyeletüket XVI. Benedek, polgári nevén Joseph Ratzinger ravatala előtt a Szent Péter-bazilikában. Szakérőnk elmondta, hogy a nyitott ravatal – hogy egy kereveten pihen az elhunyt pápa –, a XII. században gyökerező hagyomány, ami a holttest jelenlétében történő méltó búcsúvételre szolgál, valamint az egyház és a nép számára szembesülés azzal, hogy valóban a pápa hunyt el, az egyházi főhatalom átadása ezzel veszi kezdetét. Szerda este, a gyászszertartás előtt ciprusfa koporsóba helyezték az emeritus pápa testét, amelyet a szertartásrend szerint csütörtök reggel a pápai székvivők, a szürke zsakettet viselő sediáriusok visznek a székesegyház elé, a szertartásrend szerint az erre a célra kihelyezett perzsaszőnyegre, az ott felállított szabadtéri oltár elé.
„Mivel a 86 éves Ferenc pápa egészsége az utóbbi időben meggyengült, ezért a homíliát és a végső könyörgést mondja, a szenteltvízzel való áldást ő adja, és a (tiszteletadást jelentő) tömjénezést ő végzi, de magát a gyászmisét nem ő, hanem a bíborosi kollégium vezetője, Giovanni Battista Re bíboros celebrálja. A mise első részében az oltár előtt foglal helyet Ferenc pápa, a második részében egy oldalsó trónuson. Öt nyelven fognak elhangozni az úgynevezett általános könyörgések: német, olasz, francia, portugál és arab nyelven – amit még XVI. Benedek vezetett be a vatikáni munkanyelvek közé –, maga a pápai liturgia annak hivatalos nyelvén, latinul zajlik” – részletezte Érszegi Márk Aurél.
A gyászmise után fogják bevinni a Szent Péter-bazilika altemplomába, ezt követően a nevével, hivatali idejével ellátott cink- (régebben nehezebb ólom-) koporsóba helyezik a ciprusfa koporsót, majd ezután teszik be a harmadik, tölgyfa koporsóba, amelyet átkötnek selyemszalaggal, és a bazilika káptalanjának jegyzője lepecsételi. Végül végső nyughelyére helyezik, amelyet márványtömbbel fednek le.
A kánonjogász arról is beszélt, hogy évszázadokig a székesegyházon belül tartották a gyászszertartást. Egészen XXIII. János temetéséig, a hatvanas évekig óriási, többemeletes ravatalon pihent az elhunyt pápa.
Nem meglepő, hogy Benedek és János Pál a legtöbb kérdésben egy véleményen volt. Mindkét férfi a második világháború olvasztótégelyében formálódott, mindketten a II. vatikáni zsinat befolyásos atyái voltak. Karol Wojtyla − a későbbi II. János Pál − fiatal krakkói püspök volt, Joseph Ratzinger − a későbbi XVI. Benedek − a németországi Köln érsekének tanácsadója volt – írta meg a Fox News.
Röviddel 1978-as megválasztása után II. János Pál felkérte Ratzingert, hogy dolgozzon vele Rómában. Az újdonsült német bíboros azonban visszautasította, mivel alig több mint 18 hónapja volt München érseke.
A pápa 1981-ben újra megtette ajánlatát, ezúttal Ratzinger elfogadta. 1982 elején több tisztséget is elvállalt a Vatikánban, többek között a Hittani Kongregáció prefektusa lett, és ezt a tisztséget egészen addig töltötte be, amíg 2005-ben meg nem választották János Pál utódjává.
Kettejük 23 éves együttműködése a modern egyháztörténelem egyik legközelebbi kapcsolata volt.
Rendszeresen ebédeltek együtt, majd péntek esténként vacsora közben megbeszélték a munkájukat. Mély barátság alakult ki közöttük.
Ratzinger lett János Pál jobbkeze, de ennél mélyebb volt a kapcsolatuk. Ő volt János Pál számos kezdeményezésének szócsöve − az Ifjúsági Világnap elindításától kezdve a Katolikus Egyház Katekizmusáig, amelyet először 1992-ben adtak ki.
Benedek uralkodása bizonyos értelemben János Pál 26 éves pápaságának nyolc évvel való kiterjesztése volt. Mindketten nagymértékben támaszkodtak a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaira enciklikáikban, beszédeikben és írásaikban. Mindketten hozzájárultak a papságról, a szexualitásról és a pápai tekintélyről szóló egyházi tanítások megszilárdításához.
A római katolikus egyház kétezer éves története alatt eddig öt pápa mondott le: IX. Benedek (1045), VI. Gergely (1046), V. Celesztin (1294), XII. Gergely (1415) és XVI. Benedek (2013).
A pápai lemondást a katolikus egyház törvénykönyvének 332. paragrafusa lehetővé teszi, ám csupán akkor törvényes, ha önkéntesen történik, és megfelelő módon bejelentik.
A történelemben Benedek a második pápa, aki önként mondott le, többen voltak, akik nem önszántukból hagyták el Szent Péter trónját.
A Pápai Állam történetében (a történészi viták miatt pontos adatot nem lehet mondani) körülbelül hat-nyolcan hagyták el élve hivatalukat, főként valamilyen külső kényszer hatása miatt. Sok vitás eset is akadt, például a nyugati egyházszakadás idején, amikor egyszerre három pápa volt hatalmon − írja a Múlt-Kor.
A mindössze kilenc hónapot regnáló Szilvériusz pápa (536–537) az erőre kapó Bizánc politikája és Theodóra császárné intrikái miatt volt kénytelen idő előtt elhagyni Szent Péter trónusát. I. Jusztiniánusz (527–565) keleti császár céljának a volt Római Birodalom egységének helyreállítását tekintette, így többek között háborút indított a gótok uralma alatt álló Itália ellen is. Míg a gótok viszonylagos önállóságot biztosítottak a pápáknak, Konstantinápoly abszolút császári hatalma ezt nem engedte volna meg, így nem volt kérdés, mely felet támogatta Szilvériusz.
Az ellenszenvet tovább növelte Theodóra császárnő azon kérése, hogy támogassa, sőt egyesüljön a keleti monofizita egyházzal. A pápa hatalmi törekvéseit Bizánc azzal korlátozta legsikeresebben, hogy gazdasági bástyáit, Dél-Itáliát és Szicíliát a fennhatósága alá vonta. A Rómába bevonuló Belizár hadvezér végül száműzte a gótokkal szimpatizáló és Theodóra cselszövéseivel befeketített 58. egyházfőt, aki még ugyanazon év decemberében meg is halt a kegyetlen bánásmód következtében.
A híres-hírhedt tusculumi grófok egyik képviselője, a Theophylactus néven született IX. Benedek (1032–1044) példátlan módon háromszor is felülhetett Szent Péter trónjára, s az egyik legfiatalabb (tizennyolc éves volt, amikor a palliumot először magára ölthette) szentatya volt, aki betöltötte a legmagasabb egyházi hivatalt.
III. Viktor (1086–1087) pápa írja róla: „Pápaként aljas, gonosz és utálatos volt, beleborzongok, ha csak rá kell gondolnom.” Politikai ellenfelei a Szent Péter-bazilikában életére törtek, hatalmába II. Konrád német-római császár segítette vissza, akinek segítségével a volt pápa megostromolta Rómát. Benedek 1045-ben ténylegesen lemondott tisztségéről, azonban nem éppen hétköznapi körülmények között: el akarta venni unokahúgát, így eladta a pápai címet keresztapjának, Johannes Gratianusnak, aki VI. Gergelyként (1045–1046) lett a katolikus egyház 149. pápája.
Benedek mellé időközben III. Szilveszter személyében ellenpápát választottak, így három pápa állt szemben egymással. Bár a fiatal egyházfő keresztapját háttérbe szorította, a császár nyomására 1048-ban le kellett mondania.
Olasz kiadók több könyve is megjelenik a következő hetekben a szombaton elhunyt XVI. Benedekről, köztük olyan is, amely azzal az időszakkal foglalkozik, amikor már lemondott a pápaságról – számolt be az MTI.
Georg Gänswein érsek, XVI. Benedek magántitkára két könyvön is dolgozott.
Az olasz Piemme kiadó január 12-én publikálja a Nient'altro che la verita (Semmi más, csak az igazság) című kötetet. A kiadó közleménye szerint Gänswein azokról a támadásokról számol be a könyvben, amelyek a pápát érték pontifikátusa alatt. A könyv társszerzője Saverio Gaeta olasz újságíró.
A Mondadori kiadó a néhai pápa néhány eddig kiadatlan esszéjét és más írásait publikálja január 30-án Che cos'é il cristianesimo – quasi un testamento spirituale (Mi a kereszténység – mintegy spirituális testamentum) címmel.
A San Paolo kiadó pedig január 25-re tervezi Orazio La Rocca könyvének kiadását: a Ratzinger la scelta. „Non sono scappato” (Ratzinger, a választás. „Nem futottam el”) című kötet tíz év kiemelkedő pillanatait dokumentálja. A könyv Gänswein előszavával jelenik meg.
XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje, 95 éves korában, szombaton 9 óra 34 perckor hunyt el a vatikáni Mater Ecclesiae- (Egyház Anyja) kolostorban.
Rómában ma temetik el XVI. Benedeket. Az óév utolsó napján, 95 évesen meghalt emeritus pápától az elmúlt három napban a római Szent Péter-székesegyházban vehettek búcsút a hívek. A katolikus egyház korábbi vezetőjének gyászszertartását Ferenc pápa fogja vezetni. XVI. Benedek koporsóját 8:50-kor viszik ki a székesegyház elé; a szertartás közép-európai idő szerint 9:30-kor a római Szent Péter téren lesz.
Ez az Egyháztörténetben az első alkalom, hogy egy pápát az utódja temet el.
A Vatikán szerint a szertartás egyszerű, ünnepélyes és mértékletes lesz. Az Index olvasóinak XVI. Benedek emeritus pápa gyászszertartásának legfontosabb mozzanatainak, a liturgia szimbólumainak magyarázatában Érszegi Márk Aurél lesz a segítségére.
A nemzetközi diplomáciát jól ismerő teológus Magyarország Szentszéki Nagykövetségén Habsburg-Lotharingiai Eduárd nagykövet első beosztottja volt. Érszegi Márk Aurél nemzetközi kapcsolatokból diplomázott a Trieszti Tudományegyetemen, teológiát és kánonjogot tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Vatikán-szakértőként rendszeresen publikál az egyházi és világi sajtóban. Szakterülete a szentszéki diplomácia és a pápaság története, valamint az itáliai magyar emlékek kutatása. Teológiai szakdolgozatát a pápai primátus és más keresztény felekezetek viszonyáról írta, kánonjogilicencia-dolgozatát pedig a pápai követekről.
Tartsanak velünk, kövessék az Indexen keresztül a történelmi eseményt!