Meghalt a háborúban használt orosz rakéták kifejlesztője

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2023.01.09. 21:43
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

  • Oroszország egy „erős támadást” indított Szoledar városa ellen – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium egyik tisztviselője.

    Hanna Maljar miniszterhelyettes azt mondta, hogy az oroszok eddig sikertelenül próbálták meg elfoglalni a települést, de most változtattak a taktikájukon és ismét egy erős támadást indítottak, miután jelentős erősítéseket csoportosítottak át a városhoz. A miniszterhelyettes szerint

    a Wagner-zsoldoscsoport legjobb, eddig tartalékban lévő katonáit is bevetik ebben a műveletben. 

    Mindeközben az ukrán hadsereg egyik tisztviselője is arról számolt be, hogy intenzív küzdelem folyik Szoledarért, és hogy a város „gyakorlatilag megsemmisült”. A szóvivő is megerősítette, hogy az oroszok újabb egységeket vontak össze a térségben, és fokozták a nyomást az ukrán védőkön. 

  • Egy Szoledarral szomszédos község, Bahmutszke elfoglalásáról tettek bejelentést hétfőn az orosz katonai hatóságok.

    Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz csapatok folytatták az offenzívát Donyeck környékén, ahol több mint ötven ukrán katonát, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott személyszállítót és négy egyéb járművet semmisítettek meg.

    Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága a Szoledarral szomszédos Bahmutszke község elfoglalásáról tett bejelentést.

    Ivan Filiponyenko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán katonák tömegesen menekülnek Szoledarból.

    Konasesnov szerint az ukrán fegyveres erők emellett Kupjanszk irányában több mint ötven katonát, két gyalogsági harcjárművet és három egyéb járművet, Liman irányában több mint hatvan katonát, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek. A tábornok három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolásáról is említést tett.

    Az orosz rakéta- és tüzérségi erők a jelentés szerint 89 ukrán tüzérségi egységre, valamint 126 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, egy AN/TPQ–50 ellentűzradart, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, két lengyel Krab önjáró löveget, két Akacia önjáró tarackot és egy D–30-as löveget. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu–25-ös és egy MiG–29-es repülőgépet, valamint egy ukrán Mi–8-as helikoptert, a légvédelem pedig nyolc drónt, valamint tíz HIMARS- és Uragan-rakétát.

    Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja az MTI szerint azt hangoztatta, hogy az ukrán erők átkelésre készülhetnek a Dnyeperen a kakhovkai víztározónál, a támadás lehetséges célpontjaként pedig Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőművet nevezte meg. Rogov azt mondta, az elmúlt napokban a folyam vízszintjének erős csökkenését észlelték.

  • Oroszország mellett Irán is felelős lehet az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – közölte hétfőn a Fehér Ház egyik tisztviselője.

    Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó arra utalt, hogy Irán olyan drónokat szállít Oroszországnak, amelyekkel aztán háborús bűnöket követnek el. Sullivan szó szerint úgy fogalmazott, hogy az Irán által szállított fegyvereket

    civilek meggyilkolására használják fel, és arra, hogy a városokat hidegbe és sötétségbe borítsák. A mi nézőpontunk szerint mindez egy olyan helyzetbe hozza Iránt, amelyben felmerülhet az is, hogy hozzájárultak a széles körű háborús bűnök elkövetéséhez.

    A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Iránnal szemben már több szankciót is bevezettek azért, hogy megnehezítsék a drónok szállítását, de teljesen nem tudják elvágni a szállítmányok útvonalát.

  • Ukrán, iráni és török emberi jogi aktivisták kapták a 2022. évi Olof Palme-díjat – közölte a néhai svéd miniszterelnök emlékét őrző stockholmi alapítvány hétfői közleményében.

    A díjazottak mindegyike nő, akik az indoklás szerint „a nők szabadságának előmozdításáért tett erőfeszítéseikért kapták a díjat egy olyan világban, amelyben elnyomás, erőszak és háború fenyegeti az emberi jogok érvényesülését”.

    Marta Csumalo ukrán feminista pszichológus az ukrajnai háború áldozataiért kifejtett tevékenységéért kapta a díjat.

    Nargesz Mohamadi iráni újságíró és emberi jogi aktivista a nők jogainak és szólásszabadságának egyik fő harcosaként részesült az elismerésben: 1998 óta többször ült börtönben, majd 2021-ben ismét letartóztatták, amikor a korábbi tüntetések egyik áldozatának emlékünnepségén vett részt.

    Az emberi jogi ügyekben eljáró ügyvédként ismert török Eren Keskin az MTI szerint annak elismeréseként kapta a díjat, hogy több évtizede védi hazájában az etnikai, szexuális vagy menekültügyi diszkrimináció sújtotta ügyfeleit. Keskin az utóbbi években többször kapott halálos fenyegetést, és több jogi eljárás is indult ellene.

    Az 1986-ban meggyilkolt svéd miniszterelnök emlékére létrehozott alapítvány célkitűzése szerint évről évre azokat a személyiségeket díjazza a 100 ezer dollárral járó díjjal, akik sokat tesznek a nemzetközi leszerelés és a béke elősegítéséért, valamint az idegengyűlölet ellen. Az Olof Palme-díjakat február elsején Stockholmban adják át.

  • 86 éves korában meghalt Pavel Kamnyev, az Almaz–Antey orosz légvédelmi, űrkutatási konszern tudományos igazgatója.

    Kamnyev nevéhez fűzödik a háborúban használt, Kalibr-típusú rakéták kifejlesztése is.

    A haláláról beszámoló közlemény az orosz katonai ipar egyik meghatározó alakjaként emlegette őt.

    Az általa megvalósított fejlesztések hozzájárultak az orosz szárazföldi erők, a haditengerészet és a légierő fejlesztéséhez is – idézték fel az orosz állami hírügynökség által ismertetett nekrológban. 

    Munkásságáért Kamnyev 1997-ben és 2006-ban is megkapta az egyik legjelentősebb orosz állami kitüntetést, 2016-ban pedig a Munka Hőse díjjal jutalmazták.

  • A Kremlt gyakran kritizáló orosz sakknagymester egy Twitter-posztot tett közzé hétfőn, amelyben azt írta:

    „A szakértők tavaly nyáron közölték, mire lesz szükség ahhoz, hogy Ukrajna visszafoglalja a területeit: nagy hatótávolságú tüzérségre, harckocsikra és rengeteg lőszerre. A drónok és az F–16-os vadászgépek is felgyorsítanák a folyamatot.

    Minek késlekednek annyit [a fegyverszállításokkal], miközben ártatlan ukránok halnak meg és Oroszország ismét felfegyverzi magát? 

    – tette fel a kérdést Kaszparov.

    Hozzáfűzte azt is, hogy a fegyverszállítások kérdése már a 2014-es ukrajnai harcok óta napirenden van, majd megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok valóban akarja-e, hogy Ukrajna győzzön a háborúban, valamint hogy Európa még mindig bízik-e a putyini rezsimmel való kapcsolatok javulásában.

    A késlekedés miatt elgondolkozom ezeken. Szüntessenek meg minden kapcsolatot. Küldjenek el minden fegyvert

    – írta.

  • Számos ország, így az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége is elítélő nyilatkozatot tett közzé hétfőn, miután a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozták Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából.

    Az államalakulat legmagasabb kitüntetésének hírét az orosz elnök távollétében Milorad Dodik boszniai szerb elnök jelentette be, az indoklás szerint Putyin „a boszniai Szerb Köztársasági iránt tanúsított hazafias gondviselése és szeretete” révén érdemelte ki az elismerést.

    A boszniai szerbek nem támogatják az Oroszország elleni szankciókat, és az ukrajnai háború kitörésekor vezetőjük igyekezett megakadályozni, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon a büntetőintézkedésekhez.

    „Elítélendő Milorad Dodik döntése, hogy kitüntetésben részesítse Vlagyimir Putyint, azt az embert, aki elindította a semmivel sem kiprovokált ukrajnai inváziót, amely polgári lakosok ezreinek halálát és az infrastruktúra tömeges pusztulását vonta maga után. Ez nem egyéb, mint az euroatlanti közösség értékrendjének és a nemzetközi jogrend szabályrendszerének elutasítása” – közölte az Egyesült Államok nagykövetsége.

    Az amerikai nagykövetség szerint Dodik téves döntést hozott, amikor elhatározta, hogy megünnepeljék a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányellenes napját.

    Ezzel ugyanis megsértették Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságának döntését, amely szerint a megemlékezés alkotmányellenes. A daytoni békeszerződés 3. melléklete világosan fogalmaz: A boszniai Szerb Köztársaságnak teljes mértékben tartania kell magát Bosznia és Hercegovina intézményeinek döntéseihez, így alkotmánybíróságának végső és kötelező érvényű határozatához is, ha tetszik az a Szerb Köztársaság hatóságainak, ha nem

    – olvasható az amerikai nyilatkozatban, amely az MTI szerint arra figyelmezteti az államalakulat vezetőit, hogy önálló politikájukkal, függetlenségi törekvésükkel „veszélyes irányba sodorják” országrészüket.

  • Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 367 repülőgépet, 200 helikoptert, 2856 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7460 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 972 sorozatvetőt, 3793 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7878 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat az MTI szerint más forrás nem erősítette meg.

    Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

    Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy az orosz hadifoglyok megkínzásának újabb tényeit rögzítette. A hatóság szerint a foglyokat verték, éheztették és huzamos ideig nem hagyták aludni az ukrán fogságban. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap tett bejelentést ötven katona visszatéréséről.

  • Egy kelet-ukrajnai város egyik főiskolájának tisztviselői visszautasították az orosz védelmi minisztérium állításait, miszerint több száz ukrán katona vesztette életét egy ottani rakétacsapásban.

    Az orosz minisztérium azt állította, hogy rakétái szombaton késő este csapást mértek két főiskolai kollégiumra a Bahmut városától északnyugatra fekvő Kramatorszkban, ahol ideiglenesen 1300 ukrán katonának adtak otthont. Az oroszok szerint körülbelül 600 katona meghalt.

    A főiskola tisztviselői ezzel szemben most azt állították, hogy

    csak egy rakéta csapódott be, és csupán ablakokat repített ki és tantermeket rongált meg.

    A helyszínről készült felvételek azt mutatják, hogy egy négyemeletes betonépület legtöbb ablaka betört, valamint látszik egy nagyrészt sértetlen különálló, hatemeletes kollégiumi épület. Ukrán katonai jelenlétre vagy áldozatokra utaló jelek azonban nem voltak – írja a The Guardian.

    A Kreml ennek ellenére továbbra is állítja, hogy több száz ukrán katona halt meg a csapásban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn egy sajtótájékoztatón azt mondta: az orosz védelmi minisztérium „a legfőbb, legitim és átfogó információforrás a különleges katonai művelet lefolyásával kapcsolatban”.

  • Az orosz erők hétfőn ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt, egy másik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    A tisztségviselő szerint a sérült személy nő, akit repesz sebesített meg. Mint mondta, az orvosok most küzdenek az életéért.

    Az ukrán rendőrség sajtóosztálya az MTI szerint arról adott hírt, hogy eltűnt két brit önkéntes a Donyecki területen fekvő Szoledar közelében. A városnál jelenleg súlyos harcok dúlnak. A rendőrség szerint a két, 28 és a 48 éves férfinak január 6-án nyoma veszett.

    Másnap délután jelentették be eltűnésüket a Bahmuti terület rendőrkapitányságán. A két önkéntes január 6-án reggel indult Kramatorszkból Szoledarba, amikor megszakadt velük az összeköttetés. A rendőrség megindította a büntetőeljárást, és megkezdte a kutatást az eltűnt brit állampolgárok után.

  • A szorosabb katonai együttműködésről és a védelmi együttműködési megállapodás (DCA) megújításáról tárgyal Svédország és az Egyesült Államok – közölte a svéd kormányzat hétfői közleményében.

    A Stockholmban és Washingtonban 2005-ben aláírt svéd–amerikai együttműködési megállapodás a Svédországban gyakorlatozó amerikai katonák tartózkodásának jogszabályi hátterét biztosítja, illetve a NATO-tagságnál is szorosabb együttműködést tesz lehetővé a felek között – fogalmazott a svéd védelmi minisztérium az MTI szerint.

    „A NATO-tagállamok közül és a kétoldalú kapcsolatokat tekintve is az Egyesült Államok Svédország legfontosabb biztonsági és védelmi partnere” – tette hozzá a svéd honvédelmi tárca.

  • Ukrajna megerősíti állásait a Kelet-Donbászi területen található Bahmut körül, miután az orosz erők napok óta támadják a várost a Wagner-csoport vezetésével.

    Bahmut és a szomszédos Szoledar városa Moszkva erőfeszítéseinek középpontjában áll, hogy előrelépést érjen el azon a területen, ahol az orosz erők nyár eleje óta próbálnak előrenyomulni – írja a The Guardian.

    Az elmúlt napokban az orosz támadások Szoledarra összpontosítottak a város elzárása érdekében.

    Az ellenség ismét kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy különböző irányokból megrohamozza Szoledar városát, és bevetette a Wagner legprofibb egységeit

    – közölte hétfőn az ukrán hadsereg, megismételve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi megjegyzéseit.

  • Olaszország a kormánypártok között jelentkező politikai feszültségek, valamint pénz- és a katonai eszközök hiánya miatt csak a jövő hónapban hoz döntést az Ukrajnának történő új fegyverszállításról.

    The Guardian szerint Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy légvédelmi eszközök szállításáról tárgyaltak telefonon Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Az olasz kormányfő is megerősítette, hogy kormánya támogatja Ukrajnát, de úgy tudni, hogy

    ennek ellenére egyelőre mégsem szállítanak fegyvereket nekik.

    A híresztelések szerint Melonit szövetségesei, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi pártelnök az, aki nem támogatja a fegyverszállításokat. A két politikus pártjának tisztviselői ugyanakkor tagadták, hogy problémájuk lenne ezzel.

    Giorgia Meloni elődje, Mario Draghi alatt Olaszország öt segélycsomagot küldött Kijevbe, köztük katonai szállítmányokat.

  • Az ukrán hadsereg egyik szóvivője arról beszélt hétfőn, hogy még mindig heves harcok zajlanak a Donyecki területen fekvő Szoledarnál.

    A napokban felmerült, hogy az oroszok áttörést érhettek el a városban, de vélhetően csak egy kisebb előrenyomulásról van szó. Ennek ellenére hétfőn az oroszok azt állították, hogy az ukránok visszavonultak. 

    Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn egy tévéműsorban azt mondta: az orosz erők az elmúlt napon 106 alkalommal lőtték tüzérséggel a várost, és 22-szer csaptak össze az ukrán katonákkal a térségben. Közölte azt is, hogy vasárnap az ott harcoló ukrán alakulatokhoz

    újabb erőket vezényeltek, és további katonai eszközöket bocsátottak a rendelkezésükre.

    Szavai szerint a fagyos időjárás lehetővé teszi a nehézeszközök – harckocsik, gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítójárművek  használatát, ezért az ukrán erők számára ellentámadásra is lehetőség nyílik. Hangsúlyozta, hogy előnyre tesz szert az az oldal, amelyik jobban felkészíti katonáit és haditechnikai eszközeit a téli hadműveleti szakaszra, valamint jobb taktikai terveket tud kidolgozni. 

    Mindeközben Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka is cáfolta azokat az orosz sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint az orosz hadsereg elfoglalta volna Szoledart. Elmondta, hogy

    az orosz csapatok ismét kísérletet tettek a város elfoglalására, de veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak.

    Kifejtette, hogy az orosz erők több irányból rohamozták meg a várost, és a legfelkészültebb fegyvereseket, a Wagner magánhadsereg zsoldosait is bevonták a műveletbe. „Ugyanakkor védőink bátorságának, a tűzerő ügyes és hozzáértő felhasználásának köszönhetően az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, és ismét visszavonult” – fogalmazott a parancsnok.

    Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy Szirszkij végiglátogatta vasárnap a Donyecki területen fekvő Bahmut és Szoledar városnál harcoló ukrán alakulatokat. Az államfő bejelentette, hogy erősítést küldenek a térségbe.

  • Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete elismerte, hogy óriási veszteségei vannak Ukrajnának mind a katonai, mind a civil áldozatok tekintetében.

    A nagykövet még közvetlenül a pénteki orosz fegyverszünet előtt adott interjút, és arról beszélt a Newsweeknek, hogy hamarosan „kritikus pillanathoz” érkezhet a háború. Ugyanis Vlagyimir Putyin kétszínű fegyverszüneti ajánlatot tesz, miközben még megszállás alatt tartja Ukrajna déli és keleti területeinek egy részét.

    Prisztajko azt mondta az interjúban, hogy ezt az ajánlatot Ukrajnának és a Nyugatnak határozottan el kell utasítania, mivel az oroszok célja csak az, hogy megerősíthessék hadseregüket a fegyvernyugvás alatt. Szerinte az orosz békeajánlatoknak jelenleg csakis a figyelemelterelés a céljuk, nincs mögöttük valós megegyezési szándék. 

    A nagykövet arról is beszélt, hogy szerinte a harcok még 2023-ban véget érhetnek, amennyiben Ukrajnának sikerült megvernie az oroszokat. Hozzátette: az ukrán kormányzat dolgozik azon, hogy ha eljön az idő, akkor elő tudjanak állni egy olyan béketervvel, amely mindenki számára emészthető. 

    Prisztajko végül arra is kitért, hogy az ukrán nép továbbra is elkötelezettek a harc folytatása mellett, annak ellenére is hogy óriási veszteségeket szenvednek.

    Majdnem egy éve folyik a háború, megállás nélkül veszítjük az embereket. Nem reklámozzuk, hogy pontosan hány katona és civil esett el, de elképzelhetik, hogy óriási, megemészthetetlen számról van szó, és a városok közül is sokat megsemmisítettek

    – mondta az ukrán nagykövet a Newsweeknek.

  • A Kreml hétfőn cáfolta az esetleges második oroszországi mozgósítási hullámról szóló híreszteléseket.

    A napokban írtunk arról, hogy az ukrán katonai hírszerzés értesülése szerint Oroszország további ötszázezer ember behívását rendelheti el januárban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most elutasította azokat a szóbeszédeket, amelyek egy esetleges második oroszországi mozgósítási hullámról szólnak.

    „Az elsődleges forrást [ebben a kérdésben] az Oroszországi Föderáció elnöke által vezetett hatóságok jelentik. Nem kellene olyan nagy figyelmet fordítani a Telegram-csatornákra” – mondta Peszkov egy sajtótájékoztatón a CNN szerint.

    Moszkva október végén jelentette be a szeptemberben elrendelt, úgynevezett részleges mozgósítás első hullámának befejezését. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint akkor teljesítették a tervezett, háromszázezer fős besorozási célt.

  • A német kormány az utóbbi hónapokban számos alkalommal arról nyilatkozott, hogy nem akar harckocsikat Ukrajnába szállítani. Elképzelhető, hogy az egyre nagyobb nyomás hatására változtat az álláspontján.

    Reuters számolt be arról, hogy a német gazdasági miniszter is beszélt erről egy vasárnapi tévés interjúban. Robert Habeck óvatosan úgy fogalmazott: egyelőre nem tervezik a Leopard harckocsik szállítását Ukrajnába, de 

    természetesen nem is zárhatjuk ki ezt

    – mondta, arra utalva, hogy hosszú távon elképzelhető a tankok szállítása. 

    A miniszter hozzátette, hogy a német kormány nemrég döntött arról, hogy negyven Marder típusú gyalogsági harcjárművet átad Ukrajnának, és ez a döntés már régóta esedékes volt.

  • Kijev azt várja, hogy az Európai Unió az ukrajnai háború miatt bevezetendő szankciók következő körében a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalatot is korlátozza – közölte hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök.

    Smihal a Frans Timmermansszal, az Európai Unió végrehajtó bizottságának egyik alelnökével Kijevben folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy az orosz atomenergetikai ipart meg kell büntetni az ukrajnai invázió miatt.

    Oroszország tavaly március óta tartja megszállva a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet. Vlagyimir Putyin elnök tavaly októberben rendeletet adott ki, amellyel az erőmű irányítását az Enerhoatom ukrán atomenergetikai társaságtól a Roszatom egyik leányvállalatára ruházta át. Kijev szerint ez lopás – írja a Reuters.

    Bár az EU az ukrajnai háború miatt fokozatosan szigorította az Oroszország elleni szankciókat, közvetlenül a Roszatomot még nem sújtotta szankciókkal.

  • Az Egyesült Királyság fontolgatja, hogy szállítson-e első alkalommal brit harckocsikat Ukrajnának.

    A Sky News szerint mindez jelentős előrelépést jelentene a nyugati támogatásban.

  • Meghalt egy nő Donyeckben, amikor az ukrán fegyveres erők a várost lőtték – jelentette be Alekszej Kulemzin donyecki polgármester.

    A Petrovszkij kerületben ma 13 óra 10 perckor, a Kizilszkaja utcában történt lövöldözés következtében egy nő meghalt, egy férfit pedig sérülésekkel vittek kórházba

    – idézi a polgármester Telegram-bejegyzését a TASZSZ.

  • A „gabonaügylet” kezdete óta csaknem 17 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a tengeri humanitárius folyosón keresztül Ukrajna kikötőiből.

    Január 8-ig 16,9 millió tonna mezőgazdasági terméket, köztük gabonát szállítottak ki a gabonafolyosón keresztül 633 hajón. Ennek a mennyiségnek mindössze 5,4 százaléka jutott el a legszegényebb országokba, amelyeknek égető szükségük van rá

    – közölte hétfőn Vahit Kirişci, a török mezőgazdasági minisztérium vezetője.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség emlékeztetett: Isztambulban 2022. július 22-én 120 napra szóló megállapodást írtak alá az Ukrajnából induló élelmiszerexportról. A megállapodásokat november 17-én további 120 nappal meghosszabbították.

  • Amint arról már többször írtunk, Vlagyimir Putyinnak nem érdeke közvetlen katonai konfliktusba kezdenie a NATO-val, de továbbra is harcba vezényli a felkészületlen csapatokat Ukrajnában, mivel győzelmi elmélete a kemény télen alapul: ezzel törné meg Európát. Ám most úgy tűnik, az időjárás Európa oldalán áll. 

    Amíg Európában kora tavaszias idő uralkodik, addig tőlünk keletre, északkeletre a Kelet-európai-síkságon bizony kemény tél van. Hajnalonként is többfelé süllyed −30 fok alá a hőmérséklet, és napközben is alig emelkedik −25 fok fölé a csúcsérték. A farkasordító hideg mellé pedig még vastag hótakaró is társul – számolt be az Országos Meteorológiai Szolgálat, képeket is mellékelve a bejegyzéshez.

     A témában már mémek is születtek, ugyanis Putyin terve eddig nem vált be.

    A 3 napos háborúm 320. napja. Európának kéne fagyoskodnia, nem Oroszországnak. Továbbra is mesteri stratéga vagyok

    – áll a Darth Putin Twitter-bejegyzésében.

  • Az Ukrán Védelmi Minisztérium legfrissebb helyzetjelentésében beszámolt az újabb orosz veszteségekről. E szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 111 760 orosz katonát likvidáltak és 3080 harckocsit semmisítettek meg. 

    A bejegyzéshez Vaszil Szimonenko ukrán költő versét is mellékelték, amely arról szól, hogy „minden betolakodó el fog tűnni az országból”.

  • „Moszkva nem áll háborúban Kijevvel” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára, aki szerint a konfliktus a Nyugat kísérlete, hogy Ukrajnán keresztül álljon ellen Oroszországnak, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az ukrajnai események nem Moszkva és Kijev összecsapása, hanem a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia katonai konfrontációja Oroszországgal. A NATO-kiképzők a közvetlen kontaktustól tartva a biztos halálba kergetik az ukránokat

    – vélekedett Patrusev.

    Az orosz politikus hozzátette, hogy Oroszország egy különleges katonai hadművelettel „felszabadítja régióit a megszállás alól, és véget vet a Nyugat véres kísérletének, hogy elpusztítsa a testvéri ukrán népet”.

    „Nem állunk háborúban Ukrajnával, mert definíció szerint nem lehet bennünk gyűlölet az ukránokkal szemben” – hangsúlyozta.

  • Az Orosz Föderáció eladásra bocsátotta a krími Jevpatorija Repülőgép-szerelő Üzem állami vállalat részvényeinek 100 százalékát – értesült az Unian.

    A vállalat megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció hatóságainak fellépése Ukrajna területi integritása és szuverenitása elleni újabb megnyilvánulás, éppen ezért az árverés eredményeit nem fogják érvényesnek tekinteni.

    Az Ukroboronprom emlékeztetett arra, hogy az Oroszország által megszállt Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna területének szerves része, amelyre Ukrajna alkotmánya és törvényei, valamint nemzetközi szerződések vonatkoznak.

  • Ukrajna Védelmi Minisztériuma a Twitteren közzétett egy videót arról, ahogy katonáik fociznak.

    Míg az ukrán labdarúgó-bajnokságban téli szünet van, katonáink meg sem állnak

    – áll a posztban.

  • Az olyan háborúk, mint amilyen az ukrajnai, ahol polgári területeket válogatás nélkül pusztítanak el, „Isten és az emberiség elleni bűncselekmény” – mondta Ferenc pápa hétfőn.

    A megjegyzések a Vatikánban akkreditált diplomatákhoz intézett éves beszédében hangzottak el a The Guardian szerint.

  • Az ukrán hadsereg visszavonul Szoledárból, és még a szövetségesei elől is megpróbálja elrejteni – mondta Ivan Filiponyenko, a de facto Luhanszki Népköztársaság milíciájának egyik tisztségviselője a Rosszija 24 tévécsatornának. Mint magyarázta:

    Szoledárban az ellenség tömeges menekülését tapasztaljuk. Az ukrán csapatok védelmének gerincét ezen a területen a 61. független gépesített dandár képezte. És a birtokunkban lévő hírszerzési információk szerint a dandárparancsnok, hívójelén Lyizsnyik, megbízta az alárendelt zászlóaljparancsnokokat, hogy estétől és az éjszaka folyamán szervezzék meg a megmaradt egységek kivonulását a városból.

    Elmondása szerint a dandárparancsnokság úgy tervezte, hogy a lehető legnagyobb titokban vonja ki a csapatokat, de a menekülés nem maradt észrevétlen a városban lévő többi ukrán egység körében.

  • A brit védelmi minisztérium (MoD) közzétette az ukrajnai háborúval kapcsolatos legfrissebb helyzetjelentését. Ebben az áll, hogy

    2022 júniusa óta az orosz légierő a Szu–57-es vadászbombázót használja Ukrajna ellen, amely Oroszország ötödik generációs, lopakodó repülőgépe. 

    A frissítés szerint a küldetések „valószínűleg az orosz terület feletti repülésre korlátozódtak”, nagy hatótávolságú légvédelmi vagy légiharc-rakétákat indítva Ukrajna ellen.

    A közelmúltban készült felvételeken öt vadászbombázó is látható, amelyek az oroszországi Akhtubinsk légi bázison parkoltak. „Ezek a repülőgépek valószínűleg részt vettek az Ukrajna elleni műveletekben” – közölte a minisztérium. Ez az első alkalom, hogy a nyugati szervezetek is megerősítették, hogy az orosz légierő Szu–57-eseket vetett be Ukrajna ellen.

    A Szu–57-es Oroszország legfejlettebb vadászgépe. A lopakodó kialakítású, két hajtóműves harci gép a legkorszerűbb eszközökkel és fegyverzettel van felszerelve. A Szuhoj tervezőiroda azért fejlesztette ki, hogy versenyre keljen az Egyesült Államokban gyártott F–22 Raptor nehéz vadászbombázóval.