Törökországnak nincs sok ideje, döntenie kell

Recep Tayyip Erdogan elnök szóvivője, Ibrahim Kalin egy isztambuli sajtótájékoztatón emlékeztetett: a két ország NATO-csatlakozásának török ratifikációja azon múlik, hogy Stockholmnak sikerül-e időben teljesítenie az Ankarával kötött megállapodás részeként tett terrorizmusellenes ígéreteket.

Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai katonai inváziója után kérte felvételét a NATO-ba. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia. Svédország és Finnország tavaly azért írt alá megállapodást Törökországgal, hogy elejét vegyék Ankara kifogásainak a tavaly májusban benyújtott NATO-csatlakozási kérelmükkel szemben.

Szorít az idő

Ankara szerint Svédországnak egyértelműbb álláspontot kell képviselnie az általa terroristáknak tartott, főként kurd fegyveresekkel és a 2016-os törökországi puccskísérlettel vádolt szervezettel szemben, és egyértelműen ki kell nyilvánítania, hogy nem ad menedéket a terrorista szervezetek tagjainak.

A török szóvivő figyelmeztetett arra, hogy nagyon szorít az idő, ha a két ország még a júniusi NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozni akar a szervezethez, ugyanis a NATO-csatlakozást a török parlamentnek ratifikálnia kell, viszont Törökországban májusban választásokat tartanak, és előzőleg a parlament szünetet tart, ami azt jelenti, hogy addig már csak 2, 2 és fél hónap maradt minderre.

Mint megírtuk, csütörtökön kurd tüntetők Stockholmban lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A svéd kormányfő szerint Stockholm NATO-csatlakozása elleni szabotázsakcióról van szó. Az esettel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kifejtette véleményét.

Magyarország jóváhagyása is hiányzik

A török törvényhozáson kívül már csak a magyar országgyűlés ratifikálása hiányzik Svédország és Finnország NATO-csatlakozásához. Korábban a magyar kormány közölte: támogatja a csatlakozást, és benyújtja az ehhez szükséges törvényjavaslatot a parlamentben. A kérdés azóta még nem került napirendre.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter több kormányinfón is kapott erre vonatkozó kérdést. Gulyás Gergely október végén azt mondta: az elsődleges feladat az volt, hogy az Országgyűlés azokat a jogszabályokat fogadja el, amelyek az Európai Bizottsággal való megállapodásnak megfelelően tett vállalásokat tartalmazták, a NATO-csatlakozási kérelmekről pedig még az őszi ülésszak ideje alatt tárgyalhatnak.

Végül Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi négyek csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén a parlament is napirendre fogja tűzni.

A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást

– szögezte le a miniszterelnök.

A magyar parlament ülésszaka minden évben február 1-jén kezdődik.