2024. június 22. 15:00
Georgia
Csehország
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 22. 18:00
Törökország
Portugália
BVB Stadion Dortmund II. forduló
2024. június 22. 21:00
Belgium
Románia
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovics horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló – mondta Andrej Plenkovics horvát kormányfő kedden.

    Plenkovics egy nappal azután beszélt erről, hogy Milanovics kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától.

    Plenkovics azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban.

    Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nemcsak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár

    – utalt Milanovicsra a kormányfő.

    Hozzátette: ennek ellenére Horvátország „nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Smihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció.

    Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása

    – hangsúlyozta.

    Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: „aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”.

    Plenkovics megjegyezte, hogy Milanovics „csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda.

  • Csaknem tízszeresen meghaladták tavaly az előző öt év átlagát a hamis bombafenyegetések címen regisztrált bűncselekmények Oroszországban – derül ki az orosz legfőbb ügyészség statisztikai, információs és elemző portálján kedden közölt adatokból.

    Amíg az ilyen bűncselekmények száma 2020-ban még csak 2404, 2021-ben pedig 3018 volt, addig tavaly már 23 247-re emelkedett. 

    A hamis bombafenyegetések száma az orosz régiók közül az Ukrajnával határos Kurszk megyében ugrott meg leginkább,

    ahol tavaly 475 ilyen bűncselekmény történt, szemben az egy évvel korábbi 21-gyel. Pszkov megyében 2022-ben 269 esetet regisztráltak, 2021-ben pedig csak nyolcat.

    Tavaly tíz büntetőügyből átlagosan nyolcat vádlottak hiányában felfüggesztettek. A büntető törvénykönyv értelmében hamis bombafenyegetésért tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

    A fenyegetések többsége az Ukrajnában zajló háborúval áll kapcsolatban, zömük Ukrajnából érkezik. A bűnüldöző szervek egy meg nem nevezett munkatársa szerint a műszaki eszközök lehetővé teszik annak a régiónak az azonosítását, ahonnan a hívás érkezett. Az üzenetek rendszerint hamis hívószámról és IP-címről futnak be – közölte az MTI.

  • Wojciech Skurkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes hamisnak minősítette azokat a jelentéseket és sajtóinformációkat, amelyek szerint Lengyelország F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába való küldéséről tárgyalt.

    A politikus elmondta, ilyen témában nem történtek megbeszélések, és nem is kezdeményeznek a jövőben sem – közölte a Sky News.

    Az ukrán légierő szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy az ukrán légierőnek 200 darab F–16-os negyedik generációs vadászbombázóra lenne szüksége, hogy meg tudja védeni a légterét. A szóvivő úgy gondolja, hogy ez jelentős előnyhöz juttatná az ukránokat az Oroszország elleni háborúban, és lehetővé tenné számukra bizonyos területek visszavételét.

    Le vagyunk maradva a technológia terén. Komoly a szükséglet. Öt harcászati repülődandárt kell létrehoznunk egyfajta nyugati többcélú katonai repülőgépből

    – mondta Jurij Ihnat.

  • Üzenetet adott át Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek amerikai hivatali kollégájától, Anthony Blinkentől kedden Moszkvában Számeh Sukri, az egyiptomi diplomácia vezetője. Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt.

    „Oroszország kész meghallgatni minden olyan komoly javaslatot, amelynek célja a jelenlegi helyzet egészének átfogó megoldása. Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz” – mondta Lavrov.

    Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete „néhány dolgot” nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, „mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít”.

    Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg „vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is”. Hangot adott annak az álláspontjának is, amely szerint a kijevi rezsim semmilyen önállósággal nem bír, csak végrehajtja „uralkodója”, az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat akaratát, amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington „hegemóniaigényeit a modern világban”.

    Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők „minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását”.

  • Bekérették az ukrajnai magyar nagykövetet az ukrán külügyminisztériumba Orbán Viktor miniszterelnök becsmérlő kijelentései miatt, és felszólították Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikájával.

    Íjgyártó István magyar diplomatával közölték, hogy az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és

    súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatoknak.

    Az eseményről ide kattintva olvashat bővebben.

  • Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban a szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

    A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is

    – fejtette ki a tárcavezető az MTI beszámolója szerint.

    Közölte, hogy a „harckocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette: ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.

    Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard 2 harckocsikkal látja el. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállít Ukrajnának. Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába.

  • A brit kormány Ukrajnának utalja azt az összeget, amely a Chelsea labdarúgócsapatának tavalyi eladásából származik. A londoni futballklub korábbi orosz tulajdonosa, Roman Abramovics tavaly tavasszal bejelentette, hogy az üzletből származó bevételt humanitárius célokra, az Ukrajnában zajló háború áldozatainak és hozzátartozóik támogatására fordítják.

    A következő napokban az Európai Unió jóváhagyásával valósulhat meg a tranzakció, amely révén 2,3 milliárd font kerül a rászorulók megsegítésére létrehozott pénzügyi alapba.

    A The Telegraph értesülései szerint a pénz annak az alapnak a számlájára kerül, amelyet az UNICEF brit irodájának korábbi ügyvezető igazgatója, Mike Penrose vezet. Az alapból származó pénzeket a fent említetteken túl oktatási intézmények helyreállítására, valamint orvosi segítségnyújtásra használják fel. Az összes forrást az EU ellenőrzése alatt osztják szét.

    A 2,3 milliárd fontos támogatás a történelem egyik legnagyobb jótékonysági adománya, melyet a háború áldozatai vagy azok hozzátartozói kapnak.

    Roman Abramovics 2003-ban 190 millió fontért vette meg a Chelsea-t. Tavaly májusban 4,25 milliárd fontos üzlet keretein belül megállapodás született a futballklub eladásáról, melyet így azóta a Todd Boehly, Mark Walter, Hansjörg Wyss és a Clearlake Capital cégcsoport által alkotott új tulajdonosi csoport vezet.

  • Lettország május közepéig meghosszabbította a rendkívüli állapotot a Belarusszal közös határán – közölte a lett belügyminisztérium.

    A május 10-ig tartó rendkívüli állapot révén a lett határvédelem továbbra is törvényesen fordíthatja vissza a határon illegálisan átlépő bevándorlókat. A rendkívüli állapotot 2021 augusztusában vezették be a határ mentén, mert illegális bevándorlók ezrei kíséreltek meg Belaruszból Lettországba és így az EU-ba bejutni.

    A tárca közleménye szerint 2022 novemberétől ismét megemelkedett az illegális határátlépők száma, a döntésben azonban fontos szerepet játszik az is, hogy – ellentétben Lengyelországgal és Litvániával – Lettország egyelőre nem épített kerítést a belorusz határnál. 

    mérvadó volt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja is: a közel egy éve folyó harcokban Minszk Moszkva szövetségese, Lettország pedig Belarusszal és Oroszországgal is határos.

    A belügyminisztérium adatai szerint a rendkívüli állapot másfél éve tartó hatálya idején több mint 9600 alkalommal regisztráltak határsértést. Brüsszel azzal vádolta Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt, hogy szervezetten szállít bevándorlókat az EU külső határához. A Belarusszal szintén határos Litvánia is hasonló álláspontot képvisel: decemberben azzal vádolta meg Minszket, hogy fagyási sérülésektől szenvedő bevándorlókat csempész át a két ország között felhúzott drótkerítésen.

  • Aljakszandr Lukasenka államfő úgy fogalmazott, Belarusz kész nagyobb támogatást nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban. A megjegyzéseket egy zimbabwei állami látogatás során tette, ám azt nem közölte, hogy ez a segítség mit takar pontosan – írja a Sky News.

    Amint arról beszámoltunk, az ukrán erők aktívan gyakorlatoznak a belarusz határ közelében, miközben új offenzívára készülnek. Közben törzsvezetési gyakorlat kezdődött Belaruszban, amely keretében az orosz és a belorusz regionális csapatok egyesített parancsnoksága a két ország biztonságának szavatolása érdekében teendő döntéshozatalt gyakorolja egy héten át.

  • A Donyeck megyei Bahmut városánál az elmúlt nap során 42 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között – közölte kedden Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője a Telegramon.

    A szóvivő kifejtette: Bahmut továbbra is az orosz erők támadásainak egyik fő célpontja. A városnál levő ukrán állásokat hétfőn 197-szer ágyúzták, és 42 fegyveres összeütközés volt a térségben. Szavai szerint 277 orosz katona vesztette életét, 258 sebesült meg a harcokban.

    Cserevatij kiemelte, hogy Bahmutba rendszeresen szállítanak felszerelést és lőszert az ukrán katonáknak. Elmondta még, hogy Donyeck megyében, Liman térségében is „igyekeznek az oroszok magukhoz ragadni a kezdeményezést” – adta hírül az MTI.

  • További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei a keddi lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban.

    Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt, Gabrielius Landsbergis litván és Zbigniew Rau lengyel tárcavezető egyben megállapodott a szorosabb együttműködésben és az erőfeszítések összehangolásában.

    „Ha a lakosságarányos erőfeszítéseinket vesszük, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának” – hangoztatta Rau.

    Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának

    – tette hozzá.

    A lengyel tárcavezető azt is kiemelte, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. Mint mondta, a büntetőintézkedések esetében szükséges volna kizárni az esetleges kibúvókat és kivételeket.

  • A görög kormány úgy döntött, hogy nem ad Leopard 2-es típusú harckocsikat Ukrajnának – közölte Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök tokiói látogatásán.

    Abból az egyszerű okból nem szállítunk Leopard 2-eseket az ukrajnai frontra, hogy teljességgel elengedhetetlenek a védelmi stratégiánk szempontjából

    – jelentette ki a görög kormányfő, aki emlékeztetett arra is, hogy újra kiéleződött a feszült viszony Athén és Ankara között a Földközi-tenger keleti medencéjében több lakott és lakatlan sziget hovatartozása miatt.

    Bár az európai kontinensen Görögország rendelkezik a legnagyobb Leopard harckocsiállománnyal – a Leopard 2-es típusból 350 darabbal, a Leopard 1-esből pedig 500-zal –, nem válik meg egytől sem, mert fenyegetve érzi magát a szintén NATO-tagállam Törökországtól.

    Törökország és Görögország között régóta feszültséget kelt a migráció, a tengeri határaik, a kölcsönös légtérsértések, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázkincs kiaknázásának lehetősége.

  • Bocsánatot kért a skandináv országban élő ukránoktól az orosz Wagner-zsoldoscsoport egykori tagja, aki Norvégiában kér menedékjogot. 

    Andrej Medvegyev elmenekült egységétől, és a Pasvikdalen-völgy közelében átlépte a norvég határt, itt azonban a határőrök letartóztatták és őrizetbe vették. Ő az első ismert katona a Wagner-csoportból, aki Ukrajnában harcolt, és külföldre menekült.

    Egy gazember vagyok önöknek, de kérem, vegyék figyelembe, hogy erre, még ha későn is, de rájöttem. Ne ítéljenek el. Mindenesetre elnézést kérek

    – idézi a férfi szavait a Sky News.

  • Egy orosz bíróság 12 év börtönre ítélt egy férfit, aki megpróbált felgyújtani egy szibériai katonai sorozóhivatalt – a döntés értelmében a bűncselekményt „terrorcselekménynek” minősítették.

    A jekatyerinburgi katonai bíróság döntése volt az első alkalom, hogy terrorcselekménynek minősítettek egy sorozási iroda elleni merényletet – számolt be a Sky News.

    A TASZSZ beszámolója szerint a tűz egy kisebb, egy négyzetkilométeres területre terjedt ki, de senki sem sérült meg. 

  • Dánia az összes Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának – jelentette be hétfőn Mette Frederiksen dán miniszterelnök a dél-ukrajnai Odessza városában tett látogatásán.

    Átadjuk mind a 19 Caesar típusú önjáró lövegünket

    – mondta a dán kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a skandináv ország addig támogatja Ukrajnát fegyverzettel, humanitárius segítséggel, illetve ukrán katonák kiképzésével, amíg szükségesnek tartja.

    Zelenszkij köszönetet mondott azért, hogy Dánia segít megerősíteni az ukrán tüzérséget. A dán kormányfőt ukrajnai útjára külügyminisztere és védelmi minisztere is elkísérte – számolt be az MTI.

    Oroszország koppenhágai külképviselete úgy reagált a fegyverszállításokra, hogy azok csak a harctevékenység elmérgesedését szolgálják, de nem tudják megváltoztatni a harcok menetét. A nagykövetség állásfoglalásában kiemelte, hogy Dánia egyre jobban belesodródik az ukrajnai konfliktusba, illetve erkölcstelennek és álszentnek nevezve azt a meggyőződést, miszerint fegyverszállítmányokkal el lehet érni a békét.

  • Ibrahim Kalin török elnöki képviselő arról beszélt, hogy Törökország folyamatosan tárgyal a fogolycserék megszervezéséről, valamint egy humanitárius folyosó létrehozásáról. Hozzátette, hogy az utóbbi komoly vitatémát jelent.

    Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Kalin megjegyezte, hogy bár Kijev számára a védelem természetes jog, a harcok más kérdéseket is felvetnek, mint például a háború elhúzódását. Szerinte a kérdés az, hogy ez jelenti-e a konfliktus megoldását. 

    Az elnöki szóvivő emlékeztetett arra is, hogy Törökország a háború kezdete óta komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a feleket tárgyalóasztalhoz ültesse.

  • Az ukrán nyelvnek védelmet kell kapnia az ország valamennyi felsőoktatási intézményében, ezért be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az egyetemeken és a főiskolákon – vélekedett Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az ukrán ötös csatorna egyik keddi műsorában.

    Az ombudsman hozzátette, hogy levelében kérte a rektori szövetséget és az oktatási minisztériumot, hogy minősítsék tabunak az orosz nyelvet a felsőoktatásban.

    A biztos ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Kijev-Mohila Akadémia vezetése a napokban megtiltotta az orosz nyelv használatát az intézmény falain belül. Az új normát az intézmény belső szabályzatában írták elő, amelyet január 27-én fogadtak el.

    Az intézményben már régóta ukrán nyelven zajlik az oktatás, az új rendelkezés viszont az egymás közötti beszélgetést érinti, és egyaránt vonatkozik a tanárokra, a diákokra és az akadémiai adminisztráció dolgozóira. Szerhij Kvit, az akadémia elnöke a BBC-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az orosznyelv-használatért nem jár büntetés, és senki sem fogja külön figyelni az emberek közötti kommunikáció nyelvét.

    Olekszij Aresztovics volt elnöki tanácsadó szerint viszont a Kijev-Mohila Akadémián hozott döntés az orosz nyelv használatának megtiltásáról alkotmányellenes, és sérti az európai uniós normákat.

    A nyelvi ombudsman ezzel szemben úgy véli, hogy ebben a szabályban nincs jogsértés, és nem korlátozza az orosz ajkúak jogait.

    A törvény szerint az ukrán diákoknak joguk van államnyelvű oktatásban részesülni

    – szögezte le a nyelvi biztos.

  • Franciaország további tizenkét Caesar önjáró tüzérségi rendszert biztosít Ukrajnának, valamint segít az ukrán hadsereg kiképzésében – értesült az Ukrajinszka Pravda.

    Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter elmondása szerint Franciaország további tizenkét Caesar önjáró tüzérségi rendszert fog biztosítani. Emellett 150 francia szakember utazik Lengyelországba, hogy segítsen az ukrán katonák kiképzésében – havonta körülbelül hatszáznak, és a nyár végére mintegy 2000 katona vehet részt a kiképzésben.

    Újságírói kérdésekre válaszolva Sébastien Lecornu elmondta, hogy Franciaország 18 ilyen rendszert adott át Ukrajnának, amelyek közül egy jelenleg nem üzemképes, a többi 17 pedig tervezett karbantartást igényel.

  • A litván elnök szerint a Nyugatnak át kellene lépnie bizonyos vörös vonalakat, és

    harci repülőgépeket kellene Ukrajna rendelkezésére bocsátania.

    Gitanas Nauseda egy hétfő esti televíziós interjúban úgy fogalmazott, hogy a vadászgépek biztosítása „elengedhetetlen katonai segítség” Ukrajna számára Oroszországgal szemben – számolt be az MTI.

    A háború mostani kritikus pillanatában, amikor már küszöbön áll a fordulat, fontos, hogy késlekedés nélkül cselekedjünk

    – fogalmazott a litván elnök.

    Kijev korábban több alkalommal kérte a nyugati országokat, hogy szállítsanak neki harci repülőgépeket. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök mindeddig elutasította ezt a kérést, bár Franciaország az elvi lehetőségtől nem zárkózott el.

    Nauseda rámutatott, hogy több, korábban meghúzott vörös vonalat már átléptek. A háború tavaly februári kirobbanása után Németország kezdetben határozottan állította, hogy kizárólag golyóálló mellényeket, sisakokat és más védelmi felszereléseket hajlandó küldeni Ukrajnának, fegyvereket semmiképp. Hasonlóan egykor tabunak számított annak lehetőségéről beszélni, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz – fejtette ki a litván elnök.

  • A brit kormány szóvivője szerint nem lenne célszerű most brit vadászgépeket küldeni Ukrajnába.

    A brit Typhoon és az F–35 vadászrepülőgépek rendkívül összetettek, és hónapokig tart, mire megtanulnak vele repülni. Ezt figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy ezeket a repülőgépeket Ukrajnába küldeni nem praktikus

    – idézi az Ukrajinszka Pravda a szóvivőt, aki hozzátette, hogy továbbra is támogatják Ukrajna katonai erőfeszítéseit.

    Arra a kérdésre, hogy a brit kormánynak van-e kifogása az ellen, hogy más szövetségesek kevésbé modern repülőgépeket küldjenek, a szóvivő azt mondta: „Továbbra is megvitatjuk szövetségeseinkkel, hogy szerintünk mi a helyes megközelítés.”

  • Az ukrán védelmi minisztérium egy hónap alatt öt új dandárt hozott létre. A behívott katonák többsége már az új, NATO által átadott harceszközökre kap kiképzést, valószínűleg Európában. A Militaryland nevű blog szerint az ukrán vezetés arra számít, hogy az orosz hadsereg tavasszal széles körű offenzívát indít Ukrajnában, ezért kezdődött el a készülődés.

    Az ukrán haderő januárban 30 ezer újoncot sorozott be.

    Az öt új dandárból egy, a 47. tüzérdandár már a front közelében van, jelenleg a Harkivi területen, az orosz határ közelében állomásozik.

    A másik négy egység, a 21., a 33., a 116. és a 118. gépesített dandár még nem áll készen a bevetésre, a blog információi szerint ezek az újoncok már európai országokban kapnak kiképzést a nyugati harckocsik és gyalogsági harcjárművek használatára.

  • Moszkva közölte, hogy átvette az ellenőrzést Blahodatnye, a kelet-ukrajnai Bahmuttól északra fekvő falu felett. A Donyecki terület e részén a háború egyik legsúlyosabb és legvéresebb ütközete zajlott, egyes szakértők pedig úgy gondolják, hogy hamarosan újabb offenzíva indulhat a közelben.

    Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Bahmuttól mintegy három mérföldre északra fekvő Blahodatnyét légi támogatás segítségével foglalták el az orosz erők. A Sky News ugyanakkor arról számolt be, hogy nem tudta hitelt érően ellenőrizni a jelentést.

    Az Egyesült Államok által transznacionális bűnszervezetként megjelölt Wagner-csoport már szombaton közölte, hogy egységei átvették az irányítást Blahodatnye felett. Az ukrán vezetés azonban azt állította, hogy visszaverte a falu elleni támadást.

    Oroszország arról tájékoztatott, hogy több helyen, településen is gyakorolja már az ellenőrzést Bahmut környékén, ahol csapatai és a Wagner-zsoldosok hónapok óta heves harcokat vívnak.

  • Az Euromaidan Press szerint kedden már harmadszor jelentettek légiriadót Ukrajna-szerte. 

    Amint arról kedd reggel beszámoltunk, az orosz megszállók továbbra is támadásokat folytatnak Liman és Bahmut irányában, súlyos veszteségeket szenvedve – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. Hozzátették: Moszkva sikertelen offenzívákat folytat Avdijivka és Novopavlivka irányában, Kupjanszk és Zaporizzsja irányában pedig korábban elfoglalt állásait védi.

  • Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande korábbi francia államfő és Petro Porosenko volt ukrán elnök megerősítette, hogy Kijevnek az erőszakos megoldásra való felkészítését fedezendő írta alá a minszki megállapodásokat, ezért az orosz elnök „mindent abszolút helyesen tett” az Ukrajna elleni invázió elrendelésével – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

    Peszkov arra reagált így, hogy Porosenko hétfőn elismerte: a 2015-ben aláírt, az ukrajnai békés rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások lehetővé tették az ukrán hadsereg megreformálását és egy nemzetközi koalíció létrehozását Oroszország ellen. Angela Merkel a Die Zeit hetilapnak nyilatkozva az előző év végén elárulta: a megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Később hasonló nyilatkozatot tett Francois Hollande francia exelnök is.

    „Tudjuk, hogy mind Porosenko, mind pedig Merkel és Hollande megerősítette, hogy számukra, vagyis Ukrajna, Franciaország és Németország számára a minszki megállapodáscsomag nem volt egyéb egy paravánnál, amellyel azt a szándékukat álcázták, hogy Ukrajnát felkészítsék a Donyec-medencei probléma erőszakos megoldására” – mondta a Kreml szóvivője.

    Ez ismét alátámasztja, hogy Vlagyimir Putyin abszolút helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy a Donyec-medencében élő emberek megmentése érdekében elindítja a különleges hadműveletet

    – fogalmazott Peszkov.

    A szóvivő nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Moszkva a Donyec-medencének nyújtott orosz katonai segítség lehetőségét már nyolc évvel az invázió kezdete előtt is fontolóra vette-e.

  • Az ukrán fegyveres erők tizenkét országból körülbelül 120-140 harckocsit kaphatnak a szállítások első hullámában – mondta kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    Ukrajna januárban ígéretet kapott arra több nyugati országtól, hogy harckocsikat szállítanak a megtámadott ország hadseregének, hogy segítsenek Kijev erőinek kivédeni Oroszország teljes körű invázióját.

    A tankkoalíciónak jelenleg 12 tagja van. Most már kijelenthetem, hogy a hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 nyugati gyártmányú tankot kapnak majd

    – fogalmazott Kuleba.

    A Sky News úgy tudja, hogy a következő időszakban összesen 321 harckocsit küldenek Nyugatról a frontra.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) jelentése szerint a hatóság letartóztatott egy városi tanácstagot Sziverszk városában, akit hazaárulással gyanúsítanak.

    A gyanú szerint a tisztviselő 2022 októbere óta hírszerzési információkat gyűjtött az oroszok számára az ukrán csapatok mozgásáról a szomszédos Bahmutban.

    A biztonsági szolgálat szerint a gyanúsított átadta a Donyecki terület kulcsfontosságú infrastrukturális helyszíneinek, köztük energetikai létesítmények koordinátáit, amelyeket később az oroszok megtámadtak.

  • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közölte, hogy visszautasítja az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak „rágalmazó kijelentéseit”, aki azzal vádolta a bizottságot, hogy „a háború, a gyilkosság és a pusztítás támogatója”, miután a bizottság kilátásba helyezte az orosz és belorusz sportolók indulását a 2024-es párizsi olimpián.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az, hogy Oroszországnak engedélyezték a 2024-es párizsi játékokon való részvételt, egyenértékű azzal, hogy „a terror valamilyen formában elfogadható”.

    A NOB a lehető leghatározottabban visszautasítja ezt és más rágalmazó kijelentéseket. Mint írták, ezek a megjegyzések nem szolgálhatnak semmilyen konstruktív vita alapjául – írja az Independent.

  • A Kreml szerint a balti államok „rendkívül agresszív álláspontját” bizonyítja, hogy Litvánia vadászrepülőgépeket szállít Ukrajnának − írta meg a Sky News

    Hozzátették, hogy „a nagy európai országoknak” ellensúlyozniuk kellene ezt az álláspontot.

    A hír azután érkezett, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette, az Egyesült Államok nem ad Ukrajnának F–16-os vadászgépeket.

    Ukrán tisztviselők fokozták a felhívásokat a szövetségesek felé, hogy adományozzanak nekik korszerű harci gépeket, hogy ellenőrizni tudják a légterüket. Jelenleg régi, szovjet korabeli repülőgépeket használnak.

  • Oroszország talán nem szállta volna meg Ukrajnát, ha nem történik meg a brexit – jelentette ki Guy Verhofstadt vezető európai parlamenti képviselő az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének harmadik évfordulóján.

    Verhofstadt – az Európai Parlament korábbi brexitügyi koordinátora – azt sugallta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megérezte, hogy a kontinens nem egységes a védelem terén az Egyesült Királyság kilépése után.

    „Ez a háború valójában Putyin kísérlete arra, hogy visszaállítsa a régi Szovjetuniót” – jegyezte meg Verhofstadt, írja az Independent.