Mi lesz a gyermekzsenikből, ha felnőnek?
További Külföld cikkek
- Fegyverkezik a Nyugat-Balkán: újabb konfliktus fenyeget?
- Kína hadgyakorlatot tart Tajvan körül, teljesen körülvette a szigetországot
- Ali Hámenei: Teherán és szövetségesei soha nem hátrálnak meg az Izrael elleni háborúban
- Klímaváltozás: a Spanyolországból jött olajfák jól érzik magukat a Balaton-felvidéken
- Ismét lefejezett holttestekre bukkantak Mexikóban
A négyéves Teddy Hobbs értelmi szintje – aki hat nyelven, köztük mandarinul is elszámol százig – már most sokkal magasabb, mint társaié.
Mi történik a hozzá hasonló gyerekekkel, ha felnőnek? – ennek járt utána a BBC.
Két évtizede Christopher Guerin ugyanabban a cipőben járt, mint Teddy. Guerint 2002-ben, 12 évesen nevezték ki Nagy-Britannia legokosabb gyerekének azok után, hogy több ezer más kortársát előzte meg egy tévéműsorban.
„A fényképem szerepelt az összes újságban” – emlékszik vissza a most 32 éves birminghami férfi. Intelligenciahányadosa 162 volt, amikor felvették a Mensába, ahová felügyelt intelligenciateszt alapján legfeljebb a lakosság felső két százaléka kerülhet be.
Elvárás volt vele szemben, hogy kitűnjön. Ezt nem tartotta hátrányosnak, sőt egyenesen ösztönözte. Állami gimnáziumba járt, ahol a tudományos versenyszellem amúgy is része volt az iskolai hangulatnak.
Nagy-Britannia egykor legokosabb gyereke három matematikai diplomát szerzett, köztük egyet Cambridge-ben, és most a disszertációját készíti elő.
Jelenleg egy középiskola igazgatóhelyettese, ahol tapasztalatait arra használja, hogy bátorítsa és ösztönözze a diákjait.
Zseni, mégsem alkalmazták
A ma 27 éves Arran Fernandez sem panaszkodik arra, hogy gyermekként nyomás alatt élt. Mindössze 15 éves volt, amikor felvették a Cambridge-i Egyetem matematika szakára. Ezzel 1773 óta ő lett a legfiatalabb cambridge-i diák.
„Sosem éreztem, hogy a korom miatt más lennék, mint a társaim” – mondta.
Fernandez most az észak-ciprusi Kelet-mediterrán Egyetem matematikadocense. Azt mondja: mindig igyekezett a lehető legjobb teljesítményt nyújtani a munkájában, de „inkább a saját megelégedésemre, mint külső nyomásra”.
A gyerekzseni kifejezést nem kedveli.
Nem voltam és nem is vagyok lángész, csak valaki, aki kivételes oktatási lehetőségekben részesült, amiből a legjobbat volt képes kihozni.
A lehetőségek és a támogatás, amelyben részesült, nem tették őt „jobbá” bárki másnál. Inkább arra ösztönözték, hogy tudását „továbbadja”, és megpróbáljon másokat is támogatni hasonló sikerek elérésében.
A zeneileg tehetséges Jocelyn Lavint a tekintélyes manchesteri Chetham’s School of Musicba vették fel. Őt is gyerekzseninek tartották, de ez nem befolyásolta hátrányosan a felcseperedését.
Tanárként és titkárnőként egyaránt dolgozott a múltban, néhány hete pedig jelentkezett „álmai állására”.
A kérdőív kitöltése során hangsúlyozta: úgy érzi, jól tudná végezni a munkát kutatói képességeivel.
Elutasították azzal az indokkal, hogy a kérdésekre adott válaszai pont az ellenkezőjét mutatták annak, amit a munkakörben keresnek. „Emiatt úgy éreztem, hogy a képességeim hátráltatnak az álláskeresésben” – panaszolta Lavin.
Egy Mensa-gyermek nevelése „kimerítő” lehet
A Mensa-gyermekek céltudatosak, és egyenesen igénylik a tanulást – állítja a Mensa tehetséges gyermekekkel foglalkozó tanácsadója.
Lyn Kendall szerint a Mensa támogató csoportot működtet a tehetséges gyermekek szülei számára. Ebben jelenleg mintegy háromszáz család vesz részt. Egy Mensa-gyermek szülőjének lenni megterhelő.
Kimerítő, frusztráló, és majdnem tönkreteszi a házasságokat
– mondta a tapasztalatok alapján a szakértő.
Aki úgy gondolja, hogy gyermeke tehetséges, annak kerülnie kellene, hogy az utódot „a szülőkre előnyös szerzetként kezeljék” – hangoztatja egy oktatási újságírónő.
Ehelyett arra kell „bátorítani őket, hogy jól érezzék magukat, és boldogok legyenek az életükben” – mondja Wendy Berliner, aki ezt tartja a legfontosabbnak.
Miután a négyéves Teddy magas IQ-jával bekerült a hírekbe, a Mensa-tanácsadó Lyn Kendall 38 e-mailt kapott három- és négyévesek szüleitől.
„Nekünk is van egy ilyenünk” – írták, és segítséget kértek.
A gyermekkorból nem lehet felnőttkori értékekre következtetni
A magyar zsenik társasága „sohasem mérte gyermekek intelligenciahányadosát” – válaszolta kérdésünkre a Mensa HungarIQa elnökségi tagja. Következésképpen „nem is vett fel tagjai közé kiskorúakat”.
Az IQ korai életkorban történő mérése egyfajta pillanatfelvétel, és keveset árul el a felnőttkorra véglegessé váló intelligenciaszintről.
A helyzet kissé hasonló ahhoz, mintha a 3-4 éves korban mért magasságból szeretnénk a felnőttkori értékekre következtetni: az eredmény egyáltalán nem garancia arra, hogy egy magas kisgyerek felnőttkorban is kiemelkedik majd társai közül – hangoztatta Dede György.
Az idén 30 éves egyesületben évtizedekig 17 év volt a belépési korhatár. Az új általános adatvédelmi rendelet, a GDPR 2018-as hatálybalépése óta viszont már csak 18 év felettiek írhatnak intelligenciatesztet.
„A fentiekből következően nem tudunk beszámolni hazai gyermek Mensa-tagokról, de sokoldalúságukat és változatos életutakat felmutató tagtársainkról gyakran mesélünk közösségimédia-felületeinken” – jelezte Dede.
Egyikük például Frank Adél divattervező iparművész, aki már 15 éves kora óta tervez ruhákat.
Dr. Mayer Martin János, a gépészeti tudományok doktora, a BME adjunktusa tavaly kapott „magyar tudomány” kategóriában Junior Prima díjat, amit azok a 33 év alatti fiatal tudósok érdemelhetnek ki, akik kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez.
Sikeresen vizsgázott a Mensa-teszten a német futballbajnokság legjobb védője, egyben a magyar válogatott tagja, Németh Hanna.
A Mensa-tag Gózon Fanni Zsuzsanna tudományos aktivitása mellett kiberbiztonsági mérnökként tevékenykedik a civil életben.
Farkas Veronika műfordító, a Mensa HungarIQa tagja tavaly egy jeles irodalmi díjat kapott, Cserny Réka magyar bajnok, egykori sokszoros magyar válogatott kosárlabdázó pedig bekerült a Harvard Varsity Club Hírességek Csarnokába.
„Az intelligencia sajátosságairól, nemenkénti jellegzetességeiről, a tesztek fajtáiról és történetéről, valamint a Mensáról a rendszeres tesztírási alkalmaink előtt minden alkalommal tartalmas előadást tartanak képzett proktoraink” – üzente a Mensa HungarIQa elnökségi tagja minden érdeklődőnek, akit „szeretettel” meghívott a Mensa-teszt-írások egyikére.
(Borítókép: BSIP/UIG Via Getty Images)