új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

    Jó pihenést kívánunk!

  • Szlovákia kész átadni Ukrajnának MiG–29-es vadászgépeit, hogy ezzel növelje az ország védelmi képességeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A beszámoló szerint Kijev 11 vagy 12 darab harci repülőgépet kaphat Pozsonytól. Eduard Heger szlovák miniszterelnök ezt az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján ígérte meg Volodimir Zelenszkijnek.

    A köztársaság miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia mindent megtesz, hogy teljesítse az ukrán elnök kérését.

  • Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be egy hírhedt orosz hackerbanda hét vezető tagja ellen – írja a Sky News.

    A Trickbot néven ismert csoport rosszindulatú szoftvere egy időben az internet egyik legártalmasabb biztonsági fenyegetése volt, amely képes volt pénzügyi adatok ellopására, hálózatokon való terjedésre és váltságdíjfizető szoftverek terjesztésére. A mögötte álló csoportot különösen kegyetlennek tartották.

    Az amerikai pénzügyminisztérium közleményében megjegyezte, hogy „a 2020-as Covid–19-járvány csúcspontján a Trickbot kórházakat és egészségügyi központokat vett célba, és váltságdíjfizetési támadások hullámát indította el az Egyesült Államok kórházai ellen”.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter (aki a közeljövőben távozhat posztjáról) elismerte, hogy Ukrajna hadihajókat kaphatna segítségként a partnerországoktól. Az erről szóló nyilatkozatot a miniszter Twitteren tette közzé.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hónapok óta egy biztonsági zóna bevezetését szorgalmazza a zaporizzsjai erőmű körül, hogy megakadályozza a nukleáris katasztrófát.

    Csütörtökön Oroszország jelezte, hogy kész továbblépni az erőmű körüli zóna létrehozására irányuló erőfeszítésekkel, miután Rafael Grossi, a NAÜ vezetője és az orosz állami tulajdonú Roszatom atomenergia-vállalat vezetői találkoztak.

    Az erőmű az orosz invázió előtt Ukrajna áramtermelésének mintegy 20 százalékát állította elő, de szeptember óta nem termel áramot – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • Irán úgy módosítja az Oroszországnak szállított támadó drónjait, hogy a robbanófejek maximális kárt tudjanak okozni az ukrajnai infrastrukturális létesítményekben – jelentette a CNN a Conflict Armament Research (CAR) brit nyomozócsoport jelentésére hivatkozva.

    Az oknyomozó csoport egy iráni Shahed-131 típusú drón fel nem robbant robbanófejét vizsgálta meg, amelyet októberben fedeztek fel az odesszai területen. Az elemzők szerint a robbanófejeket „sietve módosították, rosszul illesztett, több tucatnyi apró fémdarabból álló réteggel”, amelyek becsapódáskor nagy sugarú körben szóródnak szét.

    Ezen elemek kombinációja jelentősen megnöveli a robbanófej azon képességét, hogy olyan célpontokat semmisítsen meg, mint az erőművek, elosztóhálózatok, távvezetékek és a nagy, erős transzformátorok, áll a jelentésben. Emellett nagymértékben megnehezítik a javítási munkálatok elvégzését.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa lehallgatta az orosz titkosszolgálatok terveit Moldova elpusztítására. Brüsszelben az EU vezetői előtt elmondta, hogy tájékoztatta Maia Sandu moldovai elnököt az állítólagos tervről.

    „Tájékoztattam őt arról, hogy elfogtuk az orosz hírszerzés Moldávia elpusztítására irányuló tervét” – mondta Zelenszkij. Továbbá elárulta: a dokumentumokból kiderül, hogy „ki mikor és hogyan” tervezi „megtörni a moldovai demokráciát és megteremteni az ellenőrzést Moldova felett”.

    Volodimir Zelenszkij szerint a terv nagyon hasonlít ahhoz, amelyet Oroszország Ukrajna elfoglalására dolgozott ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tudja, Moszkva végül is elrendelte-e a terv végrehajtását.

    A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a Nyugat azt fontolgatja, hogy Moldovából „egy másik Ukrajnát” csinál – írja a Sky News.

  • A belorusz határőrség saját közlése szerint lelőtt egy ukrán felderítődrónt a határtérségben. „Az incidens február 8-án történt a határ közelében, Sztolin városának körzetében” – ismertette csütörtökön az MTI.

    A tájékoztatás szerint a kamerával felszerelt drónt egy elektronikai hadviselési eszközzel szedték le az égről.

    A határőrség közölte, hogy a pilóta nélküli repülő eszközön talált adattározón talált adatok megerősítik, hogy a drónt Ukrajnából indították, és a belorusz határvédelem technikai eszközeinek megfigyelésére alkalmazták. A hatóság hozzátette, hogy nem ez az első ilyen jellegű incidens, tavaly decemberben és novemberben hasonló átrepüléseket figyeltek meg. Ukrajna egyelőre nem reagált az ügyben.

    Az incidens Minszk és Kijev feszült viszonyára utal. Belarusz elnöke, Aljakszandr Lukasenka országa területét is rendelkezésre bocsátotta Oroszországnak az Ukrajna elleni offenzíva tavaly februári megindításakor, s egyre több olyan találgatás van, hogy ez a forgatókönyv idén tavasszal megismétlődhet.

  • Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel a 2024-es párizsi olimpia bojkottfenyegetésével –  számolt be az MTI.

    Az ukránok, a lengyelek, a balti és az északi államok az ukrajnai háború miatt nem szívesen látnák az orosz és belorusz sportolókat az ötkarikás játékokon, valamint más nemzetközi versenyeken, és többen közülük bojkottal fenyegetőznek.

    Bach ez ügyben levelet küldött Vadim Hutcajtnak, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnökének – aki egyben országa ifjúsági és sportminisztere –, amelyben hangsúlyozza: még konkrétan nem is tárgyaltak arról, hogy miként engednék a párizsi szereplését olyan semleges színekben induló sportolóknak, akik orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkeznek.

    Ezenkívül ismét kitért rá, hogy a bojkott sértené az olimpiai chartát, és a nemzeti olimpiai bizottságok felelőssége, hogy betartsák az ebben foglalt alapvető értékeket. 

  • Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója szerint több mint 10 millió amerikai állampolgár jelentkezett a Wagner-csoportba, és állítólag ez volt az oka annak, hogy leállították az orosz foglyok toborzását – írja az Unian ukrán hírügynökség a zsoldosvezér által ellenőrzött csatornára hivatkozva.

    Elmondása szerint a Wagner-csoport korábban egy amerikai közönséget megcélzó reklámot tett közzé, amelyre állítólag több mint 10 millió jelentkezés érkezett olyan amerikai állampolgároktól, akik „a NATO ellen akarnak harcolni”.

    Jelenleg körülbelül egymillió amerikai állampolgár felvételét fontolgatjuk. Ezért ideiglenesen felfüggesztettük az orosz börtönökből való toborzást, de ha az amerikai külügyminisztériumtól érkezik ilyen kérés, akkor amerikai börtönökből fogunk toborozni

    – mondta Prigozsin.

  • Orosz hadifoglyok meggyilkolása ügyében kezdett vizsgálatot csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK), közleményében az orosz külügyminisztérium Ukrajna nyugati támogatóit és a nemzetközi szervezetek hallgatását tette felelőssé a történtekért.

    Alekszandr Basztrikint, az SZK elnökét Dmitrij Kuznyecov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának tagja kérte fel a nyomozás elindítására, miután szerdán felvételek jelentek meg a világhálón arról, hogy ukrán fegyveresek három orosz hadifoglyot lőnek agyon közvetlen közelről.

    Az orosz diplomácia nehezményezi, a nemzetközi közösség és szakosított szervezetei hallgatnak az ukrán fél által elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt, noha Moszkva bizonyítékokat terjesztett elő ezekkel kapcsolatban. A külügyi tárca kifejezte reményét, hogy az újabb gyilkosságok, amelyek ügyében az SZK nyomozást indított, nem maradnak büntetlenül.

    Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők embervesztesége Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, Liman irányában több mint 110 katona, Donyeck körzetében mintegy kilencven katona, a Donyecki terület déli részén pedig több mint 85 katona. Emellett számos ukrán harceszköz és több lőszerraktár is megsemmisült.

    Az orosz repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán 83 tüzérségi lőállásra, valamint 116 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást.

    Az orosz légerő lelőtt egy ukrán MiG–29-es, a légvédelem pedig egy Szu–25-ös repülőgépet, tucatnyi drónt és 13 amerikai gyártmányú HIMARS rakétát. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.

  • A SpaceX elnöke beismerte, hogy a vállalat lépéseket tett annak érdekében, hogy korlátozzák az ukrán csapatokat a műholdas technológia használatában. A hírek szerint az ukránok drónok irányítására használták a Starlink technológiát – írja a CNN.

    „Vannak dolgok, amelyeket megtehetünk annak érdekében, hogy korlátozzuk a lehetőségeiket” – mondta Gwynne Shotwell újságíróknak, utalva a Starlink és a drónok használatáról szóló jelentésekre.

    „Soha nem tekintettünk fegyverként a Starlinkre. Az ukránok azonban olyan módon használták ki, ami nem volt szándékos, és nem volt része semmilyen megállapodásnak” – tette hozzá  Shotwell.

  • A háború legrosszabb forgatókönyve szerint Kína rosszabbá teheti a helyzetet Ukrajna számára – mondta Oleg Zsdanov katonai szakértő az Unian ukrán hírügynökség szerint.

    Ha Kína elkezdi felszereléssel és fegyverekkel segíteni Oroszországot, akkor a konfliktus elhúzódhat. Ez végül oda vezet, hogy Moszkva arra kényszerít minket, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk

    – fogalmazott a szakértő, aki szerint Ukrajnának most lehetősége van arra, hogy megelőzze Kínát.

    Oleg Zsdanov úgy véli, ha Kína titokban úgy dönt, hogy segít Oroszországnak, akkor az ukránoknak most van esélyük arra, hogy vereséget mérjenek az oroszokra, és 2023 végére visszatérjenek az 1991-es határokhoz.

  • Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint tovább súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében az orosz erők újabb offenzívája miatt, lehetséges az orosz katonai műveletek más irányú fokozása is, de ez elsősorban arra irányul, hogy lefoglalja az ukrán hadsereg erőit – közölte Adrij Juszov, a hírszerzés szóvivője csütörtökön egy tévéműsorban.

    Súlyosbodás lesz. Oroszország fő célja valójában a keleti országrész és a Donbász. Más területeket is érhet támadás, de főleg az ukrán erők és eszközök elterelése, visszahúzása érdekében

    – fogalmazott a tisztségviselő.

    Kifejtette, hogy az ukrán titkosszolgálatok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a feladatot tűzte ki a katonai vezetés elé, hogy március végéig érjék el a Luhanszki és Donyecki terület közigazgatási határát.

    Emlékeztetett arra, hogy Oroszország területén folytatódik a mozgósítás, most már mintegy 300 ezer megszálló van Ukrajnában. Juszov szerint az orosz hadsereg létszámának növekedéséről van szó, ami nem jelent minőségi javulást.

    „A legtöbb jó képességű egységet, a legjobb minőségű fegyvereket már vagy kivonták, vagy megsemmisítették Ukrajna területén az elmúlt egy évben. A megfelelő pótlás előkészítése pedig biztosan nem fog működni” – vélekedett a hírszerzés szóvivője az MTI szerint.

  • A Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, a Zaporizzsjai és Herszoni terület történelmileg orosz régió, ezeket a kulcsfontosságú területeket a lehető leggyorsabban az összoroszországi fejlettségi mutatókhoz kell hozni; ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta csütörtökön a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (ASI) felügyelőbizottságának ülésén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    „Feltételesen azt mondjuk, hogy »új«. Mivel jól ismerjük a történelemből, ezek orosz régiók” – mondta Putyin.

    Szerinte „ezeket a területeket országos mutatókkal kell egy szintre hozni már ebben az évtizedben, minél előbb, annál jobb”. Az elnök rámutatott, hogy az új régiók fejlesztésének ütemesen és szakaszosan kell megtörténnie.

    „Természetesen a legjobb megoldásokat kell alkalmazni a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, a Herszoni és Zaporizzsjai terület társadalmi-gazdasági fejlesztését szolgáló programok kidolgozása során” – hangsúlyozta. 

  • Magyarország továbbra is támogatja Ukrajnát, ugyanakkor a béke oldalán áll –jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.

    Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország modern kori történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja a megtámadott országnak, továbbá támogatja Kijev uniós integrációs törekvéseit is azzal a feltétellel, hogy az uniós követelményeket maradéktalanul teljesíteni kell.

    A követelmények része a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és erősítése – emlékeztetett. Közölte: Magyarország álláspontja nem változott, továbbra sem tudja fegyverrel segíteni Ukrajnát. Magyarország véleménye szerint mielőbbi békére és tűzszünetre van szükség – húzta alá.

    Kijelentette: Magyarország nem támogatja a szankciókat, azonban az uniós egység érdekében nem akadályozza meg bizonyos intézkedések meghozatalát, kivéve azokon a területeken, amelyek elemi magyar nemzeti érdeket érintenek.

  • Az orosz erők megkezdték az úgynevezett kadéthadtestek létesítését az általuk megszállt ukrajnai területeken, és a helybeli szülőket arra kötelezik, hogy odaküldjék gyermekeiket – közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes Telegramon.

    „Az orosz megszálló hatóságok ideológiai kampányt indítottak, hogy rákényszerítsék a szülőket, küldjék gyermekeiket tanulni az úgynevezett kadéthadtestbe” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az egyik ilyen katonai oktatási intézmény már idén megnyílt a Luhanszki területen fekvő Sztarobilszk városában. További hasonló kadétiskolák megnyitását tervezik a déli Herszoni terület több településén is.

    Maljar kiemelte: emellett az ideiglenesen megszállt területeken továbbra is aktív kampány folyik a börtönökben, hogy a fogvatartottak lépjenek be orosz katonai magáncégekbe. Bármilyen életkorú, egészségi állapotú és nemű bebörtönzött belépését fogadják, attól függetlenül, hogy milyen bűncselekmény elkövetéséért ítélték el – állítja a miniszterhelyettes.

    A Herszoni területi kormányzói hivatal csütörtökön arról adott hírt, hogy az elmúlt napon három civil vesztette életét, és négy sebesült meg az orosz támadások következtében. Pavlo Kirilenko, Donyecki területi kormányzó tájékoztatása szerint a régióban lévő Bahmutban szerdán legalább két helyi lakos halt meg, és öt szenvedett sérüléseket az orosz ágyúzások következtében. További két lakos sérült meg a terület más településein – számolt be az MTI.

  • Az amerikai és francia csapatok közös hadgyakorlatot fognak tartani, hogy teszteljék a 30 nemzetet tömörítő szövetség keleti szárnyának védelmét. Az Eagle Royal 23 elnevezésű, a fekete-tengeri Capu Midia gyakorlótéren zajló harci gyakorlaton mintegy 350 többnemzetiségű katona vesz részt, akik éles lőszerrel fognak gyakorolni.

    A román védelmi minisztérium szerint a február 2–10. között tartandó gyakorlat célja a NATO „tüzérségi rendszerei interoperabilitásának” tesztelése egy fiktív, 5. cikk szerinti kollektív védelmi forgatókönyv alapján a szövetség délkeleti területén – közölte a Sky News.

    Az 5. cikkely előírja, hogy a szövetség minden tagja köteles segítségére sietni bármely szövetségesének, aki ezt kéri. A NATO válaszul Oroszország tavaly februári ukrajnai inváziójára megerősítette jelenlétét Európa keleti szárnyán, és további többnemzeti harccsoportokat küldött a szövetség tagállamaihoz, Romániába, Magyarországra, Bulgáriába és Szlovákiába.

  • Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint akár hónapokig is eltarthat, mire leszállítják a vadászgépeket Ukrajnának, ehelyett az Egyesült Királyság arra összpontosít, hogy alternatív légvédelmi támogatást nyújtson – írja a BBC.

    A védelmi miniszter egy római konferencián arról beszélt, hogy a légi támogatást és a mozgó csapatok támogatását nagy hatótávolságú rakétákkal és pilóta nélküli légi járművekkel lehetne biztosítani. Megjegyezte, hogy „reálisabb és eredményesebb” lenne, ha Nagy-Britannia hosszú távon biztosítana Ukrajnának repülőgépeket, hogy az Oroszországgal vívott háború befejezése után is garantálni tudja biztonságát.

    Ben Wallace elutasította Boris Johnson volt brit miniszterelnök azon javaslatát is, hogy Ukrajnának 100 Typhoon typusú vadászgépet adjanak. Elmondása szerint a Typhoonokat különböző országok koalíciója állítja elő, és az ő engedélyükre van szükség ahhoz, hogy Ukrajnába küldjék őket. Hozzátette, hogy a Typhoonok csak légi harcra vannak felszerelve, földi támadásra nem alkalmasak.

  • Szankciókat kezdeményez a belarusz lengyel kisebbség üldöztetéséért felelős, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök rendszerét kiszolgáló személyek ellen Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter, aki erről Twitteren számolt be.

    Kaminski a bejegyzésben a lengyel szejm előző napi határozatára utalt, amely azzal függ össze, hogy a belorusz bíróság szerdán nyolc év szigorított fegyházra ítélte Andrzej Poczobut belarusz lengyel kisebbségi vezetőt. A határozatban a képviselők szankciók kivetését szorgalmazták Poczobut, valamint a belarusz lengyel kisebbség más tagjai üldöztetéséért felelős személyek – bírák, ügyészek, hivatalnokok – ellen.

    Kaminski közölte: utasítást adott javaslatok elkészítésére, amelyek alapján felvesznek a lengyel belügyi tárca szankciós listájára újabb, a Lukasenka-rezsimhez kötődő, a lengyel kisebbség üldöztetéséért felelős személyeket.

    A tavaly április végén közzétett listán azok szerepelnek, akiket Varsó az ukrajnai orosz agressziót, valamint az emberi jogok oroszországi és belarusz megsértését támogató személyeknek tekint. A listára kerülés többek között az illető lengyelországi vagyonának befagyasztásával és beutazási tilalommal jár.

    Poczobut szerdai elítélése éles tiltakozást váltott ki a lengyel politikusok körében. A lengyel kormány és a belarusz jogvédő szervezetek már korábban politikailag motiváltnak minősítették a kisebbségi vezető elleni bűnügyi eljárást. A kisebbségi vezető bebörtönzése miatt szerdán Varsóban a külügyminisztériumba kérették a belorusz nagykövetség ügyvivőjét, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki – írta az MTI.

    Kaminski csütörtökön azt is közölte: komoly biztonsági államérdek miatt felfüggesztik a forgalmat a bobrowniki lengyel–belorusz közúti határátkelőn. Az intézkedés péntek déltől lép érvénybe.

    Bobrowniki a hat létező közúti átkelő egyike a lengyel–belorusz határon. Közülük korábban már hármat – a Kuznicában, Polowcében és Slawatyczében működő határátkelőt – átmenetileg bezártak a Belaruszon át Európába irányuló illegális bevándorlás miatt.

  • Oroszország az utóbbi napokban átvette a kezdeményezést a háborúban, és egy nagy offenzívát kezdett a Luhanszki területen – közölte a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW). 

    Mint írták, a harcok intenzitása nőtt Kreminna–Szvatove térségében, és az oroszok kisebb mértékben előrenyomultak a frontvonal több szakaszán, a Luhanszki terület és a Harkivi terület határának közelében.

    Az ISW szerint mindehhez jelentős erőket mozgósítottak, ami arra utal, hogy

    már elkezdődött az oroszok nagy offenzívája – de minden erejüket még nem dobták be. 

    Nem vetették be például azt a gépesített lövészdandárt sem, amelynek átcsoportosítása alapján nemrég már következtetni lehetett arra, hogy megindul az offenzíva.

    Az ISW mindezt úgy értékelte, hogy most az oroszoknál van a kezdeményezés, de ha az offenzív célú harcokban felőrlődnek az erőik, akkor ezzel megnyithatják a kapukat akár egy ukrán ellentámadás előtt is.

  • A Nagy-Britanniában működő orosz nagykövetség óva intette az Egyesült Királyságot attól, hogy vadászgépeket küldjön Ukrajnába, miután a Downing Street megerősítette, hogy Rishi Sunak felkérte védelmi miniszterét, hogy vizsgálja meg az ügyet.

    Egy ilyen lépésnek katonai és politikai következményei lennének az európai kontinensre és az egész világra nézve

    – áll a nagykövetség szerda késő délutáni közleményében.

    Emlékeztetjük Londont: egy ilyen forgatókönyv esetén az újabb eszkaláció halálos áldozatainak száma, valamint annak az európai kontinensre és az egész világra gyakorolt katonai-politikai következményei az Egyesült Királyság kezében lesznek. Oroszország tudni fogja, hogyan kell válaszolni a brit fél bármilyen barátságtalan fellépésére

    – idézi a The Guardian a nagykövetség közleményét.

  • Ukrajna hamarosan nehéz döntéssel kerülhet szembe – mondta Andrij Zagorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter.

    A katonai szakértő – aki jelenleg a kijevi székhelyű Centre for Defense Strategies kutatóközpont vezetője – a CNBC-nek azt mondta: Ukrajna számára fontos, hogy minden falvat, kisvárost és várost megvédjen, de néha meg kell hozni bizonyos stratégiai döntéseket. Ez történt nemrég Szoledár esetében is, amelyet végül feladtak az ukránok.

    Szinte biztos, hogy valamikor felmerül a kérdés: megéri-e továbbra is katonákat tartani Bahmutban? 

    – mondta Zagorodnyuk.

    Hozzátette: az oroszokat láthatóan nem érdeklik a veszteségeik, és ezt meg is tehetik, de az ukránoknál ugyanez nem áll fenn. Végül leszögezte, hogy Bahmut elvesztése még nem jelentené a világ végét vagy azt, hogy Ukrajna elveszti az egész Donbászt. 

    Jurij Szak, az ukrán védelmi minisztérium tanácsadója azt mondta: az oroszok nagyon elkeseredetten küzdenek annak érdekében, hogy most, az invázió kezdetének egyéves évfordulójához közeledve fel tudjanak mutatni valamilyen sikert, és minden eszközt bevetnek Bahmutban, hogy elfoglalják a várost. Mint mondta, az oroszok abban bíznak, hogy a bahmuti védelmi vonalakat áttörve előre tudnak nyomulni az egész Donyecki területen.

  • Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki az MTI szerint Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

    Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállósodásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

    Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytató Ukrajna számára.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt érkezett Brüsszelbe. Látogatásáról részletesen beszámoltunk ebben a cikkünkben.

  • Csütörtökön az Európai Tanács fogadta Volodimir Zelenszkijt. Egy videón látható, hogy az ukrán elnököt szinte az összes jelen lévő európai állam- és kormányfő megtapsolta érkezésekor.

    Orbán Viktor láthatóan feszengett, a ruháját igazgatta és a cipőjét nézte az ukrán elnök érkezésekor:

    Egyike volt azoknak is, akik nem tapsolták meg a miniszterelnököt. Posztunkban eredetileg azt írtuk, hogy ő volt az egyetlen, de  – mint egy másik videón látható – ajta kívül – Klaus Iohannis román államfő és Karl Nehammer osztrák kancellár sem tapsolt. Igaz, ők (Orbán Viktorral ellentétben) láthatóan szívélyesen, mosolyogva fogadták az ukrán államfőt.

    A miniszterelnököt ezután, a csoportkép készítésekor is úgy fotózták, hogy pont Zelenszkij mögött állt, és ott sem vágott túl boldog arcot. 

    Orbán Viktor egy rövid posztot is közzétett a Twitteren az ukrán elnök brüsszeli látogatásáról. Ott azt írta: Magyarország továbbra is támogatja pénzügyileg és humanitárius segítséggel Ukrajnát, és azt is támogatná, hogy a felek kezdeményezzenek egy azonnali fegyverszünetet azért, hogy minél kevesebb ember haljon meg. „Magyarország a béketáborhoz tartozik!” – írta a miniszterelnök. 

  • Szőrmekabátot kaptak az Ukrajnában, a Donyecki területen meghalt katonák özvegyei. Az esetről egy videófelvétel is készült.

    A beszámolók szerint összesen 21 kabátot osztottak ki, amelyet a nők aztán meg is köszöntek.

    A háborúban már több olyan propagandafilm is készült, amelyben anyagi javadalmakkal próbálták rábírni a férfiakat arra, hogy lépjenek be a hadseregbe.

  • Nemzetközi vizsgálatot kellene indítani az Északi Áramlat gázvezetékeinél történt robbanások ügyében Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró blogbejegyzése alapján – mondta Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök csütörtökön.

    Hersh szerdán közzétett cikkében névtelen forrásra hivatkozva azt írta: a tavaly szeptemberi szabotázsakciót Joe Biden amerikai elnök utasítására hajtották végre.

    A nyilvánosságra hozott tények nemzetközi vizsgálat alapját kell hogy képezzék

    – szögezte le Vologyin, megjegyezve, hogy „felelősségre kell vonni Bident és cinkosait”.

    Az orosz házelnök szerint az Egyesült Államoknak „kártérítést kellene fizetnie a terrortámadás által érintett országoknak”.

    A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken tavaly szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Az Északi Áramlat Ukrajna megkerülésével orosz földgázt szállított Európába.

    Svéd és dán nyomozók később megállapították, hogy szabotázs történt, de a felelőst nem nevezték meg.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban az „angolszászokat”, elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg a nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták. Az orosz külügyminisztérium szerdán aláhúzta: Washingtonnak válaszolnia kell a robbanásokban játszott szerepét illető kérdésekre – írta az MTI.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön munkalátogatásra érkezett Kartúmba – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Lavrov a tervek szerint találkozik Ali al-Szadik Alival, Szudán külügyminiszterével, Mohammed Hamdan Dagalóval (Hamidti) a Szudáni Szuverén Tanács elnökhelyettesével és Abdel Fattah al-Burhannal, az ország Szuverén Tanácsának vezetőjével.

    A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a felek várhatóan megvitatják az orosz–szudáni együttműködés kulcsfontosságú pontjait, valamint az aktuális nemzetközi és regionális problémákat, hangsúlyt fektetve arra, hogy politikai és diplomáciai megoldásokat kell találni a közel-keleti válsághelyzetekre. Ugyanakkor várhatóan jelentős figyelmet fordítanak a júliusban, Szentpéterváron sorra kerülő második orosz–afrikai csúcs előkészületeire. 

    Az orosz minisztérium vezetője legutóbb 2014-ben járt Szudánban.

  • Meghalt Igor Mangusev orosz zsoldos és katonai tanácsadó, aki már 2014 óta harcolt a Donbászban.

    A szélsőjobboldali, nacionalista Mangusev alapította a Jenot nevű zsoldoscsoportot, amely Ukrajna mellett Szíriában és az Azerbajdzsán és Örményország közt vitatott Hegyi-Karabahban is jelen volt. Úgy tudni, hogy közvetlen kapcsolatban állt Jevgenyij Prigozsinnal, a Wagner-csoport vezetőjével is. 

    Néhány napja érkezett a hír, hogy Mangusevet közelről fejbe lőtték a fronton Luhanszkban (ahol egy drónelhárító egységet vezetett), és kórházban ápolták. Nemrég a BBC arról számolt be, hogy belehalt sérüléseibe. 

    A halálának körülményeit jelenleg is vizsgálják az orosz hatóságok. Felesége, Tatjana azt mondta, hogy Mangusevet valaki kivégezte,

    vagyis elképzelhető, hogy nem az ukránok gyilkolták meg.

    Az eddigi jelentésekből az derült ki, hogy 9 mm-es lövedékkel találták fejtetőn 45 fokos szögből. Egy másik orosz szélsőjobboldali nacionalista, Pavel Gubarev azt mondta az esetről, hogy mindenki tudja, ki állhat a gyilkosság mögött, és azt is megjegyezte, hogy Jevgenyij Prigozsin nagyon csöndben van.

    Mint a BBC megjegyzi, az ukrajnai háborúban az orosz radikálisok közt is fellángoltak bizonyos ellentétek. Mark Galeotti Oroszország-szakértő azt mondta erről, hogy az ország szép lassan visszatér az 1990-es évekbe, amikor az üzleti riválisok egymást meggyilkoltatták, és „a politika, az üzlet, a bűnözés és a háború közti határvonalak szinte jelentéktelenné váltak”.

    Igor Mangusev legutóbb, tavaly nyáron azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy metálkoncerten feltartott egy koponyát – állítása szerint az egyik mariupoli védő maradványait –, és azt mondta, annyi ukránt ölnek meg, amennyit csak kell. Az erről készült videó itt látható.

  • Legalább három ember életét vesztette, és tizenegyen megsérültek a nyugat-szibériai Novoszibirszkben csütörtök reggel egy lakóépületben történt gázrobbanásban – jelentette a helyi katasztrófavédelem.

    Az ötszintes épület két lépcsőháza romba dőlt, és tűz keletkezett. A házból 50 lakót menekítettek ki. Tizenegy ember sorsa ismeretlen, másik tizenegyet kórházba szállítottak. Több száz fős mentőalakulat dolgozik a katasztrófa helyszínén, ahová a szibériai város polgármestere és a megyei főügyész is megérkezett.

    Legutóbbi jelentések szerint eddig két embert sikerült kimenteni a romok alól – írta az MTI.