- Külföld
- oroszország
- ukrajna
- háború
- orosz-ukrán konfliktus
- mozgósítás
- sorozás
- tömeghadsereg
- ukrán hírszerzés
Folytatódhat a mozgósítás: megint több százezer oroszt küldhetnek a frontra
További Külföld cikkek
- Megtartották a tűzvész után újjáépített Notre-Dame-ban az első misét
- Dubaji csokoládét csempésztek Ausztriába, 4000 eurós büntetést kaptak
- Szijjártó Péter megszólalt a szíriai helyzetről
- Emmanuel Macron és Olaf Scholz is üdvözölte Bassár el-Aszad bukását
- Orbán Balázs: Donald Trump betartotta ígéretét
Oroszország 2022 szeptemberében rendelte el a mozgósítás első hullámát. Az első hullámban közlésük szerint több mint 300 ezer embert soroztak be a hadseregbe, akiket az utóbbi hónapokban ki is képeztek (egyes nyugati jelentések szerint valójában ennél is nagyobb, 500 ezer körüli lehet a behívottak száma).
Most az ukrán katonai hírszerzés vezetőhelyettese, Vadim Szkibickij vezérőrnagy arról beszélt a The Wall Street Journalnek: úgy értesültek, hogy Oroszországban hamarosan újabb mozgósítási hullámot rendelhetnek el.
Minden készen áll. A személyzet a helyén van, a listákat megírták, a sorozással és a kiképzéssel foglalkozó emberek készenlétben vannak
– mondta az ukrán hírszerző tiszt.
Szkibickij azt is hozzátette: ők úgy látják, hogy az újabb mozgósítási hullámban Oroszország ugyanolyan nehézségekkel fog szembenézni, mint amilyenekkel tavaly ősszel is szembesültek, vagyis nem lesz elég felszerelése a felduzzasztott hadseregnek, és a kiképzéshez sem lesz elég tisztjük. Szerinte az oroszok is tisztában vannak azzal, hogy e problémákat még nem tudták orvosolni, és ez lehet a magyarázata annak, hogy az előkészületek ellenére miért nem kezdődött meg még az újabb behívási hullám.
A nyugati szakértők így látják a kérdést
A brit katonai hírszerzés szombaton szintén írt röviden az orosz mozgósításról. Mint fogalmaztak: a harctéri jelentések alapján az látható, hogy az oroszok már bevetették a harctéren a legtöbb tartalékos katonát, akit tavaly ősszel behívtak.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 11 February 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 11, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/v7qL4SkvX3
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/N8gnUNhhJY
Hozzátették, hogy emiatt az orosz politikai vezetés most egy nehéz döntés előtt áll, lényegében három dolgot tehetnek:
- Megpróbálhatják felőrölni az ukrán hadsereget a mostani erőikkel,
- ha ez nem megy, akkor kitűzhetnek a jelenleginél visszafogottabb katonai célokat (például azt, hogy kizárólag a Donbaszt próbálják elfoglalni, és lemondanak a többi területről),
- vagy elrendelhetik a második mozgósítási hullámot.
A washingtoni Institute for the Study of War mindeközben arról írt a napokban, hogy a kelet-ukrajnai Vuhledar környékén folytatott harcokban (ahol az oroszok megpróbáltak előrenyomulni az utóbbi napokban) megmutatkozott az, hogy az első hullámban mozgósított orosz katonák nem kaptak megfelelő kiképzést. Szerintük ennek az eredménye az lesz, hogy a jövőben is súlyos kudarcokat fog szenvedni az orosz hadsereg taktikai szinten.
Az oroszpárti oldalakon viszont abban bíznak, hogy a hadsereg tavaly ősszel történt felduzzasztása után egy újabb nagy offenzívában szoríthatják vissza az ukránokat. Egyesek jelzésértékűnek vélték azt is, hogy szombaton a régóta elhagyott, fekete-tengeri Kígyó-szigetet is bombázta az orosz légierő, és azt remélik, hogy az orosz katonai vezetés esetleg megpróbálja elfoglalni Odessza városát (amelyet a nyugati jelentések szerint már a háború elején is el akartak foglalni).
Az orosz–ukrán háború fejleményeit szombaton is percről percről közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Részleges mozgósítás során besorozott orosz állampolgárok Moszkvában 2022. október 10-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)