Az ENSZ a földrengésről: A szíriaiak teljes joggal érzik úgy, hogy cserben hagyták őket

2023.02.13. 12:59
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) hétfőn közzétett adatai szerint a múlt heti földrengésnek már több mint 4300 halottja és legalább 7600 sérültje van Északnyugat-Szíriában, ahova továbbra is lassan érkeznek a segélyek.

Február 6-án 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, majd nem sokkal fél 12 előtt újabb erős, 7,7-es magnitúdójú földmozgást észleltek Törökországban. A földmozgást több utórengés is követte, amelyek hatalmas pusztítást végeztek. Országszerte több ezer épület dőlt össze.

Törökország azonnal segítséget kapott a világ minden részéről. Magyarország azonban nemcsak a török, de a szíriai hatóságoknak is felajánlotta segítségét. Ezenfelül nemcsak a magyar hatóságok, de a magyar Baptista Szeretetszolgálat is mentőcsapatot küldött Törökországba, ahogyan a világ számos országa, köztük Ukrajna. A HUNOR mentőcsapat hétfőn kora hajnalban ért haza, az egység 17 túlélőt – köztük három gyermeket – mentett ki és 29 holttestet emelt ki a romok alól a földrengés által sújtott országban.

Szíria is nagy bajban van

Jóllehet Damaszkuszból is komoly károkról érkezett jelentés, a helyzet a lázadók uralta, mintegy négymillió ember lakta térségben a legrosszabb: a helyi mentőszolgálatok eddig mintegy 2000 halottat jelentettek, de ez a szám vélhetően tovább nő majd. Helyszíni beszámolók szerint a térségbe továbbra is lassan érkezik segítség, és nincs elég munkagép sem a romok eltakarítására és az alattuk rekedt emberek kiszabadítására – közölte az MTI.

Az északnyugati régiót – amelynek lakói már a földrengés előtt is nagyrészt segélyszállítmányokra szorultak – 2020 óta csak Törökország felől, Báb al-Hava átkelőjén lehetett megközelíteni. Damaszkusz pénteken ugyan engedélyezte a nemzetközi segélyszállítmányok eljuttatását a saját ellenőrzésű területekről a szakadár térségbe, ott azonban az egymással is szemben álló milíciák rivalizálása még mindig nehezíti a segélykonvojok útját.

Szombaton Szíriába érkezett Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkárhelyettese, aki ellátogatott Aleppóba is, ahol elismerte: a szíriaiak teljes joggal érzik úgy, hogy cserben hagyták őket.

A „fehér sisakosok” néven ismert, nem hivatalos szíriai polgári védelem (SCD) vezetője, Ráed asz-Száleh szintén bírálta a nemzetközi közösséget, hangsúlyozva, hogy Griffiths látogatása „túl késő és túl kevés”, és emlékeztetett: a helyi katasztrófavédelem segítségkérése „napokon át süket fülekre talált”.

A hétvégén az arab országba érkezett Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja is, aki elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy egységet kovácsoljanak a 2011 óta tartó polgárháború szemben álló felei között, hangsúlyozva, hogy ez most nem a fegyveres harcok ideje. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT): mihamarabb hagyja jóvá az Északnyugat-Szíriába vezető újabb határátkelők megnyitását.

A Damaszkusz által uralt területeken némileg jobb a helyzet, mert több olyan ország is segélyszállítmányokat küldött Szíriának, amelyek korábban megszakították diplomáciai kapcsolataikat Bassár el-Aszad kormányával. Damaszkusz emellett az Aszad uralmát régóta támogató Moszkva és Teherán segítségére is számíthat.

Az amerikai pénzügyminisztérium csütörtökön bejelentette: átmeneti felmentést ad a Szíriát érintő szankciók hatálya alól a segélyszállítmányok esetében, miközben felszólította a szíriai kormányt, hogy nyisson meg minden határátkelőt a humanitárius segélyek előtt.