Visszavonulnak az ukránok, felrobbantottak egy hidat Bahmutban

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Az oroszok mintegy 6000 ukrán gyermeket tartanak fogva a megszállt Krímben és Oroszországban – közölte a Yale Egyetem, amit a Sky News adott hírül.

A jelentés az emberi jogok megsértését vizsgálta az országban, és legalább 43 olyan tábort és egyéb létesítményt azonosított, ahol ukrán gyerekeket tartottak fogva. A vizsgálat megállapította, hogy a táborok elsődleges célja a „politikai átnevelés”.

Aki azt hitte, hogy az oroszok feladják, az „csúnyán tévedett” − mondta John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Sky Newsnak.

Az ukrajnai háború alatt a NATO lőszerkészleteinek fogyatkozását vizsgálva Bolton azt mondta, hogy ez „az átfogó stratégia hiányának jele”.

Nem annak kéne lennie a stratégiának, hogy végtelen listákat nyújtunk be fegyverekről, hanem hogy meghatározzuk a célokat, megnézzük, hogyan lehet ezeket elérni, és ehhez milyen eszközök szükségesek 

− fogalmazott. 

Magyarország és Franciaország is békét szeretne Ukrajnában, abban azonban különbözik a két ország megközelítése, hogy ezt hogyan, milyen taktikai lépéseken keresztül lehetne elérni – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban.

Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország szomszédos államként nap mint nap szembesül az ukrajnai fegyveres konfliktus drámai hatásaival, ezért az azonnali tűzszünetben és béketárgyalásokban érdekelt.

Hozzátette: „a francia álláspont ebben a megközelítésében különbözik a mienktől, ahogy szinte az összes más európai ország álláspontja is különbözik a mienktől, és egy kivárás van arra nézvést, hogy talán lesz majd ukrán szempontból jobb hadi helyzet, amikor majd jobban lehet tárgyalásokat folytatni” – mondta.

„Mi ebben nem hiszünk, mi azt gondoljuk, hogy az emberek szenvedésének most már véget kell vetni” – tette hozzá.

„Az oroszok azért engedik le a vizet a kahovkai tározóból, hogy megfosszák a vízellátástól azokat az ukránokat, akik a Dnyeper (Dnyipro) folyóból kapják a vizet” – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a keddi kormányülésen.

„Az oroszok megpróbálják megfosztani az ukránokat a vízellátástól. Miután az orosz erők részlegesen megsemmisítették és szándékosan felnyitották a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, naponta több ezer köbméter vizet veszítünk. Emiatt a Dnyeperből vízhez jutó települések 70 százaléka ivóvíz nélkül maradhat” – figyelmeztetett a miniszterelnök az MTI híradása szerint.

Hozzátette: ezenfelül a nukleáris veszély is nagyobb, mivel a tározó vízszintjének csökkenése a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszereinek nem megfelelő működését okozhatja.

Nem befolyásolja a háború menetét, ha az orosz csapatok elfoglalják Bahmutot – fogalmazott John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora.

A tisztviselő erről az orosz csapatok tevékenységével összefüggésben beszélt – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Franciaország és Ausztrália úgy döntött, hogy közösen növelik a 155 milliméteres lőszerek gyártását az ukrán fegyveres erők számára.

Az Unian beszámolója szerint szerint Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere ezt az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport a Ramstein-9 Brüsszelben tartott ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be.

Mint megírtuk, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden Brüsszelben azt mondta, biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzájusson a győzelemhez szükséges katonai eszközökhöz. 

A főtitkár felszólította az Ukrajnát támogató országokat, hogy küldjenek több lőszert, fegyvert és katonai felszerelést Kijev számára, és gyorsan szállítsák le a már felajánlott eszközöket. Repülőgépek esetleges szállításáról a tagállami szakminiszterek várhatóan kedden tárgyalnak majd.

Elfogadta két orosz állampolgár menekültstátuszi kérelmét egy dél-koreai bíróság, akik azért menekültek el hazájukból, hogy elkerüljék a mozgósítást. A két férfi tavaly október óta a Szöul melletti Incshon nemzetközi repülőtéren tartózkodott, és most végre elhagyhatják a terminál épületét, és beléphetnek az országba – írja a The Guardian.

A lap beszámolója szerint a repülőtéren három orosz állampolgár tartózkodott 2022 októbere óta, azonban a bíróság a harmadik férfi kérelmét elutasította. Abban a reményben utaztak Dél-Koreába, hogy menedékjogot kapnak, de az igazságügyi minisztérium elutasította kérelmüket, mondván, hogy a katonai szolgálat elkerülése nem minősül érvényes indoknak arra, hogy menedékjogot kapjanak.

Üdvözöljük a bíróság döntését kettőjükkel kapcsolatban, de sajnálatos, hogy a harmadik férfi kérelmét elutasította

– mondta Lee Jong-csan, a három orosz férfit képviselő ügyvéd. Hozzátette: azért jöttek ide, hogy elkerüljék ártatlan emberek megölését és saját maguk halálát a hazájuk által kezdeményezett háborúban. Négy hónapba telt, amíg elnyerték a jogot, hogy menekültstátuszért folyamodhassanak – mondta.

A két orosz férfi így elhagyhatja a repteret, és letelepedhet Dél-Koreában, míg a harmadik férfi fellebbezhet, de addig sem léphet be az ország területére. Az ügyvéd szerint a harmadik férfi számára nem járható út az Oroszországba való visszatérés.

Az orosz hadsereg nehézgépeket vet be egy Kremenna melletti offenzívában. A megszállók nem hagynak fel a kísérletekkel az ukrán védők védelmének áttörésére – közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió kormányzója.

A közelmúltig körülbelül 20 ember élt Makiivkában, de miután az ellenség fokozta az ágyúzást, most már csak hatan maradtak. Az emberek csak apránként hajlandók elmenni

– jegyezte meg Hajdaj.

Emellett elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők észrevettek egy teherautót, amelyen oroszokat vittek a frontra, de addigra az ukrán fegyveres erők felszabadították a területet a megszállók alól, így sok orosz került fogságba.

Hajdaj egy hátborzongató felfedezésről is beszámolt, amelyet egy Scsasztja melletti erdősávban tettek. Elmondása szerint egy fej nélküli nő holttestére bukkantak, akinek a nyakán egy háromágú szigony alakú tetoválás volt – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Nem maradt komolyabb akadály Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak hivatalos megkezdése előtt − vélekedett Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Financial Times című brit lapnak nyilatkozva. A kedden megjelent interjúban Sztefanisina azt kérte, hogy az uniós illetékesek „ne tegyenek negatív nyilatkozatokat” az ukrán EU-csatlakozás esélyeiről − írta meg az MTI. 

Az ukrán politikus a londoni üzleti napilapnak kijelentette: várakozása szerint még az idén megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról. Hozzátette: Kijev „nagyon gyorsan” teljesíti az ehhez szükséges politikai reformokat.    

Olha Sztefanisina szerint ugyanakkor egyes tagállamok nem akarják, hogy sürgessék őket bármiféle döntés meghozatalában, mások pedig az ukrán csatlakozási folyamatot az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének menetéhez kötnék, jóllehet e térség országainak csatlakozási folyamata egy évtizede nem halad.    

A brit napilap felidézi, hogy Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök kétévi tárgyalási időkeretről szólt legutóbbi nyilatkozataiban, de uniós diplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok csak hamis reményeket ébresztenek az ukrán lakosság körében.    

Egyes európai uniós diplomaták úgy vélik: noha Ukrajna gyors ütemben hajtja végre a jogi reformokat, évekbe telik annak megállapítása, hogy történt-e tényleges előrehaladás az országot régóta sújtó korrupciós problémák kezelésében − írja a Financial Times.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette, hogy Oroszország felhagyott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatainak végrehajtásával, mert azok átpolitizáltak, elfogultak, és ez elfogadhatatlan – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az államfő kedden a választott és katonai bíróságok, valamint az általános hatáskörű bíróságok bíráinak ülésén emlékeztetett arra, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, szeptemberben pedig az EJEB joghatóságából.

Megjegyezte, hogy „ezen lépések okai nyilvánvalók, mivel ezen a bíróságnak bizonyos ítéletei nyilvánvalóan átpolitizálódtak”. Putyin hozzátette, hogy az ilyen fajta átpolitizálódás régóta jelen van, de az utóbbi időben elfogadhatatlanná vált.

Ezért olyan szövetségi törvényeket fogadtak el, amelyek értelmében az EJEB azon ítéletei, amelyek 2022. március 15. után léptek hatályba, nem végrehajthatók Oroszországban. Ezenkívül módosításokat vezettek be eljárási jogszabályainkba az orosz bíróságok által az EJEB ítéletei alapján hozott bírósági aktusok felülvizsgálatára vonatkozóan

– jelentette ki az orosz elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárási kódexekből kikerültek azok a rendelkezések, amelyek szerint az EJEB ítéletei az új vagy újonnan feltárt körülményekre vonatkozó bírósági aktusok felülvizsgálatának alapját képezik.

Vlagyimir Putyin kijelentette: bízik abban, hogy az orosz bíróságok képesek megbízhatóan megvédeni az állampolgárok jogait, bár elgondolkodott azon, hogy milyen következményekkel járna, ha az ország kivonulna az EJEB joghatósága alól. 

A The Wall Street Journal egy párperces videóban hasonlította össze az Ukrajna által megszerezni kívánt F–16-os vadászgépeket orosz ellenpárjukkal, az Szu–35-ösökkel.

A videóban elhangzott, hogy az ukránok legalább 131 helikoptert és repülőgépet már biztosan megsemmisítettek (az Orxy hadi blogjának ellenőrzött adatai szerint). Emiatt Moszkva már most is leginkább csak arra használja a gépeket, hogy távolsági támadásoknál levegő-föld rakétákat lőjön ki velük, és ez az, amit az ukránok nem tudnak megakadályozni jelen pillanatban, mivel a saját gépeik hátrányban vannak az oroszokéval szemben.

A szovjet korszakbeli levegő-levegő rakétáik […] nem bírnak akkor hatótávolsággal, mint az orosz harci repülőgépek [fegyverzete]. Nyugati szakértők szerint Kijev a modern vadászgépekkel közvetlenül szembeszállhatna az orosz légierővel, és átírhatná az erőviszonyokat a levegőben

– hangzott el a videóban. 

Az Európai Unió eseti vizsgálóbizottságot állít fel annak felderítésére, hogy miképpen lehetne felhasználni a szankciók következtében befagyasztott orosz pénzügyi alapokat a háború sújtotta ukrán területek újjáépítésére – közölte Ulf Kristersson svéd miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján.

„A feladat, hogy feltárjuk, mely pénzösszegek kerültek zár alá az EU-ban (…) másrészt pedig, hogy miként lehetne ezekhez törvényes úton hozzáférni” – mondta a kormányfő. Kristersson hangsúlyozta, hogy nincs precedens, amelyet követhetnének az eljárás során, ezért az EU-nak biztosra kell mennie, hogy minden eljárás jogszerű.

Ulf Kristersson hozzátette: az orosz adófizetőknek kell állniuk a szükséges újjáépítési munkálatok árát. A szerdán induló ad hoc bizottság vezetésével Anders Ahnlidot bízták meg, aki az EU jelenlegi soros elnökségét betöltő Svédország nemzeti külkereskedelmi ügynökségének elnöke.

Az EU még sosem használt fel befagyasztott pénzeket egy háború dúlta ország újjáépítésére, vagyis ebben az értelemben járatlan útra lépünk

– hangoztatta Ahnlid.

A diplomata elmondása szerint a vizsgálatban különös hangsúlyt fektetnek majd az orosz központi bank pénzügyi alapjaira, amely több tízmilliárd dollárnyi összeget jelenthet.

A várható tavaszi orosz offenzíva előtt az ukrán csapatok Lengyelországban Leopard 2 harckocsikon gyakorlatoznak, alig néhány héttel azután, hogy Berlin zöld utat adott a német gyártmányú harckocsik Ukrajnába küldésének – írja a Euronews.

Andrzej Duda lengyel elnök részt vett a nyugat-lengyelországi Swietoszow katonai bázison tartott kiképzési bemutatón, ahol lengyel, norvég és kanadai kiképzők dolgoztak az ukrán katonákkal.

Duda elnök méltatta a csapatokat, amelyek 2022. február 24. óta, azaz csaknem egy éve vesznek részt a háborúban.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter február 14-én kijelentette, hogy a nyugati szövetségesek segítenek Ukrajnának tavasszal ellentámadást indítani.

„Biztosítani fogjuk azt a támogatást, amelyet Ukrajnának ígértünk. Képességeket adunk a kiképzett ukrán erők kezébe, hogy sikeresek legyenek a harctéren” – szögezte le a tárcavezető.

Austin felsorolta azokat az országokat is, amelyek megkezdték az előkészületeket a Leopard 2 harckocsik Ukrajnának történő átadására, vagy megfelelő kötelezettségvállalást tettek.

A listán Németország, Lengyelország, Kanada, Portugália, Spanyolország, Norvégia, Dánia és Hollandia szerepel az amerikai védelmi miniszter szerint.

Moldova ideiglenesen lezárta légterét − közölte az ország nemzeti légitársasága. Az Air Moldova a Facebookon közzétett közleményében arra kérte az utasokat, hogy „maradjanak nyugodtak”, és hogy „várják a járatok újraindítását” − írta meg a The Guardian. 

A hír akkor érkezett, amikor kiéleződtek a Moldova és Oroszország közötti feszültségek, miután Maia Sandu, Moldova elnöke azzal vádolta Moszkvát, hogy a volt szovjet köztársaság destabilizálására törekszik.

Sandu hétfőn arra panaszkodott, hogy Oroszország külföldi szabotőrökkel akarja megbuktatni országa vezetését, megakadályozni az Európai Unióhoz való csatlakozását, és felhasználni az Ukrajna elleni háborúban.

Az ukrán parlamentben benyújtottak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében eltörölnék a március 8-i nemzetközi nőnapot, valamint a május 9-i, a szovjet korszakból eredő győzelem napját és a május 1-jei munka ünnepét. 

A javaslatban azt is előírták, hogy ezek helyett új ünnepnapokat vezetnének be (kivéve a munka ünnepét). A győzelem napja helyett május 8-án lenne a „megemlékezés és megbékélés napja”, amelyet a II. világháborús áldozatok emlékének szentelnének, de ez nem minősülne állami ünnepnek.

Ezzel párhuzamosan több állami ünnepet is bevezetnének.

• Az ukrán nőnap február 25-én lenne, Leszja Ukrajinka ukrán író és társadalmi aktivista születésnapján.
• Március 9-én Tarasz Sevcsenko ukrán író-költő születésnapját ünnepelnék.
• Május második vasárnapja pedig az anyák napja lehetne a törvényjavaslat szerint.

A javaslatot azzal indokolták, hogy el kell törölni Ukrajna „gyarmati múltjának örökségét”.

Mint megírtuk, Törökországban összeverekedtek egymással az orosz FC Shinnik Yaroslavl és egy kárpátaljai (ungvári) ukrán csapat, az FC Minaj focistái.

Az FC Minaj a Facebookon a következő hivatalos nyilatkozatot tette közzé az esetről:

Tegnap, február 13-án a törökországi Royal Sigunas szállodában lezajlott egy küzdelem az FC Minaj és az orosz  Jaroszlavl Shinnik játékosainak részvételével.

A verekedést az orosz csapat játékosainak a szálloda alkalmazottjával szemben elkövetett gyalázatos viselkedése és a kárpátaljaiakkal való provokatív kiabálás okozta.

Az orosz propagandamédia által közölt információ, miszerint a Minaj játékosai arra kényszerítették a Shinik tagjait, hogy énekeljék el a nemzeti himnuszt, és megvertek egy játékost a liftben, egyszerű ostobaság. A harc valóban lezajlott, de azon az emeleten, ahol az oroszok laktak, és egyenlő létszámban. Az orosz csapat részéről elszenvedett sérülések száma csak megerősíti azt a tényt, hogy az oroszok nem állják meg a helyüket.

A verekedés befejezése után, amikor a Minaj játékosai a szobájukban voltak, az oroszok folytatták a harcot egymás között. Azokat, akik megpróbálták leállítani a küzdelmet, Ukrajna támogatásával vádolták. 

Az edzőtábor előtt az FC Minaj legfőbb követelése a szervezők felé az volt, hogy a szállodában ne legyenek jelen orosz csapatok. 

Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy országos csenddel emlékezik meg az ukrajnai orosz invázió első évfordulójáról − közölte a The Guardian. 

Rishi Sunak miniszterelnök február 24-én, közép-európai idő szerint 11 órakor egyperces csenddel fejezi ki szolidaritását Ukrajnával.

A norvég kormány nyolc Leopard 2 harckocsit és egyéb felszerelést küld Ukrajnának.

„Minden eddiginél fontosabb, hogy támogassuk Ukrajna szabadságharcát” – mondta Jonas Gahr Stoere miniszterelnök egy nyilatkozatban.

A Kreml szerint a NATO naponta demonstrálja Oroszországgal szembeni ellenségességét, és egyre inkább belekeveredik a konfliktusba.

„A NATO egy olyan szervezet, amely ellenséges velünk szemben, és amely ezt az ellenségességet nap mint nap bizonyítja” – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő újságíróknak.

„A NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legvilágosabban kifejezze részvételét az Ukrajna körüli konfliktusban” – fűzte hozzá Peszkov.

Oroszország szerint a NATO-országok által Ukrajnának szállított fegyverek miatt elhúzódhat a konfliktus, és felvetik a további eszkaláció lehetőségét – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Oroszország eddig nem szenvedte el azt a gazdasági összeomlást, amire a Nyugat számított – írta véleménycikkében a Le Monde című francia lap. 

Az újság szerint az Európai Unió kilenc szankciós csomagot fogadott el az oroszokkal szemben, és ugyan Oroszországban recesszió van, de ez jóval kisebb mértékű, mint amire a Nyugat számított. A cikk szerzője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

A nyugati közgazdászok olyanok, mint az orvos, aki a súlyosan beteg páciens fölé hajol, és azon gondolkodik: vajon meddig fog kitartani? Ez a páciens most Oroszország, és nem tudják megmondani, hogy pontosan milyen egészségügyi állapotban is van.

A lap cikkében felidézték, hogy Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is azt ígérte közel egy éve, az invázió és az első szankciók bevezetése után, hogy az orosz gazdaság „összeomlik” majd. Ehhez képest az IMF január végi mérése szerint

Sőt, a Le Monde azt írta, hogy a mostani előrejelzésük szerint úgy fest: idén már minimálisan (0,3 százalékkal) akár növekedhet is az orosz gazdaság, 2024-ben pedig a 2,1 százalékos növekedésre számítanak, ami pedig meghaladhatja az eurózóna várható növekedését (1,6 százalék). 

Mindenhol egyszerre próbál meg előrenyomulni az orosz hadsereg, de ehhez nincs meg a kellő harci ereje – írta aktuális jelentésében a brit katonai hírszerzés.

Állításuk szerint az orosz katonák szinte a teljes frontvonalon parancsot kaptak az előrenyomulásra, de egyik frontszakaszon sem vontak össze olyan mennyiségű élő erőt, hogy igazán jelentős mértékben, stratégiai szinten tudjanak előrenyomulni.

Taktikai szinten több helyen is előrenyomultak ugyan (legfőképp Bahmut környékén), de általánosságban véve az ukránok továbbra is szervezetten védekeznek, nincs áttörés a frontvonalon.

Feltételezhető, hogy Oroszország célja a Donyec mellékfolyójának, a Zerebecnek az elérése lehet a Donbászban, és azoknak a területeknek a visszaszerzése, amelyeket az ukrán hadsereg tavaly szeptember–november közt foglalt vissza – írta a brit katonai hírszerzés.