Oroszország rengeteg új hadihajót küldött a Fekete-tengerre

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos, megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket − jelentette be Mark Rutte holland kormányfő pénteken Kijevben.

Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk, Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is

− mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint sajtótájékoztatóján Rutte.    

Az ukrajnai szállítás időpontjáról a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az „a lehető leghamarabb” megtörténik − közölte az MTI. 

Az Európai Néppárt (EPP) törölte nápolyi konferenciáját azt követően, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a párt uniós parlamenti képviselője múlt vasárnap bíráló kijelentéseket tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre − írta meg az MTI. 

Az eseménytől való visszalépést Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakciójának elnöke jelentette be a Twitteren közzétett üzenetében.

Ukrajna támogatása nem opcionális

− írta, hozzátéve, hogy képviselőcsoportja továbbra is együtt fog működni az olasz kormánnyal az európai uniós kérdésekben.

A kormányon lévő Forza Italia! elnöke múlt vasárnap a lombardiai helyhatósági választások első napján Milánóban nyilatkozott újságíróknak. Többek között olyan kijelentéseket tett, hogy „az ukrajnai háború nem robbant volna ki, ha Zelenszkij nem próbálkozik a Donyec-medence autonóm köztársaságainak megtámadásával”. Véleménye szerint az ukrán elnököt azzal lehetne meggyőzni a béketárgyalásokról, ha Joe Biden amerikai elnök „megszorongatja”, és azt mondja neki, hogy 6-9 milliárd dolláros Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy Zelenszkij azonnal tűszünetet rendel el, máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert.

Berlusconi bírálta továbbá a Giorgia Meloni vezette olasz kormány Ukrajnát támogató politikáját, és hangsúlyozta, hogy Meloni helyében a múlt heti uniós csúcson nem találkozott volna az ukrán elnökkel.

A világrend átalakítását és az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját szorgalmazta Emmanuel Macron francia elnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Határozottan úgy gondolom, hogy újra kell terveznünk a globális rendünket. Véleményem szerint mindenekelőtt – és ez rendkívül fontos kérdés – egyensúlyba kell hoznunk a globális rendet, és befogadóbbá kell tenni

– fogalmazott Macron, aki szerint a világ nagyon kiegyensúlyozatlan. 

Továbbra is az ukránok mellett állnak a háborúban, de nem tudják végtelen mennyiségben támogatni őket – ezt üzente az amerikai kormányzat az ukrán politikai vezetésnek a The Washington Post szerint. Ezért Ukrajnának az elkövetkező időszakban az újabb nyugati eszközök segítségével meg kell nyernie a háborút – addig, amíg még kapnak ehhez elégséges támogatást.

A lap szerint azt, hogy az amerikai kormány döntő szakaszra számít, az is bizonyítja, hogy vezető amerikai tisztviselők számos látogatást tettek és tesznek mostanság Európában.

A teljes cikkünk ide kattintva érhető el.

Vlagyimir Putyin esetleg visszavonhatja csapatait Ukrajnából, ha úgy érzi, hogy csapatainak jelentős részét teljesen bekerítették. Ebben a helyzetben ez lehetséges lenne. De ha az a kérdés, hogy rá lehetne-e venni, hogy visszavonuljon, abszolút nem. Ugyanazon okból egyébként, amiért nem valószínű, hogy stratégiai nukleáris fegyvereket vetne be: nem öngyilkos hajlamú. Az pedig öngyilkosság lenne − mondta el Mihail Hodorkovszkij volt orosz oligarcha a német Merkur című lapnak adott interjújában.

Amennyiben győz Ukrajnában, akkor háború lesz Oroszország és a NATO között, mert Putyin nem állhat meg − még akkor sem, ha ezt akarná tenni

− közölte. 

Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok – jelentette be Szerhij Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője az MTI híradása szerint.

„A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés” – fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik.

A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá.

Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja pénteken.

Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, ahol aláhúzta: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért.

Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki a biztos az MTI szerint.

A holland nagykövetet bekérették az orosz külügyminisztériumba, és felszólították, hogy „ne próbálja Oroszországot felelőssé tenni az MH17-es járat lezuhanásáért”, jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökség – írja a Sky News.

2015. október 13-án jelent meg a Holland Biztonsági Testület zárójelentése, amely szerint a gépet Buk rakétarendszerrel lőtték le.

Múlt héten a hágai ügyészek azt mondták, hogy „erős jelek” arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az orosz Buk rakétarendszer alkalmazását. Moszkva tagad minden érintettséget.

A finn parlament február 28-án tart szavazást a NATO alapdokumentumainak elfogadásáról – közölte Jussi Halla-aho, a parlament külügyi bizottságának elnöke pénteken az MTI tudósítása szerint.

Sauli Niinistö államfő ezt követően kijelentette, hogy Helsinki NATO-csatlakozása innentől kezdve „Törökország kezében van”.

Mivel a pártok túlnyomó többsége támogatja, a finn parlament minden bizonnyal megszavazza a csatlakozást, és elfogadja az alapdokumentumokat.

Oroszország új parancsnokokat nevezett ki az ország három katonai körzetébe – jelentette az állami tulajdonú RIA Novosztyi hírügynökség.

Az ország központi katonai körzetének új parancsnokává Andrej Mordvicsev altábornagyot választották, aki az előléptetett Alekszandr Lapin vezérezredes helyére lép – jelentette a RIA.

Lapint a múlt hónapban nevezték ki az ország szárazföldi erőinek vezérkari főnökévé.

A RIA arról is beszámolt, hogy Jevgenyij Nyikiforov lett a nyugati katonai körzet főnöke, Szergej Kuzovlevet pedig a déli katonai körzet parancsnokává nevezték ki, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Oroszország 11 hadihajóra növelte a hadihajók számát a Fekete-tengeren, erről az Ukrán Fegyveres Erők sajtóközpontja számolt be.

Szintén friss hír, hogy Oroszország három évtized óta először kezdett taktikai nukleáris fegyverekkel felfegyverzett hajókat telepíteni a Balti-tengerre – derül ki egy norvég hírszerzési jelentésből.

A norvég hírszerző szolgálat február 13-án közzétett éves jelentése szerint a hajók az orosz Északi Flottához tartoznak – írja az Independent.

„A taktikai nukleáris fegyverek különösen komoly fenyegetést jelentenek számos olyan műveleti forgatókönyvben, amelyben a NATO-országok is részt vehetnek” – áll a jelentésben.

Robbanást hallottak az oroszok által megszállt Krím félszigeten fekvő Szevasztopolban február 17-én kora reggel – jelentette a Krym Realii médiaorgánum.

Mihail Razvozsajev, a város orosz közigazgatásának vezetője közölte, hogy

Balaklava ad otthont az úgynevezett „825-ös objektumnak”, amely egykor szovjet tengeralattjárók bázisa volt.

Október végén az ukrán fegyveres erők arról számoltak be, hogy a Krím félszigetet megszálló orosz hatóságok megkezdték a bázis átépítését, hogy a Kalibr tengeralattjárókat elrejtsék benne az ukrán hajóelhárító rakéták elől.

Augusztus óta rendszeresen hallani robbanásokat a megszállt Krímben és Szevasztopolban.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik főtanácsadója megismételte Kijev álláspontját, mely szerint nem folytat béketárgyalásokat Moszkvával, hacsak Oroszország nem vonja ki erőit Ukrajnából.

„A tárgyalások akkor kezdődhetnek, ha Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről. Más esetben Oroszország időt nyer arra, hogy bármikor átcsoportosítsa erőit és újrakezdje az ellenségeskedést” – írta Podoljak a Twitteren közzétett bejegyzésében.

A moszkvai rendőrség őrizetbe vett egy férfit a kurszki vasútállomáson, aki állítólag két gyalogsági aknát szállított – írta a SkyNews a RIA Novosztyi hírügynökség híre alapján.

A TASZSZ hírügynökség egy rendvédelmi forrásra hivatkozva azt állította, hogy a férfi F–1-es gránátokat próbált becsempészni az állomásra. 

A NATO-országok részvétele az ukrajnai konfliktusban maximális – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki tájékoztatóján.

„A NATO-országok játsszák az ártatlant, próbálják bebizonyítani, hogy nem részesei az ukrajnai konfliktusnak, miközben évek óta provokatív tevékenységet folytatnak. Most már közvetlenül ellenőrzik a kijevi rezsim vezetését, mindannyian kapcsolatban állnak egymással” – idézte a szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Nyilvánvaló, hogy az ukrán fegyveres erők megsegítése mögött nagy nyugati tőke áll” – jegyezte meg a diplomata.

A donyecki Avdijivka térségében készült egy felvétel egy orosz BMP–2-es csapatszállító páncélozott harcjármű megsemmisítéséről.

Az orosz hadsereg már több ezer harcjárművet és harckocsit veszíthetett el a háborúban. Az Oryx hadiblog ellenőrzött adatai szerint:

• a harckocsikból 1020 biztosan megsemmisült, 547-et pedig megszereztek az ukránok,
• a gyalogsági harcjárművekből pedig 1309 semmisült meg biztosan, 595-öt pedig megszerzett az ukrán hadsereg.

Eközben ukrán oldalon a portál 461 megsemmisült, és 143, oroszok által elzsákmányolt harckocsiról tudnak. A gyalogsági harcjárművekből 490 darab semmisülhetett meg ukrán oldalon, és 106 darabot zsákmányolhattak el. 

Egy jelentés szerint a háború által kirobbantott energiaválság világszerte 141 millió embert taszíthat mélyszegénységbe.

Holland, brit, kínai és amerikai kutatók 116 országban modellezték az energiaárak emelkedésének hatásait, és megállapították, hogy a háztartások kiadásai átlagosan akár 4,8 százalékkal is növekedtek. Ennek oka, hogy az orosz–ukrán háború miatt jelentősen megugrott a szén és a földgáz ára – közölte a CNN.

Tizennégy AMX–10RC harckocsirombolót küldtek Franciaországból Ukrajnába – jelentette a Forces Operations blog február 16-án. A szállítmány csak az első tétel az egyedi páncélozott járművekből, a közeljövőben várhatóan továbbiakat küldenek Ukrajnába.

A kiadvány megjegyzi, hogy az ukrán katonákat Franciaországban képezték ki a járművek használatára.

AMX–10RC harckocsiromboló

Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

Három férfi és két nő halt meg csütörtökön egy regionális tisztviselő szerint Bahmut keleti városrészében – közölte a CNN. 

A közlemény szerint a lövedékek kilenc civilt is megsebesítettek, valamint számos lakóépületet rongáltak meg.

Csütörtök késő este az orosz erők rakétákkal csapást mértek Harkivra, infrastrukturális létesítményeket célozva – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

Az előzetes adatok szerint Oroszország S–300-as föld-levegő rakétákat használt a támadáshoz.

Korábban a kormányzó arról számolt be, hogy egy csütörtöki orosz légicsapásban hat 36 és 65 év közötti férfi sérült meg, akik villanyvezetékek javítását végezték.