Újabb háború törhet ki Európában, puskaporos a hangulat Magyarországtól délre
További Külföld cikkek
- Csehország megkongatta a vészharangot, a Nyugat most Putyint segíti
- 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- Repülőgépes botrány Lettországban: lemondott a külügyminiszter
- Lezuhant a hídról egy busz, legalább 45 ember meghalt
- Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek
Kurti szerint a teljes normalizáció nem jöhet létre a kölcsönös elismerés hiányában. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a pristinai Alkotmánybíróság elvetette a szerb községek közössége megalakításának a törvényes lehetőségét, amely szerinte „rasszista elemeket” tartalmazna, és valóságos apartheid.
Szerbia nem normális ország, hanem hibrid rendszer, ami eufemizmus az autokráciára
– fogalmazott élesen Albin Kurti.
Véleménye szerint Belgrád és Pristina ezért nem tud zöld ágra vergődni. A politikus azzal is megvádolta Szerbiát, hogy a koszovói intézmények elhagyására utasította az állampolgárait.
„A Koszovó északi részén élő bűnözők pedig a nép és a nemzeti identitás mögött rejtőzködnek” – vélekedett.
Évtizedek óta húzódik a balkáni konfliktus
Koszovó több mint 20 éve feszültség forrása a függetlenségét támogató Nyugat és Oroszország között, amely támogatja Szerbiát abban, hogy megakadályozza Koszovó tagságát a globális szervezetekben, köztük az ENSZ-ben.
Decemberben több határátkelőt zártak le a forgalom elől Szerbia és Koszovó között, megzavarva ezzel az Európában máshol dolgozó koszovóiak hazautazását az ünnepekre.
A Kreml határozottan cáfolta a koszovói belügyminiszter állítását, mely szerint Oroszország befolyást gyakorol Szerbiára Koszovó destabilizálása érdekében, mondván, Szerbia a szerb etnikumúak jogait védi. Az észak-koszovói szerbek, akik szerintük még mindig Szerbiához tartoznak, ellenállnak minden olyan lépésnek, amelyet szerbellenesnek tartanak.
Az Észak-Koszovóban élő mintegy 50 ezer szerb nem hajlandó elismerni a pristinai kormányt és Koszovó önálló állami státuszát. Sok szerbiai szerb és a szerb kormány támogatja őket. Az albán többségű Koszovó a Nyugat támogatásával nyilvánította ki függetlenségét az 1998–1999-es háborút követően, amelyben a NATO beavatkozott az albán nemzetiségű polgárok védelmében.
(Borítókép: Albin Kurti 2023. február 1-jén. Fotó: Armend Nimani / AFP)