CIA-igazgató: Putyin vesszőfutása elbizonytalaníthatja Kínát is

További Külföld cikkek
-
Ő volt Szent Ágoston, XIV. Leó példaképe
- Parázs vita alakult ki az Európai Parlamentben az átláthatósági törvényről
- Újabb kemény szavak az Ovális Irodában, Donald Trump népirtással vádolta Dél-Afrikát
- „Az EU belső ellensége lett” – az EP jelentéstevője megvonná Orbán Viktor szavazati jogát
- Tarjányi Péter: Moszkva szándékosan húzza az időt, közben elveszett egy generáció
Burns egy vasárnap sugárzott televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon komolyan” kell vennie Hszi azon törekvését, hogy végső soron átvegye a hatalmat Tajvan fölött, még akkor is, ha a katonai konfliktus elkerülhető − közölte az AP hírügynökség.
Tudjuk, és ez nyilvánosságra is került, hogy Hszi elnök utasította a kínai katonai vezetést, hogy 2027-re álljon készen Tajvan megszállására, de ez nem jelenti azt, hogy elhatározta, hogy 2027-ben vagy bármikor máskor megszállja Tajvant
− mondta Burns a CBS Face the Nation című műsorában.
„Megítélésünk szerint Hszi elnök és katonai vezetése ma már kételkedik abban, hogy képesek lennének-e végrehajtani ezt az inváziót” − mondta.
Tajvan 1949-ben szakadt el Kínától egy polgárháborút követően, amelynek eredményeként a kommunista párt átvette az irányítást Kína szárazföldi részén. Az önálló közigazgatással rendelkező sziget szuverén nemzetként viselkedik, de az Egyesült Nemzetek Szervezete és egyetlen nagyobb ország sem ismeri el. 1979-ben Jimmy Carter elnök hivatalosan elismerte a pekingi kormányt, és megszakította a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul a kongresszus elfogadta a tajvani kapcsolatokról szóló törvényt, amely megteremtette a folyamatos kapcsolatok alapját.
A Nyugat összefogása elbizonytalaníthatja Pekinget
Az Egyesült Államok már számos alkalommal kimutatta, hogy Kínával szemben a demokratikus szigetországot támogatják. Joe Biden elnök kijelentette, hogy az amerikai erők megvédik Tajvant, ha Kína megpróbálná megszállni. A Fehér Ház szerint az amerikai politika nem változott, egyértelművé téve, hogy Washington Tajvan státuszának békés rendezését szeretné elérni. Arról hallgat, hogy egy kínai támadás esetén esetleg amerikai erőket küldenének-e válaszul.
A vasárnapi interjúban Burns azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az európai szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatása Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziója után egyelőre potenciális elrettentő erőként hathat a kínai tisztviselők számára, de azt mondta, hogy egy esetleges Tajvan elleni támadás kockázata csak erősödni fog.
Azt hiszem, ahogyan Putyin ukrajnai tapasztalatait nézték, ez valószínűleg megerősített néhány ilyen kételyt
− mondta Burns. „Szóval, csak annyit mondanék, hogy szerintem az erő esetleges alkalmazásának kockázata valószínűleg annál nagyobb lesz, minél több idő telik el” – tette hozzá.
(Borítókép: Hszi Csin-ping. Fotó: Feng Li / Pool / Getty Images)