Németország szerint hiba a halálbüntetés visszaállítása Izraelben

33A939H-highres
2023.03.03. 15:35
Hagyjon fel a terroristák kivégzésének tervével – erre szólította fel a német külügyminiszter izraeli vendégét.

Annalena Baerbock Eli Kohennal folytatott berlini megbeszélésén – saját szavai szerint – határozottan tiltakozott az ellen, hogy az izraeli állampolgárok elleni terrorista merényletek elkövetőit kötelezően halálbüntetéssel sújtsák.

A törvényjavaslat a héten kerül az izraeli parlament, a Knesszet elé, és több olvasat után szavaznak majd róla.

Németország következetes a halálbüntetéssel kapcsolatos hozzáállásában, és erre rendszeresen emlékezteti szövetségeseit, köztük a G7-tag Egyesült Államokat és Japánt, ahol még mindig rendszeresen alkalmazzák a halálbüntetést.

„Határozottan ellenezzük a halálbüntetést, és ezt a kérdést világszerte felvetjük” – idézte a Deutsche Welle Baerbockot.

„Szerte a világon megkísérelnek felhagyni ezzel a kegyetlen gyakorlattal, részben azért, mert bebizonyosodott, hogy nem elrettentő hatású” – emlékeztetett a német külügyminiszter, aki szerint Izrael érdeme, hogy a régóta fennálló terrorfenyegetettség ellenére az ország polgári bíróságai csak egyszer szabtak ki halálbüntetést Adolf Eichmann náci háborús bűnös ellen a hatvanas években.

„Ez mindig is lenyűgöző érv volt azok számára, akik a nemzetközi színtéren védték meg Izraelt az igazságtalan bírálatokkal szemben” – hangoztatta Baerbock, aki barátként azt üzente:

hiba lenne szakítani a történelemmel.

(A német külügyminiszter történetesen tévedett, nem Eichmann volt az egyetlen kivégzett – pontosított utóbb a Times of Israel –, ugyanis Meir Tobianski katonatisztet 1948-ban a hadbíróság közvetett bizonyítékok alapján hazaárulásért halálra ítélte, és a legsúlyosabb ítéletet végre is hajtották. Tobianskit később posztumusz felmentették a vádak alól.)

Izrael német közvetítést vár el

Az izraeli büntető törvénykönyv elméletileg most is engedélyezi a halálbüntetés kiszabását, de csak egészen kivételes és ritka esetekben.

Annalena Baerbock megjegyzései azután hangzottak el, hogy az izraeli kabinet rábólintott a törvényjavaslatra, amely a legsúlyosabb büntetéssel sújtja az izraeli állampolgárok megölésében bűnösnek talált terroristákat.

Izraelben már korábban is próbálkoztak hasonló törvényjavaslat elfogadásával. Elemzők szerint a mostani is kudarcra ítéltetett, mert az ultraortodox koalíciós pártok tagjai vallási okokból várhatóan ellene szavaznak majd.

Eli Kohen a német bírálattal kapcsolatban leszögezte, hogy Izrael „pezsgő demokrácia”, amelyet tovább erősít majd az igazságügyi reform.

Az izraeli külügyminiszter ugyanakkor arra kérte német kollégáját, „tegyen meg minden tőle telhetőt” a palesztin hatóságok meggyőzésére, hogy „határozott lépésekkel” állítsák le a terrortámadásokat. Emlékeztetett két izraeli testvér Náblusz melletti meggyilkolására nemrégiben, és arra az izraeli–amerikai férfira, akit Jerikó mellett öltek meg.

„Aggódunk néhány izraeli jogalkotási elképzelés miatt – mondta Baerbock a közös sajtótájékoztatón. – A minket összekötő értékek közé tartozik a jogállami elvek védelme, például az igazságszolgáltatás függetlensége. Ez mindig is Izrael egyik jellemzője volt.”

A vitatott izraeli igazságszolgáltatási reform

A német külügyminiszter szerint Izrael az igazságszolgáltatási rendszer mélyreható reformjával eltávolodik a liberális demokratikus modelltől. Erős demokráciához erős legfelsőbb bíróságra van szükség, amely képes felügyelni a többségi döntések jogszerűségét – tolmácsolta kormánya nézetét.

Az elmúlt hetekben tapasztalt széles körű kormányellenes tüntetések bizonyítják, hogy Izrael támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát – reagált Kohen, aki szerint a jogi felülvizsgálat „erősíti az izraeli demokráciát”.

A Jariv Levin igazságügyi miniszter által javasolt igazságügyi reform jelentősen korlátozná a legfelsőbb bíróságot abban, hogy törvényeket helyezzen hatályon kívül, miközben lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy hatályba léptesse a bíróság által megsemmisített jogszabályokat.

Emellett Netanjáhú koalíciós kormányát hatalmazná fel a a bírák kinevezésére.

A kritikusok szerint a terv mélyen aláássa Izrael demokratikus jellegét, mivel felborítja a fékek és ellensúlyok rendszerét. Szinte minden hatalommal a koalíciót ruházza fel, az egyéni jogokat védtelenül hagyja, a kisebbségek pedig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Netanjáhú azzal vágott vissza, hogy a javaslatok inkább erősítik, mint gyengítik a demokráciát, kormánya pedig tulajdonképpen a nép akaratát hajtja végre.

Az ENSZ aggodalma

Az Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter által szorgalmazott, a halálbüntetés visszaállítását célzó törvényjavaslatot egyébként – a már említett ultraortodox törvényhozókon kívül – ellenzi a főügyész és néhány korábbi biztonsági tisztviselő is.

Az izraeli nemzetbiztonsági miniszter nem hagyta szó nélkül Baerbock megállapításait.

„Az utolsó, akiknek prédikálniuk kellene nekünk, azok a németek – idézte a szélsőjobboldali politikust a Ynet hírportál. – Ezerszer meg kellene gondolniuk, mit mondanak, mielőtt Izrael önvédelemhez való jogáról beszélnek” – szögezte le Itamar Ben-Gvir.

A vitatott indítvány az ENSZ-et is aggasztja.

„A halálbüntetés visszaállítása komoly visszalépést jelent, annál is inkább, mert a legsúlyosabb büntetés az Izrael államban élő kisebbségekkel, illetve az 55 éves katonai megszállás és uralom alatt élőkkel szemben lesz alkalmazható” – figyelmeztetnek szakértői.

Genfben közzétett közleményük szerint a törvényjavaslat „az állam izraeli zsidó állampolgárait részesíti előnyben és védi”, miközben marginalizálja és alulértékeli Izrael palesztin állampolgárainak és a megszállt palesztin területen élő palesztinoknak az életét, illetve a megkülönböztetésmentességhez és önrendelkezéshez való alapvető jogaikat.

(Borítókép: Annalena Baerbock és Eli Kohen 2023. február 28-án. Fotó: Odd Andersen / AFP)