Mi alapján dönt Vlagyimir Putyin?

Hogyan gondolkodik Vlagyimir Putyin, és milyen eszmerendszer áll lépései hátterében? Brittany Pheiffer-Noble Oroszországra szakosodott amerikai eszmetörténész a Danube Institute-ban március 7-én tartott előadásában rávilágított, hogy a fenti kérdések megválaszolásához rendkívül fontos ismerni a különböző orosz politikai gondolkodók és ideológusok, köztük Alekszandr Dugin elméleteit.

Dugin elméletei

Az amerikai szakértő szerint az eurázsianizmussal kapcsolatos elméleteiről ismert kortárs ideológus Alekszandr Dugin hosszú múltú eszmetörténeti hagyomány folytatója, amely egészen az 1820-as évekig nyúlik vissza.

A történelmi eurázsianizmus a Moszkvától Mongóliáig húzódó területet organikus kulturális-történeti egységnek tekinti. E szerint a felfogás szerint a térség és az ott élő népek sajátosságai miatt, beleértve a genetikai adottságokat is, az eurázsiai régió szükségszerűen a környező kultúráktól eltérően fejlődik, amely folyamatnak nem lehet mesterséges irányt szabni.

Szerinte a kultúráknak történeti fejlődésüknél fogva eltérő politikai fejlődési utat kell követniük. Dugin korai elképzelései szerint Európa egésze beletartozott az „Eurázsia” koncepcióba, később azonban Nyugat-Európát már az Amerika által befolyásolt „mesterséges” kultúrákhoz sorolta.

Téves a Nyugaton elterjedt elképzelés

Dugin egyébként eleinte kritikus volt Putyinnal szemben, de mostanra határozott támogatója lett, és a szakértő szerint legfeljebb olyan kritikákat fogalmaz meg, amelyek azt sugallják, hogy „Putyinnál is putyinistább akar lenni”.

Ettől függetlenül azonban téves az a Nyugaton elterjedt elképzelés, amely szerint Duginnak érdemi befolyása lenne Vlagyimir Putyinra. Dugin gondolatai angolul is könnyebben hozzáférhetők, ezért ismertebb a nyugati világban, de téves lenne azt gondolni, hogy az ő ideológiája a legmeghatározóbb. Az orosz elnök csak néhányszor idézett az eurázsiainizmusra utaló gondolatokat beszédeiben, és azokat sem Dugintól.

Bendarzsevszkij Anton egyetértett azzal, hogy Dugin befolyását fenntartással kell kezelni. Szerinte több orosz ideológiai irányzatot is számításba kell venni. Ilyenek például a pánszlávizmus és a „testvéri nemzetek” elképzelése, amelyek szerint Oroszországnak joga van a határain túli orosz közösségek és más szláv nemzetek ügyeibe beavatkozni. Összességében megállapítható, hogy bár nincs egyetlen kifejezett ideológiai irányzat, ami Putyin gondolkodását meghatározná, több, a Nyugatot negatív színben feltüntető monarchista vagy ultranacionalista irányzat befolyásolja jelenleg az orosz közvéleményt.

(Borítókép: Sasha Mordovets / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!