- Külföld
- Zöld Index
- európai unió
- franciaország
- németország
- belső égésű motorok
- zöld index
- elektromos autók
- olaf scholz
- európai zöld megállapodás
- fit for 55
Felálltak az európai frontvonalak az autók ügyében, Berlin és Párizs egymásnak feszül

További Külföld cikkek
Mint arról az Indexen többször is beszámoltunk, egyre több ország csatlakozik azon Olaf Scholz vezette szövetséghez, amely szeretné megmenteni a belső égésű motorokkal működtetett autókat 2035 után is.
Míg eleinte a német kormány mellett csak az olaszok és a bolgárok álltak ki, azóta már a cseh, a lengyel és az osztrák kormányok vezetői is csatlakoztak e koalícióhoz. Legutóbb pedig a szlovák parlament szólította fel a decemberben megbuktatott, de szeptemberig ügyvivő kormányként működő Heger-kormányt, hogy ők is csatlakozzanak az uniós rendelet blokkolásához.
Így már hét ország ellenzi, hogy az Európai Bizottság rendeletjavaslatát – amit az Európai Parlament idén februárban szavazott meg – a jelenlegi formájában fogadják el.
Ezen országok vezetői ugyanis kifogásolják, hogy a rendelet szövegében az úgynevezett e-üzemanyagot nem tüntetik fel mint alternatívát, pedig szerintük a szintetikus üzemanyag használatával ezen autók szén-dioxid-kibocsátását is lehet úgy csökkenteni, hogy az megfeleljen az Európai Bizottság klímavédelmi stratégiájának, az Európai zöldmegállapodásnak (Green New Deal) és a Fit for 55 javaslatcsomagnak.
Németország az asztalra csap
A rendeletjavaslatot már annak bemutatásánál ellenezte Bulgária, Olaszország és Lengyelország, ugyanakkor csak azután szervezték meg a belső égésű motorral működő autók mellett kiálló koalíciójukat, miután a német kormány színre lépett.
A rendelet szövegét egy úgynevezett trilógus során fogadták el: ekkor a három uniós jogalkotó szerv, a rendeletet benyújtó Európai Bizottság, az azt szavazásra bocsátó Európai Parlament, illetve a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden Tanács) képviselői tárgyaltak a jogalkotás gyorsítása érdekében. A trilógus végén e három intézmény egy olyan kompromisszumos szövegben állapodott meg, ami mindenki számára elfogadható, és elméletben mind az EP-ben, mind a Tanácsban megvan a többség annak elfogadásához. Azaz a tagállamok már egyszer megállapodtak a rendelet tartalmáról, ugyanakkor szavazásra eddig még nem került sor a Tanácsban.
De mi is áll a rendeletben?
A rendeletjavaslat szerint 2030-ig a 2021-es szinthez képest az új személygépkocsik esetében 55 százalékkal, a kisteherautók kapcsán pedig 50 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, majd 2035-től pedig már szén-dioxid-mentessé kell tenni a közlekedést, ami miatt sokan a belső égésű motorok halálát látják, a technológiai átállást pedig kapkodónak.
A rendeletben szerepel az úgynevezett Ferrari-kiegészítés, ami kimondja: az olyan autógyártók, amelyek évente kevesebb mint 10 ezer személygépkocsit gyártanak, rájuk a 2030-as cél nem vonatkozna, a 2035-ös cél pedig egy év haladékot biztosítana számukra, így több mint tíz év állna rendelkezésre, hogy a fejlesztés mellett a gyártásukat is megreformálják.
De akkor hogyan mehetett át a trilóguson?
Ennek oka Párizsban keresendő: a tárgyalások intenzitása a 2022 első felében tartó francia soros elnökség alatt nőtt meg, azonban a szövegben már a csehek alatt sikerült megállapodni.
Franciaország a kezdetektől fogva támogatja a rendeletet, emellett támogatások és adókedvezmények segítségével nagyon sok adófizetői pénzt szán közlekedésiparának a zöldítésére. Az európai autóipar fontos szereplője Franciaország, a világban a 12. legnagyobb autógyártó, míg Európában Németország és Spanyolország után a harmadik.
Így érthető, ha Franciaország az autóiparának a térnyerésében a technológiai fejlesztést látja, ráadásul ebben partnere a nála előkelőbb helyen szereplő Spanyolország is.
Miközben az európai autóipari éllovas, Németország ellenzi a rendeletet: annak ellenére, hogy az ország legnagyobb autóipari cégei, az Audi, a BMW vagy a Volkswagen már korábban ígéretet tettek, hogy a jövőben szinte kizárólag elektromos autókat fognak gyártani, és sokat költenek fejlesztésekre is – ráadásul a Volkswagen már korábban jelezte az EU-nak: az elektromos autókhoz nélkülözhetetlen akkumulátorgyártásban az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest lemaradásban van az öreg kontinens.
Felálltak a frontvonalak
Németországnak már sikerült is egy kisebb célt elérnie: a javaslatról már egyszer szavaztak volna a Tanácsban, azonban miután összeállt a Berlin–Róma–Varsó-tengely, az lekerült a napirendről, azóta pedig további országok csatlakoztak Scholzék blokkjához.
A hét ország a fentebb is említett e-üzemanyagot hiányolja a tervezetből. Úgy vélik, a szén-dioxid-kibocsátást a Bizottság kizárólag az elektromos autók térnyerésében látja, miközben szerintük a szintetikus üzemanyag is megfelelhet technológiailag. Ezért azt szeretnék elérni, hogy a rendeletjavaslatba vagy kerüljön be kiegészítésként a szintetikus üzemanyagok 2035 utáni használati engedélye, vagy pedig egy párhuzamos rendeletjavaslatban írják felül a jelenlegi javaslat e részét.
A hét ország mögött a fő mozgatórugó Németország, azon belül is a legkisebb kormánypárt, a piacpárti FDP. A Politico szerint ugyanis a Christian Lindner pénzügyminiszter által vezetett liberális párt úgy látja: ez egy komoly politikai ügy, amivel a német szavazókat könnyen meg lehet szólítani. Emellett aggódnak azon német cégek és érdekeltségek jövőjéért, amelyek a nagy autókonszerneknek állítanak elő alkatrészeket a belső égésű motorokhoz – ha csak elektromos autót lehet termelni, ők lehúzhatnák a rolót.
Ráadásul a hét ország kellő erővel rendelkezik, hogy ezzel blokkolják a javaslat megszavazását a Tanácsban.
Ennek ellenére sem a Bizottság, sem Franciaország nem tett arról, hogy a tavaly októberben késznek hitt rendeletet a jelenlegi szövegezéssel fogadják el. Bruno Le Maire francia gazdaságminiszter kijelentette, ők készek harcolni a rendeletért, mivel szerinte az nemcsak a környezetvédelem, hanem gazdasági szempontokból is kiemelten fontos: aki hamarabb ér el a szén-dioxid-mentes világba, nagyobb részesedést szerez a zöldpiacból.
Ehhez pedig – csakúgy, mint Németország – Franciaország is talált szövetségeseket. A spanyol mellett a belga, dán, holland, ír és a svéd kormány áll Le Maire-ék mellé, akik 2035-től szintén száműznék a belső égésű motorral működő autókat az országaikból. Akik így szintén elégnek bizonyulnak ahhoz, hogy egy esetleges e-üzemanyagról szóló rendeletjavaslatot blokkoljanak.
Nincs sok idő a megállapodásra
Annak ellenére, hogy elsőre szakpolitikai vitának tűnhet, a Politico által megszólaltatott – egyébként a franciákat támogató – név nélkül nyilatkozó diplomata úgy fogalmazott:
Franciaország számára emellett ez egy lehetőség is, hogy Berlint megbízhatatlan partnernek mutassa be, így erősítve Párizs pozícióját az EU-n belül.
Ugyanakkor nem tudni, hogy a jelenleg felállt frontvonalat hogyan tudja majd bármelyik fél is áttörni: a Tanácsban addig nem írják ki a javaslatról a szavazást, amíg az biztosan nem menne át, miközben jelenleg nem látni, hogy az egymásnak odaszúrogatáson és szövetségesgyűjtéseken kívül történik-e valami.
Emellett túl sok idő nincs már a tárgyalásra: ha valamit a Tanácson belül sikerülne is kiharcolnia a németek vezette koalíciónak, azt szinte biztos, hogy az Európai Parlament nem szavazná meg – a Politico úgy tudja, ezt az EP már előre jelezte a Bizottságnak, így jelenleg elég szűk a mozgástér, hogyan lehetne módosítani a tavaly októberben véglegesnek szánt rendeletjavaslat szövegét.
Ráadásul jövőre választják újra az Európai Parlament képviselőit, így vagy addig kellene valamit elfogadnia a feleknek, vagy a rendelet átcsúszik 2026-ra, amikor már az új EP mellett az EP által megszavazott új Bizottság is megkezdené a munkát.
(Borítókép: Olaf Scholz 2022. március 22-én. Fotó: Christian Marquardt / Pool / Getty Images)