2024. június 17. 15:00
Románia 3
Ukrajna 0
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00
Belgium 0
Szlovákia 1
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00 ÉLŐ
Ausztria 0
Franciaország 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább összefoglaltuk a nap legfontosabb történéseit:

    Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket! Tartsanak velünk holnap is, kora reggel ismét elindítjuk hírfolyamunkat!

  • Oroszországot nemcsak az Ukrajna, hanem a Szíria és más országok elleni agresszió miatt is felelősségre fogják vonni – mondta szombat este az ukrán elnök.

    Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy minden ország ellen szankciókat léptetnek életbe, amely Oroszországot támogatja az agresszióban, majd hozzátette azt is, hogy minden, a nemzetközi rend és a békés emberi élet ellen irányuló fellépés miatt felelősségre fogják vonni az oroszokat. 

    Mint mondta: szerinte Szíria nem kapott megfelelő nemzetközi védelmet, és a Kreml emiatt úgy érezhette, hogy bármit megúszhat. 

    Az orosz bombák ahhoz hasonlóan rombolták le a szír városokat, mint a mi ukrán városainkat. Részben ez a büntetlenség az, amely a Kreml mostani agresszióját eredményezte

    – közölte Zelenszkij. 

  • Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese egy Telegram-posztban írt arról, hogy kiképzés nélkül senkit sem küldenek a frontra.

    Állítása szerint az orosz propaganda álhíreket terjeszt arról, hogy miként zajlik a mozgósítás Ukrajnában. Hozzátette azt is, hogy a nőket semmiképp sem sorozzák be, még az orvosokat sem. Behívóleveleket kaphatnak ugyan, de csak annak érdekében, hogy pontosítsák az adataikat (ez egy törvényi kötelezettség Ukrajnában). 

    Maljar szerint az is csak az oroszok által terjesztett álhír, hogy a besorozott ukránokat megfelelő felkészítés nélkül Bahmutba küldik. A miniszter elismerte, hogy a háború miatt a szokásos kiképzést lerövidítették, de szerinte ez nem ment a képzés minőségének rovására.

    Korábban egyébiránt a Kyiv Independentnek és amerikai lapoknak is arról beszéltek ukrán katonák, hogy sokan nem kapták meg a megfelelő kiképzést. 

  • Két ember meghalt, és öten megsebesültek a kelet-ukrajnai Kramatorszkban.

    Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó szerint az oroszok kazettás lőszerekkel bombázták a várost, és az egyik parkot lőtték a település déli részén. A támadásban több lakóépület és személygépjármű is megrongálódott.

    Az, hogy Kramatorszk ukrán kézen van, nagyon szúrja az oroszok szemét. Szándékosan lövik a várost azért, hogy minél több civilt megöljenek

    – írta a kormányzó a Kyiv Independent szerint. 

  • Anita Anand kanadai védelmi miniszter a Twitter-oldalán egy videót is megosztva közölte, hogy már úton vannak Ukrajnába az észak-amerikai ország által megígért Bergepanzer 3 műszaki mentő harckocsik.

    Ezeket a harckocsikat a Leopard 2-esek alvázát felhasználva fejlesztette ki és gyártotta a német Rheinmetall vállalat. A jármű elsődleges feladata mozgásképtelen harckocsik és más nehéz járművek vontatása, javításuk elősegítése. Ehhez egy 30 tonna teherbírású daru és egy 180 méternyi drótkötéllel ellátott csörlő áll rendelkezésre, amely 35 tonnányi vonóerővel bír.

    Újabb katonai segélyek érkeznek Ukrajnába Kanadából. Kiállunk Ukrajna mellett, ameddig csak kell

    – írta közleményében Anita Anand.

    Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter március 9-én jelentette be, hogy lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század.

    A tárcavezető akkor azt mondta, az összesen 14, Lengyelország által küldött Leopard mellett még 8 kanadai, 8 norvégiai és 6-10 spanyol Leopard 2A4-est szállítanak Ukrajnába.

  • Szombat hajnalban tüzérségi támadás történt a Donyecki területen található Nyu-Jorkban – közölte Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó.

    A településen a repeszbombák mellett legalább egy rakéta is becsapódott. Mint a kormányzó írta, a támadásban több lakóházban és az utakban is kár keletkezett, de a lakosok közül senki sem sérült meg.

    A település még a 19. században kapta a Nyu-Jork nevet, vélhetően az amerikai nagyvárosra utalva. Hogy pontosan miért, azt homály fedi, de több lehetséges magyarázat is van erre vonatkozóan. 

  • Az Ukrajnában harcoló önkéntesekkel, zsoldosokkal kapcsolatos hamis hírek terjesztését tiltó törvényt írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton – írja a CNN.

    Az eddig alkalmazott jogszabály szerint az orosz reguláris hadsereg ellen hangoló megnyilvánulásokért és a katonákkal kapcsolatos álhírek terjesztéséért akár tizenöt év börtönbüntetés is kiszabható Oroszországban, 

    ezt a törvényt terjesztették most ki az önkéntesekre és a zsoldosokra is.

    Vlagyimir Putyin jóváhagyott egy másik törvénytervezetet is, amely megtiltja a „különleges katonai műveletben” részt vevők lejáratását, beleérte az önkénteseket is. Aki megsérti ezt a jogszabályt, akár hét évre szóló szabadságvesztést is kaphat.

    A törvényt be kell tartani a Wagner-csoportra vonatkozóan is. A washingtoni székhelyű Hadtudományi Intézet (ISW) nemrég arról számolt be, hogy az orosz védelmi minisztérium „valószínűleg megragadja a lehetőséget, hogy szándékosan feláldozza mind az elit, mind az elítélt Wagner-erőket Bahmut városában”. A jelentés szerint a Kreml azért küldte Bahmutba a Wagner-csoportot, mert a katonai vezetők megharagudtak Prigozsinra, aki 2022 májusában „rágalomhadjáratot” indított az orosz védelmi minisztérium ellen.

  • „Elnökünk, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin tudja, hogyan kell meglepetést okozni. A szó jó értelmében” – írta Telegram-csatornáján a szevasztopoli kormányzó arról, hogy az orosz elnök látogatást tett a Krím félszigeten.

    Az MTI szerint a kormányzó azt is megírta: az eredeti terv az volt, hogy az orosz elnök csak videókonferencia keretében csatlakozik az iskola megnyitóünnepségéhez.

    Vlagyimir Putyin az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború kezdete óta most első alkalommal utazott el a Krímbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök januárban kijelentette, hogy fegyverrel fogják visszafoglalni a félszigetet, amelyet ukrán területnek tartanak.

  • Bár az oroszok nem veszik komolyan a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) elfogatóparancsát, mégis elképzelhető, hogy a későbbiekben tényleg a bíróság elé kell állnia Vlagyimir Putyinnak – erről beszélt a CNN-nek Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze.

    A főügyész azt mondta: bár Oroszország nem írta alá azt az egyezményt, amely a büntetőbíróságot létrehozta, ennek ellenére nincs kizárva, hogy az orosz elnököt bíróság elé állítják. Hangsúlyozta azt is, hogy

    a történelemben számos példa volt arra, hogy egykor érinthetetlennek tűnő, nagy hatalmú személyeket utóbb felelősségre vontak a nemzetközi bíróságokon.

    Karim Khan szerint a náci háborús bűnösök, Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnök, valamint Charles Taylor egykori libériai elnök is így járt. „Mindannyian nagy hatalmú személyek voltak, és mégis a tárgyalóteremben végezték” – mondta a főügyész.

  • Az orosz kezén lévő dél-ukrajnai Melitopolban a megszálló hatóságok megtiltották a személyi jellegű kifizetéseket (pl. szociális támogatások, munkabér kifizetését) az orosz okmányokkal nem rendelkező személyek számára – írja a KárpátHír az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteki közlése alapján. 

    Az SZBU szerint a Zaporizzsjai terület orosz megszállás alatt álló részén arra kényszerítik az ukránokat, hogy felvegyék az orosz állampolgárságot. A jelentés szerint ennek egyik formája, hogy Melitopolban a megszálló hatóságok megtiltották a személyi jellegű kifizetéseket az orosz adóigazolvánnyal nem rendelkező személyek számára. Adószámot pedig kizárólag az orosz személyi igazolvánnyal rendelkezők kapnak – húzta alá az SZBU.

  • Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága március 17-én jelentette, hogy két ukrán nőt és hat gyermeket hazaszállítottak a szíriai fogságból. Hozzátették, hogy az ukránokat „szörnyű körülmények között” tartották fogva.

    Ukrajna még az agresszív orosz háború körülményei között sem feledkezik meg a bajba jutott állampolgárairól, és a világ bármely pontján a segítségükre siet

    – írta a hírszerzési igazgatóság.

    The Kyiv Independent beszámolója szerint Ukrajna tavaly júniusban megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, miután Damaszkusz független államként ismerte el az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai területeket.

    Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium szerint 2022-ben 1464 ukrán katona és 132 civil szabadult ki orosz fogságból.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 141 társaság, valamint vállalat és 300 személy ellen rendelt el szankciókat, köztük Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen is, aki nemrég Moszkvába látogatott, és találkozott Vlagyimir Putyinnal is. 

    Az ukrán elnök szombaton írta alá azt a rendeletet, amely jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács javaslatát. Az újabb szankciós listára számos orosz állampolgár mellett felkerült Szíria miniszterelnöke, Husszein Arnusz és Faiszal Mekdad külügyminiszter is.

    A korlátozó intézkedések – amelyek zárolják a pénzeszközöket, korlátozzák a kereskedelmi tevékenységeket, és felfüggesztik a különböző gazdasági és pénzügyi műveleteket – tízéves időtartamra szólnak – írja a Sky News.

  • A Kreml utasította különleges szolgálatait, hogy franciaországi és belgiumi befolyásos ügynökök segítségével szervezzenek ukránellenes gyűléseket az Ukrajnának szánt harci repülőgépek szállítása ellen – írja az Unian ukrán hírügynökség egy lengyel lap értesülése alapján. 

    A Kreml-barát tömegtüntetések szervezéséhez az orosz propaganda a Franciaországban zajló, nyugdíjreform elleni tüntetésekről készült felvételeket fogja felhasználni, vagyis

    az ukránellenes gyűlések szervezői a kormányellenes demonstrációk apropóján próbálják meg mozgósítani támogatóikat. 

    A lengyel lap szerint az orosz különleges szolgálatok legalább három ukránellenes akciót – március 18-án Párizsban, március 19-én Toulouse-ban és április 4-én Brüsszelben – támogatnak. A tüntetések válaszlépések lesznek arra a lengyel döntésre, hogy Lengyelország leszállítja Ukrajnának az első 4 MiG–29-es vadászgépet, az oroszok ugyanis nem szeretnék, ha a többi nyugati ország is hasonlóan cselekedne.

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton közölte, hogy megszületett a megállapodás a felek között, így meghosszabbítják az Ukrajna és Oroszország közötti fekete-tengeri gabonaszerződést.

    A gabonafolyosóra vonatkozó megállapodás a mai napon járt volna le. A két féllel folytatott tárgyalásaink eredményeként biztosítottuk a megállapodás meghosszabbítását

    – mondta Erdogan a Nyugat-Törökországban található Canakkale városában tartott beszédében. A török államfő azt nem árulta el, meddig szól a hosszabbítás – írja a Sky News.

    Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúraügyi miniszter a Twitteren azt írta, hogy a megállapodást ismét 120 nappal hosszabbították meg.

    Erdogan Oroszország, Ukrajna és az ENSZ erőfeszítéseit is megköszönte, és kiemelte, hogy a megállapodás életbe vágóan fontos a globális élelmiszer-ellátás stabilitása szempontjából. Felidézte, hogy az egyezség alapján több mint 800 hajó mintegy 25 millió tonna gabonát juttatott el a világpiacra.

    Moszkva a hét elején közölte, hogy lehetségesnek tartja a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását, de a jelenlegi 120 nap helyett 60 napos hosszabbítást javasolt, míg Ukrajna ragaszkodott a 120 napos megújításhoz.

  • Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Moszkva nyitott a komoly javaslatok megfontolására az ukrajnai válság megoldása érdekében.

    A Kreml tisztviselője azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij elnök béketervének „semmi köze nincs a békéhez”, szerinte az ukrán államfő csak követelőzik, és ultimátumokat ad. Hozzátette: ezeknek a kéréseknek a jelentős része „elszakad a valóságtól”.

    Többször kijelentettük, hogy nyitottak vagyunk a Nyugat és Ukrajna javaslataira a válság politikai és diplomáciai megoldása érdekében, de csak komoly indítványokkkal foglalkozunk, és nem fogadjuk el az ultimátumokat

    – idézi Marija Zaharovát a TASZSZ orosz hírügynökség.

    A szóvivő szerint a fenntartható béke biztosítása érdekében fel kell függeszteni az ukrajnai fegyverszállításokat, és a Nyugatnak le kell állítania a segítségnyújtásokat. Zaharova azt is követelte, hogy Ukrajna állítsa vissza semleges státuszát, ez ugyanis szerinte új helyzetet teremtene a harcoló felek között.

    „Emellett meg kell valósítani Ukrajna demilitarizálását és nácitlanítását, meg kell szüntetni a területéről érkező minden fenyegetést, és garantálni kell az ország nem nukleáris státuszát, valamint az oroszul beszélők és az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását” – fogalmazott a külügyi szóvivő.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök megérkezett a Krím félszigetre az Oroszországhoz való csatlakozás kilencéves évfordulója alkalmából – derül ki a Vesztyi Telegram-csatornáján közzétett videóból. 

    Először a Kreml sajtótitkára még azt mondta, hogy az orosz államfő videó-összeköttetés révén vesz részt az ünnepségen, később azonban kiderült, hogy személyesen látogat a Krímbe. Putyint Szevasztopolban várták, ahol körbevezették a Korszun művészeti iskolában, és egy gyermekközpontot is meglátogat majd Kherszonészoszban.

    A korszuni iskola a Szevasztopolban élő vagy oda érkező gyermekek számára épült, és egyszerre 300 gyermeket tud majd fogadni a nyitást követően az ország minden pontjáról. A modern művészeti iskola a város tehetséges fiataljai számára olyan központ lesz, ahol az ókori és bizánci műemlékek példáin keresztül ismerhetik meg a világ művészeti örökségét.

  • Az Európai Acélszövetség (EUROFER) szigorúbb szankciókat sürgetett az orosz acéltermékek és vasérc Európai Unióba irányuló exportja ellen.

    Ezt Axel Eggert, az EUROFER vezérigazgatója jelentette be egy Milánóban tartott, Ukrajna jövőjéről és Olaszországnak az ország újjáépítéséhez való hozzájárulásáról szóló panelbeszélgetésen. 

    Az orosz acél és nyersanyagok EU-ba irányuló exportja elleni szankciókról tárgyaltam az ukrán vállalkozásokkal és különösen a Metinvesttel. Az Oroszországból és Ukrajnából az EU acéliparába érkező 40-féle nyersanyagról van szó. Segítenünk kell. Nagyon fontos, hogy segítsünk Ukrajnának kijutni ebből a szörnyű helyzetből, és Európában újra béke uralkodjon

    – mondta Eggert. 

    Eggert szerint a szankciók, amelyek először több mint 5 millió tonna orosz fémtermék, majd a félkész termékek és a vasérc exportját érintették, a szövetség tagvállalatainak munkáját is befolyásolják, amelyeknek ilyen nehéz körülmények között is nyersanyagra van szükségük – írja az Unian ukrán hírügynökség.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka az MSNBC amerikai tévécsatornának adott interjút, melyben egy korábbi érdekes történetet is felelevenített. A megkérdőjelezhető hitelességű, de a közösségi médiában is mémmé vált sztori szerint egy ukrán asszony az erkélyén állva meglátott egy orosz drónt, majd egy paradicsomkonzervvel megdobta, és ezzel megsemmisítette. 

    Az egyik néző azt írta erre reagálva, hogy „egy paradicsomkonzervvel? Biztos rokona Kijev szellemének”. Egy másik pedig úgy fogalmazott: „felejtsük el az Abramsot! Több paradicsomkonzervet Ukrajnának!”

    Volt olyan is, aki a következőt írta Olena Zelenszkáról: „az amerikai adófizetők által fizetett ötezer dolláros ruháján látszik, hogy mennyire erős. Hajrá, királynő!” Ugyancsak egy tévénéző azt a kérdést tette fel, hogy „miként lehet az, hogy egy ország 130 milliárdot fizetett Ukrajnáért?” A legdurvább hozzászólás pedig így szólt: „Zelenszkijék kokainkészlete rendben van?”

  • Az orosz állami média jelentései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krímbe látogat, hogy megemlékezést tartson a félsziget Ukrajnától való elcsatolásának kilencedik évfordulója alkalmából.

    A Krím félszigetet a 2014-es ukrán forradalmat követően szállta meg Oroszország. A régióban 2014 tavaszán vitatott legitimitású népszavazást tartottak, amin a szavazás szervezői szerint a részvételi arány igen magas volt, és a résztvevők elsöprő többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett foglalt állást. A világ nagy része azonban illegálisnak minősítette az annektálást.

    Annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij felszólította az orosz csapatokat, hogy vonuljanak ki a félszigetről, Vlagyimir Putyin nem hajlandó lemondani a térség feletti ellenőrzés jogáról. Ehelyett megszólalásaiban rendre a Krím megtartásának fontosságát hangsúlyozza.

    Mint beszámoltunk róla, Szergej Akszjonov, a Krím oroszpárti kormányzója azt mondta egy korábbi tévéműsorban, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hamis ábrándokat ébreszt az ukrán emberekben, Akszjonov szerint ugyanis Ukrajnának nincs esélye a Krím visszafoglalására, miután a félszigeten kiépült a szükséges védelmi infrastruktúra. A területi vezető úgy fogalmazott, hogy az ukrán államfő becsapja honfitársait.

    Bármit is mondanak az ukrán vezetők a sajtóban, ők is tisztában vannak azzal, hogy semmilyen körülmények között nem fogják tudni visszaszerezni a Krímet, tekintettel az orosz elnök utasítására hozott intézkedésekre

    – idézi Akszjonovot a TASZSZ hírügynökség. Arról is beszélt, hogy a félsziget illetékes hatóságai számos, védekezéssel, védelemmel kapcsolatos intézkedést terjesztettek elő, és több terv már meg is valósult. Azt mondta, „e tekintetben a Krím nincs veszélyben, a krímiek pedig nyugodtak lehetnek”.

    Most először jár háborús övezetben 

    Az orosz elnök a háború kezdete óta még egyszer sem látogatott olyan területre, amelyet közvetlenül érintettek a harci cselekmények. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az utóbbi szűk egy évben többször is megígérte, hogy Vlagyimir Putyin ellátogat a Donbászba, de konkrét időpontot azóta sem tűztek ki erre. 

    A Krím félszigeten az invázió kezdete óta már hajtottak végre csapást az ukránok (egy katonai támaszponton végrehajtott szabotázsakció mögött biztos, hogy ők álltak), illetve februárban volt szó arról, hogy hamarosan olyan rakétákat is kaphatnak, amellyel a Krím félszigetet is elérhetik. Emlékezetes még a Krím félszigeten található kercsi híd tavaly ősszel történt felrobbantása is – bár az utóbbi esetnél még mindig nem tisztázott, hogy kik álltak a hátterében. 

    Azt, hogy Putyin még nem látogatott a háborús területek közelébe, már az orosz hadibloggerek is szóvá tették akkor, amikor Joe Biden amerikai elnök Kijevben járt egy hónappal ezelőtt. Egyikük akkor azt írta, hogy „a két nagyapó” (Biden és Putyin) közül az egyik betegségekkel küzd, és „az egész világ röhög rajta”, miközben a másik „erős és bátor vezető látszatát kelti”. „Ehhez képest az egyik vezető most elment Kijevbe. A másik viszont még mindig nem tette be a lábát Donyeckbe” – írta akkor a Putyin-párti blogger.

  • Az orosz Wagner-zsoldoscsoport körülbelül 30 ezer új harcos toborzását tervezi május közepéig – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője, aki szorosan kötődik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.

    Elmondása szerint a összesen 42 orosz városban nyitottak toborzóirodát az elmúlt héten, ahol naponta átlagosan 500-800 embert soroznak be – közölte a Sky News.

  • Március 18-tól 14 orosz hajó teljesít szolgálatot a Fekete-tengeren – közölte a haditengerészeti parancsnokság sajtóközpontja.

    Köztük van négy Kalibr cirkálórakéta-hordozó hajó is, amelyek összesen legfeljebb 20 rakéta kilövésére képesek.

    Az Unian jelentése szerint Oroszország március 17-én 19 hajót, köztük négy rakétahordozót tartott készültségben a Fekete-tengeren.

  • Éjszaka folytatódtak az orosz támadások Ukrajnában, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) úgy döntött, hogy elfogatóparancsot ad ki Vlagyimir Putyin és a gyermekek jogaiért felelős orosz biztos ellen – írja a Sky News.

    Az ukrán légierő szombati közlése szerint Ukrajnát 16 orosz drón támadta meg az éjjel, hozzátéve, hogy 11-et lelőttek a központi, nyugati és keleti régiókban. A célpontok között volt a főváros, Kijev és a nyugati Lvivi terület is.

    Szerhij Popko, a kijevi városi közigazgatás vezetője szerint az ukrán légvédelem lelőtte az összes, ukrán főváros felé tartó drónt, míg Makszim Kozickij, a Lvivi terület kormányzója szombaton azt mondta, hogy hat drónból hármat lőttek le, a másik három pedig egy Lengyelországgal határos körzetet érintett.

    A támadásokat az Azovi-tenger keleti partvidékéről és az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk tartományból hajtották végre az ukrán légierő szerint.

  • Az Orosz Föderáció fegyveres erői nem fogják csökkenteni katonai tevékenységüket Belarusz területén. Ezt bizonyítják a Belaruski Hayun megfigyelőcsoport által elemzett műholdfelvételek. Sőt, az Unian információi szerint 

    Oroszország újabb katonákat küldhet Belaruszba hadgyakorlati célokból.

    Például az Obuz-Lesnovszkij kiképzőközpontról készült legújabb műholdfelvételeken látható, hogy az orosz kontingens egy része megfordult, és kivonult Belaruszból. A megfigyelőcsoport megjegyzi, hogy a lőtéren tartózkodó orosz csapatok számának csökkenése ellenére a feltehetően üres személyzeti sátrakat még nem bontották le.

  • Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője dühös lett a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntése miatt, hogy elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

    Kadirov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az ukrán gyerekek deportálásáért Putyint nem bíróság elé kellene állítani, hanem Nobel-békedíjra jelölni. A „béketeremtő” orosz elnök állítólag ukrán gyerekeket mentett meg az ukrán fegyveresek bombázásától – írta a csecsen vezér.

    A donbászi gyerekek megmentése deportálásnak minősül... A hír nem furcsa, hanem nevetségesen abszurd: a gyerekek bombázása nem bűncselekmény, de a megmentésük deportálás. Hágai elvtársak, ezért Vlagyimir Putyint Nobel-békedíjra kellett volna jelölni. Oroszországban már elszállásoltuk és etettük a donbászi gyerekeket, és iskolába adtuk őket. Önök pedig még az ukrán menekülteket sem voltak képesek humánusan befogadni

    – fakadt ki Kadirov.

  • Olaf Scholz német kancellár üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, mely szerint elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – írja a Sky News.

    Az ICC a megfelelő intézmény a háborús bűnök kivizsgálására, a döntése pedig azt mutatja, hogy senki sem áll a törvények felett. 

    Az orosz vezetőt háborús bűnökkel vádolták meg, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére. A Kreml szerint az elfogatóparancs felháborító, míg Joe Biden amerikai elnök szerint helyes döntést hozott az ICC, ám az Egyesült Államok nem ismeri el nemzetközileg a testületet.

  • Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szombat reggel közzétette az ukrajnai háborúról szóló legfrissebb hírszerzési jelentését, amelyben az áll, hogy az orosz hatóságok „valószínűleg szélesebb körű sorozásra készülnek katonai igényeik kielégítése érdekében”.

    A jelentés továbbá megjegyzi, hogy az orosz Állami Duma képviselői ebben a hónapban törvényjavaslatot terjesztettek elő a sorkötelezettség korhatárának módosítására. A védelmi minisztérium szerint a törvényt valószínűleg elfogadják, és várhatóan 2024 januárjában lépne hatályba.

    A jelentés megállapítja továbbá, hogy Oroszország hivatalosan is kizárja a sorkatonákat az ukrajnai hadműveletekből, de hozzáteszi, hogy „legalább százan teljesíthettek szolgálatot adminisztratív kavarodás vagy a szerződések aláírására való kényszerítés miatt”.

  • A Párbeszéd felszólítja a kormányt, hogy hívja vissza Magyarország oroszországi nagykövetét, és nyilvánítsa nemkívánatos személynek Oroszország nagykövetét Magyarország területén – mondta a párt szóvivője szombati budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján.

    Barabás Richárd felidézte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz ellen. A Párbeszéd fontosnak tartja annak kimondását, hogy Oroszország háborús agresszor, Vlagyimir Putyin pedig háborús bűnös, bíróság elé kell állnia – fejtette ki.

    A szóvivő jelezte ugyanakkor, hogy a nagyköveti szintű kapcsolatok megszüntetése nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal. Biztonságpolitikai, energiabiztonsági, gazdasági kérdések miatt nem lehet és nem lenne célszerű megszüntetni a kapcsolatot – tette hozzá Barabás Richárd.

    A Párbeszéd az MTI híradása szerint emellett felszólítja a fideszes parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitter-oldalán közölt újabb információkat a háborúval kapcsolatban.

    Az ukrajnai háború az egyik legnagyobb fegyveres konfliktus a második világháború óta. Az aktív frontvonal 1500 kilométer

    – írta az ukrán elnök, hozzátéve: számos csata zajlik egyszerre mezőkön, erdőkben, vízen, égen, városokban, de továbbra is harcolnak a szülőföldjükért, és minden megszállt területet felszabadítanak.

  • Az ukrán fegyveres erők vezérkara bejelentette az Orosz Föderáció becsült veszteségeit. Ezek szerint Moszkva az elmúlt napon 880 embert veszíthetett. Így már 164 200 főre teszik azok számát, akik az orosz oldalon elestek az ukrajnai háborúban.

    Ezenfelül az alábbi veszteségekről is beszámoltak:

    • harckocsik – 3511 (5-tel több, mint előző nap),
    • páncélozott harcjárművek – 6830 (+7),
    • tüzérségi rendszerek – 2560 (+8),
    • rakéta-sorozatvető – 506 (+2),
    • légvédelmi rendszerek – 265 (+0),
    • repülőgépek – 305 (+0),
    • helikopterek – 290 (+0),
    • drónok – 2159 (+14),
    • cirkálórakéták - 907 (+0),
    • hajók – 18 (+0).
  • Moldova nem adja fel a semlegességet, de a semlegesség jelenleg nem védi az országot – mondta Maia Sandu moldáv államfő pénteken, március 17-én a Moldova1 közszolgálati televíziós csatornán.

    „Moldova semlegessége az alkotmányban van rögzítve. Ez az állampolgárok döntése, nem adhatjuk fel a semlegességet. Más kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben a semlegesség nem véd meg minket” – fogalmazott Sandu.

    Hozzátette:

    Ukrajna példáján látjuk, hogy Oroszország Ukrajna semlegessége ellenére katonai akciókat indított.

    Szerinte jelenleg „nem a semlegesség védi meg az országot, hanem az ukrán hadsereg, amely távol tartja az orosz hadsereget a határainktól”.