Pellengérre állították Olaf Scholzot az EU-csúcson

Mint arról az Indexen is beszámoltunk, csütörtökön kezdődött a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése. A napirendi pontok között egyértelműen a gazdasági kérdések és az ukrajnai háború dominált, ugyanakkor a csúcs leginkább nem egy napirendi pontról szólt, hanem arról, hogy 

Ukrajna megkapja az egymillió lőszerét

A csúcsot lezáró nyilatkozat szerint a tagállamok vezetői is zöld utat adtak annak a Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által prezentált, majd az uniós külügyminiszterek által elfogadott tervvel, aminek következtében a tagállamok 1+1 milliárd euró értékben vásárolnak tüzérségi lőszereket, amikkel Ukrajna további támogatása mellett a tagállamok kieső készleteit pótolják.

Mint azt a kifejezetten erről szóló cikkünkben írtuk, a terv lényege, hogy az Európai Békekereten (EPF) belül több tüzérségi lőszer azonnali szállítását biztosítják Ukrajna számára – összesen 1 milliárd euró értékben –, de a tagállamok ezenkívül ugyanekkora összegben a vakcinákhoz hasonlóan közösen szereznek be elsősorban 155 mm-es tüzérségi lőszereket, hogy saját készleteiket pótolják.

Az Európai Bizottság továbbá erősítené az európai védelmi ipar gyártási képességeit, azaz hogy az ily módon beszerzett összesen egymillió lőszert a következő 12 hónapban a tagállamok le is tudják majd gyártani.

Oroszország háborúja kapcsán emellett bejelentették: továbbra is kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítélik az orosz agressziót, és felszólítják Oroszországot a harcok mihamarabbi befejezésére.

A tagállamok emellett üdvözölték azt a megállapodást, hogy Hágában új nemzetközi központ alakul az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárások lefolytatására, ahogy azt is, hogy nemrég Vlagyimir Putyin ellen kiadtak egy nemzetközi elfogatóparancsot, amiért Oroszország gyerekeket hurcolt el Ukrajnából. Utóbbi kapcsán megjegyzik, az Európai Tanács felszólítja Oroszországot, hogy az országból elrabolt gyerekeket biztonságosan juttassák vissza Ukrajnába.

Ugyanakkor a tagállamok vezetői Ukrajna mellett kiálltak Moldova biztonsága és szuverenitása mellett is, és ígéretet tettek:

A szöveg ugyan nem nevezte meg, de egyértelműen Oroszországra utalt – Moldova már korábban bejelentette, tartanak egy esetleges orosz inváziótól.

További szankciókon dolgoznának az EU-ban

A szövegben emellett kifejtik, a tagállamok továbbra is elkötelezettek az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomás fenntartása mellett, illetve vizsgálják, milyen további szankciót lehetne bevezetni az agresszor ellen. 

Felszólították a Bizottságot, hogy „sürgősen fokozza” az európai és nemzetközi szankciók hatékonyságát, és vizsgálja, hogyan lehetne megakadályozni, hogy Oroszország harmadik országokon keresztül kijátssza a szankciókat. 

A háború kapcsán megjegyzik, tovább fokozzák majd az arra irányuló munkáját, hogy Oroszország EU-ban befagyasztott és immobilizált vagyoni eszközeit miként lehetne Ukrajna újjáépítésére felhasználni, emellett erősítenék az orosz dezinformációval szembeni harcot.

Mikor ér véget a francia–német autóháború?

Ugyanakkor, mint azt a Politico az EU-csúccsal kapcsolatos hírlevelében megjegyzi, a találkozón a napirendi pontokat háttérbe szorította Németország belső égésű motorokkal kapcsolatos 180 fokos fordulata.

Mint azt korábban részletesen bemutattuk, a három fő uniós szerv, a Bizottság, a Parlament, illetve a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden Tanács) még tavaly ősszel megállapodott arról, hogy 2035 után az EU-n belül nem helyezhetnek üzembe új belső égésű motorral hajtott autókat és teherautókat.

A rendeletjavaslat szövegében egy ún. trilógus alatt egyeztek meg. Ilyenkor a három uniós szerv vezetői összeülnek, hogy jogalkotást felgyorsítva a rendelet kapcsán egy olyan kompromisszumban állapodjanak meg, ami mindegyik fél számára elfogadható, és emellett a Parlamentben és a Tanácsban is megvan a szükséges többség mögötte.

Az Olaf Scholz vezette német kormány ugyanis nem ért egyet azzal, hogy a rendeletjavaslat szinte kizárólag az elektromos autókat támogatná mint lehetséges alternatíva. Emiatt azt szeretnék elérni, hogy az e-üzemanyagnak nevezett szintetikus üzemanyagot is fogadják el zöldtechnológiának – ezzel mentve meg a belső égésű motorok gyártását 2035 után is.

Ráadásul a Berlin mellé csatlakozott tagállamokat (Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Olaszország és Szlovákia) az is zavarja, hogy az elektromos autók piacán jelenleg Kína dominál, így ha az európai autóipar nem tudja utolérni az ázsiai országot, akkor a jövőben az EU újabb kínai technológiával szemben válhat kitetté.

Az, hogy egy már letárgyaltnak hitt javaslat elfogadását blokkol Németország, több tagállamnak sem tetszik. Legfőbb ellenzője a német blokknak Franciaország – ami egyébként az atomenergia kapcsán járhat majd el hasonlóan, mint most a németek –, ugyanakkor a csúcson legélesebben a litván miniszterelnök, Krisjanis Karins bírálta Scholzékat:

Ennek ellenére az Európai Bizottság a háttérben tárgyal Berlinnel, hogy milyen kompromisszumos megoldás lenne elfogadható a német kormánynak, azonban a Politico értesülései szerint a Von der Leyenék által bemutatott javaslat sem a német kormánynak, sem pedig az Európai Parlamentnek nem tetszett. Utóbbi vezetője, a máltai Roberta Metsola egyébként már korábban jelezte: házelnökként nem engedélyezi, hogy még egyszer szavazzanak erről az EP-képviselők.

Az EU-csúcson emellett megvizsgálták, a legutóbbi csúcs óta milyen változások történtek a migráció ügyében, ambíciós tervet fogadtak el a közös piac egységesítése kapcsán – leginkább a szolgáltatások, illetve digitalizáció kapcsán –, ezenkívül felszólították az Európai Bizottságot, miként lehetne fokozni az EU termelékenységét és gazdasági rugalmasságát.

Ezenkívül a tagállamok vezetői tárgyaltak az európai energiapiacról, munkaebédet folytattak az ENSZ-főtitkár António Guterresszel, és meghallgatták az online bekapcsolódó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolóját is a háború jelenlegi állásáról.

(Borítókép: Olaf Scholz német kancellár az EU-csúcstalálkozón Brüsszelben 2023. március 23-án. Fotó: John Thys / AFP)