új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük a figyelmüket!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:

    Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk holnap is!

  • Az Egyesült Államok újabb szankciókat szabott ki Belaruszra, köztük több állami tisztségviselőre, vállalatra és Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető elnöki repülőgépére is – közölte a washingtoni vezetés pénteken.

    A 2020-as választást követő kormányfellépés miatt kirótt legújabb szankciók a teljes belorusz választási bizottságot, továbbá annak hét tisztségviselőjét érintik, emellett két, állami tulajdonban lévő járműipari cégre, azok igazgatóira, valamint Lukasenka amerikai gyártású, Boeing 737-es repülőgépére is érvényesek.

    A pénzügyminisztériumi közlés szerint az egyik érintett, az Automobile Plant nevű cég több alkalmazottját is megfélemlítette, valamint elbocsátotta, amiért a választást követően részt vettek a Lukasenka győzelme ellen tiltakozó békés tüntetéseken.

    Az elnöki „luxusgép”, amelyet Aljakszandr Lukasenka nemzetközi utazásaira használ, a szankciók értelmében nem repülhet be az amerikai légtérbe.

    A szankciók értelmében az érintetteknek minden, az Egyesült Államokban lévő vagyonát befagyasztják, valamint megtiltják amerikai állampolgárok számára, hogy az érintett személyekkel vagy szervezetekkel üzleteljenek.

    Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte továbbá, hogy 14 személyre, köztük a központi vezetés egyes tisztségviselőire vízumkorlátozást vezetnek be, „és az elkövetkezendőkben is hasonlóan járunk el a rezsimmel és mindenkivel, aki támogatja őket a belorusz nép elnyomásában” és az – Ukrajna ellen háborút indított – Oroszországgal való szövetkezésben – derül ki az MTI összefoglalójából.

  • Az ENSZ azzal vádolta meg pénteken, kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán és az orosz hadsereget, hogy számos hadifoglyot önkényesen kivégeztek, illetve foglyokat bántalmaztak.

    Mélyen aggaszt bennünket, hogy a harcokon kívül önkényesen kivégeztek huszonöt orosz, illetve tizenöt ukrán hadifoglyot

    – jelentette ki Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.

    Matilda Bogner szerint az ENSZ dokumentálta az oroszoknak az ukrán fegyveres erők által történt kivégzését, amelyeket „gyakran közvetlenül azután hajtottak végre, hogy elfogták őket a harcmezőn”.

    Az ENSZ-nek öt, Kijev által lefolytatott vizsgálatról van tudomása, amelyekben huszonkét áldozat érintett, de „nincs olyan értesülésünk, amely szerint bármilyen eljárás indult volna e bűnök elkövetői ellen” – tette hozzá.

    Matilda Bogner hozzátette: „A röviddel a harctéren, az orosz katonák által történt elfogásuk után kivégzett tizenöt ukrán katona közül tizenegy esetben a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai voltak az elkövetők”.

  • Kína Oroszországgal való partnerségének az ellentétes retorika ellenére is vannak korlátai, és Európának üdvözölnie kell Peking minden olyan kísérletét, amely elhatárolódik Moszkva ukrajnai háborújától – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője a Sky News szerint.

    Beszéde a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök e heti csúcstalálkozója után hangzott el.

    A két vezető 2022 februárjában, néhány nappal Oroszország ukrajnai inváziója előtt „határok nélküli” partnerséget hirdetett.

    Borrell azonban azt mondta, hogy bár Kína szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal, nem kötött katonai szövetséget Moszkvával, és nem szállított fegyvereket sem neki.

    Úgy tűnik, ennek a határok nélküli barátságnak mégis vannak határai

    – mondta Brüsszelben Borrell.

  • A svéd, norvég, finn és dán légierő parancsnokai szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes skandináv légvédelem létrehozásáról, amelynek célja az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetés ellensúlyozása – írja a Sky News.

    A cél az, hogy a négy ország fegyveres erőinek nyilatkozatai szerint a NATO keretében már ismert működési módok alapján közösen tudjanak tevékenykedni.

    A légierők integrálására irányuló lépést Oroszország ukrajnai inváziója váltotta ki

    – mondta Jan Dam vezérőrnagy, a dán légierő parancsnoka.

    Norvégia 57 F–16-os vadászrepülőgéppel és 37 F–35-ös vadászrepülőgéppel rendelkezik, utóbbiból további 15 darabot rendeltek. Finnországnak 62 F/A–18 Hornet vadászrepülőgép és 64 F–35-ös megrendelés áll rendelkezésére, míg Dánia 58 F–16-os és 27 F–35-ös megrendeléssel számol. Svédország több mint 90 Gripen vadászgéppel bír.

    Nem világos, hogy ezek közül a gépek közül mennyi üzemképes.

  • A francia külügyminisztérium ismét emlékeztette állampolgárait, hogy tartózkodjanak az ukrajnai utazásoktól egy honfitársuk bahmuti halála után – számolt be az AFP hírügynökség.

    Információik szerint a 30 éves Kevin D. március 22-én halt meg tisztázatlan körülmények között.

    Emlékeztetjük önöket arra, hogy az ukrán terület háborús övezet. Ezzel összefüggésben határozottan javasoljuk, hogy tartózkodjanak az Ukrajnába való utazástól

    – idézte az ügynökség a külügyminisztériumot.

  • A Flightradar adatai szerint a brit légierő Boeing RC–135W típusú stratégiai felderítő repülőgépe és két Eurofighter Typhoon vadászrepülőgép repült a Fekete-tenger felett, Krím partjainál.

    Moszkvai idő szerint 17:30 körül a Boeing Románia partjainál körözött, majd kelet felé vette az irányt, két negyedik generációs harci repülőgép kíséretében.

  • Az ukrán déli műveleti parancsokság arról számolt be, hogy a déli Odessza megyét orosz Szu–35-ös vadászgépek lőtték rakétákkal, az ukrán légvédelem két H–59-es levegő-föld rakétát megsemmisített. Áldozatokról nem érkezett hír – írta az MTI.

    Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentése szerint az elmúlt nap során 1020-szal 169 170-re nőtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek négy harckocsit, nyolc tüzérségi és három légvédelmi rendszert. A háború tavaly februári kezdete óta Oroszország 3574 harckocsit, 2616 tüzérségi és 276 légvédelmi fegyvert veszített.

  • További 83 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába pénteken az orosz erők által megszállt területekről – közölte az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca.

    A holttestek átszállítása a reintegrációs minisztérium alá tartozó eltűnt személyekért felelős hivatal közreműködésével, a bűnüldöző szervekkel együttműködve történt – írta a tárca a közleményében. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a minisztérium korábbi közlése szerint március 3-áig Ukrajnába 1426 katona holtteste került vissza.

    A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordináló parancsnokság közben arról tájékoztatott, hogy Ukrajna egyoldalúan átadta Oroszországnak az összes, szállítható állapotban lévő súlyosan sérült, illetve súlyos beteg orosz foglyot. A közlemény szerint ezt Kijev a genfi egyezmény vonatkozó cikkelyei alapján és a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve tette meg.

    Ebben az esetben nem hadifogolycsere történt, hanem a súlyosan sebesült foglyok feltétel nélküli, a nemzetközi humanitárius jog által előírt hazaszállítása – közölte a parancsnokság. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy hány foglyot adtak át Oroszországnak.

  • Az ukránok több mint egyharmadának van olyan rokona vagy ismerőse, aki meghalt vagy megsebesült a háborúban – ezt bizonyítják a Razumkov Központ felmérésének adatai.

    A kérdés így hangzott: Vannak-e olyan rokonai vagy közeli ismerősei (katonai vagy civil), akiket 2022. február 24. után katonai akciók vagy ágyúzás következtében öltek meg, vagy sebesültek meg?

    A válaszadók 37 százaléka válaszolta azt, hogy igen, vannak ilyen emberek. A válaszadók 4 százaléka nehezen tudott válaszolni, a többiek nemmel feleltek.

  • A kijevi cirkuszt március 24-én bombariadó miatt evakuálták.

    A kijevi cirkusz igazgatója, Vlagyiszlav Kornienko a Strana című lapnak megerősítette, hogy valóban volt evakuálás és ellenőrzés az épület felrobbantásával fenyegető levél miatt. A cirkusz egy levelet kapott a postára, amelyben ez állt:

    Ma az összes bohóc fel fog robbanni.

    A helyszínen nem találtak robbanóanyagot. A közönség egy órát várt, majd visszatért a terembe.

  • Robbanásokról számoltak be Szevasztopolban, az Omega-öböl közeléből – írja az ukrán sajtó. A közösségi oldalakon közzétett bejegyzések szerint a robbanás hangja olyan volt, mint a mennydörgés.

    Helyi lakosok arról is beszámoltak, hogy a robbanások miatt remegtek az ablaküvegek, a távolban pedig olyan volt, mintha megpróbáltak volna valamit lelőni egy hajóról. Erről azonban hivatalos források nem számoltak be.

  • Egy amerikai parancsnok a héten felfedte, hogy orosz vadászgépek márciusban szinte mindennap átrepültek az Egyesült Államok szíriai támaszpontjai felett – megsértve ezzel a két ország közötti konfliktusmegoldási megállapodásokat – írja a Sky News.

    Alexus Grynkewich altábornagy, az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka az NBC Newsnak azt mondta, hogy „ez egy kellemetlen helyzet” – figyelmeztetve, hogy Oroszország akciói félreértésre adnak okot.

    Ruslan Trad, az Atlantic Council biztonságpolitikai szakértője pedig azt mondta a The New Arabnak, hogy a fejleményt – legalábbis részben – a Kreml Pekinggel folytatott közelmúltbeli megbeszélései táplálták.

    Ezzel ügyesen provokálják az Egyesült Államokat. Az ilyen esetek befolyásolnak minden pozitív eredményt, ha egyáltalán van ilyen a szíriai kontextusban

    – vélekedett Trad. Hozzátette, szerinte Oroszország felbátorodott a Kínával való jó viszonya miatt, ezért megpróbál „válaszreakciót kiprovokálni” Washingtonból.

  • Adrien Boquete francia újságíró és önkéntes – aki a donbaszi eseményekről tudósít – pénteken közölte a TASZSZ-szal, hogy orosz állampolgárságot kapott. Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén rendeletben adta meg Boquete-nak az orosz állampolgárságot.

    Megkaptam az orosz állampolgárságot, biztonsági okokból a ceremónia időpontját és helyét titkosították

    – mondta az újságíró.

    Boquete elmondta: a lányának és a feleségének is szeretne orosz állampolgárságot kérni, hogy megvédje őket a fenyegetésektől.

  • A halott Wagner-harcosok családjainak egy része nem kapott semmilyen tájékoztatást arról, hogy szeretteik meghaltak-e az ukrajnai fronton, illetve ha igen, akkor hol temették el őket. Ehelyett a Telegramra kellett hagyatkozniuk némi információért – írja a Sky News.

    A hírportál beszámolójában azt állítja, hogy mintegy 25 ember kereste meg a krasznodari Titushki Telegram-csatorna szerzőjét, Vitalij Votanovszkijt a hozzátartozóik bakui temetéséről szóló információkkal kapcsolatban.

    Az egyik nő azt mondta, hogy édesapja haláláról a rendőrségtől értesült, nem a Wagner-csoporttól, a temetés helyszínét pedig Votanovszkij Telegram-csatornáján tudta meg.

    Votanovszkij elmondta, jelenleg azon van, hogy összegyűjtse a hozzátartozók neveit, akik újra akarják temetni a halott harcosokat.

  • Mark Hamill, a Star Wars sztárja pénzt gyűjt, hogy segítsen az ukrán hadseregnek felderítő drónok beszerzésében. Az UNITED24 – amely egy globális kezdeményezés Ukrajna támogatására – nagykövete elmondta, hogy a színész 10 darab RQ–35 Heidrun felderítő drónra gyűjt adományt.

    A drón valós időben képes videót továbbítani, ami lehetővé teszi a hírszerzést, anélkül, hogy a kezelője lelepleződne.

    Hamill a Twitteren kifejtette: pénteken találkozik az ukrán hadsereg tagjaival, hogy megköszönje nekik a szolgálatukat, és hogy értesüljön a legfrissebb fejleményekről.

  • Az ukrán légierő és a katonai felderítés megállapította, hogy Oroszország taktikát vált a bombázások tekintetében. A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a téli hónapokban tucatnyinál is több összehangolt légicsapást intéztek az ukrajnai energetikai infrastruktúra ellen az orosz erők.

    Emiatt hosszú hónapokon át elviselhetetlen áramszünetek voltak országszerte, a keletkezett károk kijavítására Ukrajnának sürgősen 14 milliárd dollárra lenne szüksége még az idén.

    Mivel mostanra javult a helyzet, és az energetikai infrastruktúra nem dőlt össze,

    az orosz erők taktikát változtattak.

    Vadim Szkibickij, a védelmi minisztérium felderítésért felelős főosztályvezető-helyettese arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező időszakban arra lehet számítani, hogy katonai objektumok, fegyverraktárak, a védelmi ipar létesítményei, logisztikai-szállítási csomópontok, a nyugati fegyverszállítmányok, a kőolaj-feldolgozó üzemek, továbbá víztisztító állomások és vízi erőművek, de akár közúti és vasúti hidak is célpontok lehetnek. Mint mondta, a legutóbbi két orosz dróntámadás már ezt támasztotta alá.

  • Az ukránok három, Wagner-zsoldosok által indított támadást vertek vissza Bahmutban, a támadók veszteségeket szenvedtek el – írja az RBC.

    A jelentések szerint a Wagner emberei kétszer is megrohamozták a helyőrség egyik erődítményét. A védők aknavetők tűztámogatásával késleltették a megszállók tartalékosainak közeledését, ami az orosz csapatokat a támadás befejezésére kényszerítette. A zsoldosok végül a helyőrséggel folytatott tűzharc után visszavonultak.

    A Wagner-csoport négy katonát veszített, további tízen pedig megsebesültek.

  • Az orosz Dnyepr-csoport tagjai visszavertek egy ukrán dróntámadást, amelyet lakott területek ellen intéztek Herszon térségében – közölte pénteken újságírókkal Roman Kodrjan, a csoport sajtóközpontjának vezetője.

  • A krími orosz parancsnokság és az orosz adminisztráció aktívan árulja az ingatlanokat, és költözteti ki családjait a félszigetről – mondta Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés képviselője.

    Az állománynak azt mondják, hogy ne aggódjanak, minden nyugodt, minden ellenőrzés alatt van... De ez már egy mém, hogy a különleges művelet a terv szerint halad... Az oroszokkal kapcsolatban álló családokat viszik el, méghozzá nagyon aktívan

    – fogalmazott. Hozzátette: ez elgondolkodtató mindenkinek, aki a sorsát a „bűnöző Putyin rezsimhez kötötte”. „Jobb, ha elhagyják a Krímet, amíg még van rá lehetőségük” – javasolta.

  • Diana Sosoaca román politikus olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely Ukrajna déli régiójának egy részét Romániához csatolná. Véleménye szerint ez „helyreállítaná a román lakosság kulturális identitását”.

    Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője ezt „klasszikus példának nevezte az orosz revansizmus kézikönyvéből”. Szavai szerint Kijev határozottan elítéli azt a kísérletet, amely megkérdőjelezi Ukrajna területi integritását, és aláássa az Ukrajna és Románia közötti jószomszédi viszony szellemét.

    Ukrajna külügyminisztériuma szankciók bevezetését kezdeményezi Diana Sosoaca – mint a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő személy – ellen.

  • Elismerés illeti Ukrajnát a korrupció elleni küzdelemben a háborús idők ellenére elért előrehaladás miatt – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (GRECO) pénteken.

    Az Európa Tanács szakértői jelentésükben kiemelték: figyelemre méltó, hogy Ukrajna a jelenlegi helyzet ellenére folytatta a GRECO ajánlásainak végrehajtását.

    A jelentéstevők szerint

    Ukrajna „bizonyos előrelépéseket” tett azzal, hogy a megfogalmazott 31 ajánlásból 15-öt kielégítően végrehajtott,

    vagy azokat kielégítő módon kezelte. A fennmaradó ajánlások közül azonban kilencet részben, hetet pedig nem hajtott végre. Egyebek mellett elismerték, hogy például az országgyűlési képviselők etikai kódexének tervezete kiigazításokat tartalmaz az elfogadható ajándékokra és a vendéglátásra vonatkozóan.

    Megjegyezték: a lobbizásról szóló törvényt még el kell fogadni, és további erőfeszítésekre van szükség a parlamenti bizottságok munkájának nyitottsága, valamint általánosabban a jogalkotás átláthatósága tekintetében.

    A GRECO szerint még nincsenek egyértelmű meghatározások a bírák magatartásával kapcsolatos fegyelmi vétségekre. Az ügyészeket illetően a szakértők kiemelten üdvözölték a kiválasztásra, kinevezésre és előléptetésre vonatkozó új szabályok bevezetését, amelyek átláthatósági és érdemen alapuló követelményeken alapulnak.

    Az MTI beszámolója szerint pozitív fejleménynek nevezték továbbá a szakosított korrupcióellenes ügyészség (SAPO) új vezetőjének kinevezését, ahogy az ügyészek szakmai etikai és magatartási kódexéhez fűzött kommentár kiadását is.

    A GRECO arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlásoknak való megfelelés jelenlegi szintje már nem „teljes mértékben elégtelen”, mint ahogy azt a legutóbbi, 2022 áprilisában közzétett megfelelőségi jelentés rögzítette. A szakértők felkérték Ukrajnát, hogy nyújtson be jelentést a még nem teljesített ajánlások végrehajtása érdekében meghozott intézkedésekről legkésőbb 2024. március 31-ig.

  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használata ártana az ukrán csapatoknak és a lakosságnak, valamint negatívan befolyásolná az ország mezőgazdaságát – jelentette az Interfax hírügynökség.

    „A Nyugat jól ismeri a szegényített urániumtartalmú lőszerek használatának negatív következményeit” – közölte Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak vezetője.

    Ukrajna mezőgazdasági ipara „évtizedekig, ha nem évszázadokig szenvedhet a jövőben a lövedékek miatt” – tette hozzá.

    A hét elején az Egyesült Királyság közölte: szegényített uránt tartalmazó lövedékeket küld Ukrajnának, hogy segítse háborús erőfeszítéseit – emlékeztet az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy erői megsemmisítettek egy, az ukrán fegyveres erők drónjainak otthont adó hangárt Odessza régióban – írja a Telegraph.

    Mint arról március elején beszámoltunk, a közelmúltban szintet lépett a drónháború az orosz–ukrán konfliktusban. A részletekről ebben a cikkben írtunk.

  • Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta több ezer külföldi állampolgár jelentkezett szolgálatra az ukrán légierőhöz – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban.

    Ihnat kifejtette, hogy külföldiek is szolgálhatnak az ukrán fegyveres erők légierejének kötelékében, a megfelelő képzettséggel rendelkezők lehetnek pilóták vagy a földi személyzet tagjai.

    „Rengeteg kérelem érkezett a repülésben jártas személyektől. Főként olyan ukránokról van szó, akik külföldön dolgoznak különféle típusú légi közlekedési eszközökön, de voltak köztük más államok állampolgárai is” – idézi a Kárpáthír a szóvivőt.

    Jurij Ihnat emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erőkben vannak olyan idegenlégiók, külföldi önkéntesek, akik Ukrajna oldalán harcolnak az orosz agresszió ellen.

    Ha lesznek F–16-osaink vagy más, nyugati típusú vadászgépeink, akkor valószínűleg szükségünk lesz külföldi pilótákra is. Olyanokra, akik repültek már ilyen gépekkel. Olyanokra, akik rendelkeznek kellő tapasztalattal, így segíthetik a pilótáink kiképzését

    – mondta Jurij Ihnat.

  • Hat és fél év szigorított börtönbüntetésre ítéltek egy orosz biztonsági tisztet, aki azért menekült el az országból, mert ellenezte az ukrajnai inváziót – jelentette a Taiga.info hírportál.

    A 36 éves Mihail Zsilin őrnagy tavaly Kazahsztánba menekült, amikor megkapta a behívót.

    Asztanában menekültstátuszt kért, de kérelmét elutasították, és az ottani hatóságok megakadályozták, hogy Örményországba távozzon. Kazahsztán tavaly év végén adta át a férfit Oroszországnak – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • „A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának részvételével Ukrajna egyoldalúan átadta a súlyosan sebesült és súlyosan beteg hadifoglyokat az orosz félnek” – közölte Kijev.

    Megjegyzik, hogy nem a hadifoglyok cseréjéről van szó, hanem repatriálásról: a súlyosan sebesült foglyok feltételek nélküli hazaszállításáról, ahogyan azt a nemzetközi humanitárius jog előírja.

    „Ugyanakkor az agresszor állam, szisztematikusan figyelmen kívül hagyva a nemzetközi normákat, továbbra is túszként tartja fogva ukrán állampolgárok ezreit, köztük súlyos betegeket és sebesülteket, civileket, gyermekeket és nőket, időseket” – idézte az ukrán félt az Unian hírügynökség.

  • Mint arról korábban beszámoltunk, három nő életét vesztette a donyecki régióban található Konsztantyinivka városát ért orosz támadásban. Az ukrán katasztrófavédelem később a Telegramon közölte, hogy két férfi is meghalt a péntekre virradóra történt légicsapásban.

    A Bahmuttól 20 kilométerre nyugatra történt támadás olyan épületet ért, amelyben humanitárius befogadóközpont is működött – tették hozzá a jelentésben.

    Az ukrán főügyészség szerint a támadást Sz–300-as légvédelmi irányított rakétával követték el.

    Ugyancsak péntek reggel tüzérségi támadás érte a dél-ukrajnai Herszon megye Bilozerka nevű faluját, egy ember meghalt, négyen megsebesültek.

    Az ukrán hadsereg sajtóosztálya pénteken azt közölte a Telegramon, hogy egy nap leforgása alatt az orosz támadásoknak legkevesebb 9 civil áldozatuk volt, és 26-an megsebesültek.

  • Az Európai Központi Bank (EKB) felszólította a Raiffeisen Bankot, hogy hagyjon fel oroszországi tevékenységével.

    A Reuters szerint az EKB cselekvési tervet sürget a bank oroszországi tevékenységének megszüntetésére. Tisztázzák, hogy a terv az orosz részleg eladását vagy bezárását javasolja.

    Az osztrák tisztviselők „indokolatlan beavatkozásnak” minősítették az EKB lépését.

    A Raiffeisen Bank szóvivője elmondta, hogy a bankcsoport felgyorsítja az üzletértékelést, és vizsgálja az orosz piacról történő „jól irányított kivonulás” lehetőségeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.

  • Bármilyen ukrán kísérlet a Krím félsziget elfoglalására okot adna arra, hogy Oroszország válaszul „bármilyen fegyvert” bevessen Kijev ellen – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese – írja a Sky News.

    Medvegyev a háborúról szólva kifejtette, hogy Oroszország nem tervez közvetlen konfliktusba keveredni a NATO-val, és megismételte azt a retorikát, hogy a Kreml abban érdekelt, hogy az ukrán válságot tárgyalások útján rendezzék.

    A hét elején az egykori orosz elnök újságíróknak adott videóbeszédében azt mondta, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatai mélypontra jutottak, és megnőtt a nukleáris konfliktus veszélye.