2024. június 23. 21:00
Svájc
Németország
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia
Magyarország
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

    Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:

    Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk percről percre frissülő hírfolyamunkat.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi szerdán Moszkvába látogat – mondta Mihail Uljanov, Oroszország állandó bécsi képviselője a TASZSZ szerint.

    Közölte, Grossi találkozik egy orosz küldöttséggel, és megbeszélést folytatnak a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműről. A NAÜ vezetője korábban egy demilitarizált övezet létrehozását szorgalmazza a létesítménynél.

    Grossi Moszkva és Kijev számára egyaránt elfogadható védelmi intézkedéseket tervez javasolni, részleteket azonban nem közölt.

  • Hollandia 274 millió eurós új segélycsomagot oszt ki Ukrajnának – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Holland Külkereskedelmi és Fejlesztési Együttműködési Minisztérium hétfőn a parlamenthez intézett levelében.

    A minisztériumok szerint mintegy 180 millió eurót fordítanak humanitárius segítségnyújtásra, egészségügyre, energiaellátásra, lakás- és infrastruktúra-rehabilitációra, valamint a mezőgazdasági területek aknamentesítésére. További 94 millió eurót nem halálos segítségnyújtásra, Ukrajna és a NATO közötti együttműködés erősítésére, valamint az ukrán kultúra védelmére és megőrzésére fordítanak.

    „Ez a 274 millió eurós segély abból a 2,5 milliárd euróból származik, amelyet a holland kormány Ukrajna támogatására tart fenn 2023-ban” – szögezték le a minisztériumok.

  • A nukleáris fegyverek bevetésének kockázata a hidegháború óta nem volt ilyen magas – közölte Izumi Nakamitsu, az ENSZ leszerelési ügyekért felelős főtitkárhelyettese hétfőn.

    A nukleáris fegyverek bevetésének kockázata nagyobb, mint bármikor a hidegháború csúcspontján

    – mondta Nakamitsu a TASZSZ beszámolója szerint.

  • Ukrajna 2,7 milliárd dollár kezdeti összeget kapott a Nemzetközi Valutaalap kibővített alapkeretéből – írja a Sky News. Szergej Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette a pénz beérkezését.

    Hálásak vagyunk partnereinknek, hogy támogatják Ukrajnát a győzelemhez vezető úton

    – írta Twitter-bejegyzésében.

    Az IMF négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára.

  • Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 465 főben nevezte meg. Mint mondta:

    a Donyeck körzetében vívott harcokban közülük mintegy 285 katona és „zsoldos” esett el.

    Az orosz ellenőrzés alá került városok több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Donyecki régióban lévő Horlivkában egy 68 éves nő belövés következtében életét vesztette.

  • A harcok Artemivszk (Bahmut) város központi részén folynak, az orosz erők megközelítették a vasútállomást – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a Oroszország által jórészt elcsatolt Donyecki régió megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

    Pusilin elismerte, hogy az ukrán erők nem menekülnek, és tervezett visszavonulást sem hajtanak végre. Úgy vélekedett, hogy a városban több ezer civil maradhatott.

    Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-magánhadsereg alapítója korábban arról számolt be, hogy az alakulat egységei kitűzték vasárnap éjjel az orosz zászlót az artemivszki városházára, aminek eredményeképpen a várost szerinte jogi értelemben sikerült elfoglalni.

    Pusilin egyébként a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt is állította, hogy az orosz erők Avgyijivka irányában folytatják az előrenyomulást, és ugyan korai még operatív bekerítésről beszélni, de a helyzet, ha nem is kritikus, de rendkívül nehéz az ellenség számára.

  • Bátorság Érdemrenddel tüntették ki az április 2-án, a szentpétervári robbanásban meghalt Vladen Tatarszkij (valódi nevén Maxim Fomin) katonai tudósítót. A rendeletet Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá – írja a TASZSZ

    Az orosz Terrorellenes Bizottság információs központja közölte, hogy a merényletet az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, a támadást terrorcselekménynek minősítették.

  • Magyarország intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben, Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Kijevben hétfői programjának eredményeit összegezve.

    Magyar Levente, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet küldöttsége a délutáni órákban a Kijev közelében fekvő, hatalmas háborús károkat elszenvedett Bucsa városába látogatott, ahol őszre várhatóan elkészül a mintegy tízmillió eurós költségvetésű, többfunkciós önkormányzati szolgáltató központ.

    A tervek szerint az önkormányzati hivatal mellett helyet kap itt egy orvosi rendelő, egy okmányiroda, egy posta és egy rendezvényterem is. Ez a beruházás jelenleg a legfontosabb, ami magyar kormánytámogatással és az Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásával zajlik Ukrajnában.

    Magyar Levente elmondta, hogy a délelőtti zahalci óvodaátadás után „ez egy komolyabb jele, fokmérője annak, hogy Magyarország milyen intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben”.

    A parlamenti államtitkár a munkamegbeszélései kapcsán kifejtette, hogy azok egyik fontos témája az újjáépítési munkálatok egyeztetése volt, valamint Magyarország Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatása az országon belül, illetve a Magyarországra menekült ukrán közösség vonatkozásában. Magyar Levente megjegyezte: „csak a legpozitívabb hangnemben és jelzőkkel lehet erről beszélni, hiszen szép eredmények vannak már mögöttünk”, és a segítség tovább folytatódik majd.

    Átírt prioritások

    Szó esett a kárpátaljai magyar közösséget érintő nyelvhasználati és oktatási kérdések szabályozásáról is. Magyar Levente emlékeztetett arra, hogy már a 2014-es forradalom után „elindult egy olyanfajta ukrán jogalkotási folyamat, ami eredményezett egy, a kárpátaljai magyarság számára több szempontból sérelmes helyzetet”. A háború „átírta a prioritásokat”, és a humanitárius segítségnyújtás került előtérbe.

    Most eljött a lehetőség egy olyan megoldás kidolgozására, amely „elfogadható mind a kárpátaljai magyarság számára, mind Kijev számára, mind pedig Budapest számára”. Az államtitkár hozzátette: „az utóbbi a kárpátaljai véleménnyel nagyjából összhangban mozog”.

    Magyar Levente úgy fogalmazott: mind az elnöki hivatalban, mind pedig a szakminisztériumokban „maximális nyitottság van, talán soha korábban nem tapasztalt mértékű nyitottság”, így végre sikerülhet megnyugtatóan rendezni az ukrán–magyar kapcsolatokat megterhelő kérdéskört. Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár.

  • Ukrajna a hadsereg harckészültségének meglepetésszerű ellenőrzése keretében minden információval rendelkezik a belorusz fegyverek és katonai felszerelések mozgásáról – mondta Szerhij Najev, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka.

    Szerinte az ukrán védelmi erők mindig készen állnak a fenyegetésekre való reagálásra.

    Hírszerzésünk figyelemmel kíséri a Belarusz fegyveres erői harckészültségének ellenőrzésével kapcsolatos helyzetet. Teljes mértékben tisztában vagyunk a fegyverek és katonai felszerelések mozgásával

    – mondta Najev.

    Az altábornagy hangsúlyozta: a védelmi és biztonsági erők állandó harckészültségben vannak az északi műveleti zónában, és mindig készen állnak bármilyen fenyegetés elhárítására.

  • Brazil, venezuelai és bolíviai önkéntes katonák bejelentették, hogy az ukrán csapatokkal együtt fognak harcolni az orosz hadsereg ellen – írja a Visegrád 24 a Twitteren.

    Dél-amerikai önkéntes katonák egy csoportja bejelentette a Bolivar Batallion létrehozását

    – írták.

  • Az Egyesült Államok a héten új segélycsomagot küld Ukrajnának – közölte a Fehér Ház.

    John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt is elmondta, hogy Ukrajna továbbra is keményen küzd a kelet-ukrajnai Bahmut városáért, és a csata még nem ért véget 

    Az ukránokat nem szorították vissza a városból – tette hozzá a Sky News szerint.

  • Avgyijivkát lőtték az oroszok, eltalálva egy buszt, egy ember meghalt, egy pedig megsebesült – közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki katonai közigazgatás vezetője.

    Szinte ezzel egy időben az ellenség lőtte Csasziv Jart, két ház teljesen leégett, három megrongálódott, de az emberek időben kimenekültek.

    Kirilenko ismét felszólította az embereket, hogy menjenek az ország más régióiba, mivel „a donyecki régió bármely pontja potenciálisan veszélyes”.

  • Április 3-án és 4-én Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter munkalátogatásra érkezik Brüsszelbe, hogy részt vegyen a NATO–Ukrajna Bizottság hivatalos ülésén – jelentette be Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő.

    Mint írta, 2017 óta ez lesz a bizottság első külügyminiszteri szintű ülése Ukrajna részvételével. Az ukrán diplomácia vezetője megbeszélést folytat majd a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítésével kapcsolatban.

    Brüsszelben szó lesz továbbá Ukrajna védelmi képességének megerősítéséről, a fegyverszállításokról, a humanitárius segítségnyújtásról, valamint az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomás fokozásáról is.

  • Az orosz légierő rakétacsapást mért az orihivi oktatási intézményre – derült ki a közösségi oldalakon megosztott bejegyzésekből.

    A felvételek szerint az ott található Szuzirja gimnáziumot érte találat. Áldozatokról, sérültekről egyelőre nincs információ.

  • A bukoveli síparadicsomban egy fürdőköpenyes férfi inzultálni kezdett egy ukrán katonát. A konfliktus azután alakult ki, hogy a katona megjegyzést tett a fürdőköpenyes férfinek az orosz nyelv használata miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A videón egy agresszív férfi fürdőköpenyben és egy korsó sörrel a kezében provokátornak nevezte a katonát.

    A katona azt válaszolta, hogy Bahmutból jött, mire a férfi csak annyit mondott: „Akkor takarodj vissza Bahmutba, minek ülsz itt?”

  • Ukrajna újabb 12 állampolgára került ki az orosz fogságból, köztük öt súlyosan sebesült – jelentették hivatalos ukrán források. A hazatért 12 ukrán közül tíz katona és két civil.

    A nagyszabású invázió kezdete óta összesen 2005 ukrán került ki fogságból.

    Emlékeztettek, hogy március 24-én Ukrajna önként és feltétel nélkül visszaadta Oroszországnak mind az öt szállítható, súlyosan sebesült foglyot. Ez összhangban van a nemzetközi humanitárius jog követelményeivel. Oroszország azonban, ahelyett hogy az összes súlyosan sebesült ukránt visszaadta volna, ahogy azt az Oroszország által aláírt nemzetközi egyezmények előírják, csak ötöt engedett szabadon.

  • Európa és az euroatlanti térség egysége meghatározó fontosságú a jelenlegi helyzetben, amihez az is hozzátartozik, hogy Románia év végéig a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon – hangoztatta Olaf Scholz hétfőn Bukarestben.

    A német kancellár elmondta: megbeszélésükön Németország töretlen támogatásáról biztosította Klaus Iohannis román államfőt, hozzátéve, hogy ezt nemcsak Bukarestben, hanem más európai fővárosokban és Brüsszelben is el fogja mondani, mert Románia a csatlakozás minden feltételét teljesítette, és helyesen kezeli a migránsok és menekültek kérdését is.

    A német kancellár és a román elnök közös sajtóértekezletén mindkét fél megerősítette eltökéltségét Ukrajna további támogatása mellett „mindaddig, amíg szükséges“, és Moldova további segítésének szükségességében is egyetértettek.

  • A Louis Dreyfus globális gabonakereskedő egyik leányvállalata 2023. július 1-jétől nem exportál több gabonát Oroszországból. Erről az orosz mezőgazdasági minisztérium sajtószolgálata tájékoztatta a TASZSZ-t.

    A vállalat jelenleg vizsgálja meglévő oroszországi üzletágának és gabonavagyonának új tulajdonosokhoz való átruházásának lehetőségeit – közölte a mezőgazdasági minisztérium.

    A mezőgazdasági minisztérium megnyugtatott mindenkit, hogy a Louis Dreyfus Company, valamint más külföldi gabonakereskedők távozása nem befolyásolja az orosz élelmiszerexport mennyiségét és dinamikáját.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kívánta Vlagyimir Putyinnak, az agresszor Oroszországi Föderáció elnökének, hogy „élete hátralévő részét egy pincében töltse, ahol vécé helyett egy vödör van”.

    Az Unian tudósítója szerint Zelenszkij ezt a Csernyihivi területen található Jahidne faluban tett látogatása alatt mondta, ahol 2022. március 3. és 30. között 367 civilt tartottak fogva az orosz megszállók egészségtelen körülmények között egy iskola pincéjében.

    Miután mindezt láttam, azt tudom kívánni az orosz elnöknek, hogy a hátralévő napjait egy pincében töltse, ahol vécé helyett egy vödör van

    – mondta Zelenszkij.

  • Magyarország az első pillanattól kezdve igyekszik minden tőle telhető segítséget megadni Ukrajnának az ország újjáépítésében – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormánytámogatással, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásával kivitelezett ukrajnai, zahalci óvoda átadóünnepségén.

    Magyar Levente a Kijevhez közeli Zahalci községben adott át konténerekből felépített, korszerűen felszerelt óvodát. A település infrastruktúráját az orosz–ukrán háború első hónapjaiban komoly károk érték, ezért a magyar kormány a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálaton keresztül segít a helyi intézmények újjáépítésében.

    Magyar Levente elmondta, hogy

    amikor fél éve felkereste a térséget, minden romokban hevert, az utak járhatatlanok voltak, nem jártak emberek az utcákon.

    Most pedig egy „újjáéledő, optimista, jövőbe tekintő és a mindennapi munkát derűvel elvégző” közösséggel találkozott.

    A parlamenti államtitkár kiemelte, hogy Magyarország minden tőle telhető segítséget megad Ukrajnának az ország újjáépítéséhez. Kijelentette:

    Azért vagyunk ma ebben az óvodában, mert azt gondoljuk, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a legnagyobb a baj, és elsősorban azoknak kell nyújtani, akik a leginkább rászorulnak.

    Ígéretet tett arra, hogy hamarosan sor kerül a helyi iskola újjáépítésére is.

  • A Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával őrizetbe vett amerikai újságíró elengedését követelte Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Szergej Lavrovval vasárnap folytatott telefonos megbeszélés során – jelentette a Reuters.

    A The Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztatták le Jekatyerinburgban múlt héten kémkedés gyanújával.

    Azt állították, hogy az újságíró minősített információkat próbált megszerezni. Egy csütörtöki zárt tárgyaláson az újságírót május 29-ig előzetes letartóztatásba helyezték.

    Az orosz törvények szerint akit kémkedés vádjában bűnösnek találnak, akár 20 év börtönbüntetéssel is sújtható.

    Az amerikai lap tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Evan Gershkovichot és családját, a Fehér Ház pedig nevetségesnek titulálta a vádat.

    Blinken külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjével folytatott telefonbeszélgetés során kifejezte az Egyesült Államok súlyos aggodalmát egy amerikai állampolgár elfogadhatatlan letartóztatása miatt. Az amerikai külügyi tárca vezetője az újságíró azonnali szabadon bocsátására szólított fel

    – tudatta az amerikai külügyminisztérium közleményében. 

  • A kormány javaslatára Horvátország sebesült ukrán katonákat fogadhat be kezelésre és rehabilitációra.

    Ezt Tomo Medved veteránügyi miniszter mondta – írja az Ukrinform az Euractivra hivatkozva.

    Március 31-én Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök részt vett a Bucsa felszabadításának első évfordulója alkalmából rendezett eseményeken. Medved a küldöttség tagja volt.

  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök utasítására Belaruszban megkezdődött a fegyveres erők „harcképességének tesztelése” – jelentette az ország védelmi minisztériuma.

    Ennek keretében többek között a katonai felszerelések mozgatását tervezik, emiatt a polgári közlekedés korlátozására is sor kerülhet – jelentette a Korrespondent.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése, miszerint Moszkva taktikai nukleáris fegyvereket telepít Belaruszba, esélyt ad arra, hogy az ország megvédje magát a nyugati fenyegetésektől – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök.

    A Reuters jelentése szerint Lukasenka a nemzethez intézett beszédében azt mondta, hogy a nyugati nemzetek Lengyelországban – Belarusz határainál – megerősítették katonai jelenlétüket, és azt állította, hogy országa lerohanását és elpusztítását tervezik.

    Lukasenka kifejtette, hogy a tűzszünetnek nem lehetnek előfeltételei az ukrajnai háborúban. Emellett óva intette Ukrajnát egy várható ellentámadás megindításától, mondván, hogy az lehetetlenné tenné a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat.

    Ha az orosz vezetés az ország összeomlásának kockázatát látja, a legszörnyűbb fegyvereit fogja bevetni – fűzte hozzá Lukasenka, akit az MTI idézett.

  • Dánia és Norvégia megállapodott abban, hogy közösen 8000 darab 155 milliméteres tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnának – jelentette a dán védelmi minisztérium.

    A lövedékek gyártásának és szállításának feltételeit nem részletezték. Azt azonban tisztázták, hogy a lőszer kompatibilis a CAESAR önjáró löveggel – írja a Korrespondent nevű hírportál.

  • Finnország kedden hivatalosan is tagja lesz a NATO katonai szövetségének – közölte a finn elnöki hivatal. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg megerősítette, hogy az ország kedden csatlakozik a szövetséghez.

    Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.

    Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is.

    Mint megírtuk, még március 17-én jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök finn kollégájával, Sauli Niinistővel tartott közös sajtótájékoztatón, hogy kormánya támogatja Finnország NATO-csatlakozását.

    A legtöbb NATO-tagállam gyorsan ratifikálta a két ország csatlakozását, csak Törökország és Magyarország halogatta hónapokig a két balti állam belépését a katonai szövetségbe. Ugyanakkor nemrég a magyar parlament is támogatta a finn ratifikációt.

  • Vlagyimir Tatarszkij haditudósító meggyilkolása terrorcselekmény, Vlagyimir Putyin orosz elnököt azonnal tájékoztatták az esetről – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságírókkal.

    Ez terrorcselekmény, önök is láthatták a Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közleményét. Most a nyomozás aktív szakaszban van, elég nagy esélyeket látunk a gyanúsítottak őrizetbe vételére. Mindenesetre legyünk türelmesek, és várjuk meg az ott dolgozó különleges szolgálataink nyilatkozatait. A Nemzeti Terrorizmuselleni Bizottság nyilatkozatából ítélve vannak bizonyítékok arra, hogy az ukrán különleges szolgálatok részt vehettek ennek a terrortámadásnak a tervezésében

    – fogalmazott Peszkov a TASZSZ orosz hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy az elnököt vasárnap azonnal tájékoztatták a történtekről.

    Mint megírtuk, Vladlen Tatarszkij április 2-án halt meg egy robbanás következtében a szentpétervári Street Food Bar nevű kávézóban. A legfrissebb információk szerint 30 ember megsérült, közülük 24-et kórházba szállítottak. Az orosz Nyomozó Bizottság gyilkosság és közveszély okozása miatt indított büntetőeljárást az ügyben. Április 3-án az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) letartóztatta a szentpétervári illetőségű Darija Trepovát, akit Vladlen Tatarszkij katonai blogger meggyilkolásának gyanújával vettek őrizetbe.

  • Az oroszok akkor mérnek csapást a Krímre, ha az ukrán csapatok belépnek a területre – jelentette ki Oleg Zsdanov katonai szakértő.

    A szakértő az Unian ukrán hírügynökségnek arról beszélt, hogy Oroszország azokat a területeket bombázza, amelyeket el tud érni, míg az ukránok lezárják a félszigetet, és légvédelmi rendszereket telepítenek.

    Száz százalékig biztos, hogy a Krím területére akarnak csapást mérni, miután az ukránok kiűzik őket onnan. Oroszország nem tudja elfogadni a területek elvesztését, ezért inkább lőnek

    – fogalmazott a szakértő.

  • Az orosz erők az elmúlt napon hét ukrajnai régió ellen indítottak támadást, amelyben összesen 12 ember vesztette életét, és további 32 ember megsérült – közölte az ukrán védelmi minisztérium hétfőn.

    A támadásokról a donyecki, herszoni, harkivi, szumi, zaporizzsjai, mikolajivi és luhanszki régiókban számoltak be Ukrajna keleti, déli és északi részén.

    A jelentés szerint Oroszország összesen 92 településre mért csapást aknavetők, harckocsik, tüzérség, Sz–300-as rakéták, többszörös rakétaindító rakétarendszerek (MLRS), drónok és taktikai repülők segítségével. Összesen hetvennégy infrastrukturális létesítményt ért találat – számolt be a The Kyiv Independent.

  • Egy oroszok által kinevezett tisztviselő sérült meg hétfőn az ukrajnai Melitopol városában történt autórobbanásban – közölte a város ukrán polgármestere, Ivan Fedorov egy Telegram-posztban, írja a CNN.

    Legkevesebb hat ember megsebesült, amikor az ukránok HIMARS rakétával, valamint kazettás robbanótöltettel felszerelt Vilha rakétával lőttek Melitopolra – közölték vasárnap az orosz ellenőrzés alá került, Zaporizzsja régióbeli város biztonsági szolgálatai.

    Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja vasárnapi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a támadásban bevetett hét HIMARS rakétát Orehiv külvárosából indították. A depót a héten második alkalommal érte tüzérségi csapás.