Felvonták a NATO zászlaját Finnországban

„Eddig egyedül védtük meg a hazánkat, ám mostantól számíthatunk arra, hogy külső segítséget kapunk, ha a helyzet eldurvulna. Természetesen segíteni is készek vagyunk, ha mások bajba kerülnek” – mondta Antti Kaikkonen védelmi miniszter a közszolgálati YLE televíziónak Brüsszelben.

A tárcavezető Sauli Niinistö elnökkel és Pekka Haavisto külügyminiszterrel együtt vesz részt a Finnország csatlakozását kísérő keddi brüsszeli eseménysorozaton.

Finnország keddi csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító washingtoni szerződést 1949. április 4-én írták alá.

Korábban Novák Katalin köztársasági elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint Dobrev Klára, a DK EP-képviselője is reagált a finnek NATO-csatlakozására.

Magyarország is ratifikált

Múlt hét kedden Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt. A törvény – amely szerdán hatályba lépett – a Magyar Közlöny keddi számában is megjelent.

Remélem, hogy az Országgyűlés ugyanilyen bölcs döntést hoz Svédország kérelméről is

– írta erről szóló Facebook-bejegyzésében Novák Katalin.

„Köszönjük a világos döntést” – írta Sanna Marin Twitter-oldalán röviddel az Országgyűlés hozzájárulását követően.

Az oroszok szerint a finnek NATO-tagsága teljesen más, mint Ukrajnáé lenne

A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország-ellenessé, és nekünk nem is volt vitánk Finnországgal.”

Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét

– mondta Peszkov.

Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.

„A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – fogalmazott.

Közölte, hogy

A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival.

A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben

– jegyezte meg.

(Borítókép: Lehtikuva / Reuters)