A francia védelmi miniszter elárulta, mi kell ahhoz, hogy ne mérgesedjen el a háború

Az Ukrajinszka Pravda számolt be arról, hogy Timur Ivanovnak, az orosz védelmi miniszter helyettesének felesége, Szvetlana Ivanova a francia Alpokban, Courchevelben üdült egy videó tanúsága szerint. 

A Pravda újságírói arról készítettek riportot, hogy miként üdül és mulatozik az orosz elit, miközben háború dúl Ukrajnában. Eközben szúrták ki Ivanovát, aki az alábbi videórészletben is látható 0:10-nél:

Az ukrán lap szerint a felvétel egy hónapja, március 8-án készült, és Ivanova társaságában volt Valerij Meladze grúz énekes, valamint több orosz üzletember is. A Pravda szerint Ivanova és a férfi több millió dolláros vagyonnal rendelkezhet, és nagyon nagy luxusban élnek. Egy évvel ezelőtt, az invázió kezdetekor Szvetlana Ivanova Párizsban volt, akkor ékszervásárlás közben szúrták ki.

Formálisan egyébiránt tavaly nyáron elváltak a férjétől, de a Pravda szerint valószínűleg még mindig együtt vannak. Elképzelhető, hogy a lépés csak azt szolgálta, hogy Ivanova ne essen a nyugati szankciók hatálya alá (Timur Ivanovot nem sokkal később, az ősszel valóban szankciós listára helyezte az EU).

A francia Alpokban üdülő orosz elitről készült teljes videó itt megtekinthető:

Vlagyimir Tatarszkij orosz katonai blogger meggyilkolása további problémákat tárhat fel a Kremlben és annak belső köreiben – állítja egy amerikai kutatóintézet.

Tatarszkij, akinek valódi neve Makszim Fomin volt, április 2-án halt meg egy szentpétervári kávézó felrobbantásakor, ami állítólag a Wagner-csoport vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinak a tulajdonában volt.

Ő volt az egyik legbefolyásosabb katonai blogger és az orosz háborúpárti információs tér „kiemelkedő alakja” – jegyzi meg a Sky News.

Előre kitervelt támadás volt

Az Institute for the Study of War (ISW) az ukrajnai háborúról szóló legfrissebb jelentésében azt írta, orosz belügyminisztériumi forrásokból kiderült, hogy az ország különleges szolgálatai már régóta tudtak a Fomin elleni merénylet terveiről. Hozzátették, hogy Fomin „Wagner-közeli elítélt volt, aki a Donyecki területen lévő börtönből szökött meg Oroszország 2014-es donbászi inváziójának kezdetén”.

A közlemény szerint a halála valószínűleg a „fokozódó orosz belső konfliktusok nagyobb mértékű eszkalációjának” része, amelyben Prigozsin és a Wagner-csoport is érintett.

Fomin vasárnap egy másik rendezvényen is részt vett, így úgy tűnik, hogy a támadást szándékosan rendezték meg egy Prigozsin tulajdonában lévő helyen 

– állítja az ISW, majd hozzáteszik: „Fomin meggyilkolása figyelmeztetésként is szolgálhatott Prigozsin számára, aki egyre inkább megkérdőjelezi a Kreml alapvető álláspontjait az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és még burkoltan is jelezte, hogy érdeklődik az orosz elnökség iránt, akár Putyinnal versenyezve, akár annak utódjaként.” 

Lengyelországgal szemben is felvetődött a gyanú, hogy köze lehetett az Északi Áramlatnál tavaly ősszel végrehajtott szabotázsakcióhoz.

Március elején a The New York Times és több német lap közölt újabb részleteket arról, hogy mi minden derült ki eddig a gázvezeték felrobbantásával összefüggésben indított vizsgálatban.

Most a The Washington Post számolt be több, névtelenséget kérő bennfentesre hivatkozva arról, hogy

Egyesek szerint a lengyeleknek bőven volt indítéka az akcióhoz, mivel már az 1990-es évek óta kritizálták az Északi Áramlat-projektet, a háború kezdete óta pedig még tovább erősödött az ellenszenvük az oroszok iránt.

Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai főtanácsadója a The Washington Post kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a lengyel kormányzat érintett lenne az akcióban. „Lehet, hogy ez csak egy orosz trükk, amelynek a célja az, hogy egymást gyanúsítgassuk. Lengyelországnak nem volt köze hozzá” – mondta az akcióról.

Csak elterelés lehetett a jacht, amelyben robbanószereket találtak? 

Mint írták, a nyomozás fókuszában az Andromeda nevű jacht áll, mivel azt feltételezik, hogy a szabotőrök ezt használhatták. Az amerikai lap ugyanakkor azt írta: nemrég a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy

Sőt, az is lehet, hogy a jacht valójában csak csaliként szolgált ahhoz, hogy elvonja a figyelmet a valódi szabotőrökről.

Mint a szakértők leszögezték, elméleti szinten nincs kizárva, hogy a jachtról a vezetékhez lemerülő szabotőrök hajtották végre az akció, de egy ilyen merülés még a tapasztaltabb búvároknak is nagy kihívást jelentene. Az is biztos, hogy több alkalommal kellett volna merülniük, vagyis a jachtnak sokáig egy helyben kellett volna időznie, és a környékbeli hajók ez idő alatt akár észre is vehették volna. 

Ennél sokkal valószínűbbnek tűnik az, hogy

Még az sem elképzelhetetlen, hogy egy távvezérlésű eszközt vetettek be. Ennek ellentmond, hogy a jachton korábban már találtak robbanószereket a nyomozók, de a szakértők arra gyanakodnak, hogy ha tényleg profik állnak az akció mögött, akkor ők nem hagytak volna hátra ennyire egyértelmű nyomot – hacsak nem az lett volna a céljuk, hogy félrevezessék a nyomozókat.

Arról, hogy pontosan milyen lehetséges forgatókönyvek merültek fel eddig az Északi Áramlat felrobbantását illetően, itt írtunk bővebben. 

Felkerült egy videó az internetre arról a merényletről, amelyben felrobbantották a Vladlen Tatarszkij álnéven ismert orosz hadibloggert, Maxim Fomint.

A felvételen az látható, amikor Tatarszkij átveszi azt a szobrot, amelybe a robbanószerkezet el volt rejtve.

A szőke hajú nő az eseményen Násztya néven mutatkozott be, és a Fomin még kérte is, hogy menjen fel mellé a színpadra, mire a lány ezt arra hivatkozva utasította el, hogy „szégyenlős”. 

A felvétel legvégén a kép elsötétül, így maga a detonáció már nem látszik rajta. Egy robbanás és a szirénák hangja hallható utána, de azt valószínűleg csak utólag szerkesztették rá a videóra – számolt be a NEXTA hírcsatorna a felvételről. 

A feltételezett merénylőt Darija Trepovaként nevezték meg az orosz hatóságok. Az ő érintettségéről, és arról, hogy rokonai mivel próbálták mentegetni a vádak alól, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Katonai-civil közigazgatást vezethetnek be Munkácson, miután patthelyzet alakult ki a városi tanácsban, veszélyeztetve ezzel a város működését – közölte a Kárpáti Igaz Szó a Transkarpatia.net hírportál alapján.

Emlékeztettek arra, hogy 2021-ben közigazgatási reformot hajtottak végre Ukrajnában, melynek keretében összevont járások és kistérségek alakultak. A decentralizáció azt jelentette, hogy több jogkör került át a helyi szintekre, és ezzel több pénz maradt a helyi költségvetésben, amellyel az önkormányzatok hivatottak gazdálkodni.

Amennyiben viszont ezzel a feladattal nem képesek, vagy nem tudnak megbirkózni az önkormányzatok,

Most ez a helyzet alakulhatott ki a Munkácsi kistérségben, miután a polgármester Andrij Baloga elveszítette többségét a munkácsi képviselő-testületben, ugyanakkor ellenlábasai sem rendelkeznek ezzel a többséggel. Ez oda vezetett, hogy egy hónapon belül négyszer – a képviselők többségének távolmaradása miatt – maradt el a tanács állandó költségvetési bizottságának ülése.

További furcsaság, hogy Andrij Baloga úgy nyitotta meg a Városi Tanács legutóbbi plenáris ülését, hogy nem hosszabbította meg azt, így az jelenleg felfüggesztett állapotban van. Ez a patthelyzet lehetőséget ad Ukrajna elnökének arra, hogy leváltsa hivatalából munkácsi polgármesterét, és ideiglenes katonai-polgári közigazgatást vezessen be, amely rendezi a kialakult helyzetet. Hasonlóra volt már példa kelet- és dél-ukrajnai városokban is.

Andrij Baloga (a magyarellenes kirohanásairól ismert Viktor Baloga fia) az elmúlt időszakban számos magyarellenes döntést hozott. Legutóbb egy interjúban is beszélt ezekről.

Az orosz elnök Tulában tesz munkalátogatást kedden – közölte a RIA Novosztyi.

Korábban már volt szó arról, hogy Vlagyimir Putyin meglátogat egy orosz régiót ezen a héten, azt viszont csak nemrég árulták el, hogy a Moszkvától délre található Tula lesz a vizit helyszíne.

A tájékoztatásból egyelőre csak annyi derült ki, hogy Putyin meglátogat majd egy vasúti felszereléseket gyártó nagy múltú üzemet, a több mint 150 éve működő Tulazseldormast, amely az egész tulai régió egyik legfontosabb vállalkozása.

Ezen kívül – a TASZSZ szerint – az orosz elnök egy videókonferencián is részt vesz kedden, ahol elsősorban a gazdaságról és a szankciókról tárgyal az orosz kormányzat több magas rangú tisztviselőjével. 

Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov kijelentette, hogy a Nyugatnak el kell kezdenie felkészülni az Orosz Föderáció összeomlására, amit a Szovjetunió összeomlása előtt nem tettek meg – írja az Unian.

Mint a The Timesnak adott interjújában megjegyezte, Oroszország meggyengült, és a szétesés veszélye fenyegeti. Vlagyimir Putyin orosz vezető és Hszi Csin-ping kínai vezető találkozója ezt megerősítette.

A Nyugat nem ismeri Oroszországot, és a Nyugat fél Oroszország széttöredezésétől. De ez a folyamat már folyamatban van

– hangsúlyozta Danilov. Hozzátette, hogy az Orosz Föderáció összeomlása látványos lesz és három, öt, de maximum hét éven belül bekövetkezik.

Ez egy történelmi folyamat, és a történelmet nem lehet megállítani

– összegzett Danilov.

Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része – jelentette ki hétfőn Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.

Ami az atomháborút illeti, nyugodtan alszom, mert tudom, hogy mi legalábbis nem kérünk belőle, és nem is fenyegetünk ilyesmivel

– válaszolt újságírók kérdésére Nyebenzja.

„Propaganda az egész narratíva arról, hogy Oroszország nukleáris robbanófejekkel fenyegeti a világot” – húzta alá a diplomata. Hangsúlyozta mindemellett, hogy az orosz nukleáris doktrína „nagyon világos forgatókönyveket határoz meg”, amelyek esetén be lehet vetni ilyen jellegű fegyvereket.

Jelenleg egyértelműen nem olyan a helyzet, amely szerepelne nukleáris doktrínánkban

– tette hozzá.

Az oroszok készek megszervezni a találkozót Amerikával

Nyebenzja beszélt arról is, hogy Oroszország teljesen legitim módon tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Szovjetunió jogutódjaként. „Erről megállapodás is született a Szovjetunió volt tagjaival, így a többi között Ukrajnával is” – válaszolt az orosz diplomata egy ukrán újságíró kérdésére.

Kiemelte azt is, hogy a nyugati államok nem dönthetnek arról, hogy ki elnökölhet az ENSZ BT-ben. Ezzel a kijelentésével arra a felhívásra reagált, hogy fosszák meg Oroszországot áprilisban kezdődő soros elnöki tisztségétől az ENSZ BT-ben.

Egyes országok úgy vélik, eldönthetik, kit szeretnének vagy nem szeretnének az ENSZ BT elnöki székében látni. Amíg fennáll a jelenlegi világrend, létezik az ENSZ BT, nem lesznek változások az eljárásrendben. Az elnökség rendje szigorúan meghatározott. Nem az ő tisztjük ezen változtatni

– hangoztatta Nyebenzja.

Szót ejtett arról is, hogy Oroszország kész megszervezni Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozóját a világszervezet székhelyén április 24–25-én, amikor az orosz tárcavezető odalátogat. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen tanácskozáshoz a másik fél hajlandóságára is szükség van.