Amerikai hírszerzés: Kína úgy lenyomná Tajvant, mint a bélyeget

Az értékelések szerint a tajvani tisztviselők kételkednek abban, hogy légvédelmük képes „pontosan észlelni a rakétakilövéseket”, hogy Tajvan repülőgépeinek alig több mint fele teljes mértékben bevethető, és hogy a repülőgépek óvóhelyekre való áthelyezése legalább egy hétig tartana − ami hatalmas problémát jelentene, ha Kína rakétákat indítana, mielőtt Tajvannak esélye lenne szétszórni a gépeket − írta meg a The Washington Post. 

A potenciális konfliktussal foglalkozó titkos dokumentumok azt sugallják, hogy Kína légierejének sokkal jobb esélye lenne az égbolt korai ellenőrzésének megteremtésére − ez a stratégia, amelyről maga Tajpej is úgy véli, hogy egy támadást megalapozna −, mint Oroszországnak Ukrajnában.

A dokumentumok kiszivárgása, amelyről először a múlt héten szereztek tudomást a hatóságok, széles körű betekintést nyújtott az amerikai hírszerzés tevékenységébe. Az eddig napvilágra került több száz értékelés közül sok februárból és márciusból származik; először a Discord üzenetküldő platformon jelentek meg, mielőtt máshol is elterjedtek volna az interneten. Mind a Pentagon, mind az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja az ügyet.

Az FBI csütörtök délután letartóztatta az elsődleges gyanúsítottat, a Massachusettsi Légi Nemzeti Gárda 21 éves tagját, Jack Teixeirát.

A tajvani felkészültségről szóló leleplezések akkor történtek, amikor az amerikai–kínai kapcsolatok évtizedek óta mélyponton vannak, és egyre nő az aggodalom egy esetleges konfliktus miatt Tajpej és a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA), Kína gyorsan modernizálódó hadserege között, amely nagyjából 14-szer akkora, mint szomszédja hadereje.

Az egyik értékelés megjegyzi, hogy a PLA modernizációja, a megnövekedett műveleti tempó és a polgári kompok használata a Tajvan melletti Keleti Hadszíntérparancsnokság gyakorlatain „erodálja” az amerikai hírszerző közösség képességét a Tajvan elleni támadás előkészületeinek felderítésére.

A jelentések komor képet festenek Tajvan védelmi képességeiről

Egy másik értékelés Tajvan katonai és polgári felkészültségét vizsgálja. Eszerint a sziget jelenlegi doktrínája, amely szerint célpontonként két légvédelmi rakétát lőnek ki, „a PLA nagy volumenű támadása közben” a kínai rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszerről indított, több mozgó kilövőplatformon szétszórtan elhelyezett rakéták miatt megterhelő lenne. A tajvani légierő egyetlen, nem mozgó célpontra való támadást gyakorol.

Ráadásul, jegyzik meg a Pentagon elemzői, a tajvani rakétavédelmi gyakorlatok erősen forgatókönyvszerűek, és nem alkalmasak arra, hogy a polgári hatóságokat és a lakosságot „egy valós eseményre” felkészítsék.

Bár a dokumentumok messze nem nyújtanak átfogó elemzést Kína képességeiről és Tajvan sebezhetőségéről, összességében mégis komor képet festenek a sziget általános felkészültségéről. Figyelmeztetésként is szolgálnak a politikai döntéshozók számára, hogy Kína agressziója egyre intenzívebbé válik, miközben szándékai egyre kevésbé kiszámíthatóak.

A vezérkari főnökök egyesített irodájának szóvivője nem kívánt nyilatkozni. A tajvani védelmi minisztérium közleményben közölte, hogy „tiszteletben tartja a katonai felkészültségével kapcsolatos külső véleményeket”, és hogy védelmi rendszereit „gondosan az ellenséges fenyegetések alapján építik ki”. A minisztérium hozzátette: Tajvan válasza a közelmúltbeli kínai hadgyakorlatokra azt mutatta, hogy a tisztek „abszolút eltökéltek és magabiztosak” a biztonság szavatolásában.

William J. Burns, a CIA igazgatója szerint Hszi Csin-ping kínai elnök azt az utasítást adta, hogy hadserege legyen képes Tajvan elfoglalására a PLA 2027-ben esedékes századik évfordulójára. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor vagy bármikor máskor csapatokat fog bevetni − sietett hozzátenni Burns, aki szerint Hszi és katonai vezetése kételyeket táplál azzal kapcsolatban, hogy egy invázió sikeres lenne. Az oroszok ukrajnai tapasztalatai „valószínűleg megerősítették ezeket a kétségeket” − mondta Burns februárban a CBS Face the Nation című műsorában.

Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke novemberben azt mondta, hogy a Pentagon azon dolgozik, hogy Tajpej meg tudja védeni magát, és hogy az amerikai hadsereg felkészült legyen, ha a szigetet megszállnák.

Milley rámutatott, hogy a kínai hadseregnek az 1970-es évek óta nincs harci tapasztalata, és „nagyon, nagyon veszélyes játékot” játszana, ha megtámadná Tajvant. Az ottani 23 millió ember leigázása és a hegyvidéki terep leküzdése rendkívül nehéz lenne − mondta, és párhuzamot vont az ukrajnai orosz invázióval.

Kína folyamatosan gyakorlatozik

Egy kínai tisztviselő, aki ismeri a PLA keleti hadszíntéren kitűzött céljait, nemrég azt mondta a The Washington Postnak, hogy az ország „képes Tajvan gyors legyőzésére a levegőben és a tengeren − ez nem kérdéses”. De − folytatta a tisztviselő − „az Egyesült Államok mindennap megmutatja, hogy hajlandó beavatkozni a kínai ügyekbe. Fel kell készülnünk erre a forgatókönyvre, és ez világosan látszik a most folyó műveletekből.”

A tisztviselő „egyszerű elrettentésnek” nevezte a Tajvan közelében nemrégiben végrehajtott gyakorlatokat, és fontosnak nevezte a morál és a „mentális felkészültség” javítását − különösen a pilótákét.

A hadseregünk gyorsan fejlődik, és a technológia is gyorsan fejlődik. Ez problémákat okoz annak biztosításában, hogy a pilóták megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. Ezért gyakorlati képzésre van szükség

− mondta a tisztviselő. 

A hírszerzés is problémákkal küzd

Bármilyen nehéz is lenne Kína számára egy Tajvan elleni támadás, a Pentagon hírszerzési elemzői számos hiányosságot fedeztek fel Tajpej terveiben.

Az egyik aggodalom az, hogy a tisztviselők a konfliktus korai szakaszában visszatarthatják a légvédelmi rendszereket, hogy későbbre tartogassák azokat. Független elemzők problémásnak tartják az ilyen késlekedést, mivel Kína közel 40 légibázissal rendelkezik Tajvan csapáshatárán belül. Thomas Shugart, a Center for a New American Security vezető munkatársa elmondta, hogy e bázisok közül sok rendelkezik védett óvóhelyekkel, hogy korlátozzák a fegyverek okozta károkat, és sok óvóhelyet lefednek, hogy a műholdak nehezen tudják észlelni, hol parkolnak a repülőgépek. Shugart megjegyezte, hogy a PLA az elmúlt évtizedben több mint 800 fedett légi óvóhelyet épített Tajvan mintegy 1400 kilométeres körzetében.

Kína fokozódó katonai tevékenysége Tajvan körül aláássa a hírszerző közösség azon képességét, hogy pontosan nyomon kövesse, mi a normális és mi az eszkaláció, ami növeli a balesetek és a téves számítások kockázatát − figyelmeztetnek az értékelések. Peking az elmúlt nyolc hónapban kétszer is „nagyszabású katonai gyakorlatot hajtott végre, amelyek kétéltű támadásokat, blokádokat, légitámadásokat és közös tűzerejű csapásokat szimuláltak”, a legjelentősebbet Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusi tajvani látogatása után, amikor ballisztikus rakétákat lőtt ki a sziget fölött, és többtucatnyi repülőgépet küldött át a két joghatóság közötti nem hivatalos tengeri határon.

(Borítókép: Kiképzés a tajvani hadseregben. Fotó: Walid Berrazeg / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)