Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Újabb stratégiai rakétákat telepíthetnek Oroszország nyugati részére,
• Digitálisan toboroz embereket Putyin a háborúba,
• Záporoznak a bombák Zaporizzsjában, nagy a nukleáris katasztrófa esélye,
• Prigozsin figyelmeztetése Moszkvának: fordulat jöhet Bahmutnál,
• Zelenszkij közölte: a szabad világ az ő oldalukon áll,
• Orosz külügyminisztérium: Németország tömegesen utasít ki orosz diplomatákat,
• 3000 embert evakuáltak egy légibomba miatt Belgorodban, de később visszatérhettek az otthonukba,
• Az ukránok elismerték: bajban vannak, mert fogy a lőszer,
• Újabb részletek derültek ki a pentagoni szivárogtatásról,
• Ukrán parancsnokok beszéltek arról, hogy mi történik Bahmutban.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán katonák szombaton lelőttek egy orosz Mi–24-es helikoptert és négy drónt is – számolt be szombat este az ukrán hadsereg vezérkara.

Azt írták, hogy a drónokból 2 darab felderítődrón volt, a másik kettő pedig Lancet típusú kamikazedrón. 

Zendülés tört ki az ukrán katonák közt a frontközeli Csasziv Jarban és Konsztantinovkában – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője. 

Az orosz zsoldosvezér azt állította, hogy az ukrán katonák egyszerűen eldobják a fegyvereiket, és elmenekülnek.

Prigozsin ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy mit gondol arról a híresztelésről, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Olekszandr Szirszkijt, az ukrán szárazföldi erők parancsnokát, hogy legalább május 9-éig (az oroszok által ünnepelt győzelem napjáig) tartsák meg Bahmutot.

Nem haladhat át gabonaszállítmány Magyarországon ellenőrzés nélkül, ha a legkisebb gyanú is felmerül a járőrökben, hogy a fuvarozók megszegik az Ukrajnából érkező gabonák importtilalmát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.

A kockázatelemzést követően a vasúti ellenőrzések mellett nem maradnak el a telephelyi és a közúti ellenőrzések sem. A pénzügyőrök hatósági zárat is feltehetnek, ha felmerül a gyanú, hogy magyarországi telephelyre ukrán gabona érkezik – írták.

Kiemelték, hogy a NAV és a Nébih munkatársai folyamatosan ellenőrzik a kormányrendelettel érintett termékeket, azok eredetét, behozatalát és továbbítását, illetve a forgalmazás szabályszerűségét.

Eddig több mint 130 esetben, speciális szempontok szerint, alaposan ellenőrizték a NAV munkatársai azokat a fuvarozókat, akiknél előfordulhatott olyan gabonaszállítmány, amely április közepe óta korlátozás alá esik. A cél az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalának és illegális lerakodásának megfékezése – olvasható a kommünikében.

Csütörtökön Svédország és Dánia közös akcióban fogott el egy orosz katonai repülőgépet, amely a Balti-tenger felett megközelítette az országok légterét.

A svédek két JAS 39 Gripent, a dánok pedig két F–16-os gépet küldtek a levegőbe az orosz IL–20 Coot-A típusú katonai felderítőgép ellen. 

Az eset még csütörtök délután történt, de a svéd légierő csak utóbb számolt be róla. A közlemény szerint az orosz gép Svédország, valamint a dán Zeland és Bornhold szigetek közti területen haladt nyugat felé az elfogás előtt. 

A Fenyvesvölgyi (Sztavnenszka) Kistérségi Tanács a közösségi oldalán számolt be arról, hogy életét vesztette Vaszil Fecsko kárpátaljai katona – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A 40 éves férfi április 19-én a kelet-ukrajnai Donyeck régióban halt meg. A 2022. február 24-e óta tartó háborúnak már számtalan kárpátaljai áldozata van. A portálnak tizenhat magyar származású áldozatról van tudomása.

Az OSINTtechnical oldalán osztottak meg egy videót a szovjet korszakból származó AZP S–60 nevű, 57 milliméteres gépágyú működéséről. 

Az eszközt egy ZiL–131-es teherautóra szerelték rá, amely szintén a szovjet időkből származik. Az oldal szerint ezt a fajta gépágyút tavaly nyár óta mind az oroszok, mind az ukránok sikeresen használják.

Az Ukraine Weapons Tracker oldalán korábban azt írták, hogy ezeket a gépágyúkat eredetileg légvédelmi célokra szánták, azonban a mostani háborúban az ukránok gyakran szárazföldi célpontok ellen vetették be őket, és akár 6 kilométerre is képesek ellőni velük.

Több mint 3000 ember visszatérhetett az otthonába az oroszországi Belgorodban, ahol egy légibomba miatt kellett evakuálni a lakosokat – írta a Reuters.

A hírügynökség szerint mindezt a belgorodi kormányzó, Vjacseszlav Gladkov közölte a Telegramon. Úgy tudni, hogy a bombát elszállították a helyszínről, és egy kiképzőközpontban fogják hatástalanítani.

Szerhij Najev altábornagy, az Egyesített Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka szombat reggel Facebook-oldalán közölte, hogy az ukrán erők a védelmi vonalak és állások megerősítésén dolgoznak az északi hadműveleti övezetben, a belorusz határ mentén – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Mint írta, az érintett területeken bővítik a műszaki akadályokat, és páncéltörő aknamezőket hoznak létre azokon a részeken, amelyek tankokkal könnyen megközelíthetők. Hozzátette:

Litvánia szombaton próbaképpen tízórás időtartamra teljesen leválasztotta saját villamosenergia-hálózatát az orosz hálózatról – közölte a Litgrid hálózati üzemeltető. Mialatt a tesztelés zajlik, a balti ország energiaellátását kizárólag belföldi forrásokból, valamint svédországi és lengyelországi importból biztosítják.

Litvánia előző évben már beszüntette az orosz gáz importját, azonban – akárcsak Észtországban és Lettországban – Litvániában is jelen van az a szinkronizált, közös energiahálózat, amely még a szovjet korszakból eredően köti össze a három balti országot Oroszországgal és Belarusszal. Az öt országot összekötő BRELL-gyűrűrendszer miatt a Baltikum energiahálózata bizonyos mértékben továbbra is ki van szolgáltatva Moszkvának és Minszknek, ez pedig erős biztonsági kockázatot jelent Tallinn, Riga és Vilnius számára.

A három balti állam már tavaly lépéseket tett annak érdekében, hogy 2025-re összekösse villamosenergia-hálózatát Nyugat-Európával, Litvánia azonban korábban szeretné elérni ezt a célt.

A másik két balti állam, Észtország és Lettország üzemeltetői közölték, hogy a technikai feltételek jelenleg még nem adottak ahhoz, hogy a kitűzött céldátumnál hamarabb leváljanak az orosz hálózatról – adta hírül az MTI.

A moszkvai külügyminisztérium szombati közlése szerint Németországban döntés született arról, hogy tömegesen kiutasítanak orosz diplomatákat. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egyúttal jelezte, hogy Oroszország ellenlépéseket készül tenni, ami azt jelenti, hogy Moszkva szintén kiutasít majd német diplomatákat az országból.

A tájékoztatás arra nem tért ki, hogy az érintett orosz diplomaták már el is hagyták-e Németországot, vagy a közeljövőben fogják őket kiutasítani. Zaharova elmondta:

Jelentősen korlátozni fogják a Németországot Oroszországban képviselő diplomaták maximális létszámát, erről április elején már tájékoztatták is a német nagykövetet.

Az MTI beszámolója szerint Oroszország és Németország már korábban is kölcsönösen utasított ki diplomatákat, a képviselet mindkét országban már most is csökkentett szintű.

Szombat reggel egy orosz kormányzati különgép landolt Berlinben, a gépet délutánra várják vissza Moszkvába. Azt nem tudni, hogy ennek köze van-e az orosz diplomaták kiutasításához – írta a dpa német hírügynökség.

Nemrég a Washington Post írt arról, hogy Oroszország néhány kiszivárgott dokumentum tanúsága szerint megpróbálta befolyásolni a német belpolitikát. 

Korábban beszámoltunk arról, hogy több mint 3000 embert kellett evakuálni Belgorodban, mert egy második légibombát találtak azon a helyszínen, ahol már korábban is felrobbant egy bomba.

A bombáról azóta egy fotó is készült, amelyet a NEXTA hírcsatorna is megosztott.

A videókon látható az evakuáció is, amelyhez számos buszt mozgósított a helyi önkormányzat.

Korábban egy szakértő felvetette: furcsa, hogy csak egy bomba robbant fel, ha valóban vészhelyzet miatt kellett kiengedni a lőszert a repülőgépből. Ezek szerint egy másik lőszer is földet ért, de az nem detonált. 

Szombat hajnalban egy irányított légibombával hajtottak végre csapást az oroszok a Csernyihivi terület egyik falujában.

A Kyiv Independent szerint egy orosz Szu–35-ös gép dobta le a bombát, amely hajnali 1.35-kor robbant Orlikivka faluban. Az ukrán hadsereg beszámolója szerint a támadásban senki sem halt meg. 

A lap arra is emlékeztetett, hogy az oroszok az idei év eleje óta használják az irányított légibombákat, és ezek ellen az ukrán légvédelem csak kevés eszközzel tud védekezni. Néhány hete Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, hogy naponta körülbelül 20 ilyen bombát dobnak le az oroszok. 

Volodimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke azt állította, hogy az ukrán katonaság a front zaporizzsjai szakaszán tömegesen kezdett átállni Oroszország oldalára.

„Az ilyen esetek az utóbbi időben különösen gyakorivá váltak” – mondta a megszállt Zaporizzsja egyik vezető, oroszbarát tisztviselője.

Ezt annak tulajdonította, hogy sok ukrán katona „nem akar a Zelenszkij-rezsimért harcolni”.

Rogov hangsúlyozta, hogy az ukrán hadvezetés azért kezdett el katonákat áthelyezni Ukrajna nyugati régióiból, mert felismerte, hogy a Zaporizzsjai terület lakói oroszbarát nézeteket vallanak.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője tájékoztatót tartott a Wagner-zsoldoscsoport egységeinek és az Orosz Fegyveres Erők állományának Bahmutban elért sikereiről.

Az elmúlt 24 órában a rohamegységek három kerületet szabadítottak fel a város nyugati részén

– mondta Konasenkov. Hozzátette, hogy ez idő alatt az orosz ejtőernyősök visszatartották az ukránok egységeit, és támogatták a rohamegységek tevékenységét a város elfoglalásában.

Olaszország-szerte aláírásgyűjtés kezdődött szombaton az Ukrajnába történő fegyverszállítás megakadályozására – jelentette az Il Fatto Quotidiano című napilap, megjegyezve, hogy a kezdeményezést támogató közéleti és kulturális személyiségek célja, hogy népszavazást tartsanak a fegyverszállítások kérdésében.

Mint az újság kifejti, az aláírásokat online és személyesen is gyűjtik több héten át különböző olasz városokban.

A szervezők várakozásai szerint a kezdeményezéshez több egyesület is csatlakozik, mely a békét szorgalmazza, ami sokak szerint addig nem következhet be, amíg Ukrajna fegyvereket kap Európától, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Berlin úgy döntött, hogy tömegesen kiutasítja az orosz diplomatákat – közölte az orosz külügyminisztérium. Oroszország „tükrözni fogja” az orosz diplomaták tömeges kiutasítására adott válaszát Berlinből.

Az orosz külügyminisztérium úgy véli, Berlin az orosz–német kapcsolatok egész sorát akarja tönkretenni.

A német nagykövetet értesítik Moszkva válaszáról, amelyet a diplomaták kiutasítására adnak.

Gránátot találtak egy orosz bomba lezuhanásának helyszínén Belgorodban, ami a lakosság tömeges evakuálását vonta maga után – számolt be a helyi sajtó.

Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint a tűzszerészek robbanószerkezetet találtak az április 20-i baleset helyszínén. Jelenleg megpróbálják eltávolítani, hogy később ártalmatlanítsák az eszközt.

Az operatív parancsnokság úgy döntött, hogy 200 méteres körzetben 17 lakóházat evakuálnak. Az előzetes adatok szerint ez több mint háromezer embert jelent

– írta a kormányzó az egyik közösségi oldalon megosztott bejegyzésében.

Közben videók kerültek fel az internetre, amelyeken tucatnyi, evakuálásra előkészített busz látható.

Egy haditengerészeti megfigyelő honlap szerint pénteken hat, Ukrajnának szánt Leopard 2A4-es harckocsi hagyta el hajóval Spanyolországot.

A német gyártmányú Leopard harckocsikat és páncélozott személyszállító járműveket egy teherhajóra terelték fel – közölték a Reuters szemtanúi. A hajó Lengyelországban köt ki, a Leopardokat aztán Ukrajnába dobják át a nagy tavaszi ellentámadás előtt.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ebben a hónapban azt mondta, hogy Spanyolország összesen 10 Leopard 2A4 harckocsit küld Kijevnek.

Ukrajna elavult szovjet korabeli harckocsikra támaszkodik, és modern harckocsikért folyamodott a Nyugathoz, mondván, hogy azok nélkül nem nyerheti meg a háborút.

Szélsőséges tevékenység vádjával a jövő héten újabb ügyben kezdődik tárgyalása a bebörtönzött orosz ellenzéki politikusnak, Alekszej Navalnijnak – közölte a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója szombaton. Ivan Zsdanov Telegram csatornáján jelentette be, hogy a Navalnij ellen újabb ügyben folyó tárgyalás április 26-án veszi kezdetét.

Az MTI arról is írt, Leonyid Volkov orosz ellenzéki aktivista szintén megerősítette a hírt Twitter-oldalán. Mint írja, az ügyben 2011-es alapításáig visszamenően szélsőséges tevékenységekkel vádolják az FBK-t.

Amennyiben az ügyben bűnösnek találják a szervezetet, Navalnijt összesen akár 35 éves szabadságvesztésre ítélhetik

–  hangoztatta Volkov.

Az FBK-t legutóbb a néhány hete történt szentpétervári robbantással hozták összefüggésbe, aminek következtében 32 ember megsebesült, valamint életét vesztette Vladlen Tatarszkij orosz haditudósító és blogger. Az ügyben eljáró orosz Nyomozó Bizottság és Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közlése szerint a támadást az ukrán különleges szolgálatok az FBK-val együttműködő „ügynökök” bevonásával tervelték ki. 

Navalnijt több mint két évvel ezelőtt, a moszkvai reptéren vették őrizetbe, amikor egy mérgezéses merénylet után a németországi kezelésből tért haza. Eleinte a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megszegésével vádolták, amiért 11 és fél év börtönbüntetést kapott. A jelenlegi felállás szerint büntetése 2032-ig szól.

Az ellenzéki politikus szóvivője múlt héten közölte, Navalnij „rejtélyes betegséggel" küzd, alig két hét alatt nyolc kilót fogyott. 

Szerdán Alekszej Navalnij ügyvédje, Vadim Kobzev szerint a börtönhatóságok újabb eljárást terveznek indítani az orosz elnök kritikusa ellen, miután állítólag megpróbálták rávenni, hogy bántalmazza cellatársát, ő azonban ellenállt. Erről bővebben itt írtunk.

Az Európa Tanács múlt hét péntekén aggodalmát fejezte ki az ellenzéki politikus egészségi állapota miatt. A nemzetközi szervezet a megfelelő orvosi ellátás haladéktalan biztosítására szólította fel az orosz hatóságokat.

Jack Teixeira 48 órával az orosz invázió után kezdte el közzétenni az Ukrajnával kapcsolatos titkos Pentagon-dokumentumokat – írja a The New York Times.

Mint arról korábban az Index is beszámolt, az amerikai légierőnél hírszerzőként dolgozó Teixeirát egy héttel ezelőtt fogták el, amiről videó is készült, és nem sokkal később megtörtént a hivatalos vádemelés is. Ha elítélik, akkor akár 15 év börtönt is kaphat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Justin Trudeau-nak, amiért Kanada további katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.

„Hálás vagyok Justin Trudeau-nak a további katonai segélycsomagért. Kanada és a kanadai nép bizonyítja, hogy a szabad világ határozottan kiáll mellettünk, hiszen megvédjük hazánkat és közös értékeinket” – írta Zelenszkij a Twitter-oldalán.

Csütörtök este robbanás történt az ukrán határhoz közeli Belgorodban, miután az orosz légierő egyik Szu–34-es vadászbombázója megjelent a város felett, és az előzetes információk szerint tévedésből ledobta a bombáját.

„Ilyen balesetek minden modern háborúban előfordulnak” – vélekedett Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.

A szakértő szerint az orosz pilóta valószínűleg eltévedt. „Belgorod nagyon közel van az ukrán határhoz, majdhogynem a határon van. Ezen a szakaszon egyébként nincsenek harcok, de egy icipicit odébb már igen. A pilóták nagyon komoly stresszben vannak ilyenkor – valószínűleg gyorsan kellett döntést hoznia, és rosszul azonosította be a célt” – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium „rövidlátónak és egyszerűen veszélyesnek” minősítette azokat a beszélgetéseket, amelyek szerint Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz.

A megjegyzéseket a minisztérium szóvivője, Marija Zaharova tette egy pénteki bejegyzésben.

„Ez az európai biztonsági rendszer végleges összeomlásához vezethet” – írta a Telegramban.

Kommentárjai azután hangzottak el, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, Ukrajnának helye van a szövetségben.

Moszkva idén nyáron leállíthatja az Ukrajna elleni tömeges rakétatámadásokat, hogy aztán a télen újra csapást mérhessen az ország energiarendszerére.

Ezt a véleményt Olekszandr Harcsenko, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója fejtette ki az Obozrevatel című lapnak adott interjújában.

Szerinte a megszállók az elkövetkező hónapokban a rakétabeszerzésekre fókuszálnak, hogy megismételjék a tavalyi támadásokat.

Harcsenko szerint az átütemezett támadások újabb áramkimaradásokhoz vezethetnek Ukrajnában a hidegebb hónapokban, írja a Telegraf.

Fotó: Anastasia Vlasova / Getty Images Hungary

Az Oroszország által megszállt Krím legfőbb tisztviselője azt mondta, hogy felharsantak a légvédelmi rendszerek a régióban, de nem érkezett jelentés károkról vagy áldozatokról.

„A légvédelmi erők dolgoztak a Krím feletti égbolton. Arra kérek mindenkit, hogy maradjon nyugodt, és csak a megbízható információforrásokban bízzon” – közölte a Krím-félsziget oroszbarát kormányfője, Szergej Akszjonov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.