Megsemmisítő háborúra készül a Wagner, elegük van az „ukrán neonácikból”

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-1252100224

A legfontosabbak

2023. április 24., 11:46
Rakétatámadás érte Donyecket
2023. április 24., 09:15
Dróntámadás érte Szevasztopolt
Index
2023.04.24. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

  • Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér reagált Oleh Szoszkin volt ukrán tanácsadó kijelentéseire, miszerint ha az ukrán csapatok feladják Bahmutot, akkor az orosz fegyveres erők következő célpontja Szlovjanszk és Kramatorszk lesz.

    Semmi sem akadályozza meg, hogy a csapatok már most is Szlavjanszk és Kramatorszk ellen vonuljanak

    – mondta, hozzátéve, hogy a Wagner-csoport teljesen blokkolja az ukránokat Bahmutnál.

  • A moszkvai francia nagykövetség munkatársai egy ismeretlen anyagot tartalmazó levelet találtak – értesült a TASZSZ.

    A francia nagykövetség munkatársai hétfőn este egy levelet kaptak, amelynek belsejében ismeretlen anyag volt. A bűnüldöző szervek jelenleg is dolgoznak a helyszínen

    – fogalmazott a rendőrség szóvivője.

    Elmondása szerint a borítékot lefoglalták, az anyagot pedig elemzésre küldik. Az eset miatt vizsgálat indult, és a levél feladóját is azonosították.

  • Magyarország a háború kitörése óta elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke hétfőn Prágában az európai uniós nemzeti parlamenti elnökök kétnapos konferenciájának nyitónapján. Leszögezte:

    Az utóbbi időkben tapasztalt kárpátaljai események, a magyar pedagógusok indokolatlan elbocsátása és a magyar jelképek levétele egy súlyos, magyarellenes kampány egyértelmű jelei Ukrajnában. Ez nem csak kétoldalú probléma, hiszen Ukrajna uniós tagjelölt, a nemzeti kisebbségek védelme pedig az EU egyik deklarált alapértéke.

    „Az Ukrajna elleni orosz agresszió nem az első orosz puskalövéssel kezdődött, tisztelt konferencia, hanem azzal, amikor az orosz politika kétségbe vonta az ukrán nemzet létét, az ukrán nyelvet és az ukrán nemzeti kultúrát. Ebben a kérdésben mi, az Európai Unió minden tagállama, Ukrajna mellé álltunk” – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.

    Magyarország akkor tudja támogatni Ukrajna további integrációs közeledését – akár a NATO, akár az Európai Unió irányában –, amikor Ukrajnában helyreállítják a magyar nemzeti közösség 2015-ig létező jogait

    – zárta felszólalását az Országgyűlés alelnöke. A prágai parlamenti konferencia kedden folytatódik.

  • Ukrajna az európai értékeket és az európai közösséget választotta, s ezért a választásáért most a lehető legmagasabb árat fizeti: Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke hétfőn Prágában az európai uniós országok parlamenti elnökei kétnapos konferenciájának nyitónapján.

    Ruszlan Sztefancsuk kiemelt vendégként vesz részt az uniós parlamenti elnökök prágai konferenciáján. Magyarországot Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

    Az ukrán parlamenti elnök szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést.

    Kijev bízik abban, hogy még az idén megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. Az ukrán vezetés szívesen venné, ha a NATO júliusban Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna meghívást kaphatna a szövetségbe 

    – jegyezte meg Ruszlan Sztefancsuk.

  • Az orosz megszállók az ukrajnai időjárási viszonyok javulásával több fronton is offenzívát indíthatnak – jelentette ki John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora.

    Tudjuk, ahogy egyre inkább javulnak az időjárási körülmények, az oroszok támadásba lendülhetnek több fronton is. Az egyelőre még nem világos, hogy hol és hogyan akarnak majd offenzívát indítani, de biztosítani akarjuk, hogy az ukránok hatékonyan tudjanak rá reagálni

    – fogalmazott Kirby.

  • Iszkander rakétarendszerrel mértek csapást az orosz erők az ukránok oldalán harcoló „georgiai légió” állására a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivkában, amelynek következtében mintegy hatvan zsoldos életét vesztette, további húsz pedig megsebesült – jelentette ki hétfőn Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

    Konasenkov szerint a rakétacsapást még pénteken mérték egy könyvtárépületre, amely amellett, hogy zsoldosok szállása volt, fegyverraktárként is szolgált. A támadás 15 egységnyi haditechnikát is elpusztított.

    A tábornok beszámolója szerint a rakétacsapás megsemmisítette a „georgiai légió” azon fegyvereseit is, akik tavaly márciusban Kijev közelében „orosz katonák brutális megkínzásában és meggyilkolásában vettek részt”.

    Az orosz védelmi minisztériumnak minden olyan külföldi zsoldosról van információja, aki orosz katonák meggyilkolásában részt vett. Valamennyiüket eléri a megérdemelt megtorlás

    – hangsúlyozta Konasenkov.

    A pénteki hadijelentésben a szóvivő az Ukrán Fegyveres Erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét mintegy 470 főben nevezte meg, akik közül szavai szerint több mint 280 katona és zsoldos a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el. Konasenkov egyebek között beszámolt még egy ukrán vezetési pont és három lőszerraktár felszámolásáról is.

    A tábornok szerint Bahmutban az orosz rohamegységek tüzérségi és légi támogatással, a szárnyakon légideszantosok által biztosítva folytatták a harci cselekményeket. Közölte, hogy Bogdanivkánál vereséget mértek a Bahmut irányában elindított ukrán tartalékosokra.

  • 2023. április 24-én a szövetséges védelmi miniszterek és a meghívott Svédország virtuális ülést tartottak a NATO Katonai Bizottságában, hogy megvitassák a kollektív védelem katonai tervezésével kapcsolatos folyamatban lévő munkát.

    A közlemény szerint Oroszország egyre agresszívabb magatartására válaszul a szövetség ismét a kollektív védelemre helyezte a hangsúlyt.

    A védelmi miniszterek személyesen 2023. május 10-én ülnek össze a NATO Katonai Bizottság következő ülésére a NATO brüsszeli főhadiszállásán.

  • Az ENSZ és alapokmánya fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok globális törekvéseire – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) ülésén.

    Mint ahogy azt James Baker egykori amerikai külügyminiszter jelentette az idősebb George Bush elnöknek: »A legfőbb fenyegetést a NATO-ra az EBESZ jelenti.« Magamtól hozzátenném, hogy napjainkban az ENSZ és alapokmánya követelményei szintén fenyegetést jelentenek Washington globális ambícióira

    – mondta Lavrov.

    Az orosz diplomácia vezetője beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) végleg az Egyesült Államok – egyebek között katonai – célkitűzései elérésének eszközévé vált.

    A fejlődés új központjait a világban illegális, egyoldalú intézkedésekkel próbálják kordában tartani, azzal, hogy elvágják őket a hozzáféréstől a korszerű technológiákhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz, elkobozzák tulajdonukat, kiszorítják őket az ellátási láncolatokból, megsemmisítik a riválisok kritikus infrastruktúráját, manipulálják az egyetemesen elfogadott normákat és eljárásokat

    – hangoztatta Lavrov. „Ennek eredménye a nemzetközi kereskedelem széttöredezettsége, a piaci mechanizmusok szétesése, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megbénulása, és a Nemzetközi Valutaalap végleges, mostanra kendőzetlen átváltoztatása az Egyesült Államok és szövetségesei céljai – ideértve katonai céljaik – teljesítésének eszközévé” – tette hozzá.

    Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „az ENSZ-központú világrend mély válságba került”.

    Lavrov szót ejtett arról is, hogy az „ukrajnai kérdést” nem lehet a globális környezettől függetlenül szemlélni. „Mára mindenkinek világos, bár nyíltan nem beszélnek róla. Egyáltalán nem Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy a jövőben miként fognak alakulni a nemzetközi kapcsolatok: az érdekek egyensúlyán alapuló tartós konszenzus kialakítása, vagy a (nyugati) hegemónia agresszív és robbanásveszélyes törtetése útján” – tette hozzá.

    Az orosz tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország világosan kinyilvánította „a különleges katonai műveletének” keretében kitűzött célokat, így egyebek között a kelet-ukrajnai régiók lakosságának védelmére, valamint az évek alatt felgyülemlett NATO-s nemzetbiztonsági fenyegetések eltávolítására hivatkozott Oroszország közvetlen határairól.

  • A Nyugat meg fogja sokszorozni beavatkozási kísérleteit a közelgő 2024-es oroszországi elnökválasztásba – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak az MTI szerint.

    A választásokat megtartjuk, elő fogjuk készíteni őket. Az pedig nem kétséges, hogy valamilyen formában mindig történik külső beavatkozás, és a különleges hadművelet körülményei között, a jelenlegi nemzetközi helyzetben ezek a nyomásgyakorlási és beavatkozási kísérletek sokszorosukra fognak nőni

    – mondta Peszkov.

    A Kreml szóvivője emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök februárban a parlament két háza előtt elmondott beszédében azt mondta: az idén és a jövőre tervezett különböző szintű választásokat szigorúan a törvényeknek és a demokratikus eljárásoknak megfelelően fogják megtartani.

    Ella Pamfilovának, az orosz központi választási bizottság vezetőjének azon hétfői kijelentésével kapcsolatban, miszerint a Nyugat igyekszik majd – többek között Lengyelországban és a balti országokban működő központok és a külföldre szökött ellenzékiek segítségével – meghiúsítani a 2024-es választásokat, Peszkov kijelentette: „Ezzel egyet lehet érteni.”

  • Az elmúlt hat hónapban orosz hajók több mint 300 ezer tüzérségi lövedéket és egymillió lőszert szállítottak Iránból Oroszországba. A szállítmányokról szóló információkat továbbították az Egyesült Államoknak – írja a The Wall Street Journal közel-keleti tisztségviselők forrásaira hivatkozva.

    Konkrétan a legutóbbi szállítmányt március elején szállították Iránból a Raszul Gamzatov fedélzetén:

    a hajó 1000 konténert tartalmazott 2000 tüzérségi lövedékkel.

    A lap szerint az Egyesült Államok és szövetségesei keresik a módját annak, hogy megzavarják az Iránból érkező fegyverszállításokat.

  • Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó „minden logikát nélkülöző összeesküvés-elméletnek” nevezi a The Washington Post azon jelentését, miszerint az ukrán hírszerzés állítólag február 24-re tömeges csapásokat tervezett Moszkva ellen.

    Az ilyen publikációknak a kötelezően névtelen forrásokra való hivatkozással egyetlen katasztrofális funkciójuk van: a nyugati fővárosokban úgy alakítani a közvéleményt, mintha Ukrajna egy ostoba, infantilis és impulzív ország lenne, amelyre felnőttek számára veszélyes komoly fegyvereket rábízni

    – vélekedett. Hozzáteszi, nem tudja biztosan, hogy ezt tudatosan vagy öntudatlanul teszik-e, de ez egy másik kérdés. „Ez nem változtat a lényegen: Ukrajna másként látja a dolgokat” – fogalmazott.

    Podoljak hangsúlyozta, hogy Kijev „matematikai vaslogikával” áll a háborúhoz: „Nagy hatótávolságú rakétákra van szükségünk, hogy megsemmisítsük az orosz logisztikát a megszállt területeken, és különböző típusú repülőgépekre, hogy megvédjük az eget és megsemmisítsük az orosz erődítményeket. Ezek a sikeres ellentámadó műveletek és a veszteségek minimalizálásának fő összetevői” – fogalmazott.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének fia azt állította, hogy közel hat hónapig tüzérként szolgált a Wagner-zsoldoscsoportnál Ukrajnában. A 33 éves Nyikolaj Peszkov a Komszomolszkaja Pravda napilapnak adott interjújában azt mondta:

    Kötelességem volt. Nem ülhettem tétlenül, nézve, ahogy a barátaim és mások harcolnak.

    Hozzátette, hogy bár saját döntése volt, hogy csatlakozik a Wagnerhez, nem tudta, hol tud jelentkezni, így apjához fordult segítségért. 

    Arra a kérdésre, hogy apja hogyan vélekedik a szolgálatáról, Nyikolaj azt mondta: „Szerintem büszke rám. Apám azt mondta, hogy jó döntést hoztam.”

    Nyikolaj elmondta, hamis személyigazolványt volt kénytelen használni, hogy a többi Wagner-katona ne tudjon a Kreml-közeli kapcsolatairól.

  • Jevgenyij Prigozsin világossá tette az ukrán fegyveres erők számára, hogy ugyanúgy fognak bánni velük, ahogyan ők az oroszokkal bánnak. Jurij Csmutin ezredes legalábis így jellemezte Prigozsin kijelentését, miszerint nem ejtenek foglyul ukránokat.

    Az ezredes arra fektette a hangsúlyt, hogy „az ukrán neonácik” brutálisan bánnak az orosz hadifoglyokkal.

    Prigozsin jelzést adott: vagy abbahagyjátok ezt, ami a mi hadifoglyainkat illeti, vagy a ti hadifoglyaitok egyszerűen nem fognak létezni. Megsemmisítő háború lesz

    – mondta Csmutin. Úgy véli továbbá, hogy bárki, aki látná az ukrán fegyveres erők atrocitásait, ugyanúgy cselekedne, mint Prigozsin.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn megérkezett az ENSZ-be, hogy elnökként részt vegyen a Biztonsági Tanács ülésein – jelentette a TASZSZ tudósítója.

    Lavrovval hétfőn és kedden tartanak megbeszéléseket.

  • A haza minden védelmezőjének egyenlő feltételeket kell biztosítani – jelentette ki hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök a TASZSZ szerint.

    Különös figyelmet kell fordítanunk, és természetesen egyenlő feltételeket kell biztosítani mindazoknak, akik fegyverrel a kezükben Oroszországért harcolnak. Számunkra nem az a fontos, hogy ki milyen kategóriába tartozik, hanem az, hogy hogyan viszonyul a hazájához – ez elvi kérdés

    – mondta az államfő az Andrej Turcsakkal, a Szövetségi Tanács elnökhelyettesével folytatott megbeszélésen. 

    Az elnök feladatául tűzte ki, hogy a különleges katonai műveletben részt vevő katonák különböző kategóriáinak fizetését azonos szintre hozza. 

    „Egy mozgósított önkéntes 195 ezer rubelt kap, függetlenül attól, hogy hol van – a fronton vagy a hátországban –, egy önkéntes pedig csak akkor, ha közvetlenül a fronton van” – mutatott rá Turcsak. A politikus példaként megjegyezte, hogy a hadsereg egyik frontvidéken található repülőezredének vezérkari főnöke „részt vesz az északkeleti fronton történő feladatok végrehajtásában”, ugyanakkor „sokszorosan kevesebbet kap, mint ugyanez a hátországbeli, aki a frontvonal mögött tartózkodik”.

  • Vlagyimir Putyin hétfőn találkozott Andrej Turcsakkal, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettesével – írja a Sky News.

    A felsőház, azaz a Szövetségi Tanács felépítése az amerikai szenátuséhoz hasonló, Oroszország 89 régiójának mindegyike két-két képviselőt delegál. Turcsak egyben Putyin Egységes Oroszország pártjának főtitkára is.

  • Herszon régióban az orosz parancsnokok arra kényszerítik a katonákat, hogy árkokat ássanak, nehogy unalmukban elkezdjenek piálni, mert akkor lerészegednek – mondta a Szabadság Rádiónak Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács helyettes vezetője.

    „A legtöbb esetben nincs logika abban, hogy újabb árkokat ásnak az oroszok. Egyszerűen nincs mit tenniük, és amikor nincs mit tenniük, akkor elkezdenek fosztogatni és alkoholt vedelni, de olyan is van, aki ilyenkor próbál dezertálni” – tette hozzá Szobolevszkij.

  • Az oroszok két rakétával csapást mértek a Donyecki területen fekvő Kramatorszkra:

    43 magánház, egy mentőautó, egy oktatási intézmény, egy egyházi épület és egy buszmegálló sérült meg

    – jelentette a városi tanács.

    Az előzetes információk szerint egyetlen civil sem sérült meg a támadásban – írja a Korrespondent.

  • Litvánia, Lettország és Észtország hétfőn bekérette a külügyminisztériumba az országaikban működő kínai diplomáciai képviselet vezetőit Lu Sa-je franciaországi kínai nagykövet nyilatkozata miatt. A kínai diplomata pénteken a francia televízióban azt mondta, hogy nincs olyan nemzetközi szerződés, amely meghatározná a volt szovjet köztársaságok szuverén állami státuszát.

    Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban arra a kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette: a félsziget történelmileg Oroszország része volt, Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. Hozzátette: „Még a volt szovjet köztársaságoknak sincs de facto státusuk a nemzetközi jog szerint, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, amely szuverén államként rögzítené őket.”

    Később az Európai Parlament mintegy 80 képviselője levelet küldött a francia külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy kijelentései miatt nyilvánítsa Lu Sa-jét nemkívánatos személynek az országban.

    Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet

    – szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője. A szóvivő hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak tükrözik-e álláspontját, vagy sem.

      

  • Andrej a háború elmúlt egy évében részt vett Kijev védelmében, majd bejárta a mikolajevi frontot, Herszont, harkivi területeket, legutóbb Bahmutot. Számára ez utóbbi volt eddig a legkeményebb, meg is sebesült, néhány hétig kórházban volt. Nem szívesen beszél róla, de azóta már visszament a frontra, újra harcol. Andrej nem hivatásos katona: a háború előtt vezető beosztásban, elemzőként dolgozott. Békeidőben filozófus, doktori fokozata van. A háború kitörésének másnapján önként jelentkezett katonai szolgálatra.

    A bahmuti frontot is megjárt ukrán katona az Indexnek többek között arról is beszélt, az ukránoknak nincs más választása, mint harcolni, reményük a győzelemben van. Meglátása szerint Oroszország legnagyobb gyengesége, hogy nem tudják, miért harcolnak. 

    Lehetnek fölényben – mondjuk – emberi erőben vagy fegyverzetben, de amíg a katonáik nem tudják, hogy miért halnak meg, nem fog nekik sikerülni. Mi konkrétan tudjuk: vissza kell szereznünk az 1991-es határokat. Ez a mi országunk, és meg fogjuk védeni. A másik oldalt a propagandán kívül nem mozgatja semmi. Hazugságra pedig sokáig semmit nem lehet építeni

    – fogalmazott Andrej.

    Az ukrán harcos lapunknak adott exkluzív interjúját ide kattintva tudja elolvasni.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azzal gyanúsítja a csecsen parlament elnökét, Magomed Daudovot, hogy hozzájárul az Ukrajna elleni háborúra készülő új Kadirov-egységek megalakításához, így részt vesz Ukrajna megszállásában.

    Az ukránok szerint a parlament elnöke Kadirov belső körének tagja, aki vakon követi a vezető parancsait.

    Most az is kiderült, hogy tavaly Daudov többször is ellátogatott az ideiglenesen megszállt Liszicsanszkba, Popasznába és Mariupolba, ahol találkozott Kadirov újonnan alakult egységeinek vezetőivel.

  • Februárban, amikor az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulója csak napokra volt, a kijevi tisztviselők azt tervezték, hogy támadást indítanak az orosz csapatok ellen. Az Egyesült Államok kérésére végül elálltak a tervtől – írja a The Washington Post a Pentagon titkos dokumentumaira hivatkozva.

    A dokumentumok szerint az amerikai és európai tisztviselők négyszemközt csodálatukat fejezik ki Kirilo Budanov iránt, de azt is elismerik, hogy pimaszsága néha idegessé teszi őket.

    A dokumentumokból az is kiderül, hogy az amerikai hírszerzés figyeli Budanov kommunikációját, ami nem újdonság a GRU (ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága) vezetője számára.

  • Az oroszok azzal a kijelentésükkel, hogy nem ejtenek foglyokat, brutalitásra akarják provokálni az ukrán katonaságot – ezt Denisz Maljuska ukrán igazságügyi miniszter jegyezte meg a Facebookon.

    Maljuska arra reagált, hogy korábban az orosz katonai vezető, Jevgenyij Prigozsin parancsot adott ki a katonáknak arra, hogy ne ejtsenek foglyokat.

    Az ukrán igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a megadását jelző katonatiszt megölése és a foglyokkal való kegyetlen bánásmód háborús bűnök – akárcsak a fent említett parancs kiadása.

    Voltak, jelenleg is vannak és lesznek is wagneri hadifoglyaink. Közel egyharmaduk, 300 sérült orosz katona orvosi ellátást kapott, ami azt bizonyítja, hogy Ukrajna betartja a nemzetközi humanitárius jogot és saját büntető törvénykönyvét – hangsúlyozta Maljuska.

    Megjegyezte, hogy Ukrajna nem Oroszország, ezért nem engedheti meg magának, hogy háborús bűnöket kövessen el – idézi az Unian.

  • A kémkedés vádjával fogva tartott The Wall Street Journal-riporter, Evan Gerskovics azonnali szabadon bocsátását követelte levélben 301, Moszkvában dolgozó külföldi tudósító az orosz kormánytól – írja a The Guardian.

    Mint írták, letartóztatása nyugtalanító és veszélyes jelzést küld az ország független médiához való hozzáállásáról.

    A múlt hónapban az uráli Jekatyerinburgban kémkedés vádjával őrizetbe vett Gerskovics az első olyan amerikai újságíró, akit a hidegháború óta ilyen vádakkal vettek őrizetbe. A Wall Street Journal és az amerikai kormány is tagadta, hogy kémkedésben vett volna részt.

    A levél aláírói között van Orla Guerin, a BBC munkatársa, Bill Keller, a The New York Times volt újságírója, John Kampfner, a Chatham House kutatóközpont ügyvezető igazgatója és David Remnick, a New Yorker szerkesztője.

    A Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek címzett levélben az újságírók sürgetik a vádak ejtését és az azonnali szabadon bocsátást.

  • Az Európai Unió tagországainak külügyminisztereit tömörítő tanács luxembourgi ülésén megállapodott arról, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott, unión kívüli határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló hágai egyezmény keretében szerződéses kapcsolatokat létesít Ukrajnával – adta hírül az MTI.

    Az uniós Külügyek Tanácsa közleménye szerint – mivel Kijev 2022-ben ratifikálta az egyezményt – nincs akadálya annak, hogy Ukrajna és az Európai Unió között szerződéses igazságügyi kapcsolatok jöjjenek létre szeptember elsejétől.

    Közölték: az együttműködés meg fogja könnyíteni az EU és Ukrajna polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéleteinek elismerését és végrehajtását, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem megkönnyítésének fontos eszközévé válik.

  • Az ukrán védelmi erők nemcsak védelmi akciókat hajtanak végre Bahmutban, hanem aktív ellentámadást is folytatnak – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

    „Ez lehetőséget ad arra, hogy megsemmisítsük az ellenség legjobb egységeit, és időt nyerjünk” – tette hozzá.

  • Az ukrán fegyveres erők rakétavetőkkel (MLRS) lőtték Donyeck városát. Összesen tíz rakétát lőttek ki – idézi a Donyecki Népköztársaság (DNR) beszámolóját a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Donyeck irányából az AFU (ukrán fegyveres alakulat) lövéseit rögzítették, 10 rakétát lőttek ki MLRS rakétavetőkből – közölte a képviselet a Telegram-csatornáján közzétett üzenetében. A lövések moszkvai idő szerint 11:25-kor történtek.

  • Pekka Haavisto finn külügyminiszter szerint fennáll a veszélye annak, hogy az orosz Wagner-csoport hasznot húzhat a jelenlegi szudáni válságból. Úgy véli, az Európai Uniónak többet kellene tennie az országban kialakult helyzetet illetően – írja a Sky News.

    Ha elhagyjuk az országot, akkor a Wagner-csapatoknak és Oroszországnak is teret engedünk” – mondta a külügyminiszter, mikor megérkezett az uniós miniszterek luxemburgi találkozójára. 

  • Robbanásokat hallottak Zaporizzsjában április 24-én éjjel – jelentette a Suspilne hírportál.

    A lap szerint hajnali 2 óra 40 perc körül szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

    Április 20-án az orosz erők támadást intéztek a Zaporizzsjai terület ellen, a jelentések szerint a támadásban egy 54 éves férfi és egy 65 éves vesztette életét, emlékeztetett a The Kyiv Independent.